Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-18 / 349. szám, hétfő

MEGKAPTÁK A VANDORZiÁSZLÖT Téliszalámit is gyártanak A hús feldolgozása nehézsé­geket okoz a kqmáromi (Ko­márnu) és az érsekújvári (No­vé Zámky) járásban is. Amint Koloman Bakó, a Nyugat-szlo­vákiai Húsipari Vállalat komá­romi üzemének igazgatója lá­togatásunk alkalmából megál­lapította, terven felül mintegy hatvan tonna szarvasmarha­húst és hetven tonna sertés­húst vásárolnak fel. Az elmúlt évekhez viszonyítva rugalma sabb a felvásárlás, mert a ter­melőkkel megbeszélik, hogy mikor szállítsák a hízó állato­kat. így a gépparkot is jobban kihasználhatják. Beszélgetés közben többször cseng a telefon. A termelők sürgetik a hízó állatok elszáílí tását, az üzletek vezetői húst és hústerméket rendelnek. — így van ez mindennap, sokszor még nyújtott műszak­ban is kell dolgoznunk — mondja —, remélem január el­sejétől másképpen lesz ... Koloman Bakó igazgató Úgy látszik kedvezőbbek lesznek a lehetőségek. Amint az igazgató elmondja, eddig a két járás székhelyén szétszórt kis üzemecskékben elég rossz körülmények között dolgoztak. A szűkös helyiségekbe új gé­peket beállítani, vagy gépsoro­kat beszerelni nem lehetett. Az új évben azonban már beindul Érsekújváron a korszerű hús- feldolgozó kombinát, amely­ben naponta ezerkétszáz ser­tést és kétszázötven szarvas- marhát vágnak le és dolgoznak fel. Számos új terméket állí­tanak majd elő. Ha a tervek valóra válnak, kétszer annyi téliszalámit gyártanak, mint jelenleg a nitrai feldolgozó üzemben. Egyelőre még nem döntöttek, hogy milyen nevet adjanak az új terméknek. Re­mélik, szívesen vásárolják majd a fogyasztók. Az új esztendőben kettéválik az üzem. Ersekújvárott már 1978 XII. 18. Vörös Lajos, a komáromi füstö­lő üzem vezetője elismerő ok­levelet " kapott a húsiparban végzett kiváló munkájáért korszerű körülmények között végezhetik munkájukat a dol­gozók. Komáromban még elég hosszú ideig kell munkájukat a szűkös helyiségekben végez­ni. A munkahelyek zsúfoltak, és bizony könnyen előfordul­hatnak balesetek is. Ogy hírlik, hogy a 7. ötéves tervben meg­kezdik a járásban a húsfeldol­gozó üzem építését, és a 8. öt­éves tervben már üzembe is helyezik. A mostani üzem ve­zetői szerint, hogyha az új kombinát készen lenne, már akkor is késő lenne. Ogy lát­szik, a tervezők nem számoltak a hústermelés ilyen gyors nö­vekedésével. Juhász Sándor (balrólj és Nyíró Lajos az ünnepet is hétköznap­pá teszi, ha a munka megkívánja (A szerző felvételei) Egyelőre tehát még mosto­hák a körülmények a Komá­romban levő húsfeldolgozó .üzemrészlegeken, mégis eléggé magas a munka termelékeny­sége. Az igazgató számítása szerint, egy dolgozó évente megközelítőleg egymillió koro­na értékű húsipari terméket állít elő. Ez az eredmény a dolgozók munkaszeretetét bi­zonyítja. Megemlíti azokat a szocialista munkabrigádokat, muiikakollektívákat, amelyek a szaratovi módszer szerint a lehető legjobb minőségű ter­mék előállításáért versenyez­nek. A mozgalomba bekapcso­lódott úgyszólván minden dol­gozó. A versenynek köszönhe­tő, hogy a tervezett hatvanhat minőségi ponttal szemben hat- vankilenc pontot értek el. A mennyiségi és minőségi muta­tók teljesítéséért kapták meg a vállalat vándorzászlaját. Hosszan elbeszélgetünk az igazgatóval a sikerekről, a ne­hézségekről, és felteszek neki egynéhány ünneprontó kér­dést: — Miért sok a túl zsíros hús az üzletekben?!... Az igazgató felkészülten vá­laszolt kérdésemre. — A normák szerint a hízó sertéseket 110 kilogrammos súlyban kellene felvásárol­nunk, de sajnos a termelők jó néhány esetben 130 kilogram­mos hízó állatot is szállítanak. Túlhizlalják -a szarvasmarhákat is, ezért sok a húson a faggyú. Persze, egyes üzletekben a ki­szolgálók igyekszenek hús he­lyett szalonnát eladni a fo­gyasztóknak. Minőségi problémákról be­szélgetünk Vörös Lajos elvtárs­sal, a füstölt termékeket készí­tő komáromi részleg vezetőjé­vel is, aki már harminc éve dolgozik a húsfeldolgozó szak­mában. Érdemes munkájáért éppen a napokban kapott több elismerő oklevelet és más ju talmat is. Véleményét tömören fogalmazza meg. — Minden termékbe más összetételű hús kell. Ha nincs meg a megfelelő arány, gyen­ge a termék minősége. A hús minősége viszont a takarmány összetételétől is függ. Még egy fontos tényező, hogy érettnek kell lennie a húsnak. Még sok minőségi szempon­tot említ. Rájöttek, hogy egyes rossz típusú húsdarálók túlsá­gosan osszeroncsolják a hús sejtjeit, rostjait. Ezért egy au­tomata vágógépet helyeztek üzembe. Azóta főleg az igényes termékek minősége lényegesen megjavult. Az üzemrészleg vezetőjével nézünk szét a munkahelyeken. Pálfy Márta szocialista munka­brigádja épp a turistaszalámit tölti. Nyírő Lajos bácsi, aki 28 éve dolgozik a szakmában/ szakszerűen keveri a termék készítéséhez szükséges húst, és adagolja bele a szükséges fűszereket. Ö adja meg a hús­termék ízét. Juhász János bácsi a füstölő­kazán tüzét szítja. Egy évtize­de végzi ezt a munkát. Szintén szakértelem kell hozzá, mert csak úgy fiistölődik jól a hús­termék, ha megfelelő a hőfok is. Többnyire szombaton és va­sárnap is dolgozik, mert a ka­zán tüze nem aludhat ki. Ha mégis van egy kis szabad ide­je, akkor postagalambjaival foglalkozik. Idén is nyert ve­lük egy első és két második díjat. Vállalati vándorzászló leng az üzem irodájában. A jó mun­ka elismerésének jelképe. Az új évben a dolgozók már mind­két járásban külön-külön ver­senyeznek a vándorzászló el­nyeréséért. BALLA JÓZSEF exportált cementgyári berende­zések értéke eléri a 60 millió dollárt. A most megikötött szer­ződés értelmében a Pragoinvest 1979 folyamán szállítja le a cementgyárhoz szükséges gépe­iket. A hetedik komplett cement­gyárat szállítja Csehszlovákia Brazíliának, ezúttal az Amazo­nas menti Manausba. A Joao Santos cég 10 évvel ezelőtt ren­delte az első komplett cement­gyárat a Pragoinvest külkeres­kedelmi vállalattól, az azóta Cukornádaratás Kubában Kubában a múlt hét végén megkezdődött az 1978—79-es cuikornádaratási szezon Villa Clara körzetében, az ország központi vidékén. Ez a tarto­mány az ország második legna­gyobb cukornádtermelő terüle­te; tavaly 886 ezer tonnát ál­lítottunk itt elő, az idei terv­nél ennél 140 ezer tonnával több. Az aratásra, amely több szakaszban júniusig tart, jól felkészültek a la tin-ameri kai országban; a vetésterület több, mint 50 százalékán kombájnok fogjáik betarakarítani a ter­mést, míg idén a gépesítés csaik az ültetvények 39 száza­lékára terjedt ki. Kubai hiva­talos körök szerint mindent fi­gyelembe véve, az ország idén jobb helyzetben várja a cukor- nádszezont, mint tavaly. Az 1978—£9-es kubai termést a latin-amerikai cuikortermelő országok szervezete 7,5 millió tonnára becsüli, egyes szakér­tők azonban a 8 millió tonnát sem tartják lehetetlennek. Az 1977—78-as eredmény 7,35 mil­lió tonna volt, a második leg­nagyobb termés a kubai törté­nelemben. A rekordot 1970-ben érték el 8,5 millió tonnával, az ezt követő két évben azon­ban