Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-16 / 317. szám, csütörtök

Oj i 0TORGYÁR SZÜLETETT Nem hiszem, hogy egy épít­kezésnek annyira drukkolt vol­na valaha is Bodrogköz népe, mint a közeljövőben Királyhel- mecen [Kráľovský Chlmec) át­adásra kerülő bútorgyárnak. Az alapkőletételre 1975 őszén ke­rült sor. örültek az emberek annak is, hogy a humennéi Chemkostav dolgozói határidő előtt megkezdhették itt az épít­kezést. Azért valósíthatták ezt meg, mert a tervező vállalat — a prágai Llgnoproje'kt — dolgo­zói idejében, jő terveket készí­tettek. Az alapkőletétel óta közel három év telt el és a terv sze­rint ebben a hónapban meg kel­lett volna kezdeni a próbaüze­melést. De erre — amint meg­tudtuk — csak az új esztendő­ben kerülhet sor. Az elmúlt három év alatt többször jár­tunk ezen az építkezésen és egész 9or példát sorolhatnánk fel arról, milyen nehéz, gyak­ran reménytelennek tűnő körül­mények között teljesíthették feladatukat az ott dolgozóik, Azok, akik szívügyüknek tekin­tették az új bútorgyár időbeni felépítését. Nincs szándékunkban a már korábban, lapunkban is közölt problémákat feleleveníteni. In­kább az egyik építésvezető sza­vait idézzük: „Nem a gyors kezdés, az építkezés gyors be­fejezése a fontos.“ Igaza van. Mindenki, akinek csak valami­lyen köze is van ehhez az épít­kezéshez, szívesen látná a mun­ka befejezését jelző pántlikás faágat a legutolsó objektum te­tején. Azolk véleményére voltunk kí­váncsiak, akik három éven át az új bútorgyár felépítésén dol­goztak, s talán egy-egy nehe-* zebb nap után álmatlanul for­golódtak ágyukban. Ezekből a „nehezebb“ napokból volt itt bőven, még október végén is. Jakab Sándor igazgatóval, Pan- di Lajossal, a káder- és sze* mélyzeti ügyek felelősével Czélimesfer Sándor mérnök dol­gozószobájában beszélgettünk eddigi eredményeikről és gond­jaikról, legfontosabb teendőik­ről. Örömmel hallottuk, hogy a kivitelező építővállalat, a hu­mennéi Chemkostav dolgozói az építkezés harmadik évében iga­zán „rákapcsoltak“, sokat pó­toltak az első félévben míg igen nagyarányú lemaradásból, bár azt sem lehet csupán az ő számlájukra írni. Czéhimester Sándor az építke­zés legapróbb részleteit, min­den mozzanatát ismeri. Az utóbbi években minden napját a bútorgyár építése körüli mun­ka töltötte ki. Még csak a ter­vek készültek, már Spišská No­vá Vesen az „Oj Otthon“ bútor­ipari vállalat igazgatóságán te­vékenykedett, részt vett az elő­készületekben, s úgymond az első „kapavágás“ óla az épít­kezésen tartózkodik. Nem is csodálkozunk, amikor felsóhajt és kijelenti: — Hiszik, vagy nem, én le­szek a legboldogabb ember, ha befejezzük az építkezést és megkezdjük a bútorgyártást. A beszélgetés folyamán meg­tudtuk, hogy a termelőcsarno­kokban már folyik a berendezé­sek szerelése. A karbantartó- műhely már készen állt, a kompresszorállomáson akkor Jakab Sándor igazgató végezték a szerelést. Folyamat­ban van a kazánház szerelése is. Sajnos, decemberre — a há­rom közül — csak egy kazán beszerelését ígérik. A vízlágyí­tó részleg építése ls elkészült ugyan, de az ide szükséges be­rendezéseket a prágai ČKD nem készítette el határidőre. A szer­ződés szerint ezeket legkésőbb december elsejéig be kellett volna szerelni. — Ügy tűnik, hogy a jövő év márciusában kezdik csak el a műszaki berendezések szerelé­sét — jegyzi meg Jakab Sándor igazgató. — Pedig a prágai koo-* peráló vállalat igényeit mindig igyekeztünk kielégíteni. Ennek ellenére előreláthatólag több mint három hónapon át kény­telenek leszünk a Vajányi Hő­erőműből szállítani naponta a lágyított vizet. Enélkül elkép­zelhetetlen a gyár üzemeltetése. De a kazánok nélkül seim kez­dődhet meg a próbaüzemelte­tés. Szerelés közben m lü (Molnár János felvételei) Vasutasok értékes kezdeményezése A népgazdaság egyre na­gyobb igényeket támaszt a vas­úti szállítással szemben is. Az utóbbi években korszerűsítették a vasutakat, felújították a va­gonparkot, több vasútvonalat villamosítottak, több állomást újjáépítettek, ennek ellenére a vasút sem mentes a gondoktól. A vasúti szállítás számos problémájának megoldása érde­kében a szövetségi kormány határozata alapján az év ele­jén számos intézkedés történt. Maguk a vasutasok is a prob­lémák megoldásán és a munka­kezdeményezés fejlesztésién fá­radoznak. Az állami és ágazati kitüntetésekkel kitüntetett vas­utasok például felhívták vasu­tastársaikat arra, hogy munka­kezdeményezéssel, konkrét tet­tekkel és nagyfokú felelősség­gel járuljanak hozzá a vasutak feladatainak teljesítéséhez. A vasutasok szocialista műn- Ikaversenyének egyik legelter­jedtebb formája a szocialista munkabrigád cím megszerzé- zéséért indított verseny. A szo­cialista munkabrigádmozgalom- ban jelenleg csaknem 10 000 vasutaskollektíva 125 000 tagja vesz részt. A vasutasoknak sokkal na­gyobb mértékben kell együtt­működniük, mint más ágazatok dolgozóinak, munkájuk sikere nagy mértékben ettől is függ. A szállíttatókkal való sikeres együttműködést segí­tik elő a komplex racio- nalizációs brigádok, amelyek­ből jelenleg több mint 150 mű­ködik. (CSTK) — Kénytelenek voltunk rend­kívüli megoldáshoz folyamodni — kapcsolódik a beszélgetésbe Czéhmester mérnök. — Ez nem volt a tervben! De a próbaüze­melés megkezdése érdekében az Államvasutak pelsőci (Plešivec) fűtőházától vásároltunk egy gőzmozdonyt, átalakíttattuk, hogy a termelőcsarnokot a szükséges meleggel ideiglene­sen ellássa. Még igen sok felmerült prob­lémát említhetnénk, melyeket a beruházó vállalatot képviselő dolgozók önzetlenül segítettek megoldani. Olyan esetekben is, amikor az illetékes kooperáló vállalatok képviselőit terhelte a felelősség. A vállalat, illetve ve­zérigazgatóság segítségével számtalan mulasztást igyekez­tek — mások helyett — pótol­ni. A külföldi gépek szerelésit az olaszok már befejezték. A német cég három szakembere, Helmut Krämer főszerelő veze­tésével, szintén az ütemterv sze­rint végezte a szerelési mun­kákat. A gyár vezetői bizakod­nak, hogy az új évben működ­nek már ezek a korszerű gé­pek. Hogy mit és mennyit ter­melnek majd, erről Jakab Sán­dor Igazgató tájékoztatott. — A tervezett kapacitás elé­réséhez legalább háromévi „fel­futási idő“ szükséges. Ezután évente közel 166 millió korona értékű bútort: közel kilencezer variálható lakószobafalat, hu­szonötezer kárpitozott ülőgarni­túrát s megközelítőleg húsz­ezer darab egyéb bútort gyár­tunk. Ennek ötven százalékát szovjet exportra készítjük. Pandi Lajos a szakember-ellá­tásról nyújtott felvilágosítást. — A szakemberképzést már régen elkezdtük. Az eredeti terv szerint közel hatszáz em­ber — 60 százalékban női mun­kaerő — foglalkoztatásával szá­molhatunk, de az újabb terme­lési program szerint 1980-ig dolgozóink létszáma elérheti a nyolcszázat is. Jelenleg három- százkét alkalmazottunk van, százötven képzett szakember a régi perbenyíki (Pribeník) üzemben dolgozik. A bútorgyár­tásban nélkülözhetetlen szaktu­dást 202 tanulónk Spišská No­vá Vesen, a perbenyíki régi üzemben, illetve Bratislavában sajátítja el. A régebbi szakem­bereink is kéthetes tanfolyamo­kon ismerkednek a korszerűbb termelési folyamatokkal, válla­latunk valamelyik új gyárában. Kollektívánk nagyobb részt már „összeállt“. — Nem feledkeztünk meg a lakások, az óvoda építéséről sem — folytatja a gondolalme- netet Jakab Sándor. — Törekvé­seinkben mindenki, aki tudott, segített. Ezt tették a központi, kerületi, járási, városi politikai és állami szervek, az Oj Ott­hon vállalati igazgatóság veze­tői is. Ezt a segítséget jó minő­ségű bútorok gyártásával igyek­szünk meghálálni társadal­munknak. KULIK GELLÉRT 11 (fii skértvtM búzát tmelnek Megteremtették a jó termés első feltételeit Most, az ősz vége felé megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek dol­gozói általában sikeresen végezték el a vetést. A bú­za nagy része idejében a földbe került és csak azo­kon a parcellákon késtek meg vetésével, amelyekről későn takarították be a ku­koricát, a cukorrépát és ezért nem készíthették elő korábban a földet vetésre. Azt szokták mondani, hogy a kár néha haszonnal is jár. Ebben az esetben nagy eredmény, hogy a múlt év­hez viszonyítva kevesebb búzát vetettek búza után. Ezeken a területeken kisebb a különböző betegségek fel­lépésének veszélye, nem lesz annyi kártevő. A másik kedvező jelenség, hogy végre a rég várt mi­nőségi változások jöttek lét­re a búzatermelés szerke­zeti összetételében. Sok-sok vajúdás, vita után győzött az a szemlélet, hogy a mennyiségi mutatókon kívül figyelembe kell venni a mi­nőségi mutatókat is. Eddig ugyanis számos mezőgazda- sági üzemben túl nagy te­rületen termelték a lágy bú­zákat, amelyek bár nagy hektárhozamot adtak, kevés volt az annyira szükséges fehérjetartalmuk. Közismert, hogy az ilyen búzából nem lehet jó kenyeret sütni, és a belőle készített takar­mánykeveréknek sem volt megfelelő tápértékük. Fel- használásukkor az állatok lassan gyarapodtak. A szak­emberek figyelembe véve ezeket a jelenségeket java­solták, hogy a jövőben na­gyobb területeken kellene termelni olyan búzafajtákat, amelyek több fehérjét tar­talmaznak. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztá­lyának kimutatása szerint a búzatermelésben a kívánt szerkezeti változás már részben megtörtént. A jugo­szláv lágy búzák aránya a búzatermesztő területen hu­szonkilenc százalékról hu­szonegy százalékra csök­kent. A Száva búza részará­nya pedig húsz százalékról tizenhét százalékra. Ezzel szemben a szovjet búzafaj­táik közül az Iljicsovka ka­pott nagyobb teret. Az el­múlt évhez viszonyítva na­gyobb területen termeljük a szovjet és hazai búzafajta keresztezéséből kinemesített Solaris búzafajtát. Ez a bú­za idén nagy hektárhozamot adott a cseh országrészek­ben is, és sok jó tulajdonsá­ga van. Ezért termőterülete három százalékról tizenhét százalékra növekedett. Nagy eredménynek számít, hogy a hazai búzafajták már a búzatermő terület egynegye­dén kaptak helyet. Elisme­rést érdemel ezért a Sószi­geti (Solary) Búzanemesítő Kísérleti Állomás. Dolgozói az ismert fajták mellett már újabbakat nemesítettek, amelyek szaporítását a kö­zeljövőben megkezdik. Szak­emberek véleménye szerint a kísérleti állomáson kine­mesített búzafajták sikér­tartalma igen magas és sok Jó tulajdonsággal rendelkez­nek. Megfelelnek éghajlati és talajviszonyainknak. A múlt évhez viszonyítva pár ezer hektárral több bú­zát vetettünk. A Mezőgaz­dasági és Élelmezési Minisz­tériumba beérkezett jelenté­sek szerint a mezőgazdasági üzemek 425 ezer hektáron termelnek búzát. Nagyobb területen jobb összetételben, a szükségle­tek figyelembe vételével termelünk búzát. A célok megvalósításához azonban még csak az első lépéseket tettük meg. Most elsőrendű feladat, hogy a .mezőgazda- sági üzemek dolgozói a le­hető legkedvezőbb feltétele­ket teremtsék meg a növé­nyek fejlődéséhez. A mezőgazdasági szakem­berek sokéves tapasztalat után tudják, hogy a búzát kelés után megfelelően kell gondozni. Ma már laborató­riumi vizsgálatok alapján határozzák meg, hogy mi­kor, mennyi és milyen ösz- szetételű műtrágyát kell adagolni a téli és tavaszi időszakban, az egyes búza­fajtákra. A fejtrágyázással lényegesen meggyorsítják a növények növekedését. Ké­sőbb az idejében végzett gyomirtás, növényvédelem, a megdőlés ellen adagolt vegyszerek, mind kedvezően hatnak a búza minőségére és hektárhozamának alaku­lására is. Ez bizonyítja, hogy az Iljicsovka, Solaris és más magas sikértartalmú búzafajták hektárhozama na­gyobb területeken 70—80 mázsa ls volt. Az eredmé­nyek alapján e fajták ter­melésekor is megvannak a lehetőségek a mennyiség növelésére és ugyanakkor a minőség is jobb lesz. A határban járó agronö- musok gyakran szemlélgetik a búzatáblákat. Figyelik az egyes búzafajták tulajdonsá­gait, nézegetik, hogyan fej­lődnek a növények. A szé­pen zöldellő búza bizonyít­ja, hogy a mezőgazdasági üzem dolgozói jól előkészí­tették a talajt, kiváló minő­ségű magot vetettek a föld­be, és megadták a szüksé­ges tápanyagot. A gazdag termés első feltételeit meg­teremtették. BALLA JÖZSEF SZORGOS MUNKA A FÖLDEKEN Bevált a kísérletileg termesztett takarmánynövény A Felső-csallóközi mezőgaz­dasági üzemekben is az őszi munkák utolsó szakaszába lép­tek. Szépen fejlődnek a korai vetések, és a később vetettek is kelnek már, csak eső kelle­ne. A szőlő szüretelése már be­fejeződött, és a cukorrépa sze­dését is napokon belül befeje­zik, a felszabaduló gépi erőket pedig mindenütt a kukorica mielőbbi betakarítására, vala­mint az őszi mélyszántás befe­jezésére fordítják. így van ez Békén (Mierovo) is, ahol a kukorica betakarítá­sán fáradoznak az efsz dolgo­zói. Az egyik parcellán Kolos kombájnnal Kirtner Sándor és Árva Béla dolgozott. Elmond­ták, hogy minden percet ki­használva naponta 10 hektárról csépelik ki a szemet. — A nagy nedvességtartalom miatt lassú a szárítás és az át­vétel a takarmányfelvásárló üzemben, így kénytelenek va­gyunk az átvételhez igazodva folytatni a betakarítást — pa­naszolta Veszprémi Imrs mér­nök, az efsz főagronómusa. — Nem szólva arról, hogy mind­ez az őszi mélyszántás elhúzó­dását is hozza majd, noha ez idáig nincs lemaradásuk. Mészá­ros Júzsef, Tóth László és Hoffer Zoltán Škoda 180-as, illetve ZT—300-as géppel hosszabbított műszakban naponta összesen 20—25 hektárral csökkentik a szántásra váró területet. A ku­korica betakarítása után pedig újabb két erőgép csatasorba ál­lításával szeretnék elérni, hogy e hónap végére befejezzék e fontos agrotechnikai műveletet. Kiáts Imre meliorációs mér­nöktől megtudjuk, hogy már a tavaszra gondolva kellő meny- nyiségű szerves- és műtrágya leszántásával kifogástalan mi­nőségben készítették elő a ta­lajt 50 hektár cukorrépa, 50 hektár takarmányborsó, és 20 ' hektár tavaszi árpa alá, 41 hek­táron pedig tőz:g és szerves­trágya keverékkel javítottak a talaj humusztartalmán. Határ- szemlénk során az egyik par­cellán 15—20 cm magas, eddig ritkaságszámba menő örökzöld növény keltette fel figyelmün­ket. Érdeklődésemre Veszprémi mérnök válaszolt. — Perkó a neve. Az NSZK-ból származik, repce és a kínai káposzta ke­reszteződéséből. Mi nagyüzemi kísérlet keretében termesztjük, 19 hektáron, búza után másod- vetésként. A tapasztalatok biz­tatóak. Előnye, hogy a mínusz 16 fokos hideget is bírja, így ősszel' a lucernák után még hosszabb ideig zöldtakarmányt biztosít, tavasszal pedig a lu­cernát . kaszálása előtt lehet vele takarmányozni. Á Kísérleti Kutató Intézet szerint zölda­nyagban számítva 1200 mázsa is lehet hektáronként a hoza­ma. Mi a száraz aszályos idő­járás mellett 250 mázsás ho­zamra számítunk. Tény ami tény, számos gaz­daságban már rátértek a siló­zott takarmányok etetésére, míg itt naponta Perkó zöldta­karmányt etetnek az állatok­kal, s hogy a tápértfike jó, azt bizonyítja, hogy a naoi feiési átlag ez ideig nem csökkent. MÉRI ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents