Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-30 / 331. szám, csütörtök

FELTÉTELEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A MAGÁNLAKÁSÉ PÍTÖKN EK Ez idáig legtöbb olvasónk a lakásépítés anyagi oldalát érintő kérdésekben kért tanácsot, mégpedig az 1977. január 1-ével életbe lépett rendelkezéssel kapcsolatban, amely mó­dosította a magánlakás-építőknek tolyósitandó állami hozzá­járulás feltételeit. Főleg az iránt érdeklődnek az olvasók, hogy „ki“, mikor, milyen összegben, milyen feltételek mel­lett nyújtja a kölcsönt, és az igénylők hová nyújtsák be ké­relmeiket. Válaszunkban valamennyi érdeklődő megtalálja kérdésére a feleletet. Amint már említettük, 1977, január 1-én lépett életbe a Szö­vetségi Pénzügyminisztérium, a CSSZK és az SZSZK Pénzügy minisztériumának, valamint a Csehszlovák Állami Bank elnö­kének közös 160/1976 os szá mú törvényerejű rendeletbe, amely felváltotta az előzőleg érvényben volt 137/1968, és 26/1969-es rendelkezéseket. A törvényerejű rendelet a szövet­kezeti és magánlakás-építés pénzügyi támogatását szabá­lyozza, és eszerint a családi házat építők anyagi hozzájáru­lást csakis a következő felté­telek teljesítése esetén kap­hatnak: — az építkezést az előírá­soknak mefelelően engedélyez­ték, és az összhangban van a hosszú lejáratú településfej­lesztési tervvel; — az épület megfelel a mű­szaki követelményeknek, és felépítése által önálló lakás jön létre, amelyben legalább 3 személy lakhat, és 34 négyzet- méter a minimális lakóterület; — a lakás lebontását még hivatalosan nem rendelték el; — az építkező eddig még nem kapott térítésmentes anya­gi támogatást magán- vagy szövetkezeti lakásépítés címén, vagy azt előzőleg visszafizette. A munkaerő-stabilizációt elő­segítendő, a szocialista szerve­zetek dolgozóinak új családi ház felépítéséhez 25 ezer ko­ronáig terjedő anyagi támoga­tás nyújtható. Ha az épület átalakításával új, önálló lakás jön létre, 15 ezer koronáig terjedhet a hozzájárulási ösz- szeg. A hozzájárulás összege nö­velhető a következő esetekben: a) 10 ezer koronáig terjedő összeggel, ha a dolgozó ter­melő szervezetben dolgozik a következő ágazatok valamelyi­kében: mezőgazdaság, erdő­vagy vízgazdálkodás, tüzelő­anyag- és energiagazdálkodás, bányászat, kohászat, gépipar, építőipar, közlekedés, vegyé­szet, szolgáltatóipar. Ugyan­ennyivel növelhető a pedagó­gusoknak és nevelőknek nyúj­tandó hozzájárulás összege, ha a falvak I. és II. ciklusú isko­láiban, tanintézeteiben mű­ködnek. b) 10 ezer koronáig terje­dő összeggel, ha a lakásépítés csoportos formában történik, és a csoportos lakásépítési forma összhangban van a Szlovák Műszaki Beruházásfejlesztési Minisztérium és a Szlovák Pénzügyminisztérium Ide vonat­kozó rendelkezéseivel, vagy pedig, ha magánlakásépítésről van szó; c) 20 ezer koronáig terjedő összeggel, ha a lakásépítés a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya által megszabott, ki­emelt településeken valósul meg (a felsorolást közöltük e sorozatot indító Interjúnkban — a szerkesztő megjegyzése). Ha az építkező teljesíti a fel­sorolt feltételeket, megkaphat­ta a három pontban megadott hozzájárulás-növelés összegé­neik akár a maximumát Isi A hozzájárulás megítélésé­nek feltétele, hogy a dolgozó a szerződésben kötelezi magát: a) hogy a lakásépítést a kiadott építkezési engedéllyel összhangban hajtja végre, a szervezetben megszakítás nél­kül legalább 10 évet fog dol­gozni a szerződés aláírását kö­vetően. Azoknak a dolgozók­nak az esetében, akik életko­ruk miatt ilyen szerződést nem írhatnak alá (10 évnél koráb­ban válnak nyugdíjjogosulttá), a juttatást megkaphatják ab­ban az esetben^ ha legalább öt év ledolgozására kötelezik ma­gúikat a szerződésben; b) hogy családi házát (la­kását) a szerződés aláírásától számított 10 éven belül nem ruházza át más személyre, és azt állandó lakhelyül használ­ja; c) hogy az építkezés a mun­kahelyének székhelyén törté­nik, esetleg olyan helyen, ahonnan a tömegközlekedési eszközökkel a mindennapos munkába járás nem igényel többet 1 óránál. A hozzájárulást a dolgoz4 írásbeli szerződés alapján kap­ja meg, amelyet a szervezet dolgozójával (vagyis az építke­zőjével a szerkesztő meg­jegyzése) — az üzemi szak- szervezeti bizottsággal történő előzetes megegyezés alapján — és a lakásépítés helyszíne sze­rinti illetékes járási nemzeti bizottsággal köt meg. A szerző­dés nyomtatványát az Állami Takarékpénztár fiókjaiban kap­hatják meg az érdeklődők. A szervezet lesetleg annak alá­írási joggal felruházott képvi­selője) ezután a szerződést el­küldi az illetékes járási nemze­ti bizottságra, amely azt a hi­vatalos formaságok elintézése után megküldi az építkezés helyszíne szerint illetékes ál­lami takarékpénztárnak. Az olyan személyek, akik nincsenek rendszeres munkavi­szonyban, vagy munikájukat nem a rendes munkaviszony követelményeinek megfelelő körülmények között végzik (pl. szabad foglalkozásúak stb.), továbbá azok a dolgozók, akik életkorukra való tekintettel nem teljesítik az 5 évre szóló stabilizációs kötelezettség alá­írásának feltételeit sem, hoz­zájárulást a fentebb említett b) és c) pontok szerint kap­hatnak, mégpedig olyan szerző­dés alapján, amelyet az építke­zés helyszíne szerint illetékes járási nemzeti bizottsággal köt­nek. Az eddig felsorolt térítés- mentes lakásépítési hozzájáru­láson kívül az Állami Taka­rékpénztár 200 ezer koronáig terjedő kölcsönt, több lakásos családi ház épíiése esetén 250 ezer koronáig terjedő kölcsönt is nyújthat. A kölcsön letör- lesztésének maximális időtar­tama nem lehet több 30 évnél. A kamatláb ez esetben 2,7 százalék. A csoportos lakásépí­tési formák esetén (amelyek megfelelnek a SZSZK Műszaki és Beruházásfejlesztési Mi­nisztériuma, valamint Pénzügy­minisztériuma által megszabott műszaki követelményeknek, vagy amikor magánlakásépítés­ről van szó), a kamatláb 1 százalék. ADA HORVÄTHOVÄ építészmérnök, az SZSZK Műszaki és Beruházásfejleszté­si Minisztériumának dolgozója ÉRTÉKES TÜZELŐANYAG A FA Munkaszüneti napokon is dolgoznak A lévai (Levice) járásban az állami erdészet dolgozói több­féle módszerrel hívják fel a lakosság figyelmét, hogy az erdőkben a kijelölt helyeken segítsen a fakitermelésben. Ily módon olcsóbban juthat tü­zelőanyaghoz. Az erdészet dol­gozói korszerű technikával igyekeznek minél nagyobb tel­jesítményt nyújtani, hogy ele­gendő fát szállíthassanak a tü­zelőanyagot árusító központok­ba. Horváth Tibor, a Nyugat-szlo­vákiai Tüzelőanyag Értékesítő Vállalat lévai kirendeltsége ipolysági (Šahy) raktárának vezetője elégedetten közölte, hogy az erdészettől elég fát kapnak. A nagy évvégi hajrá­ban azonban sokszor gondot okoz a megrendelőkhöz való szállítása. Vezetőknek, beosz­tottaknak egyaránt nincs most idejük a pihenésre. A nyári időszakban ugyanis az üzemek, intézmények és az egyének nem használták ki a lehetősé­get tüzelőanyag vásárlására. Ezért kell most hajrázniuk. Mihály Piroska raktáros-he­lyettes is hasonlóan vélekedik. Szerinte is elkerülhető lenne a munkatorlódás, ha az egyes üzemek, illetve