csak 5,2, illetve 4,2 millió tonnányi cukrot állítottak elő Kubában. A növekedés 1972 óta egyenletes, jórészt a tervezés, a gépesítés javításának ered­ményeként. KÖZÖS JAVÍTÓMŰHELY Naponta közel ötven vasúti kocsit javítanak meg A vasúti teherkocsik közis­mert hiánya kedvezőtlenül érezteti hatását, számottevő problémát okoz népgazdasá­gunk minden területén. Több oka van annak, hogy kevesebb van belőlük a kelleténél. Im­rich Fűzy, az Államvasutak Ke­let-szlovákiai Kirendeltségének főnöke egyik sajtótájékoztató­ján többek között a követke­zőket mondta: „Nem jól gaz­dálkodunk a vagonokkal, a ki­es berakodáskor gondatlanul bánunk velük, így megrongá­lódnak, javításra szorulnak, ki­kerülnek a használatból, tehát a forgalomból...“ Arról is tudomást szerez­tünk, hogy a vagonokat „üzem­képtelenné“ tevő szállító vál­lalatok közül egynéhány részt vállal a megrongálódott vasúti kocsik javításából. Ezek egyike a Kelet-szlovákiai Vasmű. « « • Alig néhány kilométerre a kerület székhelyétől, a hanis- kai vasútállomáson éjjel-nap­pal nagy a forgalom. Vasérc­cel, szénnel megrakott szerel­vények érkeznek a Szovjet­unióból, s robognak a Vasmű felé. Onnan pedig kohászati ter­mékeket szállító szerelvények Indulnak útjukra Haniskán keresztül keleti és nyugati irányba. Az éjjeli műszakban dolgo­zóknak a hantskai állomáson a szerelvényösszeállítással já ró munkán kívül egy további speciális feladatuk is van. A fő vasúti pályától kissé távo­labbra fekvő három sínpárra félreállítják a megrongálódott kocsikat. Ez a közel hatszáz méter hosszú sínpár, egy kis műhely, iroda és öltözőhely képezi az Államvasutak és Kelet-szlová­kiai Vasmű közös kocsijavító „üzemét“. Már korán reggel benépesül a javítóműhely. Ezen a napon, négy vasutas és a Vasmű ki­lenc dolgozója kezdett itt mun­kához. Király Gyula, a kohászok csoportjának vezetője, és Pavol Ottiriger, a vasutasok mestere elmondják, hogy immár több mint tíz éve közösen javítják a megrongálódott vasúti kocsi­kat, a két fél által megkötött együttműködési szerződés alapján. — A javításokat végző em bereken kívül a Vasmű szük­séges anyagokat is ad — kö­zölte Király Gyula. Juraj Pender kíséretében — aki a kocsik hibáját állapítja meg —, meggyőződhettünk ar­ról, milyen rongálódások for­dulnak elő a leggyakrabban. — Különböző meghibásodá­sokkal találkozunk Itt, — mondta kísérőnk az egyik kocsin a Tartórugók, a másikon az ütközők, vagy a vagonok oldalfalai rongálódtak meg. Nálunk csak kisebb, három és fél óránál több időt igénybe nem vevő javításokat vég­zünk. Ezeknek a kocsiknak többsége a Vasmű központi ra­kodójában rongálódik meg, de megjavítjuk a máshonnan ide­szállított kocsikat is. Még délelőtt tizenegy óra sincs, s az éjjeli műszakban „félreállított“ vasúti kocsik már megjavítva indulhatnak vissza a forgalomba. Az utolsó hegesztéseket végezte Franti­šek Dučal hegesztő. Megvártuk míg leemelte fejéről a védőál­arcot, majd Madarasi Gyula, Kovács Lajos és több munka­társa jelenlétében elbeszélget­tünk a munkájukról, problé­máikról. — Az év elejétől közel ti­zenötezer kocsit hoztunk rend­be — mondta František Dučal. — Örülünk annak, hogy ezeket a kisebb javításokat — melye­ket korábban minden esetben a vasúti javítóműhelyekben vé­geztek —, mi itt elvégezzük, így az általunk rendehozott kocsik gyorsabban visszakerül­nek a forgalomba, ami nagy előny. Még több kocsit is kija­víthatnánk, ha... — ... naponta nem kellene két-három órát vesztegelnünk — vette át a szót Király Gyula. — Mondd meg azt is. Ha az így kárbament időt átszámítjuk vasúti kocsikra, naponta leg­alább tízzel többet megjavít­hatnánk. És elég lenne csak megtartani a vagonok időbeni beállításának ütemtervét. Néha nincs mit csinálnunk, várni kell — főleg ilyenkor déltáj­ban —, míg beérkeznek a javí­tásra szoruló kocsik. Ez ne­künk is gondot okoz, tehát kö­zösen kell rendeznünk ezt a problémát. Meg is tesszük, mert havonta így közel 350 vasúti kocsival többet javítha­tunk meg. Egy további probléma, az al­katrészek hiánya is szóba ke­rült. Amint láttuk, ebben a kis közös műhelyben a lehetősé­gekhez mérten mindent meg­csinálnak. Éppen ezért a ha- niskai kis műhelyt érdemes lenne korszerűsíteni. Megérné! Már elmúlt dél, a várakozási időt sokan ebédelésre használ­ták fel, mások az alkatrésze­ket, szerszámokat rendezget­ték, amikor újabb vagonok ér­keztek a javítóműhelybe. Rög­tön megkezdődött a „szemle“, majd a javítás ... A műhelyben található telje­sítménynaplóban olvashattuk, hogy naponta 45—50 vasúti kocsit javítanak meg az Állam­vasutak és a Kelet-szlovákiai Vasmű szakemberei ebben a szerény, közösen létesített ja­vítóműhelyben. Célszerű lenne, ha példáju­kat más szállító partnerválla­latok is követnék, saját érde­kükben, minél többen. KULIK GELLÉRT Ez év végéig 137 cinkor fel­dolgozó kezdi meg működését, januárban pedig már a mara­dék 11 gyár is beléphet a ter­melésbe. Idén csak a cukorfel­dolgozók rekonstrukciójára 80 millió dollárt költöttek. A cu­ikornádtermelő területeik növelé­se annak szem előtt tartásával történik, hogy minél nagyobb egybefüggő ültetvényeket ala­kítsanak ki, így a nádaratást is könnyebben gépesíthessék. Az új cukorfeldolgozó közpon­tokat pedig ezekre a cukorter- melő körzetekre telepítik. Takarékos bolgárok A Bolgár Takarékpénztárban a lakosság takarékbetéteinek az összege eléri a nyolc és fél milliárdot. Az ország legjelen­tősebb hitel- és betétintézményé­nek számító bank fiókjaiban hatezer dolgozó áll a lakosság rendelkezésére. Naponta átla­gosan 300 ezren keresik fel a fiókintézeteket. A takarékosságnak különbö­ző, népszerű formái vannak. Egyik ezek közül, hogy a taka­rékbetét-tulajdonosnak a havi jövedelméből meghatározott összeget automatikusan átutal­nak a számlájára. Az összes takarékbetétek 73 százalékát így gyűjtik. A betétek felett vagy azonnal, vagy meghatáro­zott időtartam eltelte után r e n d e Ik ezne k t u 1 a j do n o sai k, eszerint változik a kamat-tétel. Az urbanizációval, az igé­nyeik növekedésével együtt jár az áruvásárlási hitelek terje­dése. Ma már a bolgár háztar­tásokhoz szinte mindenütt hoz­zátartozik a televízió, a külön­féle háztartási gépek, amelyek egy résaét a hitelből veszik. Sokan igénybe veszik az építé­si kölcsönt. Az elmúlt évben 529 ezer építési takarékbetét­könyv volt a takarékpénztár­ban, amely ugyanakkor 1238 millió leva építési kölcsönt is nyújtott. 1979-ben már 100 000 Polonéz A Warszawa-gyár, amely 27 évvel ezelőtt szovjet közremű­ködéssel épült, megkezdte a Polonéz kocsik sorozatgyártá­sát. Ebben az évben már 10 000 darabot bocsátottak ki. A ter­vek szerint a termelés 1979-ben eléri a 100 000-et. A szovjet autóipar szorosan együttműködik KGST-partnerei- veí. Lengyel vállalatok például lengéscsillapítókat, fékrendsze­reket készítenek a Zsigulik, il­letve a Kamazok számára. A Szovjetunió Lada kocsikat, au- tóablak-üvegeket, különféle al­katrészeket szállít cserébe. (BUDAPRESS—APN) Újabb csehszlovák cementgyár Brazíliának

Next

/
Thumbnails
Contents