Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)
1978-11-15 / 316. szám, szerda
SZAKOSÍTJÁK A TERMELÉST A NAGYOBB HASZNOSSÁGÉRT A munkaszervezés minőségi színvonalának emelése, a CSKP XV. kongresszusa határozatainak következetes teljesítése céljából 1979-től szakosítják a termelést a Gombai Állami Gazdaság egyes részlegedben. Csiba László, a jányoki (Janíky) részleg vezetője arról tájékoztatott, hogyan érinti ez részlegüket, milyen feladatokat hárít rájuk. — A szakosítás négy irányban valósul meg, ezek: növénytermesztés, állattenyésztés, gépesítés, szőlészet. A jányoki gazdaságban az állattenyésztést Összpontosítjuk. A terv szerint az állomány ötszáz tehén és kilencszáz növendékmarha lesz. — Hogyan készültek fel a szakosításra? — Gazdaságunkban céltudatosan kialakítottuk a szakosítás személyi és anyagi bázisát. Dolgozóink ezen a téren nagy tapasztalatokkal bírnak. A fe- jjő’k között kitűnő eredményei- tkért a „Kiváló munkáért" állami kitüntetéssel jutalmazott dolgozók vannak — Szabados Terézia és Barát Júlia. Rendszeresen tizenöt literes napi fejési átlagot érnek el tehenenként. Ugyanilyen teljesítménnyel diÉsszerűsítik az energiafogyasztást A galántai (Galanta) járási pártbizottság elnöksége a CSKP KB Elnökségének határozataival összhangban októberben dokumentumot vitatott meg s hagyott jóvá a járás legnagyobb vállalatainak és üzemeinek fűtőanyag- és energiagazdálkodásáról. Határozatban hagyta meg a vállalatoknak és az üzemeknek, hogy konkrét lépéseket tegyenek a fűtőanyag és az energia gazdaságosabb hasznosítása érdekében. A járás területén a legnagyobb energiafogyasztó a vág- sellyei (Sala) Duslo vállalat és a seredi Nikkelkohó. Mindkét vállalat szakemberei konkrét intézkedéseket dolgoztak ki a villanyáram éa a fűtőanyagfogyasztás csökkentése érdekében. Műszaki és szervezési intézkedéseik egyetlen célt szolgálnak: a termelés ésszerűsítésével 2,5 százalékkal csökkenteni akarják a villanyáramfogyasztást, összhangban a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségének határozatával. A vágsellyei Duslo vállalat Szakemberei konkrét intézkedéseket tettek a villanyáram és a fűtöanyagfogyasztás csökkentésére. Megvalósításuk eredményeként az Idén 23199 tonna fűtőanyagot takarítanak meg. Egyebek között jobban kihasználják az alacsony hőfokú konverziós berendezéseket, érvényesítik Furmaníte szigetelési módszert, módosítják a Clar típusú kompresszort, csökkentik a villanyáramfogyasztást az NPK műtrágyát gyártó üzemegységben; fáradtolajat takarítanak meg a 01-es számú üzemben és csökkentik a földgázban található széndioxid meny- nyiségét. További fontos intézkedés, hogy megtakarítanak 234 560 köbméter földgázt az acetiléngyártó részlegben, 1512 kilokalória hőt az ammóniagyártó részlegben és 1377 gigakalória hőt az ammóniumnitrá- tot gyártó részlegben. Ezenkívül átépítik a vállalat világító- berendezését. Ezzel évente 710 megawattóra villanyáramot takarítanak meg. Különféle ésszerűsítési intézkedésekkel 200 tonna fűtőanyagot és jelentős mennyiségű villanyáramot is megtakarítanak. A további intézkedések az erőműre és a 04-es számú üzemre vonatkoznak. Itt a gőz hatékonyabb fel- használásával és a kazánok jobb működtetésével 233 tonna szenet takarítanak meg. Az észszerűbb fűtőanyagfelhasználás útján még további 9700 kilowattóra villanyáramot akarnak megtakarítani. Ezeket az intézkedéseket megvitatta és jóváhagyta az üzemi pártbizottság és minden pártalapszervezet, s a kommunistáik kezdeményezésével valóra is váltják őket. KRAJCSOVICS FERDINAND csekedbet Hervai János fejő is. A borjúgondozók közül Masica István, Mihóci Piroska és Felföldi Rozália tűnnek ki. A dolgozók munkája minőségének javulását mutatják az idei eredmények. A tejtermesztésben tehenenként mintegy háromszáz-háromszázötven literrel nagyobb hozamot érünk el, mint tavaly, vagyis 4050— 4100 liter lesz az átlag. Ez tehenenként napi tizenegy literes átlagfejést jelent. A növendék- állatoknál a terv állatonként napi ötvennyolc dekás súlygyarapodással számolt, a valóságban nyolcvan-nyolcvanöt deka lesz az eredmény, hasonlóképpen túlteljesítik a borjak és a hízómarhák tervezett súlygyarapodását is. A hasznosság fokozása terén elért idei eredmények a jövőre nézve is biztatóak, annál inkább, mivel a termelési bázis kiépítése megteremtette a hozamok további növelésének feltételeit. Felsőjányokon (Horné Janíky) tizenhárom és fél millió korona beruházással tehén- istállót építettünk. Itt összpontosítjuk az állomány nagy részét, s az állományt új, nagyobb tejhozamú állatokkal töltöttük fel. Oj istállót építettünk ötszáz borjú elhelyezésére, úgyszintén átadtunk egy száz férőhelyes előneveldét is. — Az új istállókban lehetőség nyílik a termelés korszerűsítésére is? — Jó áttekintést kapunk az egész termelésről, lehetővé válik a takarmány jobb értékesítése..Kevesebb dolgozóval szebb eredményeket érhetünk el. Javul a munkaszervezés és könynyebb a dolgozók munkája. "Egy-egy fejő ötven tehenet gondozhat. Az istálló tisztítása nem az etetők feladata, erről beosztott dolgozók gondoskodnak. A borjaknál a ketreces nevelést alkalmazzuk. Az eiő- neveldében száznyolc állatot ketten gondoznak, az ötszázas borjúistállóban pedig négy etető dolgozik. Az állattenyésztésben minden dolgozónak havonta négy öt szabad napot biztosítunk. A kétszáz téli takarmányozási napra kellőképpen gondoskodtunk a takarmányról. A tehenek állatonként naponta harmincöt kilogramm silót, két- három kiló rápaszeletet és két kiló lucernát kapnak egyéb takarmányon kívül. — Az idei eladási tervet hogyan teljesítik? — Az állami terv 1978-ra 1 millió 350 000 liter tej eladását irányozza elő. Ezt a feladatot az elmúlt napokban már teljesítettük, s az év végéig még 150—200 ezer liter tejet szállítunk a közellátásnak. A huszonnégy vagonra előirányozott húseladási tervei előreláthatólag száztíz százalékra fogjuk teljesíteni. Az elmondottakhoz még azt szeretném hozzáfűzni, — hangsúlyozta beszélgetésünk végén Csiba elvtárs —, hogy az elkövetkező időszak tervfeladatainak teljesítéséhez minden feltétel adott. Bízunk abban, hogy a szakosítás eredményeképpen 1979-ben az ideihez viszonyítva legalább tizenöt százalékkal növeljük az állattenyésztési termelés eredményeit. GÁL LÁSZLÓ Jelentős beruházások lakásépítésre (Tudósítónktól) — A középszlovákiai kerület városaiban és községeiben az idei év végéig több mint kétmilliárd koronát fordítanak a komplex lakásépítésekre. Ebből egymil- liárd 209 millió korona közvetlenül az új lakások, lakóházak építésére, 520 millió korona a műszaki berendezéseikre, 340 millió korona pedig a járulékos építkezésekre jut. A kerületben december harmincegyedikéig összesen 13 865 lakás építését fejezik be és egyidejűleg 14 038 újabb lakás építését kezdik meg. Az építőipari vállalatok és üzemek dolgozói az idei évre meghatározott lakásépítési feladatok pontos teljesítése érdekében 35 vállalati, 152 üzemi, 1348 csoportos és 10 922 egyéni munkafelajánlást tettek. A felajánlások következetes valóra váltása az év végéig összesen hétmillió 720 ezerkorona értékű többletmunka elvégzését és ötmillió 470 ezer koronás költségmegtakarítást eredményez majd, —ly— Kommentáljuk Tervteljesités és munkafegyelem A termelőüzemek és vállalatok háromnegyedévi tervteljesítéséről szóló jelentésekből jobb és gyengébb eredményekről egyaránt tudomást szerezhetünk. A jobb eredmények az előirányzott feladatok teljesítését, túlteljesítését, tükrözik, a gyengébbek pedig az egyenetlen tervteljesités velejárójáról, a lemaradás mértékéről adhatnak számot. Az év elejétől szeptember végéig közel 30 termelőüzem, illetve vállalat nein tett eleget tervezett feladatainak, ami népgazdaságunk számára jelentős mértékű anyagi kiesést jelent. Vannak vállalatok, mint például a poprádi Tatramat, a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt, ahol a tervezett feladatoknak mindenekelőtt a kedvezőtlen termelési feltételek következtében nem tudnak eleget tenni. Kégi korszerűtlen termelőcsarnokokban kell dolgozniuk, ami nehezíti az egyébként is igényes feladataik teljesítését. Másutt a munkaerő- hiányból eredő gondok teszik nehezebbé a feladatok teljesítését, s az esetleges lemaradások pótlását. Ezenkívül nem ritka az olyan munkahely sem, ahol az üj, korszerű gépeken nem tudják elérni a tervezett teljesítményt. Az ok a gépeket kezelők felkészületlenségében, vagy a hiányos munkaszervezésben, nem megfelelő irányításban rejlik. Ezek ál- alában egyedüli esetek, megoldásuk a helyi körülmények pontos elemzésén és a megfelelő intézkedések megvalósításán alapszik. Ha viszont a munkafegyelem oldaláról közelítjük meg az egyes termelőüzemek tevékenységét, akkor a legtöbb helyen nagyon sok kihasználatlan lehetőségre bukkanhatunk. A munkafegyelem és a tervteljesítés pedig elválaszthatatlanok egymástól. Az esetleges lazítások minden esetben megbosszulják magukat. Ha például az építőipari vállalat „csúsztatja“ a határidőt, akkor később kezdhetik munkájukat a gépszerelők stb., s mondjuk fél évvel a tervezett határidőn túl adják át azt a létesítményt, aminek termelésével a bel-, illetve a külkereskedelem tervezett feladataiban számolt. Az ilyen és ehhez hasonló késések pedig jelentős mértékben veszélyeztethetik a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését a népgazdaság valamennyi ágazatában. A munkafegyelem megszilárdítása tehát állandó feladat. Nem csupán most, az év vége rohamos közeledtével kell gondolni a munkafegyelem kihasználásában rejlő tartalékok feltárására és gyors kamatoztatására, hanem az év minden egyes munkanapján. Ahol a munkafegyelem körül sem a szervezésben, az irányításban, sem pedig a termelésben nincsenek különösebb problémák, ott nyugodtabban várhatják az év végét, tudják, hogy a terv teljesítéséről adhatnak számot. A fegyelmezetlenség számos munkahelyen apró mozaikból tevődik össze, olyan jelenségekből, amilyeneknek nem mindenütt tulajdonítanak megfelelő figyelmet. Ahol a mester elnézi egy-egy beosztottja indokolatlan késését, vagy az illetékesek nem gondoskodnak a nyersanyagok és anyagok folyamatos szállításáról, és az egyéb fegyelmezetlenségeknek sem tulajdonítanak megfelelő figyelmet a különböző irányítási szinteken, vagyis nem vonják szigorúan felelősségre a „vétkest“, ott szinte észrevétlenül gyűlnek össze a tervfeladatok teljesítését gátló okok. Az ilyen jellegű problémákra elsősorban a termelésben és az irányításban dolgozó kommunistáknak kötelességük felfigyelni, s valamennyi dolgozóval közösen mindent meg kell tenniük felszámolásukért. Jó példa mindenütt van, ezt a tervteljesítésben élenjárók száma is hizonyíjta, de még több követőre van szükség. PÄKOZDI GERTRÜD MIÉRT KORSZERŰ? Mielőtt átadták volna rendeltetésének az ifjúság építette, udvardi (Dvory nad Ži- tavou) 1206 férőhelyes, korszerű tehénfarmot, a helyszínen sajtóértekezletet rendeztek. Goldschmidt János mérnök, az ifjúsági építkezés vezetője adott tájékoztatást, válaszolt az újságírók kérdéseire. Kérdésemre, hogy miért korszerű ez a tehénfarm, a fiatal mérnök a következőket mondotta: — Néhány szóval nehéz erre válaszolni, de jöjjenek velem, mindent megmutatok, mindent megmagyarázok. Ha a látottak, tapasztaltak meggyőzőek, nyugodtan beírhatják tudósításukba, riportjukba, hogy ez a tehénfarm korszerű. Elindultunk tehát, mindent megnéztünk, kerestük a választ a feltett kérdésre, Nyolchektáros, kavicsos, homokos területre épült a farm. Magasan fénylő gömb a hidroglóbusz. Kékesen csillogó szenázs- tornyok. Teljesen gépesített és automatizált takarmányozórészleg. Fejőház, kifutók, fedett átjárók, irodaház, borjúnevelde, tejház, ahonnan földalatti csöveken át szivattyúkkal nyomatják majd a tejet a tartálykocsikba. Az istállók tetején levő ablakok halk neszezéssel nyitódnak, csukódnak. Már működik az automatikus klímaberendezés. Az istállót vaskorlátokkal kisebb egységekre osztották, 80—100 tehén álláshelye sorakozik ezekben az egységekben. Gumimatracon fekszenek majd a tehenek. Az etetés teljesen gépesített. Etetőcsiga segítségével juttatják majd a tehenek elé a takarmányt, és sorolhatnánk tovább a tehéngondozók munkáját megkönnyítő berendezéseket. Az istálló oldalsó homlokfalán villanyóra mutatja a pontos időt. — Talán még az órát is ismerniük kell majd az idekerülő teheneknek? Kissé gúnyos kérdés ez, de figyeljük csak a magyarázaton — Majdnem így van, hiszen ezekben az Istállókban a teheneket nem kötik meg. Az állati magatartást kutató tudomány, az etológia tanítása alapján tudjuk, hogy milyen az ösztönös viselkedés mechanizmusa. Az anyagcseréhez kapcsolódó viselkedések, az evés, a kérődzés és a pihenés, szabályos időközökben váltakoznak. Ennek megfelelően pontos időben, biológiailag is szükséges, és a tejtermelés szempontjából a legoptiiflálisabb időpontban majd maguktól indulnak a tehenek a fejőterem felé. Persze, az iparszerű állattartásban számolnak az állatok viselkedésbeli adottságaival. Megadják a módját a műszaki megoldások is, hogy az állatok természetes igényeit a lehető legjobban kielégítsék. Nézzünk körül a fejőházban is. Négy kör alakú, 7 és fél perc alatt körbe mozgó, ugyanarra a helyre visszatérő, egyszerre 14 tehenet fejő és abrakoló berendezés. Majdnem teljesen automatizált, hiszen csak a fejőkészüléket csatolja fel és le egy dolgozó. Amíg a berendezés körbefordul, a készülékek fejnek, automatika adagolja egyedileg, a tejleadás szerint az abrakot. Csöveken át kerül a tej a terem mögötti tejházba. Hogy mindez az elképzelések szerint menjen végbe, ahhoz szoktatni kell az állatokat. Szakaszosan, fiatal állatok csoportjaival telepítik be az istállókat. A folyamatos szoktatásra ugyanis csak ilyenek alkalmasak, mert még tanulékonyak. A korszerűség természetes követelménye: többet, jobbat, olcsóbban termelni. Érdekesek a műszaki megoldások, de vajon az új és eddig szokatlan eljárások alkalmazása megfelel-e ezeknek a követelményeknek? Jó volna többet tudni a tehénfarm üzemeltetésének adatairól. Már mondja is a fiatal mérnök: — A férőhelyek száma ezerkétszázhat. Az akalmazottak száma negyvenkettő lesz. Beleértve az állatorvost, még a télen fűtőként, nyáron kertészként dolgozó gondnokot is. Az állatállomány kétharmada holland típusú fekete-tarka tehén lesz, egy- harmada pedig szlovák vöröstarka tehén. Csak olyan egyedek kerülnek istállónkba, melyek elődei a törzslapok tanúságai szerint évente legalább négyezer liter tejet adnak. Nyilvánvalóan jelzik ezek az adatok, hogy a tehénfarm által termelt tej előállítási költsége kevesebb lesz az eddig szokottnál. És az sem kétséges, hogy jobb minőségű, több tejet termelnek majd. Kérdésemre — Miért korszerű ez a tehénfarm? — a látottakon, a tapasztaltakon kívül azonban más is választ adott. Egy héttel később, az átadási ünnepség egyik Jelenete. Párt- és kormányküldöttségünk kiosztotta a kitüntetéseket, Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a küldöttség vezetője átvágta már a szalagot, és szemlére indult. Nyomában az építők, a vendégek. Köztük Goldschmidt János mérnökkel és Nagy Jánossal, a tehénfarmon dolgozó, bronz fokozatú szocialista munkabrigád vezetőjével az élen egy kisebb csoport. Megálltak az irodaház sarkánál, nézték az épületeket, az udvarra betóduló érdeklődőket, és beszélgettek. — Akármit is inondtok. szép az új... — Megnézhetitek, itt minden korszerű... — Azért még sok a tennivaló ... — Persze, minél előbb fel kell szerelni az ipari tévét, hiszen figyelni kell minden változásra. — Akkor számítógép is kell hozzá, amely értékeli az adatokat, jelzi a feladatokat. Ez a jelenet végképp meggyőzött, hiszen a korszerűség sohasem jelent valami befejezett, végleges, már nem változtatható állapotot. Éppen ellenkezőleg! A korszerűség igényt jelent a folytatásra, a tökéletesebb módszerek alkalmazására, az újat, hasznosabbat hozó változásokra. Egyébként a Szocialista Ifjúsági Szövetség nemcsak a tehénfarm építését patronálta, hanem, amint élenjáró kéviselői az átadáskor bejelentették: újabb feladatként az üzemeltetés patronálását is vállalja. És kik küzdenek szívvel-lélekkel a korszerűségért, ha nem a fiatalok? 1978. XI. 15. HAJDG ANDRÁS