egyéneik nem idényszerűen vásárolnák a tü­zelőanyagot. Szóba került, hogy egy idő­szakban a vásárlók saját jár­müvükön is haza szállíthatták a tüzelőt. Azonban egy rende­lettel ezt a lehetőséget meg­szüntették. Most mindössze öt teherautójuk van, ami kevés a szállítási munkák elvégzésére. A gépkocsivezetők fejenként átlag hétszer fordulnak napon­ta járműveikkel. Bodoityi Jó­zsef, Mervicz Bertalan, Csenger Lajos, Székely Sándor, Bagó Dezső kora reggeltől sötétedé­sig dolgozik. Nemrég vállalták, hogy nyújtott műszakokkal igyekeznek pótolni a tervtelje­sítésben mutatkozó lemaradást. Amikor jók a munkafeltételeik, naponta tizennégyszer is for­dulnak. Ez bizony nagy telje­sítmény a ködös, nyirkos tél- időben. Teherautók jönnek-mennek, vezetőik csak addig pihennek, amíg Rados Erzsébet pénztáros megméri a rakomány súlyát és kitölti a szállítólevelet. Az egész raktár területét a mun­ka láza hatja át. A T 174 es géppel a szenet rakják, a HON típusú géppel pedig a fát, a teherautók rakterébe. A vezetővel szemlét tartunk, és közben elbeszélgetünk a tü­zelőanyag-ellátás problémáiról. Most van elég szén, és főleg ezt szállítják a megrendelők­nek, azonban a kisebb kaló­riaértékű fát is el kell juttat­ni a háztartásokba. Azokban a családi házakban ugyanis, amelyekbe még nem szerelték be a központi fűtést, fával is lehet tüzelni. A tüzelőanyag­ellátási gondok a fa fűtésre való felhasználásával lényege­sen enyhíthetők. Október kllen- cedike óta a felaprózott fa mázsájának ára 29 koronáról 14 koronára csökkent. Érthető tehát, hogy december hónapra már 300 ezer korona értékű fát rendeltek. Januárban előre­láthatólag még több fát igé­nyelnek majd a családi házak tulajdonosai. Szombaton reggel már a haj­nali órákban mozognak a te­herautók a raktár területén. Még sötét van, a köd is le­szállt, de a munkát meg kell kezdeni, mert a vasútállomásra megérkezett a szén, és a lehe­tő legrövidebb idő alatt ki kell rakni a vagonokból. Hor­váth Tibor máris intézkedik, hová szállítsák a szenet a gép­kocsivezetők. Ezzel egyidejűleg egy gépkocsira fát is raknak. Így van ez szinte minden hét végén — mondja a vezető. — Alig akad olyan munkaszüneti nap, mikor teljesen kikapcso­lódhatunk. Korholnak is néha a hozzátartozóink, hogy csak a raktárnak élünk, de ha már vállaltuk, a lehetőségekhez mérten helyt akarunk állni. BALLA JÖZSEF Q fe „...mit fogott o hálótok.“ m—■aaawm whwíi i wu ■ —a— Elnéptelenedett a halastavak környéke; hideg őszi szél ker­geti a part menti fák sárga le­velét, az ágakat zúzmara lepi. A tavak mintha nyugovóra tér­tek volna, hogy kipihenjék a nagy halászatok fáradalmait. Csehországban nagy hagyo­mánya van a haltenyésztésnek. A cseh pontynak ötszáz évvel ezelőtt olyan jó neve volt Eu­rópában, mint ma a pilzení sör­nek. 1490 és 1550 között Cseh- és Morvaországban 25 ezer ha­lastavat létesítettek. Némelyik hihetetlenül íagy kiterjedé­sű volt. a Blato nevű halastól 3000, a Vefká Ceperka elne­vezésű halastó 1800 hektáron terült el. Eze­ket a halasta­vakat szerte­ágazó vízrend­szer kötötte össze. A külter­jes mezőgazda- sági termelés­ről a belterjes gazdálkodásra való áttérés idő­szakában ezek­nek a tavaknak, vízrendszerek­nek a nagy része megsemmi­sült. Fennmaradtak azonban azok az ismeretek, amelyekre a haltenyésztés úttörői annak ide­jén szert tettek. Ezek az is­meretek képezik a tudományos haltenyésztés alapjait. Megala­pozóik közé tartozott többek között Václav Horák, aki a 19. században Európában elsőként dolgozta ki a halastó nyári ke­zelésének, a vízfelület trágyá­zásának, a halak takarmányo­zásának módszereit. Ezekre a hagyományokra és ismeretekre támaszkodik Cseh­országban ma a haltenyésztés. De leginkább az indokolja a halászat létjogosultságát, hogy a hal az ésszerű táplálkozás szempontjából nélkülözhetetlen táplálék, különösen magas foszfortartalma miatt. Sajnos azonban, nálunk az egy főre eső halfogyasztás még mindig nem éri el a kívánt szintet és alacsonyabb, mint a szomszé­dos országokban. A haltenyésztés egyik ismert központja Tŕeboň. Bfetislav Granetbauer mérnök, a Trebo- fíi Állami Halgazdaság dolgo­zója elmondotta, hogy 500 tó halállományával gazdálkodnak. A tavak összterülete 7400 hek­tár. Vannak egészen kicsi — néhány ár területű — tavaik, de vannak nagyok is, mint ami­lyen például a 700 hektáros Rožmberk halastó. — Kár, hogy nem jöttek ko­rábban — mondotta —, mert a legnagyobbakból már kifog­tuk a halakat. Ez évi felada­tunk 2300 métermázsa hal te­nyésztése. Ennek negyven szá­zalékát Bratislavába szállítjuk a karácsonyi piacra. A króni­ka szerint a mostani halasta­vak helyén egykor mocsár volt. ötszáz évvel ezelőtt Stépánek Netolický és Jakub Krčin irá­nyításával létesítettek itt ha­lastavakat. Az aranycsatorna, amely összeköti őket, valóságos mestermű. Mindennemű mérő­műszer használata nélkül sike­rült úgy megépíteni, hogy a vízfolyásnak fokozatos esése van. Október nyirkos napjaiban minden évben sok Mtogató ér­A tóból kádakba kerül a kifogott hal. Bretislav Granetbauer mérnök és Ján Trsek. kezik a tŕeboňl halastavak kör­nyékére. Ekkor kezdik meg a halak kifogását, és ez nagyon érdekes látványt nyújt. Mi is ott álltunk a töltésen, s érdeklődve figyeltük a halá­szok munkáját. A tóban olyan nagy volt a nyüzsgés, akár a kaptárban. Oldŕich Černý 25 munkatársával együtt hosszú szárú csizmában taposott a le* csapolt tó fekete iszapjában. Lassan húzták kifelé a zsák­mánnyal teli hálót. Egy-egy ki­szabadult, vergődő hal fölött összegyűltek a sirályok. A há­lókból nagy vízzel telt hordók­ba rakták a halat. A kifogott hal osztályozásában a halászati szaktanintézet növendékei se­gédkeztek, akik szakmai isme­reteik bővítése érdekében tar­tózkodtak a helyszínen. Ján Trsek, a halgazdaság egyik részlegének a vezetője pontosan olyan, mint a tópar­ton élő emberek. Merész és a szakmáját a rajongásig szere­ti. Már huszonöt éve hivatásos halász. — Mennyi pontyot fogtak ki ebből a tóból — kérdezem. — Nyolcszáz mélermázsát — válaszolja. — Sok ez, vagy kevés? — Elégedettek vagyunk ez­zel a mennyiséggel. Ugyanis figyelembe kell venni, hogy a halastó üdültetési célokat is szolgál, ezért ez esetben nem érvényesíthető az összes hal­tenyésztéshez szükséges ténye­ző. A Tfeborii részlegen több halastó terül el. Közülük ötnek az állományát fogjuk ki az ősz folyamán, s a tervek sze­rint 3100 métermázsa halat adunk a karácsonyi piacra. Persze, ahhoz, hogy ősszel sok halat foghassunk ki a tó­ból, egész évben kell munkál* kodni. Kalauzom, Bretislav Granet­bauer mérnök elmondotta még, hogy. a Treboni Állami Halgaz­daságban a sikeres tervtelje­sítés érdekében különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy legyen elegendő ivadék. Eze­ket saját keltetőjükben te­nyésztik. A halak és a halastó gondozásához, kezeléséhez kel­lő mennyiségű gép áll a hal­gazdaság dolgozóinak a rendel­kezésére. Egyszóval belterjes haltenvésztés folyik, amely jó feltételeket teremt a jó ered­mények elérésébe JOZEF SLUKA 1978. XI. 30. (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents