Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-19 / 350. szám, kedd
Bő választék a téli könyvvásáron Á csehszlovák-magyar könyv- kiadási egyezmény keretében — nagyobbrészt a bratislavai Madách és a budapesti Európa, Szépirodalmi, Móra és Magvető Kiadó közös gondozás sóban — számos új, figyelmet érdemlő könyv jelent meg az utóbbi hónapokban. A magyar klasszikus irodalmat Jókai Mór A kiskirályok és a Szegény gazdagok című regénye, valamint Veres Péter A Balogh család története című monumentális regény trilógiája képviseli az új kiadványok sorában. Ez utóbbi mű A magyar irodalom harminc éve sorozatban jelent meg (melyet Ülés Endre és Kardos György szerkeszt). A trilógia — Szolgaság, Szegények szerelme, János és julcsa — a művészi próza általánosító erejével a szegényparasztság mintegy fél évszázados „történetét“ tárja fel. A széles sodrású alkotás voltaképpen nem regény a szó szoros értelmében, nem is szociográfia, nem néprajzi mű, de nem Is kortörténet, hanem az író saját meghatározása szerint „népi elbeszélés“. Molnár Ferenc három hosz- szabb elbészélését és egy kisregényét találja meg az olvasó Az aruvimi erdő titka című kötetben, melynek kiállítása könyvművészeti remeklés. A külföldi klasszikusok sorában elsőként az 1961-ben elhunyt, Lenin-békedíjjal kitüntetett neves román írót, Mihail Sadoveanut említjük, akinek A balta cimű megrázó regényéből készült csodálatos filmballadát talán az egész világon ismerik. Ez alkalommal A nyestfiak cimű (1935 és 1942 között keletkezett) kiváló történelmi regénytrilógiája jelent meg A Világirodalom Remekei sorozatban. A történelmi tabló egyes darabjai — Legénypróba, A Fehér-forrás, A fejedelem katonái — Moldva fénykorát, a román történelem által méltán a Nagy jelzővel megtisztelt István fejedelem korát, a 15. századot, s a csaknem ötven esztendeig uralkodott fejedeInformál és formál Berlini grafikusok tárlata A bratislavai Fővárosi Képtár hozta létre Szlovákia első vállalati galériáját a Slovnaftban. 1975 óta az itt rendezett bemutatókon hazai művészek alkotásaival ismertette meg a vállalat dolgozóit és gazdagította kultúrájukat. A jelen kiállítás a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a fekete-fehér művészet 13 berlini képviselőjének munkásságából ad ízelítőt. Mindannyian igazságkeresők és realisták, akik nem elég- saonek meg a jelenségek felszínes ábrázolásával. A valóság újjáteremtésére, tartalmi világosságra és egyértelműségre törekednek. Élményanyaguk az élethez és a természethez kötődik. Zömmel mozgósító és indulatos alapállásból bírálják a rendkívül bonyolult valóságot. Herbert. Sandberg, a jó nevű karikaturista felelősségvállalással, erőteljes vonalakkal szól az öntudatra ébredt, szabadságáért küzdő Afrikáról. Volker Stelzmann egyéni hangon tüntet a háború ellen, elrettentésképpen felvillantva Hitler torz arcvonásait. Táj és ember belső lényegére figyelő mester Manfred Butz- mann, aki gondolati és művészeti fegyelemmel, kifejező vonalakkal közli mondanivalóját. A Marx-díjjal kitüntetett Walter Arnold bravúrosan könnyed, lendületes rajzzal vall a női test tiszta szépségéről. A grafi ka mellett a három kiterjedésű művészet is foglalkoztatja, ami ről kisméretű szobra domborműve, torzója tájékoztat. Hertha Giinther művei mélyén is társadalmi mag rejlik. Toulouse-Lautrec emlékét és a nagy német expresszionisták: Ottó Dix és George Gross szellemét idézik a Matrózkorcsma és az Étterem mozgalmas jelenetei. A „mindennapok galériájában“ most megismert grafikusművészek a valóságtól elszakít- hatatlanok. Hiteles és humanista elkötelezettségű alkotásaik nem csupán informálják, hanem formálják is az embert. BARKANY JENÖNÉ lem legnagyobb hőstettét, a Vasfűi melletti ütközetben (1475) — magyar és lengyel segítséggel — a török haderőre mért döntő csapását eleveníti fel. Ugyancsak A Világirodalom Remekei sorozatban jelent meg Boleslav Prusnak, a lengyel kritikai realizmus európai rangú képviselőjének A b.ábu című nagy regénye,'melyben az író érzékletes körképet fest a 19. század második felének lengyel társadalmáról. Prévost szépséges szerelmi története, a Manón Lescaut ezúttal Kass János leheletfinom illusztrációival jelent meg. A Versbarátok Körének tagjai iu- talomkütetként T. S. Eltol verseit kapják a Madách Kiadótól a tekintélyes Lyra Mundy sorozatban. Ugyanitt jelentek meg Heinrich Heine versei is, Eörsi István válogatásában. Az idén százéves Upton Sinclair!, a modern világirodalom „botránycsináló jaként“ ismert legendás alakját a 100 % című híres regényének új kiadásával köszönti az Európa és a Madách Kiadó. Az 1919-ben Amerikában játszódó könyv egyszerre kalandregény és politikai vádirat. Kordokument- ként és izgalmas olvasmányként is időtálló érték. Itt említjük meg Emily Bronte az egész világot bejárt Üvöltő szelek című különös szerelmi regényét. Valóságos látomás, vadság és odaadás furcsa keveréke a történet, melyben a romlás sötét erői csapnak össze egymással, hogy a tragikus feszültséget egy újabb szerelem, az új nemzedék szerelme oldja fel. A jelenkori magyar Irodalmat számos értékes mű képviseli. Ezúttal a Diákkönyvtár sorozatban jelent meg újra Illyés Gyula Puszták népe című kiváló, * szépirodalmi igénnyel megírt szociográfiája. A könyv cselekményének színhelye Illyés és Babits Mihály szülőföldje. Érdemes idézni Babits megkapó sorait, melyeket a mű első kiadásakor vetett papírra: „Illyés cselekedete az, hogy bevilágít ebbe a rettenetes mozdulatlanságba, mint aki ref~ lektorfényt vetít a tengerfenék titkai közé. Ehhez költő kellett: a száraz statisztika vagy szociográfiai adatok sötétben hagynának." Sőtér István Az elveszett bárány című regénye folytatásként a Budai Oroszlán című új mővét adja olvasói kezébe. Moldova György A beszélő disznó című szatíragyűjteménye után most a Magyar atom című ízléses köntösben (több mint 137 000 példányszámban) megjelent könyvét vehetik -kézbe az érdeklődők. A vaskos kötet a kiváló író elbeszéléseit tartalmazza. Déry Tibor életművének gyűjtői ezúttal a Botladozás című könyvét tehetik a többi mellé könyvespolcukra. A két kötetben a nemrég elhunyt nagy író cikkeit, tanulmányait, vallomásait állította össze Réz Pál. ,,Fiatal írókkal — eszméinket akarván szolgálni — gyakran megesik, hogy összetévesztik a témát a tétellel. Elfelejtik, hogy a tétel benne van a témában, s nem megfordítva, s hogy ezt kell megírni, hogy amaz megszólaljon. Mennél gazdagabb és változatosabb a téma, annál meqgyözőbb lesz a belőle — közvetve — kinyúló emberi, társadalmi igazság“ — vallja többek között Déry. A magyar irodalomtudomány kiváló alkotással gazdagodott Sütő András a Nagyenyedi fügevirág című kötetében, mely n neves erdélyi író tanulmányait és esszéit foglalja magában. A csehszlovákiai magyar irodalomból Egri Viktor jelentkezett Társakkal és társtalanul című önéletrajzi regényével. A mai külföldi irodalomból Emmanuil Kazakevics szovjet és Garson McCullers amerikai író egy-egy könyvét kínálják kiadóink. Kazakevics, a korán elhunyt kitűnő prózaíró A kék füzet című kötete öt kisregényt tartalmaz. McCullers A Szomorú Kávéház balladája című regénye |mely két nyelven jelent meg) a mai haladó amerikai irodalom egyik legszebb alkotása. A jelenkori cseh irodalmat többek között Božena Benešová kiegyensúlyozottan megszerkesztett Vera meg Don Pablo és Don Pedro című kisregénye képviseli. V. Adlová Tavaszi szimfónia című regényében Robert Schumann hűséges társa Clara Wiech életét rajzolja meg, úgy, hogy közben elvonulnak előttük a 19. század szellemi életének nagyságai. Az ifjúságnak és a gyerekeknek szánt művek között említsük elsőként Keresztury Dezső így élt Arany János című könyvét. A szerző művét ajánlva egy általános érvényű megállapítást tesz: „Aki azt akarja tudni, hogyan élt Arany János, olvassa el müveit. (... I Kalandjai, igazi, életét gazdagító, értelemmel megtöltő cselekedetei műveiben játszódtak le.“ ízléses, vonzó küllemben adja az Európa és a Madách Könyvkiadó (immár tizenharmadik alkalommal) serdülő olvasóink kezébe H. Beecher—Stowe Tamás bátya kunyhója című klasszikus feledhetetlen regényét. Fehér Tibor Arany város hercege című új regényének hőse az Árpádok egyik legtehetségesebb uralkodója, III. Béla, aki ifjúként a bizánci császár fényes udvarába került. Bizonyára szép olvasói élményt nyújt majd kicsinyeinknek Bohumil Ríha Hárman a Viharoson című regénye is. (k-s) A Szépművészeti Múzeum kincsei Prágába n A prágai Nemzeti Galériát már hagyományos baráti kapcsolatok fűzik a budapesti Szépművészeti Múzeumhoz és más magyar képtárakhoz. Ez tette lehetővé, hogy az elmúlt húsz év alatt Budapest művészetszerető közönsége több önálló kiállításon ismerkedhetett meg a cseh és szlovák képző- művészettel, és viszonzásképpen a prágaiak is megismerhették a magyar képzőművészet több neves képviselőjét, iskoláit, illetve a magyar képtári gyűjtemények egy részét. A prágai Nemzeti Galéria és a budapesti Szépművészeti Múzeum közti együttműködés újabb állomása a prágai Óváros téri Kinský-palotában november 10-én megnyílt, s a budapesti Szépművészeti Múzeum 19. és 20. századi rajzművészeti gyűjteményéből válogatott kiállítás. Ismeretes, hogy a Szépművészeti Múzeumnak ez a gyűjteménye gazdagságánál fogva átfogó képet nyújt az európai rajzművészet a múlt század fejlődéséről. A prágai kiállításon bemutatott száz rajz ugyancsak érzékelteti ezt a gazdagságot. Például a francia művészetet Delacroix, Daumier, Cézanne, Toulouse-Lautrec, Bonnard neve fémjelzi. A németek közül láthatók a többi közt Richter, Marées, Menzel és Liebermann rajzai. De találkozhatunk a prágai kiállításon angol akvarellisták (P. Sandby és D. Coxe) alkotásaival, a finn Gallén-Kallel, a holland Van Gogh, vagy az amerikai Whistler rajzaival is. A kiállított rajzok többsége a francia iskolát képviseli, de megtalálhatók a biedermeier ízlés osztrák képviselői is. A válogatás a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye legjelentősebb műalkotásainak bemutatása mellett a rajz technika sokrétűségét is kivá lóan érzékelteti. Ahány alkotó, annyi technika, annyi stílus. Az önálló műalkotások mellett a kiállításon láthatunk néhány rajztanulmányt is, például Cézanne és Degas vázlatfüzeteiből. A budapesti Szépművészeti Múzeum 19. és 20. századi rajzművészeti anyagából összeállított kiállítás értékes és vonzó színfoltja a képtárakban, kiállításokban és tárlatokban bővelkedő Prága kulturális életének. Az érdeklődők december 31-ig tekinthetik meg. MOLNÁR ANGÉLA ÚJ FILMEK Szökés (NDK-beli) Eleven és időszerű problémát vet fel Roland Gräf filmje, a Szökés: az NDK-ban élő és működő orvosok átcsábítását Nyu- gat-Németországba. A nyári Karlovy Vary-i filmfesztivál egyik fődíjával (az öt közül) kitüntetett alkotás egy rendkívül tehetséges, ötletekben gazdag, ám nem eléggé megbecsült orvosról szúü, akit megkörnyékez valamely nyugatnémet kórház képviselője, hogy jó állást, remek perspoktívájú előmenetelt és tervei megvalósítását ígérve neki átcsábítsa őt az NSZK ba. A demokratikus Németországban élő kutatóorvos azon fáradozik, hogy felderítse a kora- szülések okait. Kutatómunkáját — a klinika pillanatnyi szűkös anyagi keretei miatt — azonban egy időre abba kell hagynia. Az orvos abban a hiszem- ben, hogy már nem lesz lehetősége a kutatómunka folytatására, némi habozás után enged a csábításnak és aláírja a nyugatnémetek által felkínált szerződést. Amikor rájön, hogy elhamarkodta a döntést, visszakozni szeretne. Az addig nagyvonalú nyugatnémet fél azonban felfedi igazi arculatát... Roland Gräf a kutatóorvos tragédiáján keresztül azt ábrázolja, milyen következményei lehetnek az ember határozatlanságának s milyen veszélyt rejt magában, ha valaki elszigetelődik a társadalmi mozgástól és kirekeszti magát abból a társadalmi közösségből, amelyhez tartozik. Kétségtelen, hogy az értelmiségiek átcsábítása az NSZK-ba valós probléma a demokratikus Németországban. Helyénvaló, hogy az NDK-beli filmesek ezt a kérdést is felvetették; kar azonban, hogy a film dramaturgiájában komoly döccenők vannak, s a befejezés is meglehetősen didaktikus. (A nyugatnémet kamionsofőrök, akiknek az orvost a határon át kellene csempészniük, leütik őt, s az orvos belehal sérüléseibe.) így aztán az alkotás inkább politikai mondanivalója, mintsem a téma művészi ábrázolása miatt érdemel figyelmet. A főbb szerepeket ismert színészek: Ármin Mueller-Slahl, Wilhelm Koch-Hooge, Karin Gregorek és Simone von Zglv- nicki játsszák. Az NDK beli film drámai jelenete Salvo D'Acquisto (olasz) Salvo D'Acquisto — így hívják az olasz film fiatal főhősét, aki önként vállalta a halált, hogy életét feláldozva megakadályozza a felbőszült nácik megtorló akcióját, melyet egy bombarobbanás áldozatául esett két német katona elvesztéséért helyeztek kilátásba. A Róma Ebben a rendkívül bonyolult helyzetben került a Róma környéki községbe Salvo D’Acquis- to, hogy őrködjön a rend felett, s ügyeljen arra, hogy a lakosság megőrizze nyugalmát. Ha az alkotók nem jeleznék, hogy filmjük megtörtént eseten alapszik, s maga a főhős fiktív Massimo Ranieri Jjobbra) az olasz film főszereplője melletti község fiatal rendőrfelügyelője nem volt öntudatos antifasiszta, a lakossag sorsáért érzett felelőssége késztette őt arra, hogy magára vállalja a merénylet elkövetését, s így lehetővé tegye a túszul ejtett ártatlan emberek szabadon bocsátását. Ennyi a film hiteles történelmi magva, a köréje szőtt cselekményre az alkotóknak azért volt szükségük, hogy az autentikus eseményből játékfilmet kerekíthessenek s általa még teljesebb képet rajzolhassanak a főhős emberi arculatáról. A történet egyébként 1943 nyarának végén játszódik le, amikor az olasz nép történelmének egyik legnehezebb időszakát élte. A fogságból kiszabadult Mussolini Észak-Olaszországban újjáalakította a fasiszta kormányt, s bár szeptember elején Rómában megalakult a nemzeti feiszabadítási bizottság, az ellenállási mozgalom még nem öltött szervezett formát. személyiség, a néző kissé gyanakodva fogadná a huszonhárom éves fiatalember mártírom- ságát. Elsősorban azért, mert az ifjú elég határozatlan egyéniség volt, s még önmaga előtt sem tisztázta, voltaképpen kit is szolgál. A fasiszták egyenruháját viselte, viszont a lakosságért kellett felelnie, az egyszerű emberek sorsát bízták rá. Nem újszerű Romolo Guerriert rendező filmjének témája, hiszen az olasz nép hősies helytállásáról az antifasiszta harcban vagy a születő ellenállási mozgalomról már számos filmet — köztük igazi remekműveket is — láthattunk. S bár vitathatatlan, hogy az alkotót őszinte szándék vezérelte a mű elkészítésére, s a rendezés szolid, ennek ellenére a film nem elég erőteljes. A szentimentális és melodramatikus felhangokkal hígított történetből a rendező nem volt képes szuggesztív. művészi erejű filmet kreáln1 —ym— 1978. XII. 19.
