Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-18 / 349. szám, hétfő
MEGKAPTÁK A VANDORZiÁSZLÖT Téliszalámit is gyártanak A hús feldolgozása nehézségeket okoz a kqmáromi (Komárnu) és az érsekújvári (Nové Zámky) járásban is. Amint Koloman Bakó, a Nyugat-szlovákiai Húsipari Vállalat komáromi üzemének igazgatója látogatásunk alkalmából megállapította, terven felül mintegy hatvan tonna szarvasmarhahúst és hetven tonna sertéshúst vásárolnak fel. Az elmúlt évekhez viszonyítva rugalma sabb a felvásárlás, mert a termelőkkel megbeszélik, hogy mikor szállítsák a hízó állatokat. így a gépparkot is jobban kihasználhatják. Beszélgetés közben többször cseng a telefon. A termelők sürgetik a hízó állatok elszáílí tását, az üzletek vezetői húst és hústerméket rendelnek. — így van ez mindennap, sokszor még nyújtott műszakban is kell dolgoznunk — mondja —, remélem január elsejétől másképpen lesz ... Koloman Bakó igazgató Úgy látszik kedvezőbbek lesznek a lehetőségek. Amint az igazgató elmondja, eddig a két járás székhelyén szétszórt kis üzemecskékben elég rossz körülmények között dolgoztak. A szűkös helyiségekbe új gépeket beállítani, vagy gépsorokat beszerelni nem lehetett. Az új évben azonban már beindul Érsekújváron a korszerű hús- feldolgozó kombinát, amelyben naponta ezerkétszáz sertést és kétszázötven szarvas- marhát vágnak le és dolgoznak fel. Számos új terméket állítanak majd elő. Ha a tervek valóra válnak, kétszer annyi téliszalámit gyártanak, mint jelenleg a nitrai feldolgozó üzemben. Egyelőre még nem döntöttek, hogy milyen nevet adjanak az új terméknek. Remélik, szívesen vásárolják majd a fogyasztók. Az új esztendőben kettéválik az üzem. Ersekújvárott már 1978 XII. 18. Vörös Lajos, a komáromi füstölő üzem vezetője elismerő oklevelet " kapott a húsiparban végzett kiváló munkájáért korszerű körülmények között végezhetik munkájukat a dolgozók. Komáromban még elég hosszú ideig kell munkájukat a szűkös helyiségekben végezni. A munkahelyek zsúfoltak, és bizony könnyen előfordulhatnak balesetek is. Ogy hírlik, hogy a 7. ötéves tervben megkezdik a járásban a húsfeldolgozó üzem építését, és a 8. ötéves tervben már üzembe is helyezik. A mostani üzem vezetői szerint, hogyha az új kombinát készen lenne, már akkor is késő lenne. Ogy látszik, a tervezők nem számoltak a hústermelés ilyen gyors növekedésével. Juhász Sándor (balrólj és Nyíró Lajos az ünnepet is hétköznappá teszi, ha a munka megkívánja (A szerző felvételei) Egyelőre tehát még mostohák a körülmények a Komáromban levő húsfeldolgozó .üzemrészlegeken, mégis eléggé magas a munka termelékenysége. Az igazgató számítása szerint, egy dolgozó évente megközelítőleg egymillió korona értékű húsipari terméket állít elő. Ez az eredmény a dolgozók munkaszeretetét bizonyítja. Megemlíti azokat a szocialista munkabrigádokat, muiikakollektívákat, amelyek a szaratovi módszer szerint a lehető legjobb minőségű termék előállításáért versenyeznek. A mozgalomba bekapcsolódott úgyszólván minden dolgozó. A versenynek köszönhető, hogy a tervezett hatvanhat minőségi ponttal szemben hat- vankilenc pontot értek el. A mennyiségi és minőségi mutatók teljesítéséért kapták meg a vállalat vándorzászlaját. Hosszan elbeszélgetünk az igazgatóval a sikerekről, a nehézségekről, és felteszek neki egynéhány ünneprontó kérdést: — Miért sok a túl zsíros hús az üzletekben?!... Az igazgató felkészülten válaszolt kérdésemre. — A normák szerint a hízó sertéseket 110 kilogrammos súlyban kellene felvásárolnunk, de sajnos a termelők jó néhány esetben 130 kilogrammos hízó állatot is szállítanak. Túlhizlalják -a szarvasmarhákat is, ezért sok a húson a faggyú. Persze, egyes üzletekben a kiszolgálók igyekszenek hús helyett szalonnát eladni a fogyasztóknak. Minőségi problémákról beszélgetünk Vörös Lajos elvtárssal, a füstölt termékeket készítő komáromi részleg vezetőjével is, aki már harminc éve dolgozik a húsfeldolgozó szakmában. Érdemes munkájáért éppen a napokban kapott több elismerő oklevelet és más ju talmat is. Véleményét tömören fogalmazza meg. — Minden termékbe más összetételű hús kell. Ha nincs meg a megfelelő arány, gyenge a termék minősége. A hús minősége viszont a takarmány összetételétől is függ. Még egy fontos tényező, hogy érettnek kell lennie a húsnak. Még sok minőségi szempontot említ. Rájöttek, hogy egyes rossz típusú húsdarálók túlságosan osszeroncsolják a hús sejtjeit, rostjait. Ezért egy automata vágógépet helyeztek üzembe. Azóta főleg az igényes termékek minősége lényegesen megjavult. Az üzemrészleg vezetőjével nézünk szét a munkahelyeken. Pálfy Márta szocialista munkabrigádja épp a turistaszalámit tölti. Nyírő Lajos bácsi, aki 28 éve dolgozik a szakmában/ szakszerűen keveri a termék készítéséhez szükséges húst, és adagolja bele a szükséges fűszereket. Ö adja meg a hústermék ízét. Juhász János bácsi a füstölőkazán tüzét szítja. Egy évtizede végzi ezt a munkát. Szintén szakértelem kell hozzá, mert csak úgy fiistölődik jól a hústermék, ha megfelelő a hőfok is. Többnyire szombaton és vasárnap is dolgozik, mert a kazán tüze nem aludhat ki. Ha mégis van egy kis szabad ideje, akkor postagalambjaival foglalkozik. Idén is nyert velük egy első és két második díjat. Vállalati vándorzászló leng az üzem irodájában. A jó munka elismerésének jelképe. Az új évben a dolgozók már mindkét járásban külön-külön versenyeznek a vándorzászló elnyeréséért. BALLA JÓZSEF exportált cementgyári berendezések értéke eléri a 60 millió dollárt. A most megikötött szerződés értelmében a Pragoinvest 1979 folyamán szállítja le a cementgyárhoz szükséges gépeiket. A hetedik komplett cementgyárat szállítja Csehszlovákia Brazíliának, ezúttal az Amazonas menti Manausba. A Joao Santos cég 10 évvel ezelőtt rendelte az első komplett cementgyárat a Pragoinvest külkereskedelmi vállalattól, az azóta Cukornádaratás Kubában Kubában a múlt hét végén megkezdődött az 1978—79-es cuikornádaratási szezon Villa Clara körzetében, az ország központi vidékén. Ez a tartomány az ország második legnagyobb cukornádtermelő területe; tavaly 886 ezer tonnát állítottunk itt elő, az idei tervnél ennél 140 ezer tonnával több. Az aratásra, amely több szakaszban júniusig tart, jól felkészültek a la tin-ameri kai országban; a vetésterület több, mint 50 százalékán kombájnok fogjáik betarakarítani a termést, míg idén a gépesítés csaik az ültetvények 39 százalékára terjedt ki. Kubai hivatalos körök szerint mindent figyelembe véve, az ország idén jobb helyzetben várja a cukor- nádszezont, mint tavaly. Az 1978—£9-es kubai termést a latin-amerikai cuikortermelő országok szervezete 7,5 millió tonnára becsüli, egyes szakértők azonban a 8 millió tonnát sem tartják lehetetlennek. Az 1977—78-as eredmény 7,35 millió tonna volt, a második legnagyobb termés a kubai történelemben. A rekordot 1970-ben érték el 8,5 millió tonnával, az ezt követő két évben azonban csak 5,2, illetve 4,2 millió tonnányi cukrot állítottak elő Kubában. A növekedés 1972 óta egyenletes, jórészt a tervezés, a gépesítés javításának eredményeként. KÖZÖS JAVÍTÓMŰHELY Naponta közel ötven vasúti kocsit javítanak meg A vasúti teherkocsik közismert hiánya kedvezőtlenül érezteti hatását, számottevő problémát okoz népgazdaságunk minden területén. Több oka van annak, hogy kevesebb van belőlük a kelleténél. Imrich Fűzy, az Államvasutak Kelet-szlovákiai Kirendeltségének főnöke egyik sajtótájékoztatóján többek között a következőket mondta: „Nem jól gazdálkodunk a vagonokkal, a kies berakodáskor gondatlanul bánunk velük, így megrongálódnak, javításra szorulnak, kikerülnek a használatból, tehát a forgalomból...“ Arról is tudomást szereztünk, hogy a vagonokat „üzemképtelenné“ tevő szállító vállalatok közül egynéhány részt vállal a megrongálódott vasúti kocsik javításából. Ezek egyike a Kelet-szlovákiai Vasmű. « « • Alig néhány kilométerre a kerület székhelyétől, a hanis- kai vasútállomáson éjjel-nappal nagy a forgalom. Vasérccel, szénnel megrakott szerelvények érkeznek a Szovjetunióból, s robognak a Vasmű felé. Onnan pedig kohászati termékeket szállító szerelvények Indulnak útjukra Haniskán keresztül keleti és nyugati irányba. Az éjjeli műszakban dolgozóknak a hantskai állomáson a szerelvényösszeállítással já ró munkán kívül egy további speciális feladatuk is van. A fő vasúti pályától kissé távolabbra fekvő három sínpárra félreállítják a megrongálódott kocsikat. Ez a közel hatszáz méter hosszú sínpár, egy kis műhely, iroda és öltözőhely képezi az Államvasutak és Kelet-szlovákiai Vasmű közös kocsijavító „üzemét“. Már korán reggel benépesül a javítóműhely. Ezen a napon, négy vasutas és a Vasmű kilenc dolgozója kezdett itt munkához. Király Gyula, a kohászok csoportjának vezetője, és Pavol Ottiriger, a vasutasok mestere elmondják, hogy immár több mint tíz éve közösen javítják a megrongálódott vasúti kocsikat, a két fél által megkötött együttműködési szerződés alapján. — A javításokat végző em bereken kívül a Vasmű szükséges anyagokat is ad — közölte Király Gyula. Juraj Pender kíséretében — aki a kocsik hibáját állapítja meg —, meggyőződhettünk arról, milyen rongálódások fordulnak elő a leggyakrabban. — Különböző meghibásodásokkal találkozunk Itt, — mondta kísérőnk az egyik kocsin a Tartórugók, a másikon az ütközők, vagy a vagonok oldalfalai rongálódtak meg. Nálunk csak kisebb, három és fél óránál több időt igénybe nem vevő javításokat végzünk. Ezeknek a kocsiknak többsége a Vasmű központi rakodójában rongálódik meg, de megjavítjuk a máshonnan ideszállított kocsikat is. Még délelőtt tizenegy óra sincs, s az éjjeli műszakban „félreállított“ vasúti kocsik már megjavítva indulhatnak vissza a forgalomba. Az utolsó hegesztéseket végezte František Dučal hegesztő. Megvártuk míg leemelte fejéről a védőálarcot, majd Madarasi Gyula, Kovács Lajos és több munkatársa jelenlétében elbeszélgettünk a munkájukról, problémáikról. — Az év elejétől közel tizenötezer kocsit hoztunk rendbe — mondta František Dučal. — Örülünk annak, hogy ezeket a kisebb javításokat — melyeket korábban minden esetben a vasúti javítóműhelyekben végeztek —, mi itt elvégezzük, így az általunk rendehozott kocsik gyorsabban visszakerülnek a forgalomba, ami nagy előny. Még több kocsit is kijavíthatnánk, ha... — ... naponta nem kellene két-három órát vesztegelnünk — vette át a szót Király Gyula. — Mondd meg azt is. Ha az így kárbament időt átszámítjuk vasúti kocsikra, naponta legalább tízzel többet megjavíthatnánk. És elég lenne csak megtartani a vagonok időbeni beállításának ütemtervét. Néha nincs mit csinálnunk, várni kell — főleg ilyenkor déltájban —, míg beérkeznek a javításra szoruló kocsik. Ez nekünk is gondot okoz, tehát közösen kell rendeznünk ezt a problémát. Meg is tesszük, mert havonta így közel 350 vasúti kocsival többet javíthatunk meg. Egy további probléma, az alkatrészek hiánya is szóba került. Amint láttuk, ebben a kis közös műhelyben a lehetőségekhez mérten mindent megcsinálnak. Éppen ezért a ha- niskai kis műhelyt érdemes lenne korszerűsíteni. Megérné! Már elmúlt dél, a várakozási időt sokan ebédelésre használták fel, mások az alkatrészeket, szerszámokat rendezgették, amikor újabb vagonok érkeztek a javítóműhelybe. Rögtön megkezdődött a „szemle“, majd a javítás ... A műhelyben található teljesítménynaplóban olvashattuk, hogy naponta 45—50 vasúti kocsit javítanak meg az Államvasutak és a Kelet-szlovákiai Vasmű szakemberei ebben a szerény, közösen létesített javítóműhelyben. Célszerű lenne, ha példájukat más szállító partnervállalatok is követnék, saját érdekükben, minél többen. KULIK GELLÉRT Ez év végéig 137 cinkor feldolgozó kezdi meg működését, januárban pedig már a maradék 11 gyár is beléphet a termelésbe. Idén csak a cukorfeldolgozók rekonstrukciójára 80 millió dollárt költöttek. A cuikornádtermelő területeik növelése annak szem előtt tartásával történik, hogy minél nagyobb egybefüggő ültetvényeket alakítsanak ki, így a nádaratást is könnyebben gépesíthessék. Az új cukorfeldolgozó központokat pedig ezekre a cukorter- melő körzetekre telepítik. Takarékos bolgárok A Bolgár Takarékpénztárban a lakosság takarékbetéteinek az összege eléri a nyolc és fél milliárdot. Az ország legjelentősebb hitel- és betétintézményének számító bank fiókjaiban hatezer dolgozó áll a lakosság rendelkezésére. Naponta átlagosan 300 ezren keresik fel a fiókintézeteket. A takarékosságnak különböző, népszerű formái vannak. Egyik ezek közül, hogy a takarékbetét-tulajdonosnak a havi jövedelméből meghatározott összeget automatikusan átutalnak a számlájára. Az összes takarékbetétek 73 százalékát így gyűjtik. A betétek felett vagy azonnal, vagy meghatározott időtartam eltelte után r e n d e Ik ezne k t u 1 a j do n o sai k, eszerint változik a kamat-tétel. Az urbanizációval, az igényeik növekedésével együtt jár az áruvásárlási hitelek terjedése. Ma már a bolgár háztartásokhoz szinte mindenütt hozzátartozik a televízió, a különféle háztartási gépek, amelyek egy résaét a hitelből veszik. Sokan igénybe veszik az építési kölcsönt. Az elmúlt évben 529 ezer építési takarékbetétkönyv volt a takarékpénztárban, amely ugyanakkor 1238 millió leva építési kölcsönt is nyújtott. 1979-ben már 100 000 Polonéz A Warszawa-gyár, amely 27 évvel ezelőtt szovjet közreműködéssel épült, megkezdte a Polonéz kocsik sorozatgyártását. Ebben az évben már 10 000 darabot bocsátottak ki. A tervek szerint a termelés 1979-ben eléri a 100 000-et. A szovjet autóipar szorosan együttműködik KGST-partnerei- veí. Lengyel vállalatok például lengéscsillapítókat, fékrendszereket készítenek a Zsigulik, illetve a Kamazok számára. A Szovjetunió Lada kocsikat, au- tóablak-üvegeket, különféle alkatrészeket szállít cserébe. (BUDAPRESS—APN) Újabb csehszlovák cementgyár Brazíliának
