Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-27 / 357. szám, szerda

Kölcsönösen előnyös együttműködés Három évtizede tart fokoza­tosan elmélyülő gazdasági együttműködésünk a Szovjet­unióval. Az egyenjogúság el­vén alapuló, kölcsönösen elő­nyös kereskedelmi kapcsola­tainkat mindkét léi elégedett­sége jellezini. Árucsere-forgal­munk egyharmadát a Szovjet­unióval bonyolítjuk le, amely külkereskedelmünkben az első helyet tölti be. Ugyanakkor Csehszlovákia a Szovjetunió­nak harmadik legnagyobb üz­letfele. Hogy milyen nagy segítségé­re vau nyersanyagokban nem bővelkedő hazánknak a Szov­jetunió, azt a népgazdaságunk számára tőltiik importált nélkü­lözhetetlen árufajták széles választéka és nagy mennyisége is bizonyítja. Például kőolaj- szükségletünk több mint 90 százalékát, vasércfogyasztá- sunk 87, azbeszt-, feketeszén- és gyapotszükségletünk több mint 55 százalékát a Szovjet­unióból fedezzük. Az értékes nyersanyagokért feldolgozó iparunk termékeivel, minde­nekelőtt gépekkel fizetünk, amelyekből — tekintettel a szovjet piac gyors, dinamikus fejlődésére — egyre nagyobb mennyiséget szállítunk. ' A Szovjetunióval létrejött hosszú lejáratú megállapodá­sunk alapján a 8. ötéves terv­időszakra előirányzott árucse­re-forgalmunk kb. 25. milliárd rubelt, illetve 200 milliárd de­vizakoronát tesz ki. Ebből a kölcsönös szállítmányok értéke 1976-ban és 1977 ben 9,6 mil­liárd rubelre volt becsülhető. Az idei év végéig pedig — tehát a 6. ötéves tervidőszak első három évében — ez az összeg meghaladja a 15,1 milliárd ru­belt. Mirő! győznek meg ezek a figyelemreméltó eredmények? Elsősorban arról, hogy hosszú lejáratú közös külkereskedelmi feladatainkat teljesítjük és hogy ennek következtében a c se h sz I o vá k—sz ó v je t á r ucse re- forgalnn tervet 1980 végéig 27 milliárd rubel értékben telje­sítjük. Ez pedig azt jelenti, hogy a számítások szerint a 6. ötéves tervidőszak utolsó esz­tendejében á r u c se re - fo rga 1 - műnk — az 1975 évihez képest — 40 százalékkal növekedik. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az 1980 végéig 18 millió tonnát kitevő szovjet kőolajszállítmányoknak. De né pgaz da sá g u nk szempontjából ugyanilyen jelentőségű szá­munkra a szovjet földgáz, és e termék — a hazánk területén át vezető tranzit gázvezeté­ken — a nyugat-európai orszá­gokba történő szállítása. A tranzit gázvezeték 1984-re ter­vezett üzembe helyezésétől kezdve évente kb. 11,5 milli­árd köbméter földgázt juttat számunkra a Szovjetunió. Kölcsönös gazdasági kapcso tatainkat tekintve egyre na­gyobb fontosságot tulajdoni- tunik a nemzetközi munkameg­osztásnak, illetve a termelés szalkosításánaik és a kooperáció­nak. Az ezzel kapcsolatban megvalósításra kerülő 17 meg­állapodás közül 13 a gépipar­ban való együttműködésünkre vonatkozik. A legnagyobb je­lentőséget azonban az atom- energetikával kapcsolatos 1974-ben megkötött, széles kö­rű, kooperációnkat szabályozó megállapodásnak tulajdoní­tunk. Ez az új termelési ág be­vezetését lehetővé tevő, kulcs- fontosságú feladatokat tartal­mazó, energetikai iparunk fej­lesztését biztosító megállapo­dás a KGST-tagországok hason­ló problémáinak a megoldásá­hoz is lényegesen hozzájárul. A Szovjetunióval való koo­perációnknak az egyes ágaza­tokban tervezett elmélyítése a munkatermelékenység és a ha­tékonyság növekedését is eredményezi. KARDOS MÁRTA Hólepte parcella végén í róaszta Ián szé thajtogato tt papirívekbe mélyedve találom. Elgondolkodva készíti az óv végi kimutatást. Egy kis szá- mítgatás után a megfelelő koc­kákba jegyezgeti a termelés eredményeit bizonyító adato­kat. — Nem szívesen végzem ezt a munkát — mondja Hegedűs István mérnök, a nyényei (Ne- nice) Vörös Zászló Efsz főagro- nómusa, feltekintve az adat­halmazból — de hát nincs már munka a határban. 1 Elmondja, hogy sok gonddal, nehézséggel kellett megküzde­niük az idén, ennek ellené­re a gabona termesztésben — figyelembe véve az éghajlati viszonyokat — elég nagy ho­zamokat értek el. Dombos, általában humusz­szegény parcellákon búzából negyvennyolc mázsát termesz­tettek hektáronként. Sorolgat- ja, milyen jó minőségben ké­szítették elő a talajt, szaksze­rűen vetették el a magot, szak­szerűen folyt a növényápolás és kevés veszteséggel takarí­tották be a termést. Nem szé­gyelltek tapasztalatszerzésért a szomszédba látogatni, és a lá­tottakat érvényesítették a gya­korlatban. Elteszi az iratokat, kitekint az ablakon a hófödte tájat né­zi. Kissé elkomorul az arca. Elsők között fejezték be a nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban az őszi búza vetését, október 15-e körül. A növények azonban mégsem fejlődnek egyenletesen. A szeptember vé géig elvetett búza még a fa­gyok beállta előtt megerősö­dött, hamarosan fejtrágyázzák, de a búza 60 százaléka az őszi aszály miatt lassan kelt és a száraz fagy máris kárt okozott benne. „Leltározás“ után dön­tik el, mikor és mennyi mű­trágyát szórnak a gyengén te­lelő búzára. Felderül az arca, amikor a kukoricatermésről beszélünk. Éppen olyan boldognak látom, mint amikor a múlt nyáron a határban a kukoricatáblán mu­tatta az egyes hibrideket. Ma­gyarázta, hogy szinte naponta figyeli az egyes hibridek fej­lődését, tulajdonságait, és a vezetőséggel együtt döntik el, melyikből termelnek legtöbbet. — Eléggé mostoha körülmé­nyek között termelünk ezen a vidéken — mondotta akkori­ban, de akár mennyit is kell v erejtékezni, mégis megmuta­tom, hogy olyan nagy hozamo­kat is el lehet érni kukoricá­ból, mint a Csallóközben és a Mátyusföldön. Most a téli határban megál­lunk az egyik hólepte parcella végén. Ott mondja el, milyen gazdagon fizetett a kukorica ezen a táblán. — A járásban a legnagyobb hozamot értük el kukoricából. Átlagosan 68 mázsát termel­tünk májusi morzsolt állapot­ban számítva hektáronként. Megfizetett ez a humuszsze­gény, sok verejtéket igénylő föld. A szél pirosra csípi az arcát. De nem bánja. Valóságos szak­mai előadást tart a termelési- módszerekről. Döntő jelentősé­gűnek tartja, hogy főleg korai hibridek foglalják el a termő- területet. Ez a törekvésük si­került is. A kukorica termő te­rület 40 százalékán korai, 50 százalékán félkorai és csak 10 százalékán termeltek félkései hibrideket. Pontosan meghatá­rozták, hogy mennyi egyed maradjon egy hektáron, milyen legyen a tápanyagellátás és még a betakarítás módját is. Belák István és Szegedi Zoltán kom­bájnosok, gépeiket tökéletesít­ve, kevés veszteséggel gyűjtöt­ték be a kukoricát. Nekik is nagy részük van abban, hogy gazdag termést értek el. Üjabb, jól megművelt parcel­lákat mutat. Minden dűlőhöz van megjegyzése, tudja, mikor és hogyan kell szántani, mi­lyen időszakban kell rajta vet­ni és azt is, hogy melyik nö­vény hálálja meg legjobban a munkát. Hosszan nézi a vadregényes tájat, amelyet északról egy enyhén kéklő hegyvonulat zár le. Hányszor megjárta ezt a határt mint gyerek, és később mint szakképzett mérnök. Hit­te, remélte: egyszer meg tudja mutatni, hogy világszinten is lehet itt termelni. BALLA JÓZSEF Konkrétabb vtfaMsokni van szükség A Seredi Sütőipari VállaJat szlovákiai viszonylatban egye­düli készítője az édes és sós szárazsüteményeknek. A válla­lat dolgozói a Februári Győze lem 30. évfordulója tiszteletéire értékes szocialista vállalásokat tettek. Tibor Nešfáktól, a vál­lalat igazgatójától arra kértünk választ, hogy ezek a vállalások vonatkoztak-e az energiamegta­karításokra is. — Vállalatunk dolgozói, s el sősorban a szocialista munka brigád tagok 195 ezer kilowatt­óra villamosenergia megtakarí­tására vállaltak kötelezettséget Az eddigi eredmények alakján állíthatom, hogy ezt a válla­lást az év vége előtt teljesít jük. — Milyen intézkedéseket hoztak az energiafogyasztás ésszerűsítésére? — Seredi termelőüzemünk ben az egyik termék készíté­sére kevésbé energiaigényes új technológiát vezettünk be, ami jelentős megtakarítást eredmé­nyez. A szocialista munkabri­gádok és az ifjúsági szervezet tagjai rendszeresen figyelem­mel kísérik a gépek működé­sét, pontosabban azt, hogy azok ne járjanak „üresen“. Ahogy a dolgozó elhagyja gépét, azon­nal kikapcsolja a villanymo­tort. Az üzem tervezése során elkövették azt a hibát, hogy egy villanykapcsoló az Összes lámpát bekapcsolja, így nem lehet szakaszonként megvilágí­tani a csarnokot. Ezen a téren fokozatosan javításokat eszközö­lünk. Céljuk, hogy csupán azo* kát a gépeket világítsuk meg, amelyek dolgoznak is. Hogy nem kell az egész csarnokot feleslegesen megvilágítani, ez* zel valamennyi dolgozónk egyetért. Ezeket a tartalékokat most és a jövőben egyaránt ki kell használni. Komplex raoio* nalizációs brigádunk részlete* sen foglalkozik a szocialista vállalások teljesítésével, és az a véleménye, hogy az új évben a vállalásoknak még konkréi tabbaknak kell lenniük. — Említette igazgató elvtárs, hogy a szocialista vállalások teljesítéséhez elsősorban a szó* ciaMsta munkabrigádok járul* nak hozzá. Hány szocialista munkabrigád dolgozik a válla* latban? — Két seredi részlegünkön, a holiči és a Liptovský HrÄ dok i részlegünkön 33 szocia* lista munkabrigád működik éti további 30 versenyez e cím el* éréséért. Elmondhatom, hogy ezek példamutató kollektívák, s kezdeményezésük eredménye* képpén született a Győzelmes Február 30. évfordulója tiszte* letére tett vállalásunk Is. KRAJČOVIČ FERDINAND a tárgyalóteremből ÖNMAGÁT ELLENŐRIZTE Az alábbi történet ismereté­ben felvetődik a kérdés: vajon ez egyáltalán lehetségese? Lássuk csak! A 23 éves Katarína Jaöová a Csehszlovák Gépkocsiközlekedé­si Vállalat 801. sz. üzemében, a bratislavai Avionban, a nem­zetiközi járatok pénztárosnője volt. Munkakörébe tartozott a jegyelővétel. Ugyanakikor egy személyben betöltötte a pénz­ügyi előadó tisztjét is. A pénz­tárosi munkát külön díjazásért végezte. S nem az ő hibája, hogy a tisztségek halmozása következtében tulajdonképpen saját pénztárának is ellenőre ^ volt. Az viszont már elsősorban őt terheli, hogy 1976 elejétől foko­zatosan mind nagyobb összege­ket vágott ^zsebre az au­tóbuszjegyekért befolyt összeg­ből. A pénz sehol, senkinek nem hiányzott. Az említett esz­tendőben ilyen formán 23 253 koronát tulajdonított el. A kö­vetkező évben már több mint 160 ezret. De ezt is kevesellte. A helyjegypénztárban munka­társnőjét helyettesítve, további 8805 koronát „vont ki a forga­lomból". Ezen túlmenően, az előírásokkal szöges ellentétben, egy személytől megvásárolt Mezőgazdasági gépgyártás és külkereskedelem a Szovjetunióban A KGST-tagországok együttműködése a rádió- és elektronikaiparban 1978 XII. 27. A KGST-tagországok rádió- és elektronikaipari együttmű­ködését összehangoló közös bi­zottság mintegy 500 fajta kor­szerű termék gazdaságos gyár­tására dolgozott ki ajánlásokat. E munka alapján mind jobban terjed a szakosítás és a terme­lési kooperáció. A tagállamok teljes exportjában a szakosított gépipari és ezen belül a rádió és elektronikai termékek rész­aránya 1971 óta 17,7-ről 25 százalékra nőtt. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, a Szov­jetunió, valamint Jugoszlávia egyebek között tízfajla félve­zető és integrált áramkör gyár­tására szakosodott. Az 1980-ig szóló megállapodás 65 000 fél­vezető dióda, 4 millió 222 ezer tranzisztor, 733 000 analóg és 9 millió 690 ezer digitális integ­rált áramkör kölcsönös szállí­tását irányozta elő. Ugyancsak 1980-ig szól az a másik jelen­tős megállapodás, amely sze­rint a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK-beli és a szovjet partnerek 1980-ig 653 millió ellenállást, több mint 3 millió fotóellenállást és 53 millió blokk-kondenzá tort szállítanak egymásnak Több mint 3500 féle árucikket tartalmaznak azok az informá­ciós és mérőműszerek kölcsö nős szállítására vonatkozó megállapodások, amelyeket Magyarország, az NDK, Len gyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia írt alá. A több oldalú szakosítás kiterjed az elektronikus, az automatikus telefonállomások, a telefonké szülékek, a gázlézerek, vala­mint a félvezetők és a nyom­tatott áramkörök technológiai és gyártóberendezéseinek elő­állítására, szállítására is. A traktorok és más mező- gazdasági gépek gyártása a Szovjetunióban fejlettebb a gépipar átlagánál. Jelenleg a fő cél olyan géprendszerek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági terme­lés komplex gépesítését. A fej­lesztés egyúttal a géptípusok egységesítése Irányában törté­nik. Ösztönzik a kombinálható gépek gyártását is, amelyek­kel több különböző munkafo­lyamat végezhető el. Jellemző a szovjet mezőgazdasági gép­gyártásra a nagy teljesítmé­nyű traktorok és be taika rí tógé­pek gyártása. A traktorgyártást 18, az egyéb mezőgazdasági gépek gyártását 42, az alkatrészek és részegységek termelését 46 gyárban és egyesülésben fog­ták össze, amelyek a traktor- és mezőgazdasági gépgyártási minisztérium alá tartoznak. A traktorgyártás évről évre nö­vekedik: 1975 bon 550 ezer, a rákövetkező évben 562 ezer, tavaly pedig 569 ezer traktor készült. 1975-ben 82 hektár mezőgazdasági területre jutott egy trp’rtor és 145 hektárra egy gabonakombájn. A jelenlegi ötéves tervben az ágazat termelése 34,5 száza­lékkal növekedik, és 1980-ra megközelíti a 10 milliárd ru­belt. Traktorból 580 ezer az 1980-as terv, de korszerűbb összetételben a jelenleginél. A kombájnok termelése a terv szerint 125 ezerre nő. A mező- gazdasági gépgyártásban sza­kosítási és koperációs megol­dások, továbbá az Agromas katpesolja össze a Szovjetuniót a KGST többi tagállamával. Az Agromas a zöldség- és gyü­mölcstermesztésben, továbbá a szőlőtermesztésben egyesíti a tagországok gépfejlesztési erő­feszítéseit. A mezőgazdasági gépek kül­kereskedelmében az exiport nagyobb szerepet Játszik az importnál. Hatvan országba 140 traktor- és mezőgéptípust exportálnak. A traktorexport értéke az 1975. évi 133 millió rubelről 1976-ra 184 millió rubelre nőtt. A traktorimport ugyanakkor 15 millióról 22 millióra emelkedett. A jelen­legi ötéves tervben az export a kétszeresére, az import pe­dig a másfélszeresére emel­kedik. 21000 schillinget, 300 márkát és 17 000 forintot. Ezzel a va* lutával azután tovább „keres* kedett“. DevizagazdaságunknaCkŕ ezáltal több mint 11 000 korona kárt okozott. A kerületi bíróság ezért 11 évi szabadságvesztésre ítélte a liarmadiik javító-nevelő kategó­riában. Ezen túlmenően 4 éven át a szocialista szektorban nem tölthet be anyagi felelősséggel járó munkakört s a bíróság kö^ telezte 132 367 korona megtéri* tésére is. Az elítélt és a szülei is meg* fellebbezték az ítéletet. A vád** lőtt fiatal korára, a tapasztat latok hiányára hivatkozott, to* vábbá arra, hogy a vállalat ve* zetői megfontolatlanul bízták: meg két egymással összeegyez­tethetetlen munka végzésével* miközben a pénztárban egyet* len egyszer sem hajtottak végre' eem ellenőrzést, sem revíziót. Az SZSZK Legfőbb Bírósága' a fellebbezés alapján arra a megállapításra jutott, hogy at ítélet és a minősítés is összm hangban áll törvényeinkkel* Kétségtelenül igazolást nyert* hogy Jaöová bűncselekményéi* vei a vállalatot több mint 190 000 koronával megkárosít totta. A Legfelsőbb Bíróság ten hát jóváhagyta a szigorú ítéle* tét. Csupán összegszerűen 113 439,95 koronára csökkentet* te a kármegtérítési kötelessé* get. Abból a tényből Indult ki ugyanis, hogy ebben az esetben a vállalat felelős dolgozói is hibát követtek el, s ezért rész* ben viselniük kell a felelőssé­get. Ezzel összhangban állt a kerületi bíróság ítélete is, amellyel faöová vádlottársát és volt felettesét Anton Zitňan mérnököt, volt gazdasági igaz­gatóhelyettest is elmarasztalta a szocialista szervezet üzeme­lésével kapcsolatos kötelessé­gei megszegése és az ezzel járó jelentős kár címén. Anton Zit- ňant a kerületi bíróság ezért 12 havi, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A’ Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az elsőrendű vádlott köteles megtéríteni a kár 85 százalékát, míg a hátralevő 15 százalékot a közlekelésl üzem más felelős dolgozói térítik meg. Az esethez hadd tegyük hoz­zá, ilyen következetesen kelle­ne eljárni minden hasonló eset­ben azokkal szemben is, akik könnyelműségükkel, felelőtlen­ségükkel és törvényes köteles* ségelk elhanyagolásával meg* könnyítik, illetve lehetővé te­szik mások társadalomellenes cselekményeit. j(«, M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents