Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-18 / 349. szám, hétfő

A feladatok teljesítése már hagyomány . Példát mutatnak a szocialista munkabrigádok (Tudósítónktól) — Banská Bystricában a csehszlovák— szovjet gazdasági együttműkö­dés sikereiről tartottak kerüle­ti szemináriumot a közép-szlo­vákiai vállalatok és üzemek dolgozóinak képviselői. A sze­mináriumon Jindrich Dité mér­nök, a Csehszlovák Külkeres­kedelmi Minisztérium osztály- vezetője számolt be gazdasági kapcsolataink eddigi fejlődésé­ről. Előadásában kiemelte a CSSZB címmel kitüntetett szo­cialista munkabrigáűok tevé­kenységének szerepét a szovjet mégrendelésre gyártott cseh­szlovák áruk exporttervének következetes teljesítésében. A közép-szlovákiai kerület három különösen jelentős ipari vállalatában, a Považská Byst­rica-i Klement Gottwald Vág- menti Gépgyárakban, a Martini Nehézgépipari Üzemekben és a Dolný Kubín-i GUrdülőcsapágy- gyárban a megtisztelő CSSZB címmel kitüntetett szocialista munkabrigádok tagjai már évek óta példamutató aktív tevékeny­séget fejtenek ki. A Považská Bystrica-i Vágmenti Gépgyárak­ban, ahol eddig 29 kollektíva 980 tagja érdemelte ki ezt a címet, a tavalyihoz hasonlóan az idei évben is határidő előtt — már október 30-án — telje­sítették a Szovjetuniónak gyár­tott áru kiviteli tervét. Az év végéig pedig a tervezettnél 11 százalékkal több árut küldenek a szovjet vásárlóknak. A Dol­ný Kubín-i Gördülőcsapágy­gyárban már ugyancsak hagyo­mányosnak számít a termelési és az exportfeladatok túltelje­sítése. Ebben a gyárban arany­jelvényes szocialista munkabri­gád tagjai végzik a Moszkvics 412-es típusú személygépkocsik­ba gyártott csapágyak minősé­gi ellenőrzését. Kiváló munká­juk eredményeként a megren­delők még soha nem kifogásol­ták gyártmányaik minőségét.-ly­Megteremtik a jó termés feltételeit (Folytatás az 1. oldulrólj 252, a Galántai Állami Gazda­ságban 191 mázsa cukorrépát takarítottak be hektáronként. A főagronómus szerint a termelésre kedvezőtlenül ha­tott az aszály, valamint egyes mezőgazdasági üzemeikben a rosszul végzett növényápolás. Számos mezőgazdasági özeim­ben betakarításikor a vesztesé­gek elérték a 30—35 százalé­kot. Az értékeléseik szerint sok üzemben nem használták iki eléggé az öntözőberendezése­ket. Az öntözött területeiken — 1831 hektáron •— 340 mázsa volt az átlagos hektárhozam, azokon a területieken, amelyek­re nem juttattak mesterséges módon vizet, 263 mázsás hek­tárhozamot érteik el. A hektár­hozamok közötti különbözet tehát száz mázsa körül alakult. Ezért a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozói máris lé­péseket tetteik, hogy az új év­ben a cukorrépa 72 százalékát öntözzék a mezőgazdasági üte­mek. Biztató, hogy a cukorré­pa alá idejében és jól meg-. szántották a főidet, elegendő szerves trágyát juttattak bele. A cukorrépa termelésére az idei őszön a legtöbb mezőgaz­dasági üzemben jól felkészül­teik. A nagy hozannoik elérésé­re kedvező feltételeiket terem­tettek. Pavel Tuška, a Deáki Efsz f sítője elmondotta, tiogy i jn heiktár területre 600 mázsa istállótrágyát szór­tak. A földet idejében meg­szánt ották. Célul tűzték, hogy legalább 500 mázsát takaríta­nak be minden hektárról. Sze­rinte, Itogyha jók a feltételek, alkkor nem lehet nagy kilengés a hektárhozaunok alakulásá­ban. Pápai József, a Zsigárdi Efsz foagronómusa szintén arról be­szélt, bogy a cukorrépa alá jól előkészítették a földet, alapo­sam megtrágyázták, és nagyobb hozamot várnak jövőre, mint idén. Kifejhette, hogy főleg azért adott jó termést a cukor­répa, mert a növényápolási munkákat idejében és jó minő­ségben végezték el. BALLA JÓZSEF Felveszik a diplomáciai kapcsola tok at (CSTK) — A hét végén Wa­shingtonban és Pekingben kö­zös amerikai—kínai közleményt hoztak nyilvánosságra arról, hogy 1979. január elsején a két ország felveszi a diplomá­ciai kapcsolatokat. Az amerikai kormány nyilat­kozatában leszögezi, hogy ugyancsak január elsején „ér­tesíti Tajvant, hogy megszakítja vele diplomáciai kapcsolatait“, és felmondja a kölcsönös véde­lemről szóló szerződést. Mint a Fehér Ház bejelentette, ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy még 1979 végéig érvényben ma­rad az amerikai—tajvani kato­nai szerződés. Az Egyesült Ál­lamok ugyanis, amely 1949-ben nem ismerte el a Kínai Nép­köztársaságot, e szerződés alap­ján kapcsolatokat létesített Csang Kaj-sek rendszerével, aki a Kuomintang leverése után Tajvan szigetére menekült. Kapcsolataink Mmm íejlöM (Folytatás az 1. oldalról) messze fekvő Mamában meg­kezdődött az évi 680 000 darab kapacitású gumiabroncsgyár műszaki berendezéseinek sze­relése. A gyár teljes felépítése mellett jelenleg hazánkban ké­peznek ki tíü szíriai szakem­bert. Ebben az évben kezdő­dött meg az Eufrátesz folyó mellett fekvő Dajr az-Zúr-bán a napi 4000 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas cu­korgyár gépi berendezéseinek a szerelése. Ezt a cukorgyárat teljes egészében Csehszlovákia szállítja. Az év elején fejezték be csehszlovák vállalatok Da­maszkusz egyik külvárosában az Ŕvi 50 000 hektoliter telje­sítményű sörgyár építését. Vasárnap délután megkez­dődtek a hivatalos tárgyalások a két párt képviselői között. Pártunk küldöttségét a tárgya­lásokon Vasil Bil'ak, a szíriai párt küldöttséget pedig Abdal- lah Ahmar vezette. Kölcsönök sen tájékoztatták egymást or* szágaik helyzetéről, s kicserél­ték a pártmunkával kapcsolat tos tapasztalataikat. A nenizeflcözi kommunista mozgalom jelentős eseménye (CSTK) — Szófiában pénte^ ken befejeződött a reális szo­cializmus kérdéseivel és nem­zetiközi jelentőségével foglal­kozó nemzetközi elméleti kon­ferencia, amelyet a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága rendezett a Béke és Szocializmus című folyóirat szerkesztőségével közösen. Csehszlovák ia Ko m m u n i s ta ENSZ hírek Fontos dokumentumokat hagytak jóvá A tagállamok döntő többsége egyetértett a szocialista országok javaslatával (ČSTK) — Az ENSZ-közgyű­lés 33. ülésszakának plénuma szombaton befejezte a szava­zást, és jóváhagyta az arra vo­natkozó szovjet javaslatokat, hogy nemzetközi megállapodást kell kötni a nukleáris fegyver­rel nem rendelkező országok biztonsága garanciáinak meg­erősítéséről és arról, hogy nem tartanak nukleáris fegyvereket olyan államok területén, ahol ilyenek nincsenek. Ugyancsak jóváhagyta a plénum azt a len­gyel javaslatot, hogy állapod­janak meg egy nyilatkozatban, amely szerint a társadalmat a béke szellemében kell nevelni. A küldöttségek többsége a két szovjet javaslat elfogadása mellett szavazott. A lengyel ja­vaslat mellett 138 tagállam sza­vazott ' ellene egyetlen állam sem, s csak az Egyesült Álla­mok és Izrael tartózkodott a szavazástól. További jelentős lépés a fegy­verkezési hajsza megállításáért folyó harc területén az a hatá­rozati javaslat, amelyet a szo­cialista államok a tömegpusztí­tó fegyverek új fajtái kifejlesz­tésének és gyártásának kérdé­sében terjesztettek elő. A közgyűlés egy további ha­tározatával úgy döntött, hogy — túlnyomórészt a fejlődő or­szágok előterjesztésére — 1982- re összehívja az ENSZ-közgyű­lés második rendkívüli leszere­lési ülésszakát. A határozat a különbizottság legfontosabb feladataként a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való le­mondásra vonatkozó világmé­retű szerződés javaslatának a lehető legrövidebb időn belüli kidolgozását jelölte meg. A szerződés megkötésére vo­natkozó javaslatot a Szovjet­unió terjesztette elő. A határo­zat elfogadása mellett 118 kül­döttség, elfogadása ellen csak Albánia szavazott. 23 állam, köztük az Egyesült Államok küldöttsége, tartózkodott a sza­vazástól. Pártjának küldöttségét Vasil Bifatk, a KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára vezette. Tagjai voltaik: Jan Fojtík, a CSKP KB titkára és Uudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. A Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága pénte­ken este fogadást adott az ér­tekezlet résztvevői számára. A fogadáson jelen volt Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, vala­mint a Bolgár Népköztársaság más párt- és állami vezetői. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a KB titkára a Szovjet Televíziónak adott interjújá­ban a konferenciát igen jelen­tős eseménynek jelölte meg a nemzetközi kommunista mozga­lom életében. Hangsúlyozta, hogy az érte­kezlet olyan időben ülésezett, amikor erősen kiéleződötl az ideológiai harc a világban. A konferencia résztvevői tel­jesen egyértelműen állapították meg, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség szerepe kulcsfontosságú tényezője a békének és az enyhülésnek, hogy a szocialista államok kül­politikája hatékony eszköze a civilizáció és az egész embe­riség védelmének a termonuiK- leáris háború veszélyével szem­ben. A résztvevők határozottan elítélték az im peria lizmusnak a helyzet kiélezésére, az enyhü­lési folyamat akadályozására irányuló politikáját. A moszkvai Pravda szomba­ti száma terjedelmes cikkben foglalkozik a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testülete moszkvai ülésén elfogadott nyilatkozat jelentőségével. A cikk bevezetőben megálla­pítja, hogy a nyilatkozat a kö­zelmúlt legfontosabb nem­zetközi politikai dokumentuma, a szocializmus békepolitikájá­nak legfrissebb bizonyítéka. A nyilatkozat konkrét feladatként jelöli meg, hogy a politikai enyhülést katonai téren is enyhülésnek kell követnie, és visszafordíthatatlanná kell ten­ni az enyhülés folyamatát, a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés el­vi alapján való átalakítását. Ez a feladat rendkívül bonyolult, de egyben teljességgel reális. Az enyhüléshez vezető út hosszúnak és rögösnek bizo­nyult — folytatja a moszkvai Pravda —, és. maga az enyhü­lés sem mentes a „hideghábo­rú“ maradványaitól. Mindezért a nyugati hatalmak politikáját meghatározó imperialista körök a felelősek. Ök nem akarják vagy nem tudják levonni a megfelelő következtetéseket a világban végbement gyökeres változásokból, s ezért ők az okai annak, hogy a fegyverke­zési hajsza folytatódik, hogy a katonai szembenállás mennyi­ségi és minőségi vonatkozás­ban egyaránt évről évre loko zódik. Egyenlő biztonságot A szocialista államok nem törekszenek katonai fölényre a Nyugattal szemben. Ezt az ál­láspontjukat világosan értésre adták a Moszkvában elfogadott nyilatkozatukban ls. Alapelvük ez egyenlő biztouiság. A Varsói Szerződéshez tó -;tozó országok Enyhülés és realizmus A moszkvai Pravda cikke a moszkvai nyilatkozatról meggyőződése szerint a kiala­kult viszonylagos erőegyensúly az a kiindulópont, amelynek alapjáról meg lehet és meg kell kezdeni a szemben álló felek katonai erejének és fegy­verzetének csökkentését. A nyilatkozat síkraszállt azért, hogy mielőbb konkrét megállapodások szülessenek a leszerelést célzó, már folya­matban levő tárgyalásokon. Hangoztatta annak alapvető szükségességét, hogy sikerrel fejeződjenek be a hadászati támadó fegyverrendszerek kor­látozását célzó szovjet—ameri­kai tárgyalások. A Varsói Szerződés szerveze­te alapelvként vallja a katonai tömbök egyidejű feloszlatásá­nak szükségességét. Az ehhez vezető úton az első reális lé­pesként e tömbök tevékenysé-, gének korlátozását, nem pedig buvítését javasolja. A kölcsö­nös bizalom megszilárdításához kétségkívül nagymértékben já­rulna hozzá annak vállalása, hogy a felek nem növelik más országok területén állomásozó fegyveres erőik létszámát, s egyben - vállalják azt is, hogy nem alkalmaznak elsőnek nuk­leáris fegyvert egymás ellen. Meg kell állapítani — foly­tatta a cikk —, hogy az erőpo- litiika hívei, bár szám szerint >elentéktelen kisebbséget alkot­nunk, nem egy kapitalista or­szág g y a kor la t i te v éken y ségé - nek ma is hangadói és megha­tározói. Ennek a kisebbségnek köreiből indulnak ki azok az akciók, amelyeknek célja meg­torpedózni a fegyverkezési haj­sza megfékezésére már ma vagy a jövőben alkalmas bár­miféle megállapodást. A leszerelés nem lehet egyoldalú Ma időszerűbb, mint bármi­kor, emlékeztetni arra, hogy a leszerelés nem lehet egyol­dalú folyamat. A fegyverkezé­si versenyt ellenezni — mint a tapasztalat is bizonyítja — egymaga ban kevés a leszere­léshez akkor, amikor a másik fél a fegyverkezés mellett van. Az a tény, hogy a szocialista országok nem törekednek kato­nai fölényre, önmagában még nem szavatolja a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erői között kialakult egyensúlyt. Lé­teznek a nyugati világban olyan körök, amelyek még az erőegyensúlyt is érdekeik csor­bításának tekintik. A moszkvai Pravda emlékez­tet a szocialista országoknak a közelmúltban tett számos, a katonai enyhülést szolgáló ja­vaslatára, amelyek ellen nehe­zen találnak kifogást a NATO köreiben, s amelyek konstruk­tív jellegét sok nyugati állam­férfi és politikus is elismeri, mégis késik rájuk a válasz. A moszkvai nyilatkozatot egyhangúlag fogadták el — folytatódik a cikk. -r- A ta­nácskozás ismét bizunyította a szocialista közösség nézeteinek és cselekvésének egységét. A tanácskozás amellett, hogy a katonai enyhülés reális prog­ramját javasolta a Nyugatnak, megvitatta a Varsói Szerződés országai együttműködésével kapcsolatos intézkedéseket is a honvédelem területén. A szo­cialista országok védelmi szer­vezete nem hunyhat szemet afelett, hogy a NATO-ban léte­zik, s békeidőben és háború­ban egyaránt működik a tömb­höz tartozó fegyveres erők fe­letti parancsnokiás rendszere, s hogy a tömb nyíltan szocia­listaellenes doktrínájának je­gyéten ez az agresszív katonai szövetség mind nagyobb hadi­technikai bázist halmoz fel. Az idevonatkozó kérdések megvitatásakor a román elv- társak sajátos álláspontra he­lyezkedtek. A tanácsülést köve­tően a sajtó közvetítésével egy­néhány érvelésüket a közvéle­mény tudomására hozták, ami a burzsoá és a pekingi pro­pagandistáknak alkalmat adott arra, hogy spekulációkba és a szocialista közösség címére in­tézett vádaskodásokba bocsát­kozzanak. Miről is van szó? A román elvtársak azt állít­ják: tekintettel arra, hogy nem áll fenn a háború elkerülhetet­len veszélye, s „a fegyverke­zés bármiféle fokozása megen­gedhetetlen. “ Azzal kapcsolat­ban, hogy a népek képesek megvédeni a békét, nincs vita, a Varsói Szerződésben minden­ki ebből indul ki. Általános az a meggyőződés is, hogy a kom­munista építésből elvont, min­den egyes rubel, márka vagy lej súlyos és nem kívánatos terhet jelent. Az imperialisták maguk sem rejtik véka alá, hogy a fegyverkezési hajsza fo­kozásakor egyebek között az a cél vezérli őket, hogy rá kény­szerítsék a szocialista országo­kat: minél több anyagi erőt vonjanak el a gazdasági fej­lesztés szükségleteitől, s ezál­tal megnehezítsék a testvérpár­toknak a lakosság életszínvo­nala javítására kidolgozott programjai végrehajtását. Szabad-e azonban a bizton­ság rovására takarékoskodni? A veszély túlértékelése kétség­kívül azt jelentené, hogy sú­lyos pótlólagos terheket ven­nénk magunkra: a veszély le­becsülése viszont biztonságun­kat tenné kérdésessé. Közös erőfeszítéssel Nem létezik semmiféle „rend­kívüli helyzet“, s feladatunk az, hogy megakadályozzuk ilyen helyzet kialakulását. Ez­zel a feladattal meg fogunk birkózni, s jó, ha a NATO kö­reiben a kétség árnyéka sem marad azt illetően, hogy a szocialista országok elbírnak minden megterhelést, és nem riadnak vissza semmiféle kihí­vástól sem. A Varsói Szerződés szerveze­te védelmi képességének erő­sítésével függ össze a szövet­ség fegyveres erői együttmű­ködésének kérdése is. Az együttműködés t ö ké 1 e>te sí té se annál is inkább fontos, mert a NATO a tagországok egységes parancsnoksága alá rendelt fegyveres erőinek mind opera­tívabb együttműködését terem­ti meg. A Varsói Szerződés ke­retein belül a katonai erőfe­szítések összehangolása semmi­lyen módon sem korlátozza az egyes testvérországok vezető párt- és állami szerveinek rendelkezési jogát saját fegy­veres * erőik felett. A moszkvai tanácskozás azt javasolta, hogy közös erőfeszí­tésekkel, valamennyi fél biz­tonsági érdekeinek tekintetbe vételével haladjunk a megál­lapodások felé. Csak i’yen mó­don lehet gyakorlati eredmé­nyeket elérni a leszerelés terü­letén, csak így lehet megterem­teni a -békés egymás mellett élés és együttműködés bővíté­sének feltételeit Európában és nemzetközi méretekben egy­aránt — írja befejezésül a moszkvai Pravda.

Next

/
Thumbnails
Contents