Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-29 / 330. szám, szerda

Nagy és felelősségteljes feladatok Fontos javastatok a napirenden A Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülése 1978 XI. 29. /Folytatás az 1. oldalrólj Hazánk előtt nagy és fele­lősségteljes feladatok állnak az 1979-es évben. E feladatok sike­res teljesítése megköveteli a párt és a nép erőinek mozgó­sítását, a politikai, a gazdasági és a szervező munka színvona­lának további emelését. Az SZKP Központi Bizottságá­nak plenáris? ülése meghatároz­za: 1. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztési állami terve javaslatának és a Szov­jetunió 1979. évi állami költség­vetése javaslatának fő vonalak­ban történő jóváhagyását. A Szovjetunió Minisztertaná­csának meghagyja, hogy az em­lített javaslatokat megtárgyalás végett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé terjessze. 2. Teljes mértékben jóváhagy­ni azokat a következtetéseket és téziseket, amelyeket Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének e plenáris ülésen el­mondott beszéde tartalmazott, ezekre kell alapozni minden párt-, szakszervezeti és korn- szomolszervezet tevékenységét, a szovjetek és a gazdasági szer­vek munkáját. Minden erőt az 1979. évi népgazdasági terv tel­jesítésére és túlszárnyalására, a gazdaságfejlesztés intenzív té­nyezőinek jobb kihasználására kell összpontosítani, ami az SZKP XXV. kongresszusa hatá­rozatai. a tizedik ötéves terv feladatai megvalósításának és a szovjet nép életszínvonala eme­lésére kitűzött program teljesí­tésének további jelentős része lett. 3. Az SZKP KB plenáris ülé­se hangsúlyozza, hogy a minisz­tériumok és a központi hivata­lok. a párt- és társadalmi szer­vezetek, a szovjetek és a mun­kás kollektívák legfontosabb feladata tovább fokozni a har­cot a társadalmi termelés ha­tékonyabbá tételéért és a mun­ka minőségének javításáért. E harcot széles fronton kell foly­tatni — az iparban, mezőgazda­ságban, közlekedésben, építő­iparban és más gazdasági ága­zatokban, a termelés és az irá­nyítás valamennyi láncszemé­ben. Különös figyelmet kell for­dítani a munka termelékenysé­gének növelésére, a tudomá­nyos ismeretek, valamint az új technika és technológia legjobb tapasztalatainak érvényesítésé­re a termelésben, a tartalékok és lehetőségek kihasználására, a termelés növelésére és a ter­melés műszaki színvonalának minimális költségekkel történő javítására. A párt- és gazdasági szerve­zetek, valamint a szovjetek kö­telessége minden módon kikü­szöbölni a nem termelési költ­ségeket és veszteségeket, to­vábbá a fémek, a tüzelőanya­gok, a villamosenergia, minden anyagi, pénzügyi és munkaerő- forrás takarékos felhasználásá­ra törekedni. Fontos, hogy a ta­karékosság mint a szocialista gazdálkodás egyik fő alapelve következetesen érvényesüljön minden ágazatban, minden ter­melő kollektívában és minden egyes munkahelyen. 4. A minisztérumok és a köz­ponti hivatalok, a helyi párt-és gazdasági szervek, valamint a szovjetek feladata, hogy erőfe­szítéseiket a kulcsfontosságú népgazdasági problémák megol­dására, a kohó-, tüzelőanyag- és vegyipar, az energetika, a gépipar, a különféle közlekedé­si és más ágazatok továbbfej­lesztésére összpontosítsák. Az egyik kulcsfontosságú feladat marad továbbra is a fogyasztá­si árucikkek termelésének sok­oldalú bővítése, a választék és a minőség javítása. A Szovjetunió Goszplanja, a Szovjetunió Építőipari Állami Bizottsága, a Szovjetunió Be­ruházási Bankja, a minisztériu­mok és a központi hivatalok, a pártszervek és a szovjetek azt a feladatot kapják, hogy tegye­nek határozott lépéseket a be­ruházási építkezés megjavításá­ra, az új termelőhelyek idejé­ben való üzembe helyezésére, főként az elsőrendű állami fon­tosságú objektumok üzembe helyezésére. Szükséges, hogy könyörtelenül harcoljanak az erőknek és az eszközöknek sok építkezésre való szétforgácso- lása ellen, a befejezetlen épít­kezések számának és a he nem szerelt berendezések számának növekedése ellen. 5. Az SZKP KB júliusi plená­ris ülésének (1970-as év) ha­tározata alapján intézkedése­ket kell tenni a szarvasmaíiia- és a baromfiállomány hasznos­ságának növelése, a gabonafé­léik és más mezőgazdasági ter­mények betakarításának növe­lése, a hús, a tej, a tojás és a gyapjútermelés növelése, vala­mint a növényi és állattenyész­tési termékek felvásárlási ter­vei teljesítése érdekében. Ki­tartóan kell törekedni a vesz­teségeik kiküszöblésére és a mezőgazdasági termékek jó ál­lapotának biztosítására, e ter­mékek raktározásához és fel­dolgozásához szükséges anyagi alap kibővítésére. ö. Az SZKP KB plenáris ülése úgy véli, hogy a gazdaság szüntelen növekedése és minő­ségi javulása mellett, amikor bonyolultabbá válnak az ága­zatok közötti és az ágazatokon belüli kapcsolatok, egyre na­gyobb jelentőségűvé válik a gazdálkodás és az irányítás módszereinek további tökélete­sítése, a szervezettség és az összehangolt munka megszilár­dítása a társadalmi termelés valamennyi szakaszán. A párt- szervezetek, a szovjetek, a szakszervezetek és a Komszo- mol, valamint a gazdasági szervek kötelessége biztosítani a terv-, a termelési és munka­fegyelem szigorú megtartását. Szükséges, hogy a folyamatos, pontos munka és a terv feltét­len teljesítése valamennyi mu­tatóban a termékek szállításá­nak, mégpedig az export cél­jaira történő szállításoknak a teljesítése is kötelező törvény- nyé váljék a népgazdaság va­lamennyi összetevője számára. Meg kell erősíteni a terv szer­vező és mozgósító szerepét, rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az egyes vállalatok, épít­kezések, kolhozok és szovho- zok hogyan teljesítik a szá­mukra kitűzött feladatokat. 7. Az 1979. évi népgazdasági tervben kitűzött feladatok tel­jesítése megkívánja, hogy to­vább kibontakozzék a szocia­lista munkaverseny — a mun­kasikerek növelésének és az emberek kommunista nevelésé­nek bevált eszköze és haté­kony módszere. A szocialista munkaversenynek a termelési tartalékok megkeresésére és felhasználására, a leghatéko­nyabb és legtakarékosabb mód­szerek keresésére kell irányul­nia a kiváló végeredmények elérése érdekében. Fontos, hogy mindaz, ami új és haladó, ami a tömegek kezdeményezé­séből jön létre, gyorsan és szé­leskörűen érvényesüljön, hogy a munkaverseny aktív segítsé­get nyújtson a lemaradóknak a legjobbak színvonalának eléré­sében. A munkaverseny ereje és hatékonysága mindenekelőtt abban rejlik, hogy minden egyes kollektíva és minden dolgozó magas fokú hatékony­ságot érjen el, hogy sikeresen teljesítse a termelési felada­tokat, a vállalt szocialista kö­telezettségeket és a terveket mind a mennyiségi, mind pe­dig a minőségi mutatókban. A párt-, a szakszervezeti, a kom­szomol- és a gaždasági szerve­zetek közös erőfeszítésével minden munkakollaktívában ki kell alakítani az alkotó és a harmonikus munka légkörét, amelyben minden egyes dolgo­zó a lehető legjobban kibonta­koztathatja képességeit, és ma­gas fokú felelősséget érez mind saját munkájának ered­ményeiért, mind pedig a kol­lektíva munkájának eredmé­nyeiért. 8. A szövetségi köztársasá­gok kommunista pártjainak központi bizottságai a kerüle­ti, a területi, a körzeti, a vá­rosi pártbizottságok és a párt alapszervezetei kell, hogy ki­tartóan tökéletesítsék szervező és tömegpolitikai munkájuk formáit és módszereit, s azt a legnagyobb mértékben konkrét­tá és rugalmassá tegyék. Nö­velni kell a párt valamennyi láncszemének cselekvőképessé­gét, a kommunisták élcsapat- szerepét a további gazdasági és eszmei nevelési feladatok teljesítésében. A pártszerveze­tek kötelessége, hogy szüntele­nül figyelmet fordítsanak a gazdasági és tudományos-mű­szaki fejlődés alapvető kérdé­seire, a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának to­vábbi emelésére, sokoldalúan, bírálóiín értékeljék a munka eredményeit, bátrabban kibon­takoztassák a bírálatot és az önbírálatot, határozottan kikü­szöböljék a fogyatékosságokat, fokozzák a káderok aktivitását é« személyes felelősségét a ki­tűzött feladatok sikeres telje­sítéséért, s biztosítsák az elfo­gadott határozatok teljesítésé nek pontos és hatékony ellen­őrzését. • • • Az SZKP Központi Bizottsá­gának plenáris ülése kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a munkások és kolhozparasztok, a tudósok és a népgazdasági szakemberek, a Szovjetunió va­lamennyi dolgozója szorosan felzárkózva a lenini párt kö­rül, minden erejét, tudását és tapasztalatát latba veti azért, hogy 1979-ben további sikere­ket érjenek el a kommunizmus építésének valamennyi szaka­szán. «• • * A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hétfői ülésén a Politikai Bi­zottság póttagjából a Politikai Bizottság tagjává minősítette át Konsztantyin Csernyenkót. Konsztantyin Csernyenko 1911-ben született, 1931 óta tagja az SZKP-nak. A szovjet politikus 1929-től dolgozik kü­lönböző komszomol-, párt- és állami beosztások ban. 1956-tól az SZKP KB apparátusának munkatársa lett, majd a Leg­felsőbb Tanács Elnökségében dolgozott. 1965-ben nevezték ki a Központi Bizottság osz­tályvezetőjévé, 1966-ban lett a KB póttagja, majd tagja. 1976- ban a Központi Bizottság titká­ra, egy évvel később a Poli­tikai Bizottság póttagja lett. A Szocialista Munka Hőse. Ismé­telten megválasztották a Leg­felsőbb Tanács képviselőjévé. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának ülése Moszkvában hétfőn ülést tar tolt az SZKP Központi Revíziós Bizottsága is, amelyen Genna- gyij Szizov, a Bizottság elnöke tartott beszámolót az SZKP Központi Revíziós Bizottságá­nak 1978. évi tevékenységéről. Az ülésen megtárgyalták és jó­váhagyták az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jövő évi in unka tér vét. (CSTK) — Tegnap a Kreml­ben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége. Megtárgyalta a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa ma kezdődő 10. ülésével kapcsola­tos kérdéseket. Az ülésen Va- xzilij Kuznyecov, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnök- helyettese elnökölt. Az elnökség tagjai megelége­dettségüket fejezték ki az SZKP Központi Bizottsága hét­fői illésének eredményei fölött. Hangsúlyozták, hogy az elnök­ség tevékenységében Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének a Központi Bizottság ülésén elhangzott beszédében foglaltakból indul ki tevékeny­sége során. Az elnökség meggyőződésé - neik adott kifejezést, hogy a Központi Bizottság ülésén ho­zott határozatok maradéktalan végrehajtása, a Szovjetunió jö­vő évi gazdaság- és társada­lomfejlesztési tervének teljesí­tése és túlszárnyalása jelentő­sen hozzájárul az SZKP XXV. kongresszusa történelmi hatá­rozatainak megvalósításához és a szovjet nép életszínvonala emelésének programját kitűző 10. ötéves terv feladatainak tel­jesítéséhez. Az elnökség megtárgyalta a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa ma kezdődő ülésének prog­ramjára és tárgyalási rendjére, vonatkozó javaslatot s megfe­lelő határozatot hozott. Az elnökség tegnapi napi-, rendjén szerepelt a szovjet ál­lampolgárságról szóló törvény tervezete, és az a kérdés is, hogyan lehet megjavítani az érdemrendek és érmek odaíté­lésének módját. Az elnökség úgy döntött, hogy az állampol­gárságról szóló törvény terve­zetét megjavítás céljából a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elé terjeszti; az érdemren­dek, érmek is kitüntető címek odaítélése általános szabályo­zására vonatkozó javaslat elő­készítésére az elnökség bizott­ságot hozott létre. Az elnökség megtárgyalta a járási, városi, városkerületi és falusi tanácsok alapvető jogai­ról és kötelességeiről szóló törvények módosítására és ki­egészítésére vonatkozó javasla­tot. Ezeket a módosításokat a Szovjetunió alkotmányában fog­lalt határozatoknak megfelelő­en kell végrehajtani. Az elnökség úgy döntött, hogy megtárgyalás céljából a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csához utalja a Nagy Honvédő Háború I. és II. kategóriába sorolt hadirokkantjainak nyúj­tandó pótlólagos adókedvez­ményeikről szóló törvény terve­zetét, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába a tizedik megbíza­tási időszakra történő válasz­tására vonatkozó határozat ja­vaslatát, valamint az elnökség­nek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa legutolsó ülése óla hozott törvényerejű rendelete- teit. Portugáliában a sztrájkhullám egyre több ágazatra terjed ki. A vasutasok, bányászok, a postai alkalmazottak után most sztrájkba léptek a kohászatban, a textiliparban és az egészségügyben dol­gozók is. A sztrájkolók száma elérte á múlt héten a hat százötven- ezret. Felvételünkön Oport város textilmunkásainak tiltakozó ak­ciója. (CSTK-f elvétel) A tört szárnyú madár üzenete Kragujevac szélén, a 350 hek­tárnyi dombos, gyepszőnyeggel takart, apró ligetekkel telehin­tett Októberi Emlékpark ban já­runk. Jelenünk a forradalmi múltra épül, mondja Szlavoljub Mihijevity, a városi képviselő- testület titkára. E terület felett szinte őrkö­dik az Október 21. Emlékmú­zeum. Téglavörös épület, új­szerű építészeti megoldásokkal. Téglalapra emlékeztető, 33 különböző nagyságú és magas­ságú épületrészt foglalt egysé­ges egészbe az építész. így jel­képezve a harminchárom tö­megsírt. Az emlékmúzeum kétszintes. Kilencezer dokumentum elevení­ti fel a Jugoszláv Kommunista Párt útját, a dolgozók jogaiért vívott harcot, majd a fasiszta megszállóik elleni küzdelem leg­jelentősebb eseményeit, kiegé­szítve neves képzőművészek al­kotásaival. Külön részlegen lát­hatjuk a Kragujevaci Október néven ismert események doku­mentumait. A Szovjetunió megtámadása után alig egy hónappal Észak- Szerbiában már 12 partizánosz­tagban több mint 15 000 önkén­tes harcolt. A népi felkelésre való felhívás után szabad terü­leteik alakultak ki a hegyes, dombos, nehezen megközelíthe­tő vidékeken. Lopovo—Kraguje­vac—Kraljevo térségében egy­mást követték a szabotázsak­ciók, német menetoszlopokat támadtak meg. Megfélemlíteni a lakosságot, hogy ne nyújtson segítséget a partizánoknak, ezt a célt akar­ta elérni a német parancsnok­ság, amikor utasítást adott: minden német katona halálá­ért száz, sebesüléséért ötven la­kos életével fizessen. Szeptem­ber közepén a Kragujevac kör­nyéki falvakban már tucatszám­ra gyilkolják a fasiszták a „gyanús“ alakokat. Olyan volt ez az embertelen, esztelen ak­ció, mint a tűzre öntött olaj. Októberben Kragujevác környé­kén fellángoltak a harcok, sza­porodtak a partizánakciók. Az első nagy összecsapásnál tíz halott, huszonhat sebesült, a másodiknál 50 halott, 40 sebe­sült volt a fasiszták vesztesége. Ezután már mindenki gyanús volt a városban. Elrendelték a megtorlást. A harmincezer la­kosú város minden negyedéből összeszedték az utcán levő fér­fiakat, átfésülték a lakásokat, kizavarták az osztályokból a gimnazistákat, háromszáz diá­kot, tizennyolc tanárral. Ezre­ket hajszoltak a városszéli parkerdőbe. Október 21-én egész nap szól­tak a fegyverek. Százával szorí­tották, kergették az embereiket egy-egy keskeny völgybe, a partszegély mellé és gépfegy­verrel lekaszabolták. Hétezer ember életének utolsó óráit a szemtanúk elbeszéléseiből is­merjük. Negyvenen, súlyos se­besüléssel, túlélték a mészár­lást, éjjel kimászva a hullahe- gyeik alól sikerült elmenekül­niük. Másnap Kragujevácban minden házon fekete zászló len­gett. d Nézem a papírlapokra írott szavaikat. Tizenhat éves fiú írta, talán menet közben, vagy a völgyben élete utolsó órájában: „Drága anyám és apám, utoljá­ra búcsúzom tőletek.... Ljubi­*a“. Tucatszámra kerültek elő hasonló búcsúsorok a diákok zsebeiből. Néhány közülük fel­nagyítva az emlékmúzeum járata előtti térségen idézi fel a borzalmas napot. Végigmegyünk az emlékműtől húzódó dombvonulaton. Fehér gyalogutak vezetnek el öt mo­numentális és a további hat ki­sebb műalkotáshoz, valamint a 33 tömegsírhoz, melyben hétez­ren nyugszanak. Egy domb oldalán a kővirág emlékmű tizenöt cigánygyermek emlékét őrzi. A városszéli put­rik előtt megállt a kivégző osz­tag, kizavartak tizenöt gyerme­ket, törülgessék le a csizmá­jukról a vért. A gyerekek csak álltak, megrettenve a véres csizmák előtt, hiába üvöltöttek rájuk. Ök is áldozatok lettek ... Az egyik legszebb emlékmű hatalmas rózsaliget közepén a tört szárnyú madárra eml ikez- tető alkotás. A meggyilkolt diá­kok emlékműve. Ebben a völgy­ben tartják minden év október 21-én a Nagy történelemóra jel­szó jegyében szervezett ifjúsá­gi nagygyűlést. Eljönnek min­den országrész ifjúságának kül­döttei. Emlékszünk a hősökre, ismer­tekre és ismeretlenekre, de ez a nap az ifjúság nemzetközi ösz- szefogásának gondolatát hirde­ti. Mert a béke védelme az if­júság legsajátabb érdeke — mondja a titkár. Mi drágán fi­zettünk a szabadságért ... Még egyszer visszatekintek a tört szárnyú madárra, Fučík fi­gyelmeztetése jut eszembe: „Emberek, legyetek ébereik!“ CSETŰ JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents