Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)
1978-11-14 / 315. szám, kedd
„Csupán a kép a fontos“ JEGYZETSOROK RENÉ CLAIRRÖL „Aztán láttam, Édes, a Sous les toits de Paris-r. Aranyos pa rizsi film, ment már Pesten is, a legnagyobb francia rendező, René Clair munkája. Pompás Egy párizsi utcai énekes szerelme ... a film tökéletes. Mikor főttem, Édes, a moziból, indultam gyalog a Bastille felé. hogy vonattal hazajöjjek. Az egyik kis mellékutca torkolatánál embergyűrű, és éneklik a Sous les toits de Paris dalia- mát. Odamegyek. Egy utcai énekes, mögötte ül a harmoni- kása és árulja a daloskönyvet énekelve. A közönség körül gyűrűbe áll, és vele tanulja a szöveget és a dallamot. Mintha a film megelevenedett volna“ A huszonkét éves Radnóti Mik K>s írta ezeket a sorokat 1931- ben — a kedveshez. Nem tud tam megállni, hogy ne idézzem én ls, különösen az utolsó mondat miatt, amely — az előzőkből következőn — olyan híven érzékelteti René Clair művésze tét. • A világ rövid fílmtörténelmé- hek egyik legnagyobb és leg eredetibb alakja nyolcvan esz tendővel ezelőtt született, a párizsi Vásárcsarnok szomszédságában, csiliáros paloták árnyékában, külvárosi kisemberek közé, ahol nyersebb és kegyetlenebb, de őszintébb és árnyaltabb volt az élet, naponta ezerféle színben és hangulatban ébredt, zajlott és tért nyugovóra a párizsi tetők alá. Titkok, álmok, sejtelmek, villanások apró és meleg emberi történetek és olyan jelentéktelennek tíínő, egyszerű események kölcsönöztek megejtő bájt ennek a világnak, amilyenekből csak a legnagyobbak tudnak művészetet teremteni. Mondjuk Chaplin és Buster Keaton, akiket annyira tisztelt és akikhez annyira közel érezte magát René Clair is. És valóban, sok közük van egymáshoz, nemcsak a képi és valóságlátásban, hanem az emberi-művészi magatartás szintjén is. Hogy csak egy példát említsünk, Clair Éljen a szabadság, Az utolsó milliárdos és a Hallgatni arany című filmje Chaplin Modern idök]éA, A diktátort és a Rivaldafényt juttatja eszünkbe. És fordítva. Hangosfilmek voltak az idézett Clair-filmek, de a rendező már korábban, a némafilm korszakában is alkotott néhány kilűnő, ma is sokat emlegetett és vitatott filmet: például a Felvonásközt, a Csodálatos utazást, a Florentin kalapot. Sőt, René Clair egyike volt azoknak, akik féltették a filmet a hangtól, a beszédtől. Amint Bajomi Lázár Endre írja „A film- szerűség apostola, a vizualitás megszállottja természetes borzalommal fogadta a nagy technikai szerencsétlenséget, a hang megjelenését, s még inkább azt, hogy a beszéd »beleszöl« a filmbe, mely eladdig megmaradt »tiszta látványnak«, szinte áldozatnak az emberi szem oltárán.“ Clair számos esszéjében, filmesztétikai írásában beszél erről a korszakról és még ma is meggondolkoztatónak tartja az egyik korabeli kritikus megjegyzését: „Eltöprenghetünk azon, vajon a hang nem vesz-e el többet a kifejezőeszközök közül, mint amennyit hozzáad...“ Mindezek ellenére első hangosfilmje, a Párizsi háztetők alatt világsiker lett, mi több, nagy hatást gyakorolt — mint egyébként Clair sajátos képi nyelve, bájos humora, a valóságot a fantasztikummal és álmokkal ötvöző tehetsége — az egyetemes filmművészetre. Mint ahogyan a többi filmje is, amelyek közül nem egyet — a háborús évek előtt és alatt — Londonban és Hollywoodban forgatott: Kísértetek alkonya, Holnap történt, Tíz kicsi néger, Az ördög szépsége (amelyben Gérard Philipe és Michel Simon nyújtott felejthetetlen teljesítményt), Az éjszaka szépei, A nagy hadgyakorlat, Orgonás- negyed stb. René Clair, aki Párizs perifériájáról indult, majd a különböző avantgarde művészi irányzatok sugárzásában nevelkedett és vált érzékennyé, fogékonnyá az élet legparányibb mozzanatait és a legnagyobb emberi problémák iránt — mint író is — csak egyetlen filmben hisz, a jó filmben, amely mindenkié. (bodnár) KORSZERŰSÍTETT épületben OJ TANTERMEK, SZERTÁRAK ' Tekintélyes épület áll a falu központjában. Még a múlt század nyolcvanas éveiben épült; Vága (Váhovce) a maga idejében Mátyusföld falvai közül feltehetően az egyik legkorszerűbb emeletes iskolával büszkélkedhetett. Vajon a korszerűsített épületben milyen ma az oktató-nevelő munka? A Vá- gai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója, Somogyi Antal, az épület udvarára vezet s együtt nézzük meg az ott folyó munkálatokat. — öt tanteremmel bővül az iskola. A hozzáépítést a járási építőipari vállalat végzi kétmillió korona költséggel. Az osztályokon kívül megfelelő szertárakat, raktárhelyiségeket, politechnikai műhelyeket is kapunk. Az új épületrészt ellátják központi fűtéssel és vízvezetékkel, ezt később az öreg épületben is be szeretnénk vezetni. A hozzáépített rész átadását 1980-ban tervezik. Az igazgatóval visszafolé tartunk az irodába. Közben a jelenlegi nehézségekről, a segédeszközök, iskolai könyvek elhelyezéséről szól. Mindez megoldódik, ha elkészül az új, hozzáépített pavilon. — Célszerű lenne, ha az osztályok, raktárak stb. építésével egyidőben tornatermet is építenének, de akkor túllépnénk a költségvetést. Majd ha az építkezést befejezik, — reméljük, nem sokára — sor kerülhet a hiányzó tornaterem felépítésére is. — Jelenleg a kétváltásos tanítás megszüntetését szorgalmazzuk — folytatja a szűkös igazgatói irodában. — Hat tantermünk van. Három osztály több mint hetven tanulóval délutáni oktatásra jár. Tanulóink száma 214, ez a szám azonban évről évre csökken. Vifouközel- ben vagyunk. Sok fiatal szövetkezeti vagy állami lakást kap a közeli városban: Galántán, Sereden, vagy Vágsellyén (Sala). Az üzemek, ahol dolgoznak, kényelmüket igyekeznek biztosítani. így aztán nálunk is, akárcsak a környék többi falujában, kevesebb a gyerek. — Milyen a kollektíva? — Nagyon Jó. Tizenkettőn vagyunk, valamennyien szak- képesített tanítók. A pedagógusok a tanításon kívül arányosan részt vállalnak a község tömegszervezeteinek munkájában. Minden jelentősebb évfordulóra műsort készítenek a tanulókkal, akik szintén nagyon lelkesek, a tanítási órákon kívül szervezett társadalmi munkában részt vesznek. Ök is, akárcsak a szüleik, a sajátjuknak érzik a falujukat. A hiányzásokkal van ugyan némi gondunk, mert sem orvos, sem fogorvos nincs Vágán, így, ha ha berendelik a gyerekeket, akkor egy-egy napjuk elvész. Kellő támogatást kapunk a hnb-tól, munkánkat segíti az iskola hattagú pártcsoportja is. Pedagógusaink kellő hivatástudattal vállalják a többletmunkát; mint osztályfőnökök, példásan vezetik az osztályok pionírmunkáját, valamennyien lelkiismeretesen felkészítik tanulóikat az életre. Az elhelyezésükkel ez ideig különösebb nehézségeink nem voltak. És értesülésünk szerint, ahová mentek, jól megállják helyüket. A vágai iskolában tett látogatásaim alkalmával ls meggyőződtem, hogy régi épületben ls lehet jó oktató-nevelő munkát végezni. FODOR RUDOLF K©z*is kozóbcn Megjelent az Irodalmi Szemle 1978/8-as száma Irodalmi és kritikai folyóiratunk címoldalán ez olvasható: Közös hazában, s alatta cseh, szlovák, csehszlovákiai lengyel, szlovákiai ukrán és szlovákiai magyar alkotók nevei. A szám Csehszlovákia megalakulásának 60. évfordulója alkalmából szerkesztődött. Bevezető Írásában Ľuba Gyula főszerkesztő így fogalmaz: „A csehszlovákiai irodalom továbbra is a nemzetköziség eszméjének gyakorló iskolája. A cseh, szlovák, magyar, ukrán és lengyel irodalmak — nemezti és nemzetiségi létükben — az alkotómunka különböző mennyiségi és minőségi szintjén ugyan, de egységes célért dolgoznak közös hazájukban: társadalmunk jövőjéért, melynek lehetőségei és emberi gazdagsága mindannyiunk közös érdeke." Az októberi szám legérdekesebb s tán legrangosabb írását Grendel Lajos publikálta, Éleslövészet címmel. Grendelnek ez az elbeszélése külön recenziót és — sok-sok olvasót érdemel. A szám másik nagy szellemi izgalmakat okozó írása Tőzsér Árpád Vladimír Ho- lan-tanulmány a és -versfordításai. A szlovákiai ukrán irodalom, A mai csehszlovákiai lengyel irodalom és fán Rob Poniöan és a magyar irodalom című írások szintén a hatvanéves együttlét jegyében készültek. A cseh, a szlovák, a csehszlovákiai lengyel és ukrán költők és elbeszélők társaságában hazai magyar költőink közül Ozsvald Árpád, Török Elemér, Gál Sándor, Mikola Anikó, Kulcsár Ferenc, Varga Imre és Csontos Vilmos verseit olvashatjuk. Az utóbbival egy Tóth László készítette interjút is, amit a Zalabán élő költő hetvenedik születésnapja alkalmából közöl a szerkesztőség. Zalabai Zsigmond kritikus ebben a számban közli a Követelem a holnapot című Ady-tanulmányá- nak első részét, Varga Erzsébet pedig a Krúdy Gyulára emlékező írását. Érdekes és alapos dolgozat Lacza Tihamér Jelentés a panoptikumból — átfogó kép Sebesi Ernőről — című írása, valamint Varga Imre színikritikája a MATESZ kassai (Košice) társulatának, a Tháliának Barta Lajos: Szerelem című előadásáról. A Tollhegyen című rovatban Bodnár Gyula a Sarló mozgalommal, Tóth László a színházunkkal kapcsolatban közöl figyelmet érdemlő karcolatot. A belső borítón Németh István köszönti a hetvenöt éves Jakoby Gyulát. A számot — az említett képzőművész alkotásai mellett — Tavaszy Noémi nagyon szép, bazai magyar vonatkozású linóleummetszetei, és Móser Zoltán Krúdyt idéző fényképei gazdagítják.-szóSZOVJET FILMEK FESZTIVAUA a kívánság fája A grúzok boldogságvárásáról szól Tengiz Abuladze költői filmje, A kívánság fája. Az alkotás hősei egy század eleji grúz falucska furcsa-bolondos, groteszk lakói, mindnyájan valami után vágyakoznak; ki, mint a tanító, fülét a földre szorítva várja egy igazabb kor jöttének hangját; a másik a kívánság fájának tetején ülve lesi vágyai beteljesülését. A harmadik a templom csodakövét lopja el, hogy kívánságait elérjem A negyedik — mintha egy Fellini-filmből lépett volna ki — bohócra festett arccal, szakadt napernyővel, a gyerekek csúfolódása kíséretében egy negyven éve elvesztett vőlegényt vár vissza, s vele együtt az elszalasztott nagy szerelmet. Az ötödik a falu legszebb leánya kénytelen férjhez menni egy gazdag juhtenyésztőhöz, mert a falu bölcs öregjei úgy döntöttek, hogy a szépséget a gazdagsággal össze kell kötni... Tengiz Abuladze boldogságváró hősei mintha a grúz folklórból léptek volna elő. Mindnyájan — különcségük, furcsaságuk ellenére — valamit jelképeznek, hiteles emberi sorsok hordozói. A filmnek nincs a hagyományos értelemben vett cselekménye, a mondanivalója a stilizált példázatban, a szimbólumokban rejlik. A kívánság fáját is átszövi a grúz filmekre jellemző sajátos légkör, költői- ség. Nem véletlen, hogy az alkotás a szovjet filmek 1977. évi össz-szövetségi fesztiválján Rigában fődíjat nyert, s a mű azóta eljutott az olasz, a francia és az amerikai nézőkhöz is. A rendező — jóllehet huszonöt éve dolgozik a filmes szakmában — neve eléggé ismeretlenül cseng a mozinézők körében. Igaz, az eltett idő alatt csupán öt játékfilmet forgatott (viszont annál több dokumentumfilmet), ám mindegyik bemutatója eseményszámba ment s az alkotó stílusa, ábrázolás- módja méltán váltott ki minden esetben nagy feltűnést. Bármelyik filmjét említsük is, akár a Magdani kis szamarát vagy az Idegen gyermekeket, akár az Én és a nagymamát, a Kérelmét vagy mostanit, A kívánság fáját, valamennyi a legkiemelkedőbb grúz filmek közé sorolható s ráterelte a külföld figyelmét is. A kívánság fájának főbb szerepeit Lika Kavtaradze, Szoszo Dzsacsvliani, Szofiko Csiaureli és mások alakítják. A FARKAS NYOMÁBAN A polgárháború egyik harcosának, Grigorij Kotovszkijnak és bajtársainak a visszaemlékezései alapján készült A farkas nyomában. A történet — izgalmas és feszült képsorokban — Antonov atamán bandáinak szétverését örökíti meg 1921 ellentmondásos eseményeinek felidézésével. ránya (dramaturgiai szempontból előnye), hogy néma. A gyönyörű leány habozik csélcsap szeretője — a banditavezér — és az állambiztonsági megbízott egyre rokonszenvesebb beosztottja között. Rövidesen azonban a szóp szál, kissé esetlen, de nagyon férfias, ráadásul talpig becsületes legény beférJelenet A farkas nyomában című filmből Valériu Gazsiu rendező a kalandfilm műfajában nem igen alkot újat. Az események voltaképpen bárhol és bármikor játszódhatnának, csupán a történelmi háttér hitelesíti, konkretizálja őket. A sztori azonban fordulatos s kielégíti a nézők romantikus igényeit. A polgár- háború utolsó éveiben játszódó kalandfilm cselekménye egy állambiztonsági megbízottról, Ko- tovszkijról szól, aki egy erdőben bújkáló banditát keres. A falusiak között szép üzenetközvetítőre talál, akinek az a hátkőzik a lány bizalmába. A döntés elodázhatatlan s a bandita halálát jelenti. Az érzetmi sokk hatására az ednémült száj szóra nyílik... A fordulatos cselekmény kibontakozásában fontos szerepe van a pszichológiai harcnak, amely Kotovszkij és a fehér tiszt között zajlik. A vörös harcosok vezére erős jellemével, okosságával és meggyőződésével térdre kényszeríti ellenfelét, végül felszámolja az eszer hadsereg utolsó maradványait. —ym~ 1978. XI. 14. A barátsági hónapban megrendezett gyermekfilmfesztivál műsorán szerepel a Lúdas Matyi című magyar egész estét betöltő rajzfilm is. Gyermekkorunk egyik kedvenc olvasmányából Dargay Attila fjL « 'zett szellemes filmet. ""
