Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-02 / 303. szám, csütörtök

Alekszej Koszigin fogadta Jasszer Arofotot A Szovjetunió támogatja ai arab népek Igazságos harcát (ČSTK) — Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke a Kremlben tegnap fogadta lasst- v/er Arafatut, a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet Végrehaj­tó Tanácsának elnökét, aki a PFSZ küldöttsége élén tátogat táson tartózkodik Moszkvában. A baráti, munkalégkörben lefolyt beszélgetés során, Alek­szej Koszigin és Jasszer Arafat kifejtette közös nézetét, hogy az Egyesült Államok, Izrael és Egyiptom Camp Davidben kö­tött szövetsége és a tervezett ktilönmegállapodás a Sínai-fél- szigetről, összeesküvés az ara­bok alapvető érdekei ellen. Mindkét fél egyöntetűen elítél­te a különmegállapodások poli­tikáját és az agresszor előtti kapitulációt. Alekszej Koszigin megerősí­tette az SZKP és a szovjet ál­lam politikájának megmásítha- tatlanságát, melynek célja az átfogó és igazságos közel-kele-- ti rendezés. A palesztin nép és a PFSZ Végrehajtó Tanácsa nevében lasszer Arafat köszönetét fe­jezte ki a Szovjetuniónak a testvéri segítségért és szolida­A „DARQUIER- BOTRÁNY Mind nagyobb hullámokat ver Franciaországban a „Darquier-botrány“. Felhá borodott nyilatkozatok, par­lamenti felszólalások, kom­mentárok tucatjai tiltakoz­nak az ellen, hogy a Spa­nyolországba menekült agg háborús bűnös a L’Express legfrissebb számának hasáb­jaink bőséges fórumot ka­pott dühödt antiszemitizmu­sának kifejtésére, a náciz­mus védelmezésére. A L’Express minden kom­mentár nélkül terjedelmes interjút közölt Louis Dar- quier-val, aki 1942-től 1944- ig a vichy-i kormányban „a zsidó ügyek főbiztosa“ volt, és ebben a minőségben 75 ezer francia zsidót juttatott a nácik kezére, a harmadik birodalom koncentrációs tá­boraiba. Darquier, aki Spa­nyolországban él, a háború vége óta nem tette lábát francia földre, de egy fran­cia bíróság 1947-ben, távol­létében halálra ítélte. Az egykori kollaboráns, aki a spanyol külügyminisz­tériumban fordítóként dol­gozott, és állítása szerint jó kapcsolatokat tartott fenn a madridi francia nagykövetséggel (eztaQuai d’Örsay cáfoltat, az inter­júban a 75 ezer zsidó ki­szolgáltatását szükségesnek mondotta. („Meg kellett szabadulni ezektől a hazát­lanoktól.“ J A L’Humanité keddi szá­mában Madeleine Vincent, az FKP PB tagja, aki annak idején Ravensbrückben és Mauthausenben raboskodott, emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben nem csupán a L’Express adott módot egy háborús bűnösnek a magyarázkodásra: a francia televízióban meginterjúvol­ták Geissler asszonyt, aki kigúnyolta a halálba kül­dött partizánokat, és érzel­mes filmet vetítettek Éva Braunról, Hitler barátnőjé­ről (č) ritásért a palesztin nép harcá­val. Jasszer Arafat a TASZSZ tu­dósítójának adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy nagyra értékeli a szovjet képviselők­kel folytatott megbeszélés ered­ményeit. A PFSZ Végrehajtó Tanácsá­nak elnöke befejezésül rámu­tatott arra. hogy a látogatás a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 61. évfordulója előtt valósult meg. Ez a forradalom nemcsak a szovjet nép életé­ben jelentett alapvető válto­zást, hanem az egész emberi­ség életében is. A palesztin nép nevében a baráti szovjet népnek további haladást és új győzelmeket kívánt az SZKP és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára bölcs és előrelátó vezetése alatt. Az önök győzel­mei a mi győzelmeink is, a kö­zös ellenség — az imperializ­mus és a cionizmus — ellen harcolók egyazon sorában ál­lunk — mondotta Arafat. Az űrhajósok ma térnek vissza a Földre (ČSTK) — Vlagyimir Koval- jonok és Alekszandr Ivancsen­kov az utolsó munkákat vé­gezték tegnap a Szaljut-6-bOl ős a Szojuz-31-ből álló tudomá­nyos űrkomplexum fedélzetén Az előre kitűzött programnak megfelelően ma térnek vissza a Földre. Az űrhajósok tegnap befe­jezték a Szaljut fedélzeti rend­szerének és berendezésének konzerválását és felkészítik az automatikus repülésre. Átrak­ták az utolsó műszereket és a fedélzeti naplót is a Szojuz-31 űrhajó leszálló egységébe és ellenőrziték ennek fedélzeti rendszereit. Edzőgyakorlatokat hajtottak wégre a Csibisz nevű túlnyo­másos öltözékben. Rádión je­lentették. hogy közérzetük jó, és hogy pontosan a kitűzött program szerint végrehajtották a visszatérés előkészületeit. A SPANYOL PARLAMENT JÓVÁHAGYTA AZ ÚJ ALKOTMÁNYTERVEZETET Moszkvában a Forradalom te­rén október 31-én ünnepélye­sen leleplezték Jakov Szverd- lovnak, a jeles leninista forra­dalmárnak, a kommunista párt és a szovjet állam kimagasló személyiségének emlékművét. (Telefoto — ČSTKJ) Vance újabb amerikai javaslatokat terjesztett elő Begin magabiztos kijelentései (ČSTK) — A spanyol tör­vényhozás két háza kedd dél­előtt egy időben, de ikülön-kü- lön tartott ülésén jóváhagyta az új spanyol alkotmány terve­zetét. A parlament által elfo­gadott új alkotmányt népsza­vazásnak kell megerősítenie, ennek időpontját a kormány péntekre tervezett ülése előre­láthatólag december 6-ára fog ja megállapítani. Az alkotmány szövegét, amelynek kidolgozását több mint 14 hónappal ezelőtt kezd­te meg a törvényhozás, mind­két ház óriási többséggel fo­gadta el. A képviselőházban mindössze hat képviselő szava­zott ellene és tizennégyen tar­tózkodtak a szavazástól, a sze­nátusban öt ellenszavazatot ad­tak le és nyolcán tartózkodtak. Az új alkotmány megszilár­dítja a demokratizálási folya­matot és hatályon kívül helye­zi a francoista rendszer alap­törvényét. Üdvözlő távirat Leonyid Brezsnyev és Alek­szej Koszigin — üdvözlő táv­iratot küldtek Huari Bumedien algériai elnöknek abból az al­kalomból, hogy az algériai nép must ünnepli a forradalom 24. évfordulóját. (ČSTK) — A hivatalos ame­rikai képviselők szerint a wa­shingtoni háromoldalú tanács­kozásokon az egyiptomi—izrae­li különbekéről most minden jól folyik és várhatóan a közeljö­vőben aláírják a szerződést. Kedden — 10 napos szünet után — az amerikai, az izraeli és az egyiptomi képviselőik kö­zös találkozója valósult meg, melyen Cyrus Vance előterjesz­tette a szerződés új „magyará­zó javaslatát“. Ez a dokumen­tum már a harmadik amerikai javaslat a két érdekelt fél szá­mára, és egyidőben bizonyítéka annak az aktivitásnak, mellyel az Egyesült Államok szorgal­mazza az egyiptomi—izraeli paktum aláírását. A Reuter hír- ügynökség szerint a washingto­ni tárgyalásokon elért haladás bizonyítéka Menahem Begin iz­raeli kormányfő útja is az Egyesült Államokba. Begin teg­nap reggel repült New Yorkba a hivatalos jelentés szerint „privát“ előadó körútra, mely­nek során az amerikai zsidó szervezeteket akarja megnyer­ni: az izraeli álláspont érdeké­ben gyakoroljanak nyomást Carter kormányára. Mindenesetre Begin nagyon magabiztos, ha közvetlenül az út előtt kijelentette, hogy kor­mánya a Jordán folyó nyugati partján és a Golan-fennsíkon a katonai településeik bővítésére további 600 millió izraeli fon­tot (32 millió dollárt) ad ki. Annak ellenére, hogy a Tel Aviv-i kormány hajthatatlan ál­láspontja a települések kérdé­sében mind Egyiptomban, mind az Egyesült Államokban csaló­dást okozott, Begin tudatában van annak, hogy partnerei presztizsokokból nem hátrálhat­nak meg, hanem ismét megha­jolnak provokatív gesztusa előtt. Schmidt—Andreotti találkozó (ČSTK — Helmut Schmidt bonni kancellár tegnap egyna­pos látogatást tett Olaszor­szágban. Tárgyalt Giulio And­reotti miniszterelnökkel, első sorban a valutakérdésről. Schmidt megpróbálja meggyőz­ni az olasz vezetőket, hogy Olaszországnak feltétlenül csatlakoznia kell az ún. új va­lutarendszerhez, melynek — az NSZK és Franciaország elkép­zelése szerint — már a jövő MA KEZDŐDIK AZ ARAB CSÚCS N | agy figyelem kísérte And­rej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter párizsi tárgyalá­sait. A világsajtóban számos elemzés látott napvilágot a szovjet—francia viszony alaku­lásáról, amelyben a tavalyi csúcstalálkozó óta eltelt idő­szakban bizonyos lehűlés jelei mutatkoztak. Ezt elsősorban a francia Afrika-politika okozta. A mostani magas szintű poli­tikai párbeszéd, a Gromiko és partnere, Louis de Guiringaud között lezajlott eszmecsere le­hetővé tette, hogy a két or­szág azokban a kérdésekben is konstruktív dialógust foly­tasson, amelyekben az elmúlt hónapokban bizonyos vita ala­kult ki. Mind a külügyminiszteri esz­mecseréken, mind a Giscard d'Estaing elnökkel lezajlott megbeszéléseken mindenekelőtt a Szovjetunió és Franciaország viszonyát, a szovjet—francia kapcsolatok fejlesztését, a le­szerelés és az enyhülés kérdé­seit vitatták meg. Andrej Gro­miko sajtóértekezletén össze­gezte lényegében mindazt, ami a francia és a szovjet politi­kát összeköti, és azt is, ami el­választja. Fejtegetéséből csak­úgy, mint a tárgyalásairól ki­adott közleményből azonban vi­lágosan kitűnt: a hangsúly Moszkva és Párizs együttműkö­désén van. Mindkét fél kész tovább haladni azon az úton, amely a különleges szovjet— francia kapcsolatokat jellemzi. A különleges jelleg nemcsak abból következik, hogy De Gaulle idején s az 1960-as évek végén a Szovjetunió és Fran­(ČSTK) — Huszonegy arab ország külügyminisztere Bag­dadban csúcskonferenciát ké­szít elő. Tegnap jóváhagyták azt a munkadokumentumot, melyet hattagú politikai bizott­ság terjesztett elő, s amely az arab csúcskonferencia tanács­kozásának alapját fogja képez­ni. A konferenciához közel álló bagdadi körök szerint az eddi­gi tárgyalások gyümölcsöző és pozitív légkörben folytak. Szalim Hossz, a libanoni kor­mányfő Bagdadba való megér­kezése után annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy az arab csúcskonferencia hoz­zájárul az arab szolidaritás felújításához és megszilárdítá­sához. Az arab országok csúcskon­ferenciája ma kezdődik az "ira­ki fővárosban. év elejétől érvénybe kellene lépnie. A dollár árfolyamának tar­tós csökkenése következtében megdrágulnak az NSZK-ból ex­portált áruk, s ez nagy gondot okoz a bonni kormánynak. Az NSZK azonban egyedül nem léphet fel az Egyesült Álla­mok valutapolitikája és a nem­zetközi spekulánsok ellen, ezért szövetségeseket keres a nyugat- európai országok között. Todor Zsivkov fogadta Joshua Nkomót (ČSTK) — Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Állam­tanács elnöke fogadta a BKP KB meghívására Bulgáriában tartózkodó Joshua Nkomót, a Zimbabwei Hazafias Front társ­elnökét. Joshua Nkomo hangsúlyozta azt a jelentős támogatást, me­lyet a dél-afrikai népek szabad­ságáért küzdő nemzeti felsza­badító mozgalom kap a szocia­lista közösség országaitól. mat elmélyítésének. Ennek ér­dekében a Szovjetunió — a szocialista országokkal fenn­tartott szoros baráti kapcsola­tokon kívül — szilárd, jó kap­csolatokra törekszik Franciaor­szággal, az NSZK-val, Olaszor­szággal, a skandináv országok­kal és a többi európai állam­mal. Az európai béke biztosítá­sát a tartós nemzetközi biz­Különleges kapcsolatok A szovjet külügyminiszter tárgyalásainak befejeztével méltán hangsúlyozta azonban, hogy sem a kétoldalú, sem a nemzetközi kapcsolatokat nem lehet az ég ajándékának tekin­teni, fejlesztésükért mindenna­pos és közös erőfeszítésre van szükség. „A mi politikánk ezen a területen is következetes, vi­lágos és egyértelmű. Derűlátó­an tekinthetünk a kapcsolat­fejlesztés távlataira, ha vala­mennyi érdekelt fél következe­tesen törekszik pozitív irányú erőfeszítésre. De ha az erőfe­szítés ellanyhul, akkor hiányos­ságok, nehézségok következnek be. Mi készek vagyunk további erőfeszítésre, és ezt várjuk partnereinktől is.“ Ugyanakkor világos, hogy a szovjet—francia kapcsolatokat nem lehet elválasztani a nem­zetközi kapcsolatok egészétől. A párizsi megbeszéléseken ezért nemzetközi kérdéseket is felve­tettek. A nemzetközi problé­mák közül megkülönböztetett figyelmet szenteltek az európai biztonság, az enyhülési folya­tonság alapfeltételének tekinti. A Franciaországgal létező kapcsolatok fejlesztése az erő­södő barátság alapján a szov­jet kormány állandó irányvo­nala marad. Ezt megerősítette a szovjet külügyminiszter Pá­rizsban tett kijelentése is: „Meg­beszéléseink vezérmotívuma az volt, hogy ne csupán megőriz­zük mindazt, amit a szovjet— francia együttműködés terüle­tén teremtettünk, hanem el is mélyítsük ezt az együttműkö­dést.“ Ilyen szellemben értékel­te a párbeszéd folytatásának fontosságát a francia elnök is, hangsúlyozva, hogy a két or­szág közötti kapcsolatok nem lehetnek konjunkturális jelle­gűek, hanem egy jól megfon­tolt, következetesen és határo­zottan folytatott közös politikai vonal részét jelentik. Ismétel­ten hitet tett amellett, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű al­ternatívája, és minden érdekelt országnak megfelelő erőfeszíté­seket kell tennie az enyhülés légkörének elmélyítéséért, ami­nek érdekében folytatni kíván­ják Franciaország és a Szov­jetunió kétoldalú kapcsolatai^ nak fejlesztését. Franciaország az ENSZ rend­kívüli leszerelési ülésszakán bejelentette, hogy részt vesz a genfi leszerelési bizottság mun­kájában. A mostani párizsi megbeszéléseken — amelyek során különösen nagy figyel­met szenteltek a fegyverkezé­si hajsza megállításának, a le­szerelés problémáinak — And­rej Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kedvezően érté­keli ezt az elhatározást, és kedvező következményeket vár e fejleménytől. A szovjet kül­ügyminiszter azonban hangoz­tatta: a nyilatkozatokon felül most már konkrét intézkedé­sekre van szükség. A Szovjet­unió a maga részéről kész minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy nagyobb kölcsönös megértésre jusson a francia féllel a leszerelés olyan kér­déseiben — elsősorban a tö­megpusztító fegyverek betiltá­sának követelése tekintetében —, amelyekben az álláspontok még nem fedik teljesen egy­mást. Mindenképpen biztató jel az, hogy a megbeszéléseken a francia fél is azt a nézetet vallotta, miszerint a leszerelés ma a kérdések kérdése. A tárgyalások mérlege min­denképpen pozitív: a szovjet— francia párbeszéd megerősítet­te, hogy mindkét részről meg­van a szándék az együttműkö­dés elmélyítésére és a nagy nemzetközi problémákról tar­tandó tárgyalások folytatására az enyhülés és a leszerelés ér­dekében. PROTTCS fm.ÄN Ünnepi nagygyűlés (ČSTK) — A Csehszlovák- Vietnami Baráti Tanács meg­alapításának első évfordulója aLkalmából Vietnamban ünnepi nagygyűlést rendeztek. Megje­lentek a főváros vezetőségének képviselői, valamint a külföld­del való barátság és szolidari­tás vietnami bizottsága. Jelen volt Vladimír Kubát Csehszlo­vákia hanoi nagykövete is. Kommentárunk ciaország az elsők között szállt cselekvően síkra földrészünk politikai enyhüléséért, hanem abból' is, hogy Franciaország legjelentősebb politikai erői or­száguk fontos nemzetközi érde­kének tekintik a Szovjetunióval kialakított jó kapcsolatoknak nemcsak a fenntartását, hanem az együttműködés további el­mélyítését is.

Next

/
Thumbnails
Contents