Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)
1978-11-06 / 307. szám, hétfő
A ľCagy Október és a békeharc 197A XI. 6. A z első világháború éveinek társadalmi viszonyait. a legtömörebben és legjellemzőbben Lenin szavai érzékeltetik; uz Állam és forradalom című művének elő szavában ezt írja: „A dolgozó tömegeket egyre szörnyűségesebben elnyomja az állam, amely mind szorosabban olvad egybe a kapitalisták mindenható egyesüléseivel. A legelőrehaladott abb országok — ez országok »hátországáról« beszélünk katonai fegyházakká válnak « munkások számára... Szemmel láthatóan érlelődik a nemzetközi proletár forradalom.“ Ezt a könyvét még Október előtt. 1917 augusztusában — szeptemberében írta. A Nagy Októberrel új korszak nyílt az emberiség történetében: « kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi korszaka. Először vált a békepolitika egy állam külpolitikájának alapjává, mindmáig alkalmazott, s az egész emberiség létérdekét szolgáló következetes irányvonallá. Korántsem állítjuk azt, hogy ezt megelőzően nem voltak a békének szószólói, hiszen az emberek békevá- gya, a nyugodt boldog életre törekvés egyidős az emberiséggel. Sőt, jelentős személyiségek, politikusok, művészek és tudósok álltak ki a béke ügye, a leszerelés mellett. Napjaink történéseit tekintve talán a legidőszerűbb példa Alfred Nobel, akinek a hagyatékával történt visszaélés (Szadat és Begin kapta az idei Nobel-békedíjat] épp ezekben a hetekben váltott ki nagy felháborodást világszerte. 1895. nov. 27-1 keltezésű tégrendeletében Nobel így ír (hagyatékáról^: „... egy rész azé, tiki a legtöbbet, vagy a legjobban működött közre a népek testvériségéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, vagy esökkentéséért, valamint a békekongresszusok megrendezéséért és követeléséért“. Mindezek azonban csupán egyéni próbálkozások, törekvések voltak. A világ politikusai és filozófusai közül Lenin ismerte fel először, hogy a proletárforradalom és a békeharc elválaszthatatlanok. Szovjet—Oroszország első diplomáciai lépése a Béke- felhívás, amelyet az első világháborúban egymással szembenálló népekhez és kormányokhoz intézett. Október óta, a szovjet állam fennállásának egész ideje alatt a nemzetközi béke védelmezője, szóvivője volt, bár a kezdet kezdetétől fogva mindig háborús fenyegetésekkel kellett szembenéznie. A szocializmus előnyei a kapitalizmussal szemben mindig és mindenütt csak a békés alkotómunkában juthatnak igazán kifejezésre, a szocialista társadalom életeleme és célja is egyken a béke. O któber ösztönző és irányító szerepét a nemzetközi békemozgalom fejlődésében csak akkor értjük meg igazán, ha felelevenítjük a két világháború közötti időszak egyes mozzanatait. Szovjet—Oroszország béketörekvéseiben mindenekelőtt a nemzetközi munkásmozgalomra támaszkodhatott. Amikor az imperializmus intervenciós háborút indított a proletárállam ellen, Nyugat-Európában is kibontakozott az „El a kezeket Oroszországtól“ mozgalom. Az intervenciósok fölött aratott győzelem erősítette a tőkésországok proletariátusát. Megértették: csak a proletár forradalom útján lehet megszüntetni a kizsákmányolást. Oj hitet kaptak: nem váltak be a proletár állam életképtelenségéről, hetek alatti összeomlásáról költött jóslatok. A szovjet békepolitika az, ami a legjelentősebben bővítette és bővíti a Szovjetunió szövetségeseinek táborát a nemzetközi imperializmus háborús tervei ellen. A szovjet példa számos követőre talált a gyarmati országok népeinek felszabadító mozgalmában. Az első világháború lerombolta a tőkés hatalmak legyőzhetetlenségéről alkotott mítoszokat. Például az Osztrák—Magyar Monarchia szétesése után proletár kormányok alakultak mint például a Magyar s a Szlovák Tanács- köztársaság is. A húszas években Indiában felerősödött a Gandhi vezette mozgalom. A Szovjetunió támogatásával bontakozott ki Kínában 1925-ben a Szun fát-szén vezette nemzeti forradalom, aminek egy két évvel később Csang Kaj-sekék árulása vetett véget. 1921-ben Marokkóban Abd el Krím irányította a spanyol gyarmatosítók, 1925-ben pedig a franciák elleni felszabadító harcot. 1926- ban Indonéziában tört ki felkelés a kommunisták vezetésével: megrendült a holland elnyomók uralma. Elmondhatjuk tehát: forrott a világ. Október példája adott hitet az elnyomott népeknek. A gyarmatbirodalom széthullását a világ újrafelosztása követte. Diplomáciai összecsapások, ármánykodások sora következett a győzők és legyőzőitek között is. A tőkésállamok állandó napirendjén szerepelt a szovjethatalom szétzúzása. 1927- ben Anglia szakította meg diplomáciai viszonyát a Szovjetunióval. A Munkáspárt viszont követelte annak helyreállítását, s a kormány rövidesen meg is bukott. A nagy gazdasági válság éveiben a francia kormány (1930—32) szervezett szovjetellenes háborús blokkot. Két év múlva ez a kormány is megbukott, az új francia vezetés pedig megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval. Hitlerék hatalomra jutásával Németország lett a szovjetellenes hangulat szószólója. Az európai tőkés hatalmak szemet hunytak a német imperializmus újabb fegyverkezése felett. Szándékuk ma már történelmi tény: nem bánták volna, ha a fasizmus revansháborút indít — csak a Szovjetunió ellen tegye azt. Arra számítottak, hogy ebben mindkettő elvérzik. Ugyanez a cél vezérelte Angliát és Franciaországot abbeli reményükben, hogy kirobban a szovjet—japán háború. A z események azonban nem így alakultak. Hitler először Nyugat-Eu- rópával szemben akart törleszteni, s így, gazdaságilag és katonailag megerősödve megtámadni a Szovjetuniót. Remélte, hogy csak villámháborúra lesz szükség. Egyre azonban nem számított: a hazáját védő szovjet nép hősiességére. A hitleri fasiszta háborús támadás elleni harcot a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúnak nevezte el, s így ismeretes *az egész világon. A napokban nagyon sok szó esett róla, ezért csak röviden említem, mint a Szovjetunió következetes és állhatatos béketörekvésének kiemelkedő példáját: egyedül a Szovjetunió nem értett egyet 1938-ban a müncheni árulással, azzal, hogy Anglia és Franciaország Csehszlovákia feldarabolásával tömje meg a fasizmus később mindent elnyelni akaró gyomrát. A szovjet nép hősiessége, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban tanúsított, minden nemzetben tiszteletet ébresztett. Ekkor már nyilvánvaló volt: med- dősségre ítéltek az imperializmusnak a Szovjetunió egysége megbontását célzó törekvései. A Nagy Októberhez hasonlóan ez a győzelem is hatalmas ösztönző erő lett a világ kommunista és munkásmozgalmának kibontakozásában. Európában és más földrészeken is sorra létrejöttek az új szocialista, vagy legalábbis a szocializmus felé tartó államok. Ugyanakkor itt kell ismételten hivatkozni a gyarmati és félgyarmati sorban élő népek felszabadító mozgalmának erősödésére. A fasizmus összezúzása természetesen az angolszász hatalmak győzelme is volt, amit a Szovjetunióval közösen vív- tak ki. De a burzsoáziának — főleg Angliában és Amerikában — nagy gondot okozott a Szovjetunió megerősödése, valamint számos országban a munkásosztály politikai befolyásának növekedése. Mindjárt a háború befejezését követő hónapokban megindították a szovjetellenes támadásokat — ez a folyamat később a hidegháborús években csúcsosodott ki. A Hirosimára ledobott atombomba a Szovjetunió felé irányuló fenyegetés is volt egyben. S a hirosimai atombombával kezdődőit a Szovjetunió békeharcának új, intenzívebb, még következetesebb szakasza. Az első atomfegyver elleni javaslatokat 1945—1946-ban tette a Szovjetunió. Azóta az ENSZ- ben és más leszerelési fórumokon számtalan konkrét javaslattal állt elő. Ezek összefüggő, egységes komplexumot alkotnak. végcéljuk az általános és teljes leszerelés. H a e javaslatoknak csak a fele is megvalósult volna, akkor ma nem kell tartanunk a neutronbombától, egy űj nukleáris háború veszélyétől. A csillagászati összegekre rúgó fegyverkezési költségeket a népek békés fejlődésére fordíthattuk volna. A NATO minden fegyverkezést szolgáló intézkedésére a Szovjetunió újabb békejavaslat- tal válaszolt. Nagyon sok mindent meg lehetne még említeni: az ENSZ-közgyűlésének leszerelési ülésszakát, ezzel párhuzamosan a NATO-tanács döntését a katonai kiadások növeléséről. A bécsi közép-európai haderő és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat, az ENSZ- ben beterjesztett legújabb szovjet javaslatokat, a SALT-II kilátásait stb. A Szovjetunió törekvései megegyeznek a világ népeinek akaratával. Nem véletlen, hogy ismét a Szovjetunió áll a békeerők élén. hiszen a szovjet nép hozta a második világháborúban a legnagyobb áldozatokat: 20 millió embert vesztett, az anyagi kára pedig felbecsülhetetlen. Ezért ismeri a szovjet nép, de egész Európa is a béke értékét, a fegyverkezési hajsza élén álló Egyesült Államok viszont néni élte át a világégést. Ma nem kevésbé élő, érvényes Október hagyatéka. Ezért kell Október örökségére megtanítani gyermekeinket: a békeszeretet olyan természetes állapot, kifejezési eszköz legyen, mint az anyanyelv. Nemcsak magunkért, a XX. századért, hanem a jövő nemzedékeiért is. Hiszen például, aki most tanulja a betűvetést, az csak az ezredfordulón válik felnőtté s a XXI. században fog alkotómunkát végezni. Hisszük, hogy békében. MALINAK ISTVÁN A Központi Pályaudvart átívelő létesítmény a Doprastav vállalat dolgozóinak munkáját dicséri (ČSTK felvétele) A gépkocsivezetők örömére A főútvonal Prága két leghosszabb hídján vezet át A főváros életében az utóbbi éveikben nem egy eseményt ünnepeltek meg a prágaiak. A pirosbetűs ünnepeik sora a metró vonalainak szakaszonkénti átadása óta a napotkban tovább gazdagodott: Noha a főváros már-anár aggasztó közlekedési problémái a földalatti vasút vonalainak üzembehelyezésével és az úttestek fokozatos korszerűsítésével némiképpen enyhültek, a lényeges javulást csak a város köz pontján áthaladó észak —déli főútvonal további, mintegy 180(1 méteres szaikaszánaik a napokban történt megnyitása jelenti. Ez az eredmény a cseh és a szlovák dolgozók példás együttműködésének és kiváló munkájának köszönhető. A Közúti- és Vasúti Építővállalat, az ostravai Kohószerelő Vállalat, a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és a bratislavai Doprastav dolgozóinak közös művét a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 60. és a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény életbelépése 10. évfordulójának előestéjén adták át rendeltetésének. A gépkocsik tehát ezentúl a Hlávkov-hídon át, a Smetana Színház, a Szövetségi Gyűlés és a Nemzeti Múzeum épülete előtt elhaladva az I. P. Pavlov- térre, majd a Klement Gottwald hídra jutnak, hogy onnan a Brno felé vezető autópályán folytassák útjuikat. Lengyelország és az NDK együttműködése a vasúti közlekedésben Lengyelország és a NDK több mint tíz éve együttműködik a vasúti közlekedést szolgáló kutatásokban és a vasúti gépek és berendezések gyártásában. Az együttműködés elsősorban a ka- towicei jelzőberendezéseket gyártó vállalat és a hasonló küldetési! berlini vállalat között mélyült el. A két vállalat a mozdonyok elektromechanikus berendezéseinek gyártásában is folytat közös tevékenységet. A lengyel és az NDK vállalatok között jelentős mértékű szakembercsere folyik és szociális téren is együttműködnek. Bővítik az S-Bahn hálózatot az NDK-ban Az NDK-ban a városi forgalom lebonyolításában fontos szerepük van a városi gyors- vasutaknak (S-Bahn). Berlinben ezek már több mint 50 éve közlekednek és 1977-ben 188 millió utast szállítottak. Az utóbbi tíz évben több más városban is kiépült a gyorsvasúthálózat: Lipcsében, Halléban, Rostockban, Drezdában, Magdeburgban és Erfurtban. Lipcsében az éppen tízéves S-Bahn 64 kilométeres útvonallal, 30 állomással rendelkezve segíti elő a környékről a munkahelyek elérését. Üj kőolajlelőhelyek Ausztráliában Több mint 160 típus mező- gazdasági gépet gyártanak a bolgár üzemek. Külön csoportot képez a KGST-tagországok közös vállalata, az „Agromas“ vállalat keretében gyártott 17 mezőgazdasági gép. E vállalat munkájában Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és az idei évtől kezdve Csehszlovákia is bekapcsolódik. Az 1965-ben — bolgár-magyar egyezmény alapján — létrejött Agromas-program keretében Bulgária mindenekelőtt szőlőművelő traktorok, kultivátorok és néhány típusú vetőgép gyártására szakosodik, ezenkívül szőlő- és gyümölcsbetakarító kombájnokat gyárt. A főváros e legújabb vívmányát — a Februári Győzelem útját — mindenekelőtt a gépkocsivezetők értékelik. Régi vágyuk teljesült. Az új útvonal létesítését ugyanis Prága városatyái még a húszas éveikben tervbe vették, a harmincas években pedig a központi pályaudvar áthidalásának műszaki megoldására irányuló tervrajzok is napvilágot láttak. E terveik megvalósítására a burzsoá köztársaság az anyagiak, és a többi feltétel hiányában képtelen volt. Az út építőinek nem volt könnyű dolguk, hiszen az átadott útszakaszon az úttest szélessége 20,5 helyenként pedig 27,5 méter, amelyen a gépkocsik négy, illetve hat sávban közlekednek. A központi pályaudvart áthidaló 680 méter hosszú, több mint 7000 tonnás objektum elemeinek szerelésével a Kohászati Szerelő Vállalat dolgozói egy hónappal a határidő előtt készültek el. Ez a teljesítmény — beleértve a többi vállalat dolgozóinak munkaeredményeit — elképzelhetetlen lett volna a szocialista munkabrigádok közös kötelezettségvállalásainak teljesítése nélkül. Valamennyien tisztában voltak a problémákkal. Tudták, hogy a prágai személygépkocsik száma már ma meghaladja a 250 ezret, tehát a 8—9 évvel ezelőtti helyzethez képest megkétszereződött. A fejlődés pedig feltartóztathatatlan. Tervszerű munkájuk feltétele volt a további közlekedési nehézségek megelőzésének. Ez a követelmény teszi szűk* ségessé — a szakemberek véleménye szerint — a fővárosi közlekedési rendszer szerves részét képező Barikádharcosok hídjának és a többi folyamatban levő építkezésnek a ml* előbbi befejezését is. A terv- feladatok további pontos teljesítésétől függ tehát a belvárosi forgalom szabályozása, a közlekedés meggyorsítása és biztonságosabbá tétele. Ez pedig « metró további szakaszainak 1980-ra tervezett átadásával, a Vencel téren és a Vinohrady! úton a villamosközlekedés kizárását is lehetővé teszi. Az említett építkezésekkel egyidőben a Főpályaudvar átépítése és korszerűsítése is javában folyik. Hatalmas csarnokának tetőzete már ma 130 gépkocsi parkolóhelyeként szolgál s a további parkolóhelyek is épülnek már. Ugyanakkor a tervezőik és a tervek kivitelezői a gyalogosokról sem feledkeznek meg. Az úttesten való biz* tonságos átkelésükről több helyütt aluljárók építésével gondoskodnak. A társadalom tetemes összegeket fordít — a 6. ötéves tervidőszak utolsó két évében 300 százalékkal többet, mint az előző ötéves tervidőszakban — Prága közlekedésének korszerűsítésére. Igaz ugyan, hogy a 7. ötéves tervidőszakban még sok lesz a tennivaló, de nem kétséges, hogy az új technológia és a korszerű munkamódszerek érvényesítésével Prága néhány éven belül — a cseh és a szlovák dolgozók közös igyekezetének eredményeként — további hasonló létesítményekkel gazdagodik. kardos marta: Queesland ausztráliai államban új kőolajlelőhelyre bukkantak. Az ausztráliai jelentések szerint a Brisban várostól mintegy 300 kilométernyire Nyugatra található lelőhelyen a kőolaj az 1913 méter mély furatból természetes nyomással tör fel. Ausztrália jelenlegi kőolajfogyasztásának megközelítőleg 70 százalékát saját termelésből fedezi. Bulgária részvétele az MAgromas"-programban
