Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-21 / 352. szám, csütörtök
Harminc év a „Metzenino" völgyében A kanyargó, szerpentinem üt egyre emelkedik. Az utat sze- gelyező dombokon felhők ülnek. A fenyőfák fényért nyúlnak a magasba, s zöldben izzó levelükre tapgdnak a sűrán hulló hókristályok. Minél feljebb jutunk a kanyargó völgyben, annál csillogóbb, szilárdabb a hőtaikaró. Mint egy nagy fehér abrosz csúszik a kerekek alá a túij. Áthaladva a vasúti síneken, Meeenzéfre (Medzev) .érkezünk, ebbe az érdekes múltú, Jókai Mór, a nagy mesemondó által oly szépen megénekelt kisvárosba. Hagyományt őrző, jelent és jövőt lelkesen építő városka ez. Például még a hámorok közül is üzemel egynéhány, öreg szakik mutatják be a régi mesterséget az ámuló turistáknak és az egyre gyakrabban idelátogató iskolák növendékeinek. A hatalmas, fából készült kerekeket a mesterséges kis tavak lezúduló vize hajtja, s a súlyos vaskalapács alatt alakul a formátlan anyag kapává, lapáttá, csákánnyá. A régi hagyományokat modern technikai megoldásokkal folytatja a Strojsmalt üzeme. Innen jutnak az ország minden részébe és nagyon sok külföldi megrendelőhöz a legkeményebb talajjal is megbirkózó kézi szerszámok. A város peremén alakult meg ezelőtt harminc évvel a Mező- gazdasági Szaktanintézet. A régi épületeket felújították, itt vannak a tantermek, középen az emeletes diákotthon, s a mögötte levő szárnyon a jól felszerelt műhelyek. Szilágyi László igazgatóhelyettes tájékoztatott az oktató munkáról. — Tizenöt pedagógus és tizenhat mester oktatja a tanintézet 356 diákját. A tizenhét osztályból hatban folyik magyar nyelven az oktatás. Ezek mezőgazdasági irányzatúak. Kovácsokat, lakatosokat, mezőgazdasági gépjavítókat képezünk. Tanulóink a három év alatt a gépkocsi-vezetői jogosítvány „C“ fokozatát is megszerzik. Sajnos, az ipari irányzatú osztályokban nincs magyar nyelvű oktatás, pedig igény volna rá. A szepsi (Moldava nad Bodvou) Tesla üzem részére esztergályosokat, marósokat képezünk ki. A diákok nagy része magyar anyanyelvű, és sokan félnek a nyelvi nehézségektől. Ezek megnyugtatására mondom, hogy minden erőnkkel segítünk az esetleges nyelvi nehézségek leküzdésében. Tanáraink többsége tökéletesen bírja a magyar nyelvet is. lünk. Nagy lelkesedéssel és jó eredménnyel vesznek részt a munkában a lányok is. Kísérőmmel, Nagy Imre tanárral járjuk végig az épületet. A műhelyek tiszták, jól felszereltek. A diákotthon szobáiban katonás a rend. Az udvaron diákok sürögnek. A jégkorongpályát készítik elő. Az iskola jégkorongozói jól szerepelnek a versenyeken, ez mondható el az atlétákról is. A városban Mester és tanítvány: „Jó tett-e a munkadarab?“ Szeptember elsején új osztállyal bővült az iskola, megnyitották a Dolgozók Szakközépiskoláját. Ide azok jelentkezhettek, akik szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek, és már munkaviszonyban vannak. Az SZSZK-ban ez az egyedüli magyar nyelvű osztály, szlovák nyelven Zlaté Morav- cén nyílt hasonló. Az osztályban Dél-Szlovákia minden részéből vannak tanulók. Az iskolában nagy gondot fordítanak a honvédelmi nevelésre. A honvédelmi kör vezetője immár 16 éve Soller Tibor tanár. — Eddig hétszer vettünk részt országos versenyen, mindig nagyon szép eredménnyel — tájékoztat. — Tavaly első helyen végeztünk, most kerületi versenyre készüPihenő aiz in terná tusi szobában megkezdték a műjégpálya építését, ez nagyban segíti majd az eddig is szépen szereplő felnőtt és ifjúsági jégkorongozók fejlődését. A diákok szellemi és testi fejlődésének feltételei adottak. Kitartásban, lelkesedésben nincs hiány sem a diákok, sem a tanárok részéről. Szajkó László, az Intézet legrégibb pedagógusa, a „Példás Tanító“ kitüntetés tulajdonosa, nem kis büszkeséggel mutatja az emlékszobát. Két helyiségből áll. Az elsőben a város forradalmi múltját idéző dokumentumok, a honvédelmi kör által nyert számtalan értékes díj. Krónika, emlékkönyv, s a falakon a már említett híres me- cenzéfí fekete szerszámok. — Csak 42 darab van belőle — mondja Szafko elvtárs — igyekszünk többet is beszerezni, mert száznál is több félét készítenek itt. A másik helyiség a „Barátság Szobája“. Szoros barátságot tartanak fönn hasonló szovjet és magyarországi intézményekkel. Itt gyűjtötték ösz- sze az ajándékokat, mindegyiken látszik, hogy szívvel, nagy szakértelemmel, szeretettel készültek. Többször jártak már a diákok a Szovjetunióban, feledhetetlen élményeket, nagyszerű barátokat szereztek. így értelmezik az iskolában az internacionalista nevelést, ahol nem a szavak, hanem a tettek beszélnek. A diákok között négy nemzetiség él, tanul, dolgozik együtt közös célért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Szlovák, magyar, ukrán, német nemzetiségűek. FECSÚ PÁL 1978 XII. 21. A ligha készült ez idáig olyan szótár, amelyben e furcsa, idegen kifejezés jelentését avagy magyarázatát megtalálhatnánk. Akadnak persze szép számmal olyanok, akik tudják jelentését értelmező szótár nélkül is, mégpedig a ruhaiparban dolgozók. Egy új szabástechnológia elnevezése a „MARKAMATIC“, amelyről azt mondják a szakemberek, hogy „lepipál“ minden eddigi szabá- szati eljárást. Mi is tehát a lényege? Talán lassan már magától értetődő lesz, ha egy technológiai leírás magyarázatát úgy kezdjük, hogy van tehát a számi tógép ... Nos, itt is van, és ebbe a számítógépbe beprogramozzák a gyártandó ruházati cikkek egyes részeinek méreteit, valamint a rendelkezésre álló szövetáru méreteit. A számítógép ezután „fejben“ kiszámítja, hogy az egyes ruharészek milyen elhelyezése esetén lehet a leggazdaságosabban kiszabni a vég szövetekből a szükséges darabokat. Leggazdaságosabban, tehát a lehető legkeveseNb hulladékkal, vagyis, hogy a lehető legtöbb ruharész jöjjön ki! A '^'■mítófíén által nyert adatokat ezután egy fénymásoló Markamatic rendszer a szövetszélességnek megfelelő papírtekercsre másolja — sokszorosítja, amelyet aztán elég ráhelyezni az egymásra rakott szövetrétegekre, és kezdődhet a minden eddiginél gazdaságosabb szabás, a számítógép által megrajzolt vékony vonalak mentén. A vékony vonalak hangsúlya nem véletlen, hiszen ahol havonta 150 ezer méter szövet fogy — mint például a tornaijai (Šafárikovo) ruhagyárban —, ott a krétavastagság is nagyon sokat „tesz“ a végső elszámolásnál. S ha már a tornaijai gyárat említettük, folytassuk ugyanott: októberben például 82 ezer korona megtakarítást eredményezett ez a gyárnak a régivel szemben. Mindez anyagmennyiségben kifejezve: 1176 méter. Ennyit jelent az egyes részek leggazdaságosabb elhelyezése, meg a vékony vonalak a szabókréta húzta vonalak helyén ... A számítógépes szabási technológia előnyei tehát meggyőzőek Persze igényei is vannak, mégpedig a szövetszélesség pontos megtartása az alap- anyaggyártó részéről, mert a jelenlegi normák megengedte több centiméteres eltérések korlátozzák e módszer alkalmazását, vagyis a „MARKAMATIC“ nemcsak a másodtermelőnek jó, hanem számolni kell vele a szövetgyártásnál is. M ég néhány szó arról, mi minden van e technológia előnyeit bizonyító két számadat mögött: Nyilvánvaló, hogy munkaerőt takarítunk meg általa, hisz az eddigi szabásvonal-rajzolás fölöslegessé vált. A munkaerőn kívül időt is nyerünk, s az idő — pénz. A megtakarított pénzösszeg, mint ahogy az az általunk említett példából is kitűnik, az év végére szép összeget tesz majd ki. Ezt sok mindenre fel lehet használni, például a munkakezdeményezés fokozására is, mert ha valahol gyorsabban teszik ugyanazt, mint eddig, akkor nyilván jóval több nadrágot, zakót vagy eevéb ruhaneműt tudnak kiszabni. Azt pedig meg kell varrnia valakinek. MÉSZÁROS JÁNOS Szorgalom és hozzáértés SZÁMVETÉS EGV SIKERES ÁLLATTENYÉSZTÉS TITKAIRÓL A három és fél ezer hektár szántón gazdálkodó érsekújvári (Nové Zámky) Fejlődés Egységes Földművesszövetkezet állat- tenyésztése a tőle megszokott, mondhatni hagyományos módon zárja az évet: teljesíti, sőt túlteljesíti valamennyi tervmutatóját. Olyan arányban, amilyenben az idén járásonként csak egykét mezőgazdasági üzemnek sikerült. A számokat Josef Horváth mérnök, a földművesszövetkezet termelésfelelőse részletezte. — Az igényes társadalmi megrendelés minket is nagy feladatok teljesítésére késztetett. Tejből 2 millió 830 ezer liter, sertéshúsból 82 vagon, marhahúsból 3170 mázsa volt az eladási tervünk. A fejők november 7-én teljesítették évi tervüket, az állattenyésztés — mint egész — pedig december elején, s így az utolsó hónapot arra hasznosíthattuk, hogy évi 24 millió koronás termelési tervünket mintegy másfél millióval megtoldjuk. Azonos feltételek — jobb eredmények Ha az elmondottakhoz még hozzátesszük, hogy a takarmányalapot illetően az érsek- újváriak minden gond nélkül kezdték a téli Időszakot, hiszen annyi silózott takarmányuk van, hogy még nyárra is marad belőle, akkor már lehetetlen nem feltenni a kérdést: Vajon mindez miként sikerült? Annál inkább, mivel vannak mezőgazdasági üzemek, ahol már most csökkentett takarmánymennyiséget kénytelenek adnia szarvasmarháknak, hogy a hiányos alap valahogy kitartson az újig. A tervteljesítés és a jó takar-, mányalap mögött persze hiába keresnénk valamilyen, kivételesen az érsekújvári földművesszövetkezetnek juttatott privilégiumokat. Ilyesmiről szó sincs, s amint Barák László mérnök, a szövetkezet főzoo- technikusa tréfásan megjegyezte, például az ő határukban is a másutt érvényesült időjárás uralkodott. Komolyabbra fordítva a szót, elmondta, hogy sajnos náluk is kevés a férőhely, a jelenlegi állomány kétharmadának sem lenne sok, az istállók közül pedig a legnagyobb jóakarattal és egyetlenegyet sem lehet újnak mondani. Ök is csak nagyritkán jutnak hozzá a berendezések javításához szükséges pótalkatrészekhez, és egyelőre, sajnos, csak remélik, hogy egyszer kellő alkatrész birtokában nagyjavítást végezhetnek a fejőberendezéseken, s valamennyi tehénistállóban mindig azonos lesz a levegősűrítés mértéke, ami a jó fejési átlag egyik feltétele. A titkok sorában, amelyek segítségével az érsekújvári földművesszövetkezet állattenyésztői jobb eredményeket érnek el, mint számos, velük azonos feltételek között termelő mező- gazdasági üzem állattenyésztői, más tényezők szerepelnek. Hogy melyek ezek, az a termelésfelelős, illetve a főzootechni- kus szavaiból egyértelműen kitűnik. Építőcsoport — 300 százalékos teljesítmény A termelésfelelős kezdte: — Az első számú tartalék, amire sikereink épülnek, a dolgozók munkaikezdeményezése. A széles körű munkaverseny a dolgozókat anyagilag is érdekeltté teszi a jó termelési eredmények elérésében. A feladatokat mindig egyének szerint határozzuk meg, és az állatgondozók rendszeresen, a fejők például naponta megtudják, hogy teljesítményük a meghatározott mennyiségnél mennyivel nagyobb, illetve mennyivel kisebb. Mindennek nem kis része van abban, hogy a járásban például mi vagyunk az egyedüli földművesszövetkezet, ahol nyereséggel termelik a tejet. És persze az sam véletlen, hogy a sertéseknél mindössze négy százalékos az elhullás, 18.06 a malacelválasztási átlagunk, és a hízó marháknál darabonként 1,05 kilagramm az átlagos napi súlygyarapodás. A jó eredményeik elérésében mindenki érdekelt, még a föld- művesszövetkezetnek azok a dolgozói is, akiknek munkájától csak közvetve függ az állat- tenyésztés. E tény játszott közre abban, hogy a hatvantagú építőcsoport az év folyamán 300 százalékra teljesítette tervét, annak ellenére, hogy mindössze tizenöt, már nyugdíjas taggal bővítették létszámát. A feladatok túlnyomó többségét rekonstrukciós munkák tették ki. — Januárban tudtuk meg, hogy 76 vagon sertéshúseladási tervünket 82 vagonra emelték. Malacfölöslegünket még decemberben eladtuk, így a hízósertés-állományból kellett 90 anyának használható egyedet kiemelni, s amiben először mi sem bíztunk — február tízig sikerült valamennyit befedeztetni — mondta a főzooteclinikus, majd kollégája folytatta: — Ezzel persze csak a kő fele esett le a szívünkről, hiszen a férőhely továbbra is megoldatlan maradt. A kilencven anyának hfflý kellett, a malacokról nem is szólva. Megoldás csak egy kínálkozott: terven felül átalakítani, felújítani régi, üzemen kívül helyezett épületeket. A hízó sertések számára egy raktárnak használt volt tehénistállót építettünk át. Egy leírt volt lóistállót és egy borjúneveidét szabadtartásos marhahizlaldává alakítottunk át, és egy tehénistállót korszerűsítéssel 90 férőhelyesről 112 férőhelyesre bővítettünk. Az átalakítással nemcsak a sertéshizlalás számára nyertünk új kapacitásokat, hanem a szakosítást is folytattuk. Az 1979-es terv már 86 vagon sertéshús és az ideinél 300 mázsával több marhahús eladását irányozza elő, így sajnos a rekonstrukció után is ott vagyunk, ahol tavaly ilyenkor: kevés a férőhely. Megoldás persze ezúttal is van, és mi meg is találjuk. Hasznosított tartalékok Amíg néhány helyen csak emlegetik a tartalékok értékesítését, addig az érsekújvári földművesszövetkezetben, kevés szóval, de annál többet tesznek hasznosításuk érdekében. — Nem igényel befektetést, szervezés kérdése csupán, hogy mi az egész téli időszakban ugyanazt az összetételű takarmányt etetjük, vagyis mindig arányosan keverjük az egyes silófajtákat. Ide tartozik, hogy a siló minőségét sem bízzuk a véletlenre. Például ami-1 kor a cukorgyári répaszeletet silóztuk a kukoricaszárral, az egyenletes rétegek érdekében a nehezebb fajsúlyú szeletet is- tállótrágya-szóróval terítettük szét. Kukoricaszár volt bőven, hiszen szemes kukoricát 1860 hektáron termesztettünk, és a terület negyedéről a szárat is betakarítottuk. A termelésfelelős azt is elmondta, hogy milyen gépekkel dolgoztak. Amikor pár éve ösz- szevásároltak egy tucat szárzúzót, amely a pótkocsiba fújja a kórószecskát, sokan mosolyogtak rajtuk, hogy ócskavasat gyűjtenek. A gépeket megjavították, volt úgy, hogy kettőből, háromból hoztak össze egyet, de megérte. Hasonló előrelátásnak és az építéssel járó tübbletgondok vállalásának az eredménye a takarmánypogácsázó. Annyi pogácsát tudnak gyártani, hogy a tehenek télen, a hízó marhák pedig rendszeresen kapnak. Több pogácsa is készülhetne, ha lenne mivel „meggyúrni“. Sajnos nincs, a melasz nagyon kevés, a csökkentett üzem ellenére is rövidesen elfogy. — És hogy három legyen a példa, végezetül a főzootechni- kus szavai: — A hízóknál a több munkát adó nedvesetetést alkalmazzuk, s így értékesíteni tudjuk a tejipar melléktermékét, a savót. Nemcsak pótoljuk vele a koncentrált takarmányt, hanem egyben étvágygerjesztő hatásának is hasznát látjuk, hiszen állatgondozóink pontos munkáján túl a savó is szerepet játszik abban, hogy hízóink mind ’gyi- ke naponta élagosfli q75 gr^m- mal gyarapítja EGRI FERENC
