Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-26 / 296. szám, csütörtök

Gazdasági fejlődésünk 60 éves útja A Csehszlovák Köztársaság megalakulása óta ellelt 60 év gazdasági fejlődésünknek tanulságukban és eredményekben egyaránt gazdag korszaka. A nagy fontosságú történelmi ese- meny évfordulóján tekintsünk vissza hazánk gazdasági és szociális fejlődésének hat évtizedes útjára. Áttekintést nyúj­tunk olvasóinknak hazánk múltbeli gazdasági fejlődéséről, valamint a szocialista tervgazdálkodás és országépltés évei­ben elért eredményekről. Tényekben kifejezve két teljesen ellentétes korszak bemutatásáról van szó — a felszabadulás előtti kizsákmányoláson’ alapuló burzsoá köztársaság és a fel- szabadulás utáni, új, népi demokratikus. majd szocialista Csehszlovákia gazdasági életének egybevetéséről 1978 X. 26. E két korszak vízválasztója és életünk döntő fordulópontja egyértelműen a felszabadulás és az ezt követő 194tí-as Győ­zelmes Február. Énkor válto­zott teljességgel az ellenkező­jére népünk élete és ez jelen­tette az embertelen múlt em­berhez illő, új és igazságosabb élettel való felváltását. Gazda­sági eredményeinket főként az elmúlt bárom évtized tervsze­rű gazdaságfejlesztésének kö­vetkezményeiként dolgozó né­pünk becsületes és kemény munkájával érlük el. A mun­kások, földművesek és értelmi­ségiek munkájának eredmé­nyeit tükröző tények minden területen nagy előrehaladásról, anyagi és szellemi javaink gyarapításáról tanúskodnak. Si­kereink legfőbb forrása az a következetes marxista—leninis­ta politika, amit Csehszlová­kia Kommunista Pártja megala­kulása óta immár 58 éve foly­tat. Pártunk az első burzsoá Csehszlovák Köztársaság alatt következtesen harcolt az el­nyomás és kizsákmányolás el­len és hittel hirdette hazánik szocialista jövőjét. A II. világ­háborúban pártümk hozta a legnagyobb áldozatokat a fa­sizmus elleni harcban, s kitar­tóan harcolt hazánk felszaba­dításáért. Ezt követően győze­lemre vitte munkásosztályunk és dolgozó népünk 1948-as for­radalmát, amely elsöpörte és felszámolta a burzsoá kizsák­mányoló rendszert, a tőkés uralmat. S azóta, ugyancsak pártunk vezetésével erőt pró­báló, nagy és bonyolult fel­adatokat oldottunk meig. A fej­lett szocialista társadalom építésében a CSKP XV. kong­resszusán elfogadott program és a hatodiik ötéves terv szép és vonzó célokat állított né­pünk elé. Hozónk lakosságának növekedése A fejlődés legfőbb mozgató­ja, az anyagi javak termelője, az ember. Hatvan éve hazánk mostani területén 12 millió 956 ezer lakos élt, ebből 10 millió 4 ezer Csehországban és 2 mil­lió 952 ezer Szlovákiában. A húszas években a lakosság száma gyorsan növekedett, de a lakosság ezrei, sőt tízezrei vándoroltak ki külföldre a jogfosztottság és munkanélkü­liség következtében. Például 1924:ben Csehszlovákia termé­szetes szaporulata 135 ezer főt tett ki, de ugyanebben az év­ben több mint harmincezer személy hagyta el az országot. A második világháború befeje­zése után az 1946-os esztendő vegén Csehszlovákiában 12 mil­lió 75 ezer lakos élt. Az 1947- es esztendő legmagasabb ter­mészetes népszaporulata után 1963-ig fokozatosan lassulni kezdett hazánk lakosságának gyarapodása. Ezt ugyan néhány éves mérsékelt növekedés kö­vette, de a természetes nép- szaporulat csökkenő hulláma egészen 1968-ig tartott. Ez volt a legalacsonyabb pont, amikor az évi szaporulat csak 60 ezret tett ki. Lényeges fordulat csak 1969-ben állt be az újonnan elfogadott és jól összehangolt népesedéspolitikai intézkedé­sek hatására. Az életbe lépte­tett jogszabályok, rendeletek, kedvezmények és támogatások azóta kívánatos irányban be­folyásolják a népesedési jelen­ségeket, főként a születések számának alakulását. Így 1974- ben hazánkban a természetes népszaporulat elérte a 120 ez­ret, ami az 1968-as szint két­szerese. A felszabadulás utáni időszakban hazánk lakosságá­nak száma több mint 3 millió­val növekedett. 1977 végén or­szágunknak 15 millió 82 ezer lakosa volt. A foglalkoztatottság alakulása _ A munkaerőhelyzet a külön­féle társadalmi rendszerekben egyaránt érzékenyen reagál a gazdasági élet minden lénye­ges változásaira. Hűen tükrözi a gazdasági fejlődés nehézsé­geit, de nem marad közömbös a gazdasági fejlődés pozitív jelenségeivel szemben sem. A gazdasági fejlődés és a mun­kaerőhelyzet közötti szoros kapcsolatot jól bizonyítja or­szágunk fejlődésének egész időszaka, sőt utólag ez még jobban követhető és kimutat­ható. Csehszlovákia gazdasági és foglalkoztatottsági elemzé­séből kitűnik, hogy a Csehszlo­vák gazdaság már létrejöttének idejében is ipari-mezőgazdasá­gi jellegű volt. Az 1918-ban megalakult Csehszlovákia a termelési szerkezetet és fejlett­ségi szintet illetően két merő­ben eltérő országrész össze­kapcsolását jelentette. Az ipa­rilag nagyon fejlett Csehország jelentette az Osztrák—Magyar Monarchia keretében az ipari fogyasztási cikkek termelőbázi­sát, több mint 50 millió lakos számára. Az ország keleti ré­szei — Szlovákia és Kárpátalja lemaradóit, agrár jellegű és fejlődési késéssel küszködő te­rületek voltak. Az 1921-es nép- számláláskor Csehországban az ipari munkások és a mezőgaz­daságban dolgozók aránya 40:32 volt. Szlovákiában a ke­reső lakosságnak csak 17 szá­zaléka dolgozott az iparban, 61 százaléka pedig a korsze­rűtlen, felaprózott és túlnépe­sedett mezőgazdaságban. Cseh­szlovákia iparában viszonylag elkésve került sor a szükséges szerkezeti változásokra. Túl­súlyban volt a könnyűipar és csak lassan fejlődött a nehéz­ipar és az olyan korszerű ágazatok, mint a villamos- és a vegyipar. Az ipari termelés nem tudott rugalmasan alkal­mazkodni a világpiaci és hazai kereslet Igényeihez, ami sú­lyosbította a harmincas évek gazdasági válságának lesújtó hatásait, s ez pedig a legjob­ban a munkásokat, kisvállal­kozókat, a kis- és középparasz­tokat érintette. A munkanélkü­liség, hasonlóan mint a többi .tőké sorszámnak — a burzsoá Csehszlovákiának is gyógyítha­tatlan krónikus betegsége volt. A harmincas évek kezdetéig átlagosan az ipari munkások 14 százaléka tartozott a mun­kát keresők csoportjába. A munkanélküliség tetőfokát 1933 februárjában érte el, amikor a hivatalos statisztika szerint 920 ezer volt a munkanélkü­liek száma. A munkanélküliek tényleges számát viszont 1,3 millióra becsülték. *1923 és 1937 között a munkaalkalmak hiányának és a munkahelyek számának lényeges csökkenté­se következtében 454 ezer ál­lampolgár (ebből 302 ezer földműves) vándorolt külföld­re munkalehetőség és megél­hetés reményében. Az akkori csehszlovák társa­dalom osztályréleg-eződését ta­núsítják a vagyonösszeírások adatai, amelyek szerint orszá­gunk felnőtt lakosságának több mint a fele vagyontalan, nincstelen polgár volt. Orszá­gos méretben a magántulajdon értékének a felével a burzsoá rendszer tőkései — a vagyo­nos lakosság 4 százaléka — rendelkeztek. Dolgozó népünk csak a fel- szabadulás után vehette saját kezébe sorsának formálását. A felszabadulást és 1948 Február­ját követő nagyarányú és nagy horderejű társadalmi változá­sok (államosítás, földreform, a mezőgazdaság tömeges kol­lektivizálása, tervgazdálkodás és a tervszerű munkaerő-gaz­dálkodás bevezetése) lehetővé tették a munkanélküliség, a milliók jogfosztottságának és megalázásának gyors felszámo­lását. Népgazdaságunk szocia­lista fejlődése, tervszerű mun­kaerő-gazdálkodásunk kedvező feltételeket teremtettek a mun­kaerőforrás folyamatosan nö­vekvő mértékű, majd maximá­lisan lehetséges foglalkoztatá­sához, a lakosság gazdasági aktivitása növeléséhez. Ennek köszönhető, hogy 1948 és 1977 között a népgazdaságunk egyes termelő és nem termelő ága­zataiban foglalkoztatottak szá­ma 5 millió 545 ezerről 7 mil­lió 476 ezerre emelkedett. A nagymértékű létszámnöveke­déssel párhuzamosan, népgaz­daságunk szükségleteinek meg­felelően sor került a dolgozók ágazati átrét'egeződésére. Az iparban foglalkoztatottak szá­ma 1 millió 247 ezer fővel emelkedett. A mezőgazdasági dolgozók száma viszont a nagy mértékű gépesítés és nagyüze­mi termelés következtében több mint a felével csökkent — mégpedig az 1948-as 2 mil­lió 239 ezer személyről 1 mil­lió 039 ezer főre. Növekedett az építőiparban, közlekedés­ben, kereskedelemben és a nem termelő ágazatokban (iskola­ügy, művelődésügy, egészség­ügy, szociális intézmények, tu­dományos és kutatóintézetek stb.) dolgozók száma. A dolgozók ágazatkénti meg­oszlásával szorosan összefügg és változik az aktív keresők osztályszerkezete is. Az utóbbi két évtizedben a munkások részaránya 56,4 százalékról 60,9 százalékra emelkedett, a szövetkezeti dolgozók aránya 10,6 százalékról 9,9 százalékra csökkent és mérsékelten csök­kent az alkalmazottak aránya is. A felszabadulás utáni foglal­koztatottság elemzésénél külö­nös figyelmet érdemel hazánk­ban a nők magas fokú gazda­sági aktivitása, különösképpen a kereskedelemben és vendég­látásban (ahol az alkalmazot­tak 74 százaléka női dolgozó), a távközlésben 63 százaléka, a szolgátatásokban 53 százaléka, a mezőgazdaságban 50 százalé­ka, az iparban 44 százaléka, az építőiparban pedig 15 szá­zaléka a női dolgozó. Szocia­lista államunk gondoskodik arról Is, hogy tervszerűen és dinamikusan emelkedjen a nők szakmai és általános művelt­ségi színvonalának képzettsége. MIHÄLY GÉZA Gondolatok az INVEX *78 kapcsán A földművesek sem távoztak üres kézzel Egy héten át ismét az érdek­lődés középpontjában volt c br­nói kiállítási terület, ponto­sabban a D pavilon, amely haj­lékot adott a találmányokat és műszaki újdonságokat bemuta­tó nemzetközi kiállításnak, az Invex ’78-nak. Az elmúlt évek során a ki­állítás idehaza és külföldön is elismerést szerzett, amit az idei — sorrendben az ötödik — évfolyam is igazolt. A 8200 négyzetméternyi területen hét állam — a Szovjetunió, Bulgá­ria, Magyarország, Lengyelor­szág, a Német - Demokratikus Köztársaság, az Amerikai Egye­sült Államok és természetesen hazánk kiállítói — kutatóin­tézetek, főiskolák, vállalalok, üzemek — mutatták be közel 1300 legújabb és legjelentő­sebb találmányukat, valamint műszaki újdonságaikat. A tegnap bezárt kiállítás hoz­zájárult a nemzetközi kapcso­latok szélesítéséhez és az in­tegrációs folyamatok elmélyí­téséhez a feltalálók és az újí­tók számára lehetővé tette a nemzetközi szinten történő tá­jékozódást, s ezen túlmenően kellő erkölcsi elismerést is adott azoknak, akik szabad idejükben különböző műszaki feladatok megoldásán fáradoz­nak. A 6. ötéves tervidőszak évei­ben a népgazdaság egyes ága­zataiban dolgozóktól 30 mil­liárd korona értékű hasznot eredményező találmányt, illet­ve újítást vár a társadalom. A gazdasági és a műszaki fejlődés szüntelen lendülete szinte kikényszeríti a tervsze- rűsített újítási és feltalálói te­vékenység folytatását, ős az ötéves terv eddigi éveiben el­ért eredmények azt bizonyít­ják, hogy társadalmunk dol­gozói eleget tesznek az ilyen irányú elvárásnak. A kutató- intézetekben, főiskolákon és a népgazdaság egyes ágazatai­ban dolgozók tavaly hétezer találmányt és 270 ezer újítást nyújtottak be, s azok népgaz­dasági haszna az 1976-ban be­vezetett találmányok és újítá­sok hozta haszonnal együtt meghaladja a 13 milliárd ko­ronát. Az újítási kedv az utóbbi években jelentős mértékben megnövekedett — ezt bizonyí­totta az Invex ’78 Is. Az újí­tó- és feltalálómozgalom fel­Aranyérmes cukorrépaegyelS gép A jlüíni Agrostroj vállalat 6 JECZ típusú balsoros cukorrépa­egyelő gépe a 20. bi núi nemzetközi gépipari vásáron a négy leg­jobbnak tartott mezőgazdasági gép egyike volt. A #1 illatot aiz idén 309 egyelőgépet exportál a Szovjetunióba, s ugyanennyit szállít a hazai piacra.Jövőre 9011 darabot gyártanak ebből a gépből, s e mennyiség kétharmadát a Szovjetunióba exportálják. A gép mint­egy 3*1 címben* helyett dolgozik. A képen: Josef Rsnfi (előtérben) és Miloš Kubúlek a száHítás előtt ellenőrzi a gépeiket. (Felvétel: J. KtuMS — CTK'J lendülésében nem kis része van annak, hogy számos vál­lalatban az újítói és feltalálói munkát szervesen beleillesz­tették a termelési és műszaki fejlesztési tervekbe, ami a számszerű gyarapodás mellett tartalmi és minőségi fejlődést is eredményezett. Rendszere­sen tematikus feladatokat je­lölnek meg, a benyújtott ta­lálmányokat és újításokat aránylag rövid idő alatt elbí­rálják, s az erkölcsi elismeