Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-12 / 282. szám, csütörtök

TÖBBET IS TEHETNÉNEK MUNKAHELYI PROBLÉMÁK ÉS A FORRADALMI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM ÜZEMI SZERVEZETE TISZTSÉGVISELŐINEK FELADATA A Nyugat-szlovákiai Hu.sjpa ri Vállalat egyik, talán leg kisebb munkahelye ^ zselízi (Želiezovce) kirendeltség. Tí­zen dolgoznak itt, öt soföi és öt kocsikísérő. A kirendeltség vezetője Szitás ímre el.vtárs. A sofőrök és a kocsikísérők mindannyian a Panel Trgiňa vozetle, bronz fokozatú szó ma lista munkabrigád tagjai. Mim kdjük: élőállat-szállítás*. Jól dolgozik ez a munkabri­gád., Ha nincs száJiitás, alkal­manként még a M1LEX válla lat sofőrjeinek is segítenek. A munkabrigád egyik idősebb tagja, Lehoczky János, nem csak dicséretet, hanem jutalmat Is kapott jó munkájáért: tran­zisztoros rádiót és karórát. Korábban a Mezőgazdasági Terményfelvásárlő- és Értéke­sítő Vállalathoz tartozott ez a szocialista munkabrigád. Át szervezés során, január 1 én kerültek a Nyugat-szlovákiai Húsipari Vállalathoz. Munkájuk persze nem változott. Tréfásan így mondják: Cégtáblát cserél tünk. Németh Ferenc sofőr a bri­gád Hgyik tagja. Tőle Kérde­zem: Valóban így van? Csak ségtáblát cseréltek? — Nem csupán ... Ügy vé­lem, hogy szakszervezeti vona­lon mttitha jobb lenne « mun­ka .. Tavaly decemberben elkö szönt tőlünk a régi vezetőség, január elején meg bemutatko­zott az őj vezetőség, de nem a szakszervezeti. Másféle gyű­lésről, megbeszélésről nem" tu­dok . .. • Viszont munkabrigá- rtunk rendszeresen tart meg­beszélést. — Mi hiányzik? Szóból ért az ember. Mog kellene vitatni a munkahelyi problémákat, gondokat. Nem ártana tökéletesíteni a munka­versenyt. — Hogyan tökéletesíteni? — Volna annak többféle módja is. Tudomásom szerint nem veszik figyelembe az ér­tékelésnél, hogy még csak kezdő sofőr, vagy már „millió­Húsz helyett egy Megvalósított újítási javaslatok • 200 000 koronás megtakarítás Korábban, még öt-hat évvel ezelőtt is,, sokan vélekedtek ftgy, hogy a kőfaragó szakmá­ban aligha lehet tökéletesíteni, fejleszteni a munkamódszere­ket. A kételkedők szinte gú­nyosan kérdezték: ki veszi ki a kőfaragók kezéből a kalapá­csot, meg a vésőt? Azóta persze sor került erre is. Eióbb ugyan az illetékesek, s köztük a Szlovák Kőipari Vál­lalat lévai (Levice) üzemeben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervezetének tagjai határozatban mondták ki: „Ar­ra kell törekednünk, hogy az újítók mozgalma népszerű le­gyen, alkalmat adjunk a szak­ma dolgozóinak a jó ötletek megvalósításához” Történt is ennek érdekében egy s más. A vállalat vezetősége az üze­mi bizottsággal karöltve kidől' gozta a termelés technikai fej­lesztésének tervét. Ezzel párhu­zamosan a taggyűléseken tár­gyalta és vitatta meg az újítá­sok jutalmazási rendszerét. Külön részleget is szerveztek, mely feladatul kapta a techni­kai fejlesztés kérdéseinek elemzését, megoldását. Szabad utat kapott tehát az újítók mozgalma. Az eredményeket összegezve örömmel állapította meg Pavel Hansko mérnök: — Az utóbbi másfél evben ötvenöt újítási javaslatot adtak be üzemünk dolgozói, es nér hány kivételével már mindegyi­ket alkalmazzuk. — Melyik volt a legjelentő­sebb? Furcsa választ adott erre a kérdésre: — Nézze meg Bratislavában a Gottwald téren a szlovák kormány székházát, az épület külső falának kőlapokkal borí­tott felületét, ott megláthatja az egyik újítás eredményét. Később elmondta, hogy Heve­si Tibor mérnök 6-tagú munka­csoportja adta be a javaslatot, mely szerint nz említett mun­kát elvégezték. Ez egy eljárás, melynek lényege, hogy a kőla­pokat készen kapják az épület- szerelők, akárcsak a csempé­ket, és csak a falak borításá­nak munkáját kell a helyszínen elvégezni. Évi 200 000 koronás megtakarítást jelent az eljárás alkalmazása. Bővebb tajékoztatást a mun­kacsoport vezetőjétől kaptam: — Kalapácsra, vesőre nincs szükség. A kőlapokat gép mun­kálja meg. A gépet mi magunk szerkesztettük. Acélvázú; a ke­retek, a iapok alumíniumból készültek. — Kinek az érdeme a gép megszerkesztése? Munkacsoportunk mindegyik tagja részt vett a munkában, de a technikai fejlesztés részlegén dolgozók is sokat tettek azért, hogy a gép működjön, az eljá­rás során minél kevesebb fizi­kai munkára legyen szükség, és ugyanakkor az új eljárás ol­csóbb legyen. A beszélgetés során kitűnt az is, hogy a szakmában legfonto­sabb feladatnak a fizikai mun­ka teljes, vagy részleges kiikta­tására szolgáló gépek szerkesz­tését tartják az újítók. Célul tűzték ki, hogy minden évben szerkesztenek legalább egy ilyen gépet. Megmutatták legújabb alko­tásukat. Ez egy csiszológép, a kőlapok felületét munkálja meg. Csiszolókorongok működ­tetésével csiszolja simára, fé­nyesre a kőlapokat. Huszonhét gyémántfejes csiszolókorong dolgozik kalapácsok, vésők he­l yett. Már kipróbálták a gép működését. Néhány kisebb iga­zítás, módosítás után nemsoká­ra a folyamatos termelésben Is alkalmazni fogják. — Milyen a teljesítménye? — Húsz dolgozó munkáját végzi el. Erre mit mondhatunk? Csak ezt: Nagyszerű! És ezt kel mondanunk az újí­tók tevékenységére is, melynek lendületet a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom adott. ÁRNYAK JÓZSEF mos“. Nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani annak is, hogy benevezett-e, vagy sem a versenyző a „Baleset nélkül vezetek" akcióba. Valamilyen formában anyagilag is érde­keltié kellene tenni a verseny­zőket az üzemanyaggal való takarékoskodásban. — A naftafogyasztási a jár­műre írják ki, nem a dolgo­zóra. Ebből azután olyan hely­zet is adódik, hogy mankója, vagyis hiánya van egyik, vagy másik járműnek, mert amíg javitotlák, a sofőr vételezett ugyan, mert a. sofőr dolgozott, de a másik jármű fogyasztotta el a naftát. Másik probléma: nagyon sok mezőgazdasági üzemben nincs rakodóhely, ott azután megizzad a sofőr meg a kocsikísérő, amíg felrakja a szállítmányt, ezt persze nem veszik figyelembe a bérezésnél, hiszen mi tonna-kilométeres teljesítmenyben számolunk. — Véleménye szerint milyen a szakszervezeti üzemi bizott­ság érdekvédelmi tevékenysé­ge? — Jobb mint régebben volt. Idejében kaptunk írásbeli tá­jékoztatást arról, hogy mikor­ra és hova kaphatunk üdülés­re szóló beutalót. Megszervez­ték a szakszervezeti pionírtá­borokat is. Arról persze nem tehetnek, hogy nagyobb volt az érdeklődés, mint a lehető­ség. Hat éve dolgozik együtt Molnár János kocsikísérővel, aki egyetért vele: — Még nem kaptuk meg a téli öltözetet. Jól van, tudjuk, hogy ami késik, nem múlik. Meggyőződésünk, hogy ezen a téren rendben lesz minden. Vi­szont ami igaz, az igaz. Töb­bet is tehetnének a tisztség- viselők, hogy szót értsünk. Többet is tehetnének. A fe­lesleges szócséplésnek nincs értelme. Nem fontos gyűlést tartani csak azért, hogy meg­tartsanak egy gyűlést, beír­hassák a jelentésbe. Ha azon­ban munkahelyi problémák, gondok adódnak, feltétlenül alkalmat kell teremteni arra, hogy a szakszevezeti tagok hallassák szavukat. HAfDC ANDRÁS Kommentáljuk Kimeríthetetlen forrás A XIV. pártkongresszus óta eltelt évek során nemcsak a tágabban értelmezett ideológiai tevékenység, hanem a kommunisták felújított s szervezett formájú marxista— leninista képzése, a szorosan vett pártoktatás is társadalmi kiterjedtségíí közüggyé vált. Egyre növekvő közéleti je­lentőségét tömegméretein túl (idén is több mint egymillió háromszázezer résztvevője van, köztUk mind nagyobb számmá) párttag jelöltek is) beszédesen tanúsítja, hugy eredményeiben fejlett szocialista társadalmunk építésének minden területére alkotó-alakító erővel hat. Aki korunk rohamosan változó viszonyai között meg­bízhatóan tájékozódni, főleg pedig konstruktív módon cse­lekedni i« akar, a marxizmus—leninizmus szüntelen ta­nulmányozása nélkül vajmi kevés sikerrel teheti.. Egyre többen jutnak arra a felismerésre, hogy marxista—leni­nista műveltség és politikai meggyőződés nélkül, pusztán szakmai képzettségük alapján ugyan jó és megbecsült szakemberek lehetnek, de társadalompolitikai szempont­ból többnyire indifferens lények. Már a fentiekből is egyértelműen kitetszik, hogy a mar­xizmus—leninizmus klasszikus müveinek tanulmányozása nemzedékeknek ad hosszú távra szóló programot, nem szólva a partoktatás egyéb forrásanyagairól. Legfelsőbb pártszerveink is ebből a koncepcióból indultak ki, amikor a tömeges eszmei-politikai nevelés egységes rendszerét felújították. Ami benne változatlan: pártunk vezető szere­pének, ideológiai, politikai, szervezeti és akcióegységének folyamatos szilárdítása — ami pedig a változatlanban is változó: a szakadatlan megújulás. S ez nem paradoxon. A pártoktatás egész folyamatát tekintve, eddig is szinte évenként bővültek témakörei, tökéletesedett szervezeti felépítése s állandóan javultak módszertani eljárásai is, a legjelentősebb fejlődési szakaszát kétségtelenül a CSKP KB Elnöksége 1977. június 17-i határozata nyitotta meg. Ez a fontos pártdokumentum a CSKP XV. kongresszusa, valamint 11. plénuma határozatainak és irányelveinek meg­felelően a pártoktatás olyan hosszabb időre érvényes tar­talmi, szervezési, tantervi és oktatástani rendszerét alakí­totta ki, amelynek középpontjába fő követelményekként a politikai művelődés eszmei hatékonyságának további fn knzása és minőségi színvonalának állandó emelése került. Lényegében az idei pártoktatás is erre épült — néhány új vonással gazdagodva. A vonatkozó pártdokumentum a pártoktatás minden fokára kiterjesztett komplex módszerek alkalmazását hangsúlyozza, s eleddig közkeletűen az el­mélet és gyakorlat szintézisének lenini megfogalmazású követelményeként szerej>elt. Ennek az elvnek az érvénye­sítéséhez nem elegendő a kötelező tanulmányi alapanya­gok és forrásmnnkák, a sajtó, a rádió és a televízió pártoktatási közleményeinek, ill. adásainak igénybevétele, ha nem párosul a közvetlenül illetékes pártszervek és intézmények irányító munkájának tökéletesítésével, az előadók és propagandisták módszertani továbbképzésének igényes fejlesztésével, a gyakorlati élet értékes tapaszta­latainak célirányos felhasználásával — nem utoljára pedig az alapszervezeti pártbizottságok következetes szervező és ellenőrző tevékenységével. A komplex jellegű eszmei-politikai képzés nem divatos­nak szánt fogalom vagy öncélúan támasztott követelmény. Az ilyen jellegű gyakorlatot társadalmi gyökerű politikai szükségszerűség hívta életre. Kimunkálásától és széles körű elterjesztésétől nem kis mértékben függ pártunk tömegekre gyakorolt tudati ráhatásának intenzívebbé vá­lása, valamint a XV. pártkongresszus és a 11. plénum ha tározatainak sikeres teljesítése. MIKUS SAN DÓR AZ ÜZEMI KLUBBAN A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a dolgozók művelődéséért A Kladnói Egyesült Acélművekben nemrég adták át a rúdacél­gyártó részleget. (Felvétel, J. Tachezy — CTK) Közel két évtizede működik Füleken (Fifakovo) a KOVOS- MALT nemzeti vállalat üzemi klubja. A város közepén, erre a célra épített, modern, két­emeletes épületben. A klub te­vékenységét 13 tagú vezetőség irányítja, szervezi a Forradalmi Szakszervezeti Mazgalom üzemi konferenciáján jóváhagyott munkaterv alapján. 1974 óta Szikora István elvtárs a klub vezetője. Tőle kapok tájékoz­tatást. : — Elsőrendű feladatunk, hogy a dolgozók öntevékeny művelődéséről, szakmai tovább­képzéséről, politikai oktatásá­ról gondoskodjunk — mondta. Ennek többféle formája van. Egyik a szocialista munkaisko­la két-, illetve négyéves tanfo­lyama. A hallgatók száma 400. Zömükben a szocialista munka­brigádok tagjai. Legrégibb hall­gatók a Végh Murgit és Varga Ilona vezette munkabrigádok tagjai, akik 1975-ben kezdték tanulmányaikat. Jelentős kép­zési forma a szakszervezeti tisztségviselők tanfolyama. A múlt tanévben 650 dolgozó vett részt ezen a tanfolyamon.-i- Jól sikerült a fiatal szak- szervezeti tagok számára szer­vezett előadássorozat is — tá­jékoztatott. Elmondta, hogy nyolcvanén vettek részt ebben az akcióban. 1972 óta a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyeteme is rendsze- . résen működik. Megszervezték a magyar nyelvű oktatást saját előadóik közreműködésével. Egyébként a szakszervezeti és pártoktatási tanfolyamok záró- gyűléseit Lálkyn, a szakszerve­zeti pionírtáborban szokták megtartani. Negyedévenként „Munkasike• rek estje“ címmel ünnepélyes összejöveteleket szerveznek a szocialista munkabrigádok tag­jai számára. Ilyenkor értékelik az elért eredményeket, s a ki­váló dolgozókat kitüntetik. — Klubunk a szakköröknek is otthont ad ... Megemlítette azt is, hogy a fúvószenekar az idén ünnepel­te megalakulásának 55. évfor­dulóját, és a vele egyidős, 50 tagú, ezüst koszorús munkásda­lárda Csaba Miklós karnagy ve- vetésével rendszeres résztvevő je az országos versenyeknek. A 25 tagú, 1971-ben alakult szlo­vák népitánccsoport is sok szép sikerrel dicsekedhet. — És a fiatalok szórakozá­sáról hogyan gondoskodnak? — Saját beat-zenekarunk van, hetente rendezünk ifjúsági teadélutánokat. Kulturális téren jó az együtt­működés a tömegszervezetek­kel. A CSEMADOK rendezvé­nyei, gyűlései számára külön helyiséget rendezlek be. — Érthető — magyarázza, — hiszen a tagok valamennyien üzemünk dolgozói. Közös szín­játszó csoportot szerveztünk, mely eredményesen működik. A klubnak nagy színházterme is van. Évente átlagosan nyolc­szor lép fel itt a MATESZ Thá- lia színpada és zvolení Jo«zef Gregor Tajovský Színház társu­lata. Tavaly a Bratislavai Tele­vízió helyszíni közvetítésben mutatta be az üzemi klubot. Tevékenységük valóban sok­rétű. Jellemzésül felsorol néhá­nyat a rendezvények közül: a Februári Győzelem 30. évfordu­lójának tiszteletére a SZISZ üzemi szervezetének vezetősé­gével közösen rendeztek ver­senyt, majd találkozót az alap­iskolák pionírjaival és a városi nemzeti bizottság képviselőivel, kiállításokat rendeztek a törté* nelmi évfordulók aklámával. Nagy sikert aratott Bacskay Béla festőművész kiállítása. A klub büszkesége a forra­dalmi hagyományok emlékszo­bája. Tablón elhelyezett fény­képek dokumentálják a volt Zománcgyár és Öntöde történe­tét, fejlődését, a kommunista párt szervezkedését, az 1936 os sztrájkot, az 1938-as nagy gyár- tüzet, a Győzelmes Február hozta változásokat, napjaink si­kereit. Magnetof onsza la gr ól szlovák, magyar és orosz nyel­vű szöveg magyarázza a látot­takat. Gondosam őrzik a filmte­kercset, amely a vöröskői sztrájk eseményeit idézi. Éven­te egyszer-egyszer levetítik a szaktanintézetből, a gimnázi­umból és a környék iskoláiból ide látogató fiataloknak. Jelentős tény az is, hogy a klub vezetősége eredményesen foglalkozik a sajtóterjesztéssel. Az Oj Szó számára 530 rend­szeres előfizetőt toboroztak. — Hogyan készülnek a cseh­szlovák-szovjet- barátsági hő napra? — hétévenként — nemzetkö­zi részvétellel v- szoktuk meg­rendezni az énekkarok feszti­válját. Az idén nagyobb politi­kai-kulturális megmozdulásra készülünk. Ennek egyik elője­le, hogy már megkezdtük a szovjet írók könyveiből rende­zendő kiállítás megszervezését. Az előkészületek, s a tájékoz­tatás adatai jelzik: az üzemi klub adta lehetőségeket jól hasznosítja a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom üzemi szervezete. TÖTH AGNES tij szó 1878. X. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents