Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-09 / 310. szám, csütörtök

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait

******** ★ ** EREDMÉNYEK ******** TAPASZTALATOK ★★★★*★★★ VÉLEMÉNYEK ******** ***

Ésszerűsítjük az energiafogyasztást

A párkányi (Siurovo) Délszlovákiai Papír- és Cellulózgyár az érsekújvári (Nové Zámky) járás egyik legnagyobb termelővállalata. Fiatal vállalatról van szó — mindössze 11 éve kezdte meg u termelést —, s vezetősége a társadalmi szervekkel szorosan együttműködve fokozott figyelmet szentel a XV. pártkongresszus határozataiból rájuk háruló feladatok teljesítésére.

Az 1976. december 9-i 287 es kormányhatározat értelmében, valamint a Papír- és Cellulózgyártási Tröszt vezérigazgatóságának irányelvei alapján nem kis. feladat jutott részül vállalatunknak. Ugyanis a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott raciona- lizációs program értelmében az évi fűtőanyag- és energiafelhasználást 2—2,5 százalékkal kell csökkenteni, persze a termelés nem csökkenhet. A rejtett tartalékok feltárása és kihasználása az irányítás minden fokozatán — kezdve a segédmunkástól a vezetőkig — felelősségteljes hozzáállást követel meg.

A fűtőanyag- és energiafelhasználás ésszerűsítési programjának teljesítése terén a legnagyobb szerep az energiagazdálkodási részleg dolgozóira hárul, hiszen nem könnyű ilyen nagy termelővállalat villamos és hőenergiával, sűrített levegővel és technológiai vízzel történő ellátása.

Vállalatunk legfőbb termékei közé tartozik a fluting (a hullámpapír alapanyaga),

amelyből évente 150 000 ton1978.

XI. 9

Sikeres gyártmányfejlesztés

A Nyugat-szlovákiai Bútorgyárak bratislavai vállalati igazgatóságán nagy figyelmet szentelünk a gyártmányfejlesztési programnak. E program keretében elsősorban a mai ember bútorigényeinek kielégítésére törekszünk. Hogy ez a törekvésünk aránylag sikeres, azt bizonyítja, hogy az idei brnói közszükségleti cikkeket bemutató nemzetközi vásáron a Bratislava nevű variabúto- runk aranyérmet kapott. Alkotója a Bratislavai Fa- és Bútoripari Kutatóintézet dolgozója.

Az aranyérmes variabútor- nak számos előnye van, s csupán néhányat említek meg közülük. Kiválóan alkalmas lakó-, gyermek- és tanulószobaberendezésként egyaránt. A széleskörű felhasználhatósága elsősorban annak köszönhető, hogy az összerakható elemek sorából nem hiányoznak a különböző polcok, sarokrészek, lehajtható asztallapok stb.

Az új termék — amelynek sorozatgyártását a jövő évbeu megkezdjük — megfelel az ésszerű anyaggazdálkodás elvének is, amely a hatodik ötéves tervidőszak egyik legfontosabb követelménye. Kiküszöbölték a kettőzött falrészek alkalmazását, így a sorozat- gyártása esetén jelentős anyagmegtakarítást érhetnek el. A bútor további gazdasági előnyei közé tartozik, hogy köny- nyen raktározható és szállítható. Természetes faanyagból készül, s az egyes homlokzati részeit különböző színekben gyártják majd, ezzel is növelik a lehetséges variációk számát. A variabútor gazdaságos gyártása természetesen kedvezően befolyásolja az árának meghatározását is.

Az aranyérmes bútor példája bizonyítja, hogy vállalatunk dolgozói igényes gyártmányfejlesztési programot valósítanak meg, s ugyanakkor szívükön viselik társadalmunk legégetőbb problémáinak megoldását is.

ALFRÉD GERS mérnök, a Nyngat-szlovákiai Bútorgyárak bratislavai vállalati igazgatóságának dolgozója

nát gyártunk Továbbá évente 69 000 tonna sima kartonlapot és 77 000 tonna hullámkartont állítunk elő. Ugyancsak nagyon fontos, termékünk h tetőfedő szigetelőlemez, a kátránypapír, melynek úgyszólván minden változatát gyártjuk a hazai szükségletek kielégítésére, és szállítunk belőle a KGST-tagországpkba is, Mindennek az előállítása a múlt évben 167 390 tonna

egyeztetett fűtőanyag fogyasztását, vagyis 217 500 tonna

barnaszenet és 62 000 tonna

fűtőolajat igényelt. A gyár technológiai berendezése a jelentős mennyiségű hőenergián kívül „mindössze“ 218 200 megawatt villamos áramot emésztett fel. Napi szénfogyasztásunk meghaladja az 1500 tonnát, fűtőolaj-fogyasztásunk pedig a 250 tonnát is.

Az energiagazdálkodási részleg igényes feladatainak teljesítésében fontos küldetése van a kiküszöbölhető energia- veszteségek elemzésének,

amelynek célja rámutatni a legnagyobb tartalékokra az energiafelhasználás ésszerűsítése érdekében. Az elemzésekből eredő feladatok teljesítését az energiagazdálkodási részleg dolgozói a különböző szakemberekkel és az illetékes energetikai bizottsággal szorosan együttműködve végzik. A bonyolult kérdések megoldásába néhány kutatóintézetet, valamint a Állami Energetikai Felügyelőséget is bevonják. A hőtermelésben például nem ér*

jük el a tervezett hatásfokot, a szükséges hő előállításához így lényegesen több fűtőanyagra van szükség. A kérdést vállalatunk szakembereinek és más fejlesztési intézetek szakembereinek együttműködésével oldjuk meg.

1978-ra a vállalat 15 ésszerűsítési akciót határozott meg. Végrehajtásuk 3,2 millió korona értékű önköltség-megtakarítást és 5100 tonnna egyeztetem fűtőanyag-megtakarítást jelent. Az év első kilenc hónapjában ezt az előirányzatot jóval túlszárnyaltuk, 4,65 millió koronával csökkentettük az önköltséget és 7700 tonna egyeztetett fűtőanyagot takarítottunk meg.

Az energiagazdálkodási részlegen működő szocialista munkabrigád tagjainak és a vállalások következetes teljesítésének nem kis része van e jó eredmények elérésében. Szocialista vállalásaink — amelyek az energiagazdálkodás ésszerűsítésén kívül a munkakörnyezet szépítésében való részvételt is tartalmazzák — értéke 597 000 korona, s az év három negyedévében már 605 640 koronás hasznot hajtottunk a vállalatnak.

MÉSZÁROS ANNA, a párkányi Dél-szluvákiai Papír- és Cellulózgyár energiagazdálkodási részlegének dolgozója

A papírgépsor végén SUli István segédgépész

(Gyöikeres György felvétele)

A Zlobin-módszert alkalmazza

Anton Rokošný, a kassai (Košice) Űtépítő Vállalat pre- šovi építő-szerelő üzemének dolgozója a szocialista versenymozgalom értékelésekor mindig az elsők között van. Azok közé tartozik, akik nem váltogatják gyakran a munkahelyüket. Már évek óta építőipari technikusként dolgozik. Magáévá tette a kerületi pártszervek felhívását, amelynek értelmében mindent el kell követni a kelet-szlovákiai kerület útjainak korszerűsítése érdekében. Tudja, hogy üzemüknek — szoros együttműködésben a kutató- és fejlesztési intézetekkel — már a termelést megelőző szakaszokban olyan megoldások kidolgozására és alkalmazására kell törekednie, amely az építőipari tevékenység anyag- és energiaigényességének csökkentéséhez vezet.

Rámutatott arra, hogy a kerületben célszerűbben kell megszervezni az építőipari gépek elosztását. Mivel a szállítóeszközök hiánya állandó gondot jelent, ezért a szállítási távolságok csökkentésének nagy jelentősége van a gazdaságosabb termelés elérésében.

Anton Rokošný kollektívája a vállalat keretében elsőként kezdett dolgozni a Zlobin-mód- szer alkalmazásával. Ennek is köszönhető, hogy a múlt évtől kezdve valamennyi rábízott építkezést jelentős időelőnnyel és kiváló minőségben adott át.

Ilyen például a Rozsnyóról (Rožňava) Pelsőcre (Plešivec) vezető közúton létesített felüljáró. Tisztában vannak azzal is, hogy az egyes problémák megoldásához nem elegendő egy ember tudása. Ezért az üzem keretében Anton Rokošný javasolta elsőként, hogy létesítsenek komplex raciona- lizációs brigádot. Kezdeményezése sikeres volt, ma ez a ra- cionalizációs brigád dolgozik a vállalatban legeredményesebben. Tavaly — ugyancsak vállalati viszonylatban — a legjobb újítóként értékelték őt, az újítók járási versenyében pedig a harmadik lett. Újításainak értékét növeli az a a tény, hogy azok az építőipari alaptevékenységgel kapcsolatos problémák megoldására vonatkoznak. A Kassán a Hernádot átívelő híd építésével kapcsolatos újítási javaslatának megvalósítása mintegy 350 000 koronával csökkentette az építési költségeket.

Az üzemben nemcsak kiváló újítóként ismerik, hanem az üzemi szakszervezeti bizottság elnökeként is. Szülőfalujában — Rožňanyban — pedig aktív nemzeti bizottsági képviselő. Kezdeményezőkészségéért, aktivitásáért az idén megkapta a vállalat legjobb dolgozója kitüntetést.

MICHAL TANCÄR, a kassai Útépítő Vállalat dolgozója

A munka hatékonysága növelésének és minősége javításának vállalatunkban, vagyis a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemekben elsőrendű figyelmet szentelünk. Ezeket a feladatokat vállalatunk minden egyes kollektívája magáévá tette. Figyelemre méltó eredményeket értünk el a termelési terv egyenletes teljesítése terén — az egyes drkádokban. Míg 1975-ben 13 dekádban nem teljesítettük a tervet, addij

1977-ben már csupán 3 dekádban maradtunk le a tervezett feladatok megvalósításában. Az idén ezen a területen még jobb eredményeink születtek, eddig csupán egy dekádban maradtunk le a tervteljesítésben.

Termékeink minősége javításának érdekében bevezettük a szaratovi és a Ívovi munka- módszer alkalmazását a fonó- műhelyben, s a jövő évbe.i vállalatunk többi üzemében és részlegén is szándékunkban áll bevezetni. A Slovakotex vezérigazgatósága által meghirdetett verseny keretében — amelyet a Legjobb vállalat cím elnyeréséért hirdettek meg — minden évben az elsők között foglalunk helyet. Előtérbe kerültek a külföldről behozott anyagokkal és nyersanyagokkal való takarékosabb gazdálkodás kérdései, továbbá a gyártmányfejlesztés és termékeink haszontulajdonságainak növelése. Minden évben olyan nyersanyag-megtakarítást érünk el, ami végső soron azt eredményezi, hogy 2—3 napon keresztül megtakarított nyersanyagból termelünk. A vegyipari termékek felhasználásának növelésével a termelésünkben sikerült elérnünk a behozott nyersanyagok felhasználásának csökkentésén kívül az általunk gyártott fonal és cérna használati tulajdonságainak javítását is. Ugyanolyan szálvastagság ellenére 50—100 százalékkal növeltük termékeink szakítószilárdságát. Foglalkozunk a hiánycikkek sorába tartozó hímzőfonalak gyártásával is. Az idén 1975-höz viszonyítva 50 százalékkal növeljük e termékek gyártását. Ilyen ütemben nőve ’jük továbbra is c gyártásunkat, mert e* elegendő n kereslet kielégítéséhez.

Azt is el kell n'.ondanunk, hogy gépeinket nem tudjuk kihasznál:! tdljes mértékben mindkét műszakban. Az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán vállalatunkban 24 százalékkal csökkent a dolgozók létszáma. A munkaerőhiányt külüabcző stabilizációs intézkedésekkel próbáljuk csökkenteni. Ezek közé tartozik az elszállásolási feltételek javítása, a szak- tanintt^et bővítése, a munka- környezet javítása és hasonlók. A munkaerőhiány okozta gondokon azzal próbálunk enyhíteni, hogy a kiöregedett gépeket újakkal cseréljük fel, továbbá azzal, hogy Bratislaván kívül is létesítünk termelési részlegeket. A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban a Nový Život-i és légi (Lehnice) részlegek létesítésével 150 munkaerőt nyertünk. A Nový Život-i Efsz-szel együttműködve a tél folyamán saját helyiségeiket átalakítjuk nekünk megfelelő termelőrészleggé, ahoi további 20—30 dolgozót tudunk foglalkoztatni.

Igaz, a felsorolt és a nem felsorolt intézkedések megvalósítása nem elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben felszámoljak a munkaerőhiányból eredő gondjainkat, amelyeken átmenetileg túlórákkal és társadalmi munkaórák ledolgozásával is igyekszünk enyhíteni. A közelgő év végéig mindent el akarunk kö”etni a terv teljesítése és a jövő évi „start“ érdekében.

JOZEF SIHELSKÝ mérnök, a vállalat termelési igazgatóhelyettese

Öntözéssel a nagyobb hozamokért

A mezőgazdasági termelés szakosításával és koncén irá- ciójával növekedik az öntözés jelentősége is. A növénytermesztés jelenlegi színvonalát tekintve már rendszeresen kellene b;ztosítani a megfelelő mennyiségű csapadékot a növényeknek. A mezőgazdasági üzemek azonban eddig még nem használták ki teljesen az öntözőberendezéseket, és ezért az egyes növények hektárhozamában nagyok az eltérések.

Az öntözés hatása különösen az utóbbi három évben mutatkozott meg, főleg a nyugatszlovákiai kerületben, ahol júniustól októberig nagyon kevés csapadék hullott a földre. Az említett időszakban a csapadék mennyisége egyes járásokban még a fele sem volt a szükségesnek. A csaipadéikhiány kedvezőtlenül befolyásolta főleg a cukorrépa, a magra termesztett kukorica, a silókukorica és az évelő takarmányok termését.

Az idei öntözési idényben a mezőgazdasági üzemek 110 600 hektár földre juttattak mesterséges úton vizet. Az értékelések szerint az üzemképes öntözőberendezéseket csak 68 százalékra használták ki. A múlt évhez viszonyítva ennek ellenére mégis 11 000 hektárral többet öntöztek. Amíg a középszlovákiai és kelet-szlovákiai kerületben nem teljesítették az öntözési tervet — elég sok eső esett —, a a nyugat-szlovákiai kerületben terven felül 55 000 hektárt öntöztek. Az öntöző- berendezéseket a galántai, a Bratislava-vidéki, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a lévai (Levice) Járásb-1" -használták ki a legjobban. Ezekben a járásokban az öntözhető terület 80 százalékára juttattak vizot.

Az öntözőberendezések kihasználását indokoljak az öntözött területeken elért nagyobb termelési ei e^mények. A Gombai (Hubice) Állami Gazdaság például az öntözött területen 13 mázsával nagyobb hektárhozamot ért el őszi búzából, mint azon a területen, amely nem kax ott elég csapadékot.

A osapadékhiőny idén kedvezőtlenül befolyásolta a szemes kukorica cs a silókukorica hektárhozamának alakulását is. A Šoporfiai EL.z-ben a csapadékhiány miatt a kukorica hektárhozarna — morzsolt állapotban — csak húsz mázsa volt. Ugyanakkor azokon a területeken, ahol a Fregat mozgó öntözővel juttatták a vizet a földre, 70—95 mázsás hektárhozamot értek el, ugyancsak morzsolt állapotban.

A csapadékhiány miatt lett a cukorrépa hektárhozama is alacsonyabb a tervezettnél. Az öntözött területeken viszont gazdag termést adott. A Tre- baticei Efsz-ben (trnavai járás) cukorrépából 410, az ostrovi Haladás Efsz-ben pedig 470 mázsás hektárhozamot értek el.

Az öntözött területeken nagy hektárhozamot adott a lucerna és rétifű is. Egyes mezőgazdasági üzemekben ifibb mint ezer mázsa zöldanyagot takarítottak be az öntözött területekről rétifűből, az öntö- zetlen területeken a hektárhozam csak 400 mázsa volt.

Az öntözőberendezések kihasználása tehát kifizetődő, mert a költségek megtérülnek a nagyobb hozamokban.

CiTDMILA ŤAPUŠrvA mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának agronóMunkaerőhiányból eredő gondok