Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-30 / 331. szám, csütörtök

Leonyid Brezsnyev beszéde az SZECP KB november 27-i ülésén 1978 XI. 30. Elvtársak! Megvitatjuk ma az 1979. évi terv- és költségvetési javaslatot. Ez — mint mindig — lehetővé teszi számunkra, hogy konkrétabban és jobban tudjuk megítélni a -gazdaság egész helyzetét, az elért sikereiknek és azoiknak a fel­adatoknak terjedelmét, amelyek előt­tünk állnak, valamint az ezek teljesí­téséhez vezető utakat. Mögöttünk van a tizedik ötéves terv három esztendeje. Jó évek voltak ezek. Sok mindent sikerült megtennünk. Sok minden fordult jüubra. A szovjet nép, a part intenzív, gazdag életet él. Kitar­tóan törekednek az SZKP XXV. kong­resszusa által kitűzött társadalmi-gaz- dasagi program teljesítésére. Ebben az évben alkalmam volt lá­togatást tenni Szibériában és a Távol- Keleten, Belorussziában és Azerbajd­zsánban. Különböző találkozóikon vet­tem részt, különböző benyomásokat szereztem, különböző problémákat tár­gyaltunk meg. De mindenütt láttam és éreztem, milyen mélységesen meg van­nak győződve az emberek a saját ere­jükről, pártunk bel- és külpolitikai irányvonalának helyességéről. És valóban mindaz, amit csak a leg­utolsó három év folyamán elértünk, magadja nekünk a biztonságot, hogy az út, amelyen haladunk, elvtársak, he­lyes, lenini út. A Szovjetunió gazdasági potenciáljának gyors növekedése E három év alatt jelentősen bővült a népgazdaság termelési alapja. 195 mil­liárd rubellel növekedett, és ennek az évnek a végén eléri az egybilliót. Igen sziolid növekedés ez, amely csaknem annyi, mint az összes termelési alap volt a hatvanas évek elején. Gyakran és joggal bíráljuk az épí­tőket. De hogy eleget tegyünk az igaz­ságnak, emlékeztetnünk kell arra, mi­lyen óriási mértékben járultak hozzá az ország gazdasági potenciáljának a növekedéséhez. Több mint 700 nagy ipari üzem épült fel. Köztük a Liszi- csanszlki Olajfinomító, az Azovsztal kon- verteracél-üzeme és a Novolipecki Nagyolvasztó. Ezek közé tartozik a Ká- imai Autógyár beruházásának első sza­kasza, a billenőszekrényes teherautókat gyártó nesztyekami üzem és a Krivoj Rog-i Gyapjúfonoda. Elérte teljes kapa­citását a két legnagyobb hőerőmű Eu­rópában — a zaporozsjei és az «g- legorszki. A gazdasági potenciál gyors ütemű növekedése az ipar dinamikus fejlődé­sének eredménye. A tizendik ötéves tervidőszak első három évében az ipar 450 milliárd rubel értékben termelt több terméket, mint a kilencedik öté* vés terv azonos időszakában. Ez, mint látják, igen lényeges különbség. Alapvetően új mozzanat több terü­leti-termelési komplexum kiépítése és fejlesztése, elsősorban az ország keleti területein. Ezek: a nyugat-szibériai, a bratsziki, a pavlodarszk-ekibasztuzi, az orenburgi, a Nyizsnij Kamszk-i és más komplexumok. A három év folyamán ezek a komplexumok biztosították az olajbányászat egész növekedését, a földgáztermelés csaknem egész növe­kedését, a villamosenergia-termelés, a vasérc- és széntermelés, a teherautó- és traktorgyártás növekedésének jelen­tős részét. Céltudatosan folyik a párt irányvona­lának megvalósítása, ami a mezőgazda­ság anyagi-műszaki alapjának megszi­lárdítását illeti. Több mint egynegye­dével növekedett a mezőgazdasági munka energiaellátottsága. A falvak több mint 230 millió tonna műtrágyát kaptak. 4,5 millió hektárral nőtt az ön­tözött és a lecsapolt terület nagysá­ga. Mindez meghozza az eredményeket. Az SZKP KB plenáris ülésének részt­vevői tudják, hogy az idén 325 millió tonna gabonát takarítottunk be. Ez azt jelenti, hogy sikerrel vívtuk meg 1978- ban a gabonacsatát! Gazdag termést takarítottak be az Orosz Föderáció me­zőgazdasági dolgozói. 3,4 milliárd púd gabonát adtak át az állami alapokba. Több mint félmilliárd pudot adott át az államnak Ukrajna és Kazahsztán. Szeretnék külön szólni Krasznodar és Sztavropol kerület, Orenburg, Rosztov, Szaratov, Volgograd, Uról és Ogyesz- sza terület, valamint a Baskír Auto­nóm Köztársaság eredményeiről. Az ország nagyra értékeli Belorusszia bur­gonyatermelési eredményeit. Az ötéves terv feladatainak színvo­nalán vannak a gabonatermesztők. Az üzbegisztáni gazdaságok több mint 5 millió tonna gyapotot adtak el az ál­lamnak. Teljesítette tervét Tádzsikisz­tán és Azerbajdzsán. Az állam össze­sen 8 millió tonna nyersgyapotot vásá­rolt fel. Ez nagy siker. Remélem, hogy a gyapottermelőik továbbra is nemcsak a termelést fogják növelni, hanem a gyapot minőségét is. Pozitív változások mutatkoznak az állati termékek termelésében. Nőtt a szarvasmarha- ós a baromfiállomány. De így is igen sok munka vár még itt ránk. A gazdaságépítésben elért sikerek nagy változásokat tetteik lehetővé a néip anya­gi és kulturális színvonalában. A lakos­ság pénzjövedelmének növelésére az elmúlt bárom esztendőben kitűzött elő­irányzatokat százszázalékra sikerült teljesíteni. Több mint 30 milliárd ru­bellel növekedett a kiskereskedelmi áruforgalom. A közületi szolgáltató vállalatok teljesítményei csaknem az egynegyedével emelkedtek. Állandóan nagy figyelmet szentelünk a dolgozóik lakáskörülményei megjaví­tásának. Az ötéves terv kezdete óta mintegy hat és fél millió új, jól felsze­relt lakást adtunk át. Nem egészen egy hónap múlva annyi lakás kerUl át­adásra, amennyi elegendő egy félmilliós város lakosságának. És jellemző, hogy az új házakban csaknem minden egyes szovjet család önálló lakást kap. Igen sok iskola, óvoda, bölcsőde és kórház is elkészült. Egyszóval minden okunk megvan rá kijelenteni, hogy a tizedik ötéves terv­időszak első három évében országunk lényeges előrehaladást tett a gazdasá­gi és a társadalmi élet minden terüle­tén. Engedjék meg, hogy a párt Központi Bizottsága nevében Őszinte köszönete- met fejezzem ki a munkásosztálynak, a kolhozpanasztságnaik, a népi értelmi­ségnek és mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal elősegítették e sikerek elérését. A fogyatékosságok elemzése a munka megjavításának alapja N. Bajbakov és V, Garbuzov elv­társak, akik ma referáltak az SZKP KB plenáris ülésén, már beszél­tek arról, hogy az 1979. évi terv továb­bi fontos láncszeme lesz a tizedik öté­ves terv feladatai telejsítésének. Ezzel egyetértek. Leonyid Brezsnyev elvtárs a további­akban megállapította, hogy a tervnek igen sok előnye van. Meggyorsítja az ipari és a mezőgazdasági termelés, köz­tük a fogyasztási cikkek termelésének növekedését. Több intézkedést tervez­nek a népgazdaságban mutatkozó diszproporciók csökkentésére. A beru­házások tervezése során az olyan kulcs­fontosságú ágazatok fejlesztése az el­sődleges, mint a fűtőanyag^energetikai, a kohászati és a szállítóipari ágazat. A megfelelő szinten tartják az ország vé­delmi képességét. 1979-ben befejezik az ötéves terv egyik nagy szociálpolitikai intézkedését — emelik az oktatási, az egészségügyi, a kulturális és más nem termelői ága­zatokban dolgozók fizetését. Ennek alapján a tizedik ötéves terv időszaká­ban 31 millió személynek emelik a fi­zetését. További előnyben részesülnek a Nagy Honvédő Háború résztvevői. A tervjavaslat megtárgyalásával egy­időben az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának ülésén megállapítást nyert, hogy egyes anyagellátási tervek feszítettek. Egyes anyagi források deficitesek ma­radnak. A gazdasági tervfeladatok egyes mutatói nem érik el teljesen az ötéves terv szintjét. Azonosítom magam ezekkel a kriti­kai észrevételekkel, és szeretném hang­súlyozni, hogy a fogyatékosságok elemzése mindig kiindulópont volt szá­munkra a munka megjavításához. Ez­zel kapcsolatban megemlítem a nép­gazdaságnak azokat az ágazatait, ame­lyek megkívánják, hogy különös fi­gyelemben részesítsék őket a párt- és gazdasági szervek és tanácsok. Továbbra is a fémek és a fűtőanya­gok szabják meg a fejlődést. Hogy biztosítsuk a vaskohászat, a színesfém- kohászat, az olaj- .és gázipar és a szén­bányászat fejlesztését, a három év fo­lyamán több mint 50 milliárd rubelt fektettünk be és 1979-re még csaknem 22 milliárd rubelt szabadítunk fel. Amint látják, nem kis anyagi eszkö­zük ezek. A vaskohászat, a színesfémkohászat, az olaj- és gázkitermelési kapacitások üzembe helyezése terén kitűzött fela­datokat azonban így sem teljesítik száz­százalékosan. Gyakorlatilag nem csök­kennek a hulladékok és a veszteségek ezekben a fontos nyersanyag- és tüze­lőanyag-fajtákban. Ez több népgazda­sági ágazatban nehézséget okoz. Ügy ítélem meg, hogy ez a helyzet elsősor­ban annak következménye, hegy fi­gyelmetlenség mutatkozik az illetékes minisztériumok munkájában, nem elég­séges a tervek teljesítésének ellenőr­zése a vállalatoknál és az építkezése­ken. E minisztériumok vezető dolgozói­nak ebből le kell vonniuk a megfelelő következte téseket. Lassan javul a helyzet a beruházások területén. A párthatározatokban kitűz­tük azokat a fő utakat, amelyek a fogyatékosságok kiküszöböléséhez ve­zetnek e fontos gazdasági szférában. A tervek és teljesítésük között azon­ban az építőipari minisztériumok re­szortjában nagy hézag mutatkozik. Mind ez ideig nem sikerült megszüntet­ni a beruházási eszközöknek sok épít­kezésre való szétforgácsoltságát. Nö­vekvőben van a megkezdett és be nem fejezett beruházások száma. Kihaszná­latlanul fekszik raktáron fel nem sze­relt berendezés néhány milliánj rubel értékben. Már nemegyszer szó volt erről. Nem látszik azonban úgy, mint­ha a Szovjetunió Állami Tervbizottsága, a beruházók és a kivitelezők felelőssé­get éreznének a beruházási eszközök, berendezések és anyagok befagyasz­tásáért. Ezzel kapcsolatban Brezsnyev elv­társ két esetre hívta fel a figyelmet. 1966-ban határozatot hoztak a Lisz- vensziki Kohóipari Vállalat hideghen- gerdéjének felépítéséről. Tizenkét év telt el. És mi történt? A 126 millió ru­beles beruházási keretből 28 millió ru­belt használtak fel. Kihasználatlanul hever sok millió rubel értékű beren­dezés. Ugyanabban az évben Nahodkában megkezdődött egy konzervdobozgyár építése. 1974-ben az építkezés leállt. 1977-ben ismét megindult. 12 év alatt a 42 millió rubeles beruházási keret­ből 11 milliót használtak fel. A beru­házást csak 1983-ban, tehát beindítása után 17 évvel szándékoznak befejezni. Az ilyen példák azt mutatják, hogy szigorúan felelősségre kell vonni azo­kat, akik a beruházások terén mutat­kozó helyzetért felelősek. A Szovjet­unió Minisztertanácsa, az Állami Terv­bizottság, az Állami Építőipari Bizott­ság és a Beruházási Bank elegendő jogkörrel rendelkezik ahhoz, hogy ren­det teremtsen ezen a rendkívül fontos területen. Nem egyszerű a helyzet a szállító- iparban, főként a vasúti szállításban. Ezt biztosan maguk is érzik. Az SZKP KB Politikai Bizottsága a tavasszal kü­lönbizottságot hozott létre, amely ope­ratív lépéseket tesz a szállítások terü­letén mutatkozó helyzet megjavítására. A jövő évben a vasúti szállítás fejlesz­tésére nagyobb összegeket fordítunk, mint amennyit az ötéves terv előirá­nyoz. Meggyőződésem, hogy a köztársasá­gok, a kerületek és a területek párt- szervezetei megadják a szállítóiparnak a szükséges segítséget és támogatást a munka hatékonyabbá tételéhez, a munka- ós technológiai fegyelem növe­léséhez, és megszigorítják a szállítási tervek teljesítésének ellenőrzését. Jobban ki keil használni a tartalékokat És most a mezőgazdasággal összefüg­gő néhány kérdésről kívánok szólni. Az 1979-es esztendő az első olyan év, amikor gyakorlatilag megkezdődik a párt Központi Bizottsága júliusi plénu- mán hozott határozatok teljesítése. A most megtárgyalás alatt levő tervja­vaslat a mezőgazdasági termelés muta­tóinak nagy mértékű növekedését irá­nyozza elő. A termék többségét tekint­ve meghaladják a legkedvezőbb évek­ben elért eredmények maximális szint­jét. Ezt az ország növekvő szükségletei indokolják. Ismeretes, hogy a keresle­tet egyes élelmiszerekben, főként hús­ban nem elégítik ki teljesen. Mindeb­ből következik, hogy egy évig tartó szívós munka áll a mezőgazdaság dol­gozói előtt. Kívánunk nekik további nagy sikereket. A legfőbb feladat, hogy lényegesen növeljük a hús, a tej ós más állati ter­mékek termelését. Meg vannak ehhez a feltételek. A farmokon több a szarvasmarha. A gazdaságok takar, mányellátottsága jobb, mint azelőtt. Mindenütt meg kell szervezni az inten­zív takarmányozást és az állatok ará­nyos, kiegyensúlyozott elosztását a vá­rosokba és a munkástelepülésekre. Kí kell használni az olyan ijagy tar­talékokat, amilyen a brojle»r-csirkék tenyésztésének gyors növelés4!, s erre széleskörűen fel kell használni az egyes gazdaságok társult üzemeit. A Krím, Dnyepropetrovszk és számos más terület gyakorlata azt mutatja, hogy ez nagy eredményt hoz az idő- és a ta­karmánymegtakarítás . szempontjából egyaránt. Sok más tartalékkal is rendelkezünk. Számos gazdaság jelenleg nem rendel­kezik sertés- és fejőstehén-tenyésztő telepekkel. Sajnos, növekvőben van az ilyen gazdaságok száma. Ez nincs jól így. A kolhozok és a szovhozok több­ségének magát kell ellátnia hússal és tejjel, és nem szabad állami források­ra támaszkodnia. Még mindig nem élnek kellő mérték­ben az üzemek és a gyárak kiegészítő gazdaságainak s a vidéki lakosság háztá­ji gazdaságainak lehetőségeivel. Ezzel kapcsolatban megfelelő határozatot hoz­tunk, de ezt csak lassan teljesítik. Több segítséget kell nyújtani ezeknek a gazdaságoknak, hogy be tudjanak szerezni növendékmarhát, és el kell látni őket takarmánnyal. Ügyszintén olyan légkört kell teremteni, amelyben a kolhozparasztok és a szovhozok dol­gozói érezhetik, hogy a házimarha- és szárnyastartással hasznos, az állam ja­vát szolgáló munkát végeznek. Tekintettel arra a helyzetre, amelyet a hűvös idő és a kitartó esőzések okoz­tak a balti köztársaságokban és Orosz­ország több, nem csernozjom-övezeté- ben, az SZKP KB Politikai Bizottsága operatív módon fontos intézkedéseket foganatosított, hogy segítséget kell ad­ni ezeknek a területeknek az állatállo­mány átteleléséhez és az új mezőgaz­dasági évre való felkészüléshez. Remé­lem, hogy ennek a segítségnek a fel- használása hatékony lesz. A mezőgazdasági munka meghatáro­zó mutatója természetesen a termelés növekedése. Ahogy a termelés bővül, egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy a termékek a lehető legkisebb veszteségekkel jussanak el a fogyasz­tóhoz. Nemegyszer beszéltünk erről. A gabona-, burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsveszteségek azonban igen nagyok maradnak. Ezek a veszteségek inegengedhetet. lenek. A szovjet emberek meg tudják érteni az időjárás okozta nehézségeket, de nem tudják és nem akarják elfo­gadni a nehézségek megmagyarázására a gazdaságosság hiányát, a felelőtlen­séget és a lazaságot. Ezért tehát ma teljes joggal beszélünk arról, hogy a gabona-, zöldség-, gyümölcs- és gyapot­veszteségek problémája nemcsak gaz­dasági kérdés. Ez ugyanúgy fontos po­litikai kérdés, közvetlen befolyással van a szovjet emberek hangulatára, munkaaktivitására. Minden kommunis­tának, minden gazdasági dolgozónak és pártmunkásnak a szívén kell visel­nie a nép vagyonát. Es azokat, akik nem tartják ehhez magukat, felelős­ségre kell vonni a pártalapszabályzat és a szovjet törvények egész szigorá­val. Azt hiszem, hogy a veszteségek el­leni harc kérdése, ami természetesen, nemcscak a mezőgazdaságra érvényes, tárgyszerű vita és önkritika tárgya kell hogy legyen a taggyűléseken és a párt­konferenciákon, a népi küldöttek taná­csainak ülésein. Amikor a veszteségekről beszélünk, persze, azt is meg kell látnunk, hogy elmaradnak a mezőgazdaság fejlődése mögött még olyan ágazatok, amelyek­nek feladata, hogy biztosítsák mindan­nak a szállítását, raktározását és fel­dolgozását, amit a vidék megtermel. Az ötéves terv feladatai mögött elma­rad a silóknak és a cukorrépa, a hús, a tejtermékek, a zöldség- és gyümölcs- félék feldolgozására szolgáló objektu­moknak az építése. Kívánatos volna ezek jobb elhelyezése is az egyes járá­sokban. E kérdések megtárgyalásakor az SZKP KB Politikai Bizottságában utasítottuk a Szovjetunió Állami Terv­bizottságát, hogy találjon eszközöket e kapacitások fejlesztésére, és talán a mezőgazdaság számára felszabadított beruházási eszközök ésszerű, új elosz­tására is. Ugyanígy maximálisan hasz­nosítani kell a kolhozok és szovhozok eszközeit, hogy erősödjék az az alap, amely biztosítja a mezőgazdasági ter­mékeknek jó állapotban való megőrzé­sét. A fogyasztási cikkek termelésének fontos szerene Elvtársakl Továbbra is az egyik kulcsfontossá­gú népgazdasági feladat a fogyasztási cikkek termelésének növelése, válasz­tékának bővítése és minősegének ja­(Folytatús a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents