Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-06 / 307. szám, hétfő

TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ DOKUMENTUM Fontos szovjet—vietnami megállapodásokat írtak alá OktÉer négy eszsneineN elkeli mm (Folytatás az 1. oldalról) (ČSTK) — Amint már jelen­tettük, pénteken befejeződtek n szovjet—vietnami megbeszélé­sek. A tárgyalások végén kö­zös közleményt fogadtak el, majd jelentős szovjet—vietnami dokumentumokat írtak alá. Ezek közül a legjelentősebb a két ország barátságára és együttműködésére vonatkozó szerződés, amelyet a Szovjet­unió részéről L. I. Brezsnyev és A. N. Koszigin, vietnami rész­ről Le Duan és Pham Van Dong Irt alá. Továbbá aláírtak szer­ződést a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésének elmélyítéséről, a Hanoi és Ho Si Minh-város köz­ti vasútvonal üzemeltetésében, a Vörös folyón a Thang Long híd építésében, a hanoi vasúti esomopont újjáépítésében és a hanoi-haiphongi vasútvonal bő­vítésében nyújtott segítségről. Továbbá egyezményt írtak alá a vietnami szakemberek képzé­sében, gyógynövényültetvények létesítésében és a feldolgozó Üzemek építésében és az Inter- szputnyik típusú kozmikus ösz- szeköttetés földi állomásának építésében folytatott együttmű­ködésről. Este az SZKP Központi Bi­zoltsága a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa, és a szovjet kor­mány vacsorát adott a vietna­mi vendégek tiszteletére. Leo­nyid Brezsnyev beszédében töb­bek között leszögezte, hogy a szovjet—vietnami barátság a közös érdekeken és célokon alapszik. A mai bonyolult hely­zetben, amikor a kínai vezetők politikáié újabb nehézségeket idézett elő Vietnamban, barát­ságunk és a szocialista közös­ség államainak szolidaritása rendkívül jelentős — mondotta. Leszögezte, hogy a tárgyalá­sok során teljes megértést ér­lek el, és újból meggyőződhet­lek nézeteik és állásfoglalá­saik egységéről. Az aláírt ba­rátsági és együttműködési szer­ződés történelmi jelentőségű dokumentum nemzeteink békés építómunkájának érdekeit szol­gáim, szilárdítja nemzeteink lestvéri barátságát. Le Duan beszédében megál­lapította a barátsági és együtt­működési szerződés megkötése rendkívül jelentős esemény a két ország nemzeteinek életé­ben, új fejezetet jelent a Szov­jetunió és Vietnami harci szoli­daritásának és testvéri barát­ságának megszilárdításában. kormányfői tegnapi tanácskozá­sukon elsősorban a legutóbbi események utáni helyzetet vi­tatták meg, és megtárgyalták az értekezlet záródokumentu­mát. Megligyelók szerint Szadat legutóbbi lépése tovább mélyí­ti az ellentétet Egyiptom és a többi arab ország között. Rámu- taínak, hogy a konzervatív arab rendszerek, amelyek tompítani próbálták az egyiptomi vezetők bírálatát, ezentúl még nehe­zebben tudják majd megaka­dályozni Egyiptom politikai és gazdasági bojkottjának kihirde­tését. LEOPOLD LÉR szövetségi pénzügyminiszter, aki Faluvégi Lajos magyar pénzügyminisz­ter meghívására hivatalos láto­gatást tett Magyarországon, tegnap hazaérkezett. A két or­szág gazdasági kapcsolatairól és a pénzügyi politika időszerű kérdéseiről* tárgyaltak. HANS DIETRICH GENSCHER nyugatnémet külügyminiszter belejezte négynapos hivatalos látogatását Lengyelországban. A lengyel vezetőkkel a két Ország kapcsolatairól és nemzetközi problémákról folytatott eszme­cserét. ÚJBÓL WILLY BRANDTOT vá­lasztották meg a Szocialista In- ternaciohálé elnökévé a szocia­lista és szociáldemokrata pár­lók nemzetközi szervezetének vanconveri XIV. kongresszusán. A VIETNAMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Külügyminiszté­riumának képviselője hivatalo­san tiltakozott amiatt a véres incidens miatt, amelyet a kínai fegyveres erők november else­jén a vietnami—kínai határon provokáltak ki. IRANBAN folytatódnak a kormányellenes tüntetések. Te­heránban a tüntető diákok és a katonaság -összecsapása so­rán hét személy életét vesztet- ie, éh sokan megsebesültek. létét. 1965-től a fogyasztásra és a terciális építkezésekre szánt összeg megkétszerező­dött, míg a lakosság száma 12 százalékkal növekedett. Ebben az időszakban a Szovjetunió­ban összesen csaknem 1 mil­liárd 400 millió négyzetméter területű lakóházakat építettek. Minden második állampolgár lakásviszonyai javultak. Forradalmunknak az volt a célja, hogy a dolgozó ember életének öntudatos alkotója és szervezője legyen. A forrada­lom legfontosabb feladatát — a fejlesztést — azért tudtuk megoldani, mert a szocializmus megszüntette a termelésben az anarchiát és a történelemben első ízben tette lehetővé a nép­gazdaság tudományos szervezé­sét és irányítását. Aleikszej Koszigin a szovjet gazdaság sikereiről beszélve le­szögezte, hogy a szovjet ipar ma többet termel, mint a nyu­gat-európai országok összevé­ve, pedig ezeknek az országok­nak a lakossága egyharmaddal több, mint a Szovjetunióé. Alapjában megváltozott a Szovjetunió helyzete a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokban. Ma llö országgal van kereske­delmi kapcsolata. A Szovjet­unió gazdasága ma a szocialis­ta gazdasági rendszer része, amelyben az államok közti kap­csolatokat a tervszerűség, a testvéri segítségnyújtás, az egyenlőség és a szuverenitás határozza meg. A szocialista országok a KGST tagjai, meg­alapításának 30. évfordulóját jövőre ünnepeljük meg. A tag­államok a szocialista gazdasá­gi integráció komplex program­ja értelmében elmélyítik a termelés szakosítását és koo­perációját, közösen építenek fontos népgazdasági létesítmé­nyeket és bővítik együttműkö­désüket a tervezésben. A párt — mondotta Alekszej Koszigin — következetesen a szocialista demokrácia tökéle­tesítésére törekszik. Amint a XXV. pártkongresszus is hang­súlyozta, egyre nagyobb mér­tékben tesszük lehetővé a dol­gozók részvételét a tóradalom ügyeinek intézésében, és to­vábbfejlesztjük államunk de­mokratikus alapjait. A szocia­lista demokrácia fejlesztése nélkül a párt el sem tudja kép­zelni a kommunizmus építését. A szovjet nép sikeresen old­ja meg a XV. pártkongresszu­son kitűzött feladatokat. Az öt­éves tervidőszak három éve alatt jelentősen megnőtt az or­szág gazdasági ereje, emelke­dett a lakosság életszínvonala. Az említett időszak alatt az or­szágban 40 százalékkal több ipari terméket állítottak elő, mint az előző tervidőszak első három éve alatt. A Szovjetunió valamennyi területén befejező­dött a betakarítás. Az előzetes adatok' szerint több mint 230 millió tonna - gabona termett, ami 50 millió tonnával több, mint a kilencedik ötéves terv­időszak évi átlagtermése. Alekszej Koszigin beszéde nagy részében nemzetközi problémákkal foglalkozott. Le­szögezte, hogy az Októberi For­radalom korunk legnagyobb in­ternacionalista eseménye volt. A nemzetek szociális és nem­zeti felszabadításáért folytatott küzdelem fellendítését eredmé­nyezte, felszámolta az imperia­lista államok monopóliumát a világpolitikában és lehetővé tette a nemzetiközi kapcsolatok alapvető megváltoztatását. Testvéri kapcsolatok fűzik országunkat a szocialista vi­lágrendszer többi országához — mondotta. Állandóan növek­szik gazdasági erejük, egyre gazdagabbak a tapasztalataik, és ezzel egyidőben az együtt­működésük is egyre magasabb szintű. Harminc év alatt gaz­dasági téren a kölcsönös áru­csere egyszerű egybehangolá­sáról áttértünk a távlati integ­rációs kapcsolatok közös ter­vezésére. A politikai és védel­mi téren folytatott együttmű­ködésünk a Varsói Szerződés keretében is még egybehangol­ta bb és hatékonyabb. A párt figyelmét a szocialis­ta országok szolidaritásának és egységének további szilárdítá­sára í o r d í t ja. Eg y ü t tan ük ö d é s ü nk távlatai szempontjából nagy jelentőségűek voltak Leonyid Brezsnyevnek s a testvérpár­fok és államok képviselőinek krími találkozói. Amint ezek a találkozók újból megmutatták országaink az együttműködés minden területén nemcsak a pillanatnyi szükségleteknek, hanem a kitűzöt t'programoknak megfelelő feladatokat is meg­tudják határozni. A testvéror­szágok nemegyszer bebizonyí­tották hűségüket a szocialista internacionalizmus eszméihez. Ebben rejlik a békés építés­ben és a forradalmi vívmá­nyok védelmében tanúsított szolidaritásunk erőforrása. A szocialista közösség a nemzetközi biztonság döntő té­nyezője, a szabadságért és füg­getlenségért, az imperialista agresszió ellen küzdő nemzetek megbízható szövetségese lett. A Szovjetunió és a lestvéri szo­cialista országok kitartóan a nemzetközi helyzet javítására törekszenek, mindent megtesz­nek azért, hogy a feszültség enyhülése állandó folyamat le­gyen. Az elért eredmények renkívül fontosak. Az államok döntő többségé a feszültség enyhülését tartja a béke meg­szilárdításához vezető egyedüli útnak, amelynek nincsen más alternatívája. Több nemzetközi dokumentum rögzítette az álla­mok közötti igazságos kapcso­latok alapelveit. Figyelemre­méltó változások mentek végbe Európában, ahol megszilárdult a béke, elsősorban az európai békekonferencia sikeres befeje­zése után. A feszültségenyhülésben elért eredményeket a békeerők meg­elégedéssel fogadják. A másik oldalon viszont az agresszív imperialista körök meg akar­ják akadályozni a nemzetközi problémák .. igazságos és de­mokratikus megoldását, ki akarják élezni a helyzetet. Ve­szélyes akcióik, elsősorban a lázas fegyverkezés világszerte aggodalmat vált ki. Az embere­ket aggasztja az a kérdés, mi­lyenek lesznek a további fej­lemények, megszilárdítható-e az enyhülési folyamat. Pártunk véleménye szerint ez lehetséges. Ezért minden erőnkkel arra kell töreked­nünk, hogy fordulatot érjünk el elsősorban a katonai enyhü­lés terén. Az emberiség jelene és jövője szempontjából a leg­fontosabb feladat a lázas fegy­verkezés megállítása és a reá­lis lefegyverzés megkezdése. Ez a feladat azonban csak úgy oldható meg, ha az államok keresni fogják a kölcsönösen elfogadható megállapodásokat, amelyek szigorúan megtartják azt az elvet, hogy nem káro­sítható meg egyik fél biztonsá­ga sem. Amennyiben az utóbbi időben nem sikerül megfelelő­en megoldani az enyhülés és a lázas fegyverkezés megszün­tetésének kérdéseit, ennek oka a nyugati agresszív köröknek az a törekvése, hogy egyoldalú engedményekre kényszerítsék a Szovjetuniót és a többi szocia­lista országot biztonságuk és szuverenitásuk rovására. Szem előtt tartva a tényeket, senki sem vetheti a Szovjetunió szemére, hogy nem törekszik eléggé a nemzetközi enyhülés elmélyítésére. Nincs olyan kér­dés és intézkedés a lázas fegy­verkezés korlátozásával kap­csolatban, amelyben a Szovjet­unió nem lenne hajlandó köl­csönösen elfogadható megálla­podást kötni. Ezt tanúsítják a leszereléssel kapcsolatos kez­deményező javaslataink is. A legjelentősebb javaslatokat Leo­nyid Brezsnyev ismertette, és ezeket a Szovjetunió az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelé­si ülésszaka elé terjesztette. Ezek megfontolt javaslatok, amelyek — úgy mint egész külpolitikánk — a világbéke megszilárdítására irányulnak. Annak érdekében, hogy a le­szerelésben előrehaladást . ér­hessünk el, az államoknak hoz­zá kell járulniuk a kölcsönös bizalom légikörének kialakításá­hoz. Sajnos, ez nincs mindig így. Hogyan értelmezhetjük például, ha békejavaslatainkat egészen más jellegű intézkedé­sekkel konfrontálják. Ezek az intézkedések ismertek: az Egyesült Államokban és a töb­bi NATO-országokban a fegy­verkezés fokozásához vezetnek, beleszámítva a neutronfegyve­rek gyártásának terveit, n ka­tonai költségvetések növelését, a Szovjetunióval folytatott tár­TOVÁBB MÉLYÜL AZ ELLENTÉT EGYIPTOM ÉS A TÖBBI ARAB ÁLLAM KÖZÖTT (ČSTK) — A bagdadi arab csúcsértekezlet szombaton négytagú küldöttséget küldött Kairóba. A Szalini Húsz libano­ni miniszterelnök által vezetett küldöttség üzenetet vitt Szadat egyiptomi elnöknek, amelyben felszólították, hogy mondjon le az Izraellel folytatott külön­utas tárgyalásokról, vonja visz- sza a Camp Davidban aláírt egyezményeket, és „térjen visz- sza az arab táborba“. Az egyiptomi elnök nem volt hajlandó fogadni a küldöttsé­get. Hangsúlyozta, hogy Egyijp- tom folytatja tárgyalásait Iz­raellel. Az arab országok állam és IANYÜ3S KSSOR BAN Szovjet küldöttség érkezett Prágába (ČSTK) — A Nagy Oklóberi Szocialista Forradalom 61. év­fordulója és a csehszlovák — szovjet barátsági hónap alkal­mából tegnap Prágába érkezett a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége Anatolij Sutnejkának, az SZKP Voronye­zsi Területi Bizottsága titkárá­nak vezetésével. A Ruzynéi re­pülőtéren Miroslav Zavadil a CSSZBSZ KB titkára, valamint a szövetség több vezető képvi­selője fogadta a szovjet vendé­geket. Jelen volt Anatolij Gusz- kov, a Szovjetunió csehszlová­kiai nagykövetségének tanácso­sa. gyalások fékezésére kifejtett törekvést, azokat a kísérlete­ket, hogy bizalmatlanságot keltsenek a szovjet politika iránt, és rágalmakat terjesz- szenek a „szovjet veszélyről.* A Szovjetunió arra törekszik, hogy kapcsolatai az Egyesült Államokkal, ugyanúgy mint a többi országgal, hatékony bé­ketényező legyen. Hajlandók vagyunk minden tőlünk telhe­tőt megtenni ezért, mivel tuda­tosítjuk, milyen jelentősek kap csolataink az egész nemzetközi helyzet és számos nemzetközi probléma megoldása szempont­jából, mondotta Alekszej Koszi­gin. Reményét fejezte ki, hogy a stratégiai támadófegyverek korlátozására vonatkozó szov­jet—amerikai tárgyalások köl­csönösen elfogadható megoldás­hoz vezetnek. Ez a megállapo­dás lehetővé tenné a további pozitív fejlődést. Leszögezte, hogy mind a két országra nagy felelősség hárul a világbéke szavatolásában, és ezért mindkét országnak szem előtt kell tartania az emberi­ség iránti felelősségét egész nemzetközi tevékenységében. A Szovjetunió a világ valameny- nyi országa politikai, gazdasá­gi, kulturális és tudományos- műszáki kapcsolatainak széles körű kibővítését szorgalmazza* Az együttműködés fontos felté­tele azonban az enyhülés. Alekszej Koszigin a továb* bi-ükban Peking tevékenységé­vel foglalkozott. A mai kínai vezetők egy újabb világháljorú szükségességét hirdetik, anti- szovjetizmust hirdetnek és elv­telenül a világ legreakciósabb erőivel szövetkeznek. A Szov­jetunió továbbra is a szovjet— kínai kapcsolatok normalizálá­sára törekszik, ami megfelel a szovjet és a kínai nép a béke és a biztonság érdekeinek. Ter­mészetesen nem . ellenezzük, hogy a többi ország is normá­lis kapcsolatokat tartson fenn Kínával, nem hunyhatunk azon­ban szemet a kínai politika bi­zonyos tényezői fölölt úgy., ahogyan azt egyesek teszik. A történelem azt tanítja, hogy az ilyen hozzáállás veszélyes kö­vetkezményekkel jár. A nem­zetközi helyzet megingatására irányuló politikát el kell ítél­ni, és határozottan szembe kell vele helyezkedni. A Szovjetunió a nemzetközi helyzet javulása egyik fontos feltételének tartja az egyenjo­gú nemzetközi helyzetükért küzdő nemzetekkel való szoli­daritást. Mély rokonszenvünket élvezik Afganisztán, Etiópia, Angola, Mozambik és más or­szágok forradalmi nemzetei, amelyek a közelmúltban az új élet építésének útjára léptek. Szolidárisak vagyunk Rhodesia és Namíbia, valamint a Dél-af ri’kai Köztársaság hazafias erői­vel. A Szovjetunió következe­tesen az arab nemzeteik olda­lán áll. A közel-keleti helyzet igazságos, békés rendezésének egyetlen útja az izraeli csapa­tok kivonulása az összes meg­szállt arab területről, Paleszti­na arab népe jogainak elisme­rése és az összes közel-keleti állam, biztonságának szavatolá­sa. Leszögezte, hogy 'a nemzet­közi kommunista mozgalom ko­runk legaktívabb és legbefolyá­sosabb politikai tényezője. A kommunisták állnak sok tőkés­országban a dolgozók harcá­nak élén, kommunisták küzde­nek a nemzeti felszabadító mozgalomban. Alekszej Koszigin befejezésül leszögezte, hogy a szovjet nép sikerei és a Szovjetunió nem­zetközi tekintélyének növeke­dése elválaszthatatlan a kom­munista pártnak, p társadalom vezető erejének tevékenységé­től. A part következetesen tel­jesíti történelmi küldetését: & népet a kommuniíinushoz veze­ti, Irányítja és szervezi az új rendszeri, a dólgozók tanítója és vezető ereje. A társadalmi élet valamennyi területén ér­vényesül a párt vezető szere­pe. A párt ideológiája az egész nép ideológiája lett. A párton belüli demokrácia az állami és társadalmi szervezetek tévé- ■ÍÍJEoJeJ^l kenységének alapját képezi, és kedvezően befolyásolja a szó- 1978. cialista demokrácia fejlődését. ^ Az SZKP nagy ereje a nép • iránti hűségében és a néppel való megbonthatatlan egységé- ben rejlik. Leonyid Brezsnyev, Alekszej Kosziyin. Le Duan és Pham Van Dong aláírja a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság barát­sági és együttműködési szerződését (Telefoto — ČSTK) VLAGYIMIR KOVALJONOK és Alekszandr Ivancsenkov szovjet űrhajósok orvosaik beleegyezé­sével megtartották első sajtóér­tekezletüket, sőt rövid sétát is tették a szabad levegőn. Az or­vosok elégedettek egészségi ál­lapotukkal, véleményük szerint 10—15 napon belül alkalmaz­kodnak a földi viszonyokhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents