Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-12 / 282. szám, csütörtök
Figyelmen kívül hagyva az arab országok érdekeit FOLYTATÓDNAK AZ EGYIPTOMI—IZRAELI kUlöntárgyalások (CSTK) — Jody PoWell, a Fehér Ház sajtótitkára bejelentette, hogy az egyiptomi- izraeli különtárgyalások ma kezdődő fordulója Washingtonban ismét az Egyesült Államok részvételével valósul meg és feltehetően, mint a Camp David-i • tariácskozáspk, zárt ajtók mögött fog folyni. Carter sajtótitkára tájékoztatta az újságírókat az elnök találkozó- fáról Muse Dajannal és Ezer Weizutannal, az izraeli küldöttig vezetőivel. E találkozó a tárgyalások előkészítő fázisa köretében tegnapra virradó éjszaka valósult meg. Tegnap Carter elnök az egyiptomi köl* döttség tagjaival találkozott. A jelenlegi találkozó a Camp David i tárgyalások folytatása, és célja a két ország közti békeszerződés kidolgozása. A Camp Davidben elfogadott do kumentúmok értelmében Kairó és Tel Aviv között három hónapon belül kell megkötni a különbekét. A megkötendő szerződés éppúgy, mint a Camp David 1 alapelvek, figyelmen kívül hagyják a többi arab ország érdekeit. Szadat elnök még a közelmúltban Is úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó ilyen békekötésre. Mégis vallatta, hogy a tárgyalásokon ú|ra a kérelmező szerepét jálss'&a, és kész olyan szerző dés aláírására is, amely népi határozza meg pontosan, mi is lesz a Sínai-félszigeten létesített jó néhány izraeli településsel. Egyiptom továbbra is azt a látszatot próbálja kelte* ni, hogy a washingtoni tárgyalások érintik majd Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőjét, 'Ezt állította Garter elnök is keddi sajtókonferenciáján. Izrael azonban ezzel szemben nyíltan kijelentette, hogy erről a kérdésről nem szándékszik tárgyalni Izrael csak az Egyiptommal való különbekét szorgalmazza, mivel így megszabadul egyik legjelentősebb arab ellenfelétől. Husszein jordániai király kedden a jordán néphez intézett rádiónyilatkozatában nagyon bírálóan vélekedett a legújabb egyiptomi—izraeli tárgyalásokról. Elmondotta, hogv a „békeszerződés“ aláírása alapvető stratégiai változást jelentene a közel-keleti helyzet szempontjából és hogy Egyiptom végérvényesen elszigetelné magát a többi arab államtól. Anvar Szadat elnök Ali Mohammed tábornokot nevezte ki az egyiptomi haditengerészet főparancsnokává NICARAGUA Sajtószabadság" — egy napig rr (CSTK| — Somoza diktátor eltörölte a cenzúrát, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy leplezze az emberi jogok sorozatos, durva megsértését Nicaraguában. E döntésié nagyon rövid életű volt, hiszen egy nappal később, tegnapelőtt este a tévé- és rádióadásokra vonatkoztatva ismét életbe léptette a cenzúrát. A cenzúra felújításának oka mindenekelőtt az a riport, amely a La Prensa című ellen- »éki napilapban jelent meg, s ismerteti azokat a véres gaztetteket, amelyeket a nemzeti gárda tagjai nyolc nicaraguai városban követtek el. Az Aineriikai Államok Szervezetének (AÁSZ) emberi jogokkal foglalkozó bizottsága, melynek szakértőcsoportja Somoza népellenes bűntetteit vizsgálja felül, egyelőre csupán annyit A Német Szövetségi Köztársaság fontos döntés előtt áll, meg kell határoznia, milyen magatartást tanúsítson a náci háborús bűnösök üldözésének kérdésében. A jelenlegi jogrend szerint a második világháború idején elkövetett emberölésbűntettek a Német Szövetségi Köztársaságban már elévültek, és a szándékos emberölés bűnállapított meg, hogy „elegendő alapanyagot sikerült összegyűjtenie.“ A végső jelentést később hozzák nyilvánosságra. Arról nem érkezett hír, hogy pontosan mikor. A közvetítő kísérletek ugyancsak eredményteleneknek bizonyultak. Az USA kormányképviselőinek egy csoportja, Guatemala és a Dominikai Köztársaság megbízást kapott az AÄSZ- tól, hogy segítse elő a párbeszédet Somoza diktátor és az ellenzék között. A nicaraguai politikai pártok, a széles ellen- zeki front (FAO) és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) pártizáncsoport- jai nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni, s továbbra is követelik, hogy a diktátor-tábornok mondjon le a kormányban és a hadseregben betöltött tisztségeiről. k náci hábMús bűnük elévülése ellen Leonyid Brezsnyev üzenete az afrikai és ázsiai íróknak (ČSTK) — Az üzbég fővárosban, Tatfkentban keddeh (megkezdődött az ázsiai éíl afrikai írók találkozója abból az alkalomból, hogy 20 évvel ezelőtt alakult meg az Afroázsiai írók Szövetsége. A taslkenti találkozó résztvevőinek küldött üzenetében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke hangsúlyozza, hogy az Afro- ázsiai leók Szövetsége antíim- perialista alapon egyesíti a haladó művészeket és jelentősen hozzájárul a békéért, az elnyomott népeiknek a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés alóli felszabadításáért, a sza hadság, a humanizmus és « demokrácia eszméiért folytatott harchoz. Willi Stoph Bulgáriában (CSTKI — Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnö ke Sztanko Todorov bolgár mi niszterelnök meghívására teg nap baráti munka látogatásra Bulgáriába utazott. A kétnaj>os látogatás során j két politikus a kétoldalú kap csotetokról, de mindenekelőtt gazdasági kérdéseikről tárgyal majd. Schmidt—Fukuda találkozó (ČSTK| — A Jitpánl>an tartózkodó Helmut Schmidt nyugat német kancellár megtartotta el ső megbeszéléseit Tokióién Fakud<t Takeo japán miniszter- elnökkel. Schmidt közölte, hogy „a tárgyalásokon mindefiekelőtt gazdu<4ági és politikai kérdéseikről esett szó“. Fukuda tájékoztatta Se hm id tét a délkelet-ázsiai helyzetről, és értékelte a Kínával kötött ki nai—japán barátsági és béke- szerződést. A nyugatnémet kül döttség képviselője kijelentette: a Német Szövetségi Köztársaság „pozitív álláspontra helyezkedett“ a szerződéssel kapcsolatban. Ez nem meglepő, mert Bonn, hasonlóan mint Tokió, pozitívan reagál Kína azon erőfeszítéseire, amelyek a kapi talista országokkal való gazda sági, politikai és katonai kapcsolatok elmélyítését célozzák. Peking provokál A moszkvai Pravda cikke (ČSTK) — A moszkvai Prav da Peking provokál címmel kö zölte Igor Alekszandruv cikkét, amely többek között rámutat: Az ENSZ-közgyűlés 33. ülés saakának kezdete előtt, ame lyen a figyelem középpontjában a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának, az enyhülési folyamat megerö sütésének és kiszélesítésének, a leszerelésnek és a fegyverkezési hajsza korlátozásának időszerű problémái állnak, Pe king újból támadta a békesze rető államok erőfeszítéseit. A Zsenmin Zsipao Újobh mozzanatok a Szovjetunió glo balis stratégiájában című szov jetellenes cikkében a pekingi uszítok felszólították az USA-t, a nyugat-európai országokat és japánt, hogy szánjanak szembe „a szovjet offenzívával“. A pekingi vezetőket a legcsekélyebb mértékben sem zavarja az a tény, hogy éppen a Szov jetunió javasolta sürgős kérdésekként az ülésszak napi rendjére az olyan problémák megtárgyalását, mint az atom fegyverrel nem rendelkező államok biztonsága megszilárdításáról szóló nemzetközi kon venció megkötése, nemzetközi szerződés aláírása az erőszak kiiktatásáról a nemzetközi kapcsolatokban és a leszerelési világkonferencia összehívása. Még élénken emlékezetünkben élnek azok az események, amelyek az ENSZ-közgyűlés nemrégi rendkívüli leszerelési gyilkosság és a népirtás elévülési határidejét megszüntetnék, vagyis ezek a bűncselekmények sohasem évülnének el, de a Bundestag nem hagyta jóvá ezt a törvényjavaslatot. Jóllehet az ENSZ közgyűlése 1968. november 26-án jóváhagyta a háborús bűncselekmények el nem évüléséről szóló konvenciót és felszólította 1978 X. 12. tettének és bűnrészességének elévülési határideje 1979. december 31. Ha tehát a Német Szövetségi Köztársaság törvényhozása nem változtatja meg az elévülési határidőkre vonatkozó jelenlegi törvényes rendelkezéseket, 1980. január 1-e után nem lehet büntető eljárást indítani egyetlen olyan náci háborús bűnös ellen sem, aki eddig sikerrel kivonta magát a felelősségrevonás alóL Ez a kilátás azonban elfogadhatatlan a demokratikus erők számára, s ezért nemcsak az NSZK-ban, hanem más országokban is sokan felemelik szavukat, felszólítva az illetékes nyugatnémet hatóságokat, tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az NSZK-ban is — ugyanúgy mint számos más államban — hirdessék ki: a náci és háborús bűnök nem évülnek el. Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) szeptember elején a szövetségi kormányhoz, a Bundestaghoz, a nyugatnémet Igazságügyminisztériumhoz és a nagyközönséghez fordult azzal a felhívással, hogy akadályozzák nyék már 1965. május 9-ével elévültek volna. Akkor sikerült kompromisszumot elérni a szociáldemokrata párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CSU) között, melynek értelmében az elévülési időt 1969. december 31-ig meghosszabbították. Ez alatt az idő alatt kellett előkészíteni a javaslatot a náci háborús bűnök elévülése kérdésének végleges megoldására. A szövetségi gyűlés, amely 1965 tavaszán foglalkozott ezzel a kérdéssel, jóváhagyta ugyan az említett kompromisszumot, de voltak képviselők, akik szembehelyezkedtek ezzel. A kompromisz- szum ellen szavaztak nemcsak a Szabad Demokrata Párt (FDP) képviselői, hanem a szociáldemokrata párt és a CDU/ CSU egyes képviselői is. Bucher szabad demokrata párti igazságügyminiszter pedig a náci háborús bűnök elévülési határidejét meghosszabbító törvény elfogadása elleni tiltakozásul lemondott. A nyugatnémet kormány 1969-ben ugyan kidolgozott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a az összes államokat, hogy ezt írják alá, a Német Szövetségi Köztársaságban a háborús bűnök el nem évülésének elvét nem ismerték el. Csak egy újabb kompromisszumot hagytak jóvá, amely szerint a szándékos emberölés bűntettének elévülését ismét meghosszabbították úgy, hogy a háború idején történt gyilkosságok elkövetőit csak 1979. december 31-ig lehet üldözni. Most közeledik ez az időpont, és az NSZK-l»an még mindig több ezer náci háborús bűnös él, akiket eddig nem vontak felelősségre. A háborús bűnök el nem évüléséről szóló konvenció 1970. november 11-én lépett hatályba, miután tíz állam ratifikálta. Csehszlovákia már 1969 júniusában aláírta. A konvencióhoz további szocialista és nem szocialista államok is csatlakoztak. Az ENSZ-közgyűlés 1971 decemberében felhívta az államokat, hogy ameny- nyiben még nem tették meg, csatlakozzanak ehhez a konvencióhoz. Ugyancsak ajánlotta tagállamainak, hogy vizsgálják felül törvényeiket, és ítéljék meg, szükség van-e további törvényes rendelkezésekre a fasizmus újjáéledése ve szélyének kiküszöböléséhez. A Német Szövetségi Köztársaság e felszólítások után nem csatlakozott a háborús bűnök és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények el nem évüléséről szóló konvencióhoz, és nem változtatta meg a háború idején elkövetett bűncselekmények elévülésére vonatkozó törvényes rendelkezéseit. Az NSZK jobboldali körei most kampányt indítottak, amelynek célja biztosítani az eddig felelősségre nem vont náci háborús bűnösök büntetlenségét. Franz Josef Strauss, a Keresztényszocialista Unió elnöke augusztus közepén előterjesztette azt a kívánságát, hogy a háború Idején elkövetett bűncselekményekre hirdessenek ki általános amnesztiát. Hans-Jochen Vogel nyugatnémet igazságügyminiszter ugyan elutasította ezt a kívánságot, de a szövetségi kormány eddig semmit sem tett annak biztosítására, hogy a második világháború Idején elkövetett bűncselekmények 1979. december 31-ével ne évüljenek el. Csak a haladó nyugatnémet és nemzetközi közvélemény erős nyomása eredményeként várható el. hogy az NSZK illetékes hatóságai ebben az Irányban döntsenek. A Bundestagban ugyanis igen sok olyan képviselő ül, akik nyíltan, vagy legalább is burkoltan azt szeretnék, hogy befejeződjék a náci bűnösök üldözése. JAN BLANSKÝ ülésszakával kapcsolatosak, amelyen a kínai diplomácia az államok közötti kapcsolatok kiélezése és a fegyverkezési hajsza nyílt hívének szerepében lépett fel. A kínai képviselők ezen az ülésszakon nagy „találékonyságot“ tanúsítottak abban az igyekezetükben, hogy meghiúsítsák a leszerelésre irányuló konstruktív javaslatok elfogadását, és kitérjenek bármilyen kötelezettség vállalása elől ezen az ülésszakon. A kínai küldöttség mintegy 60 módosítást javasolt, amelyek mind arra irányultak, hogv a záródokumentum elveszítse fő tartalmát — a leszerelés követelményét és hogy a kínai koncepciókat tartalmazza, amelyek ellentétben állnak a vi« iágbéke érdekeivel. Mint ismeretes, a rendkívüli ülésszak Peking „konstruktív javaslatait“ elutasította. E súlyos erkölcsi-politikai vereség azon- lun a maoistákat nem rettentette vissza. Megkezdték az enyhülés és a leszerelés elleni harc újabb menetét. A pekingi vezetők jól tudják — írja a továbbiakban a moszkvai Pravda cikke —, hogy a Szovjetunió és más szo- cialista országok békés külpolitikája jelenti a fő veszélyt hegemonisztikus terveikre nézve, és éppen ezért mozgósítják ellene a reakciós erőket. A kínai miniszter a mostani ülésszakon szégyenkezés nélkül lépett fel az atomfegyverrel nem rendelkező államok biztonságának szavatolásáról szóló nemzetközi konvenció megkötésére tett szovjet javaslattal szemben. A pekingi he- gemonisták mániákus csökönyösséggel továbbra is a fegyverkezést és a háborúra való készülést szorgalmazzák. Elutasítják az atomleszerelést, az erőszak kiiktatásáról szóló határozatot „üres beszéd- bek“ nevezik, az új tömegpusztító fegyverfajták fejlesztésének és gyártásának megtiltására tett javaslatokat pedig „puszta illúziónak“ minősítik. A pekingi vezetők céljai alapvetően ellenségesek a népek s közöttük a kínai n«p létérdekeivel szemben. Politikájuk, amely az emberiséget háborúra igyekszik uszítani, igen veszélyes. Efelől senki sem táplálhat semmilyen illúziót. A béke és valamennyi nép érdekei megkívánják a pekingi kihívó felhívások leleplezését és azt, hogy határozottan szembeszáll janak a maoisták soviniszta, expanzionista törekvéseivel. Warnke visszavonul (ČSTK) — Paul Warnke nagykövet, az amerikai SALT- küldöttség vezetője a hónap végével megválik hivatalától. Visszavonulása — egybehangzó washingtoni vélemény szerint — azt célozza, hogy megkönnyítse a leendő újabb SALT- megállapodás törvénybe iktatását, mert Warnkét szélsőséges körök a Szovjetunió iránti „engedékenységgel“ vádolják. Cyrus Vance külügyminiszter (az eddigi terveik szerint) amerikai küldöttség élén október 21-én érkezik Moszkvába. Ezerszámra keresnek Vietnamban menedéket kambodzsaiak, mert az ottani reakciós rendszer üldözi őket. A kambodzsai kor. many elnyomja és könyörtelenül üldözi mindazokat, akik nem értenek egyet népellenes politikájával. Tan Chauban (Tay Ninh tartományi egy külön falut építettek r>00 kambodzsai menekült számára. — A képen: a Tan Chauban élő kambodzsaiak a tar- tomány lakosainak adakozásából származó ajándékokat vesznek “*• (Képtávírón érkezett: ČSTK — VTI) meg a háborús bűnök elévülését. A háborús bűnök elévülésének problémája semmiképpen sem új az illetékes német ha-- tóságok számára. A szövetségi kormány már 1965-ben kénytelen volt foglalkozni ezzel a kérdéssel, mivel az akkori jogrend szerint a háború idején elkövetett bűncselekméKomment árunk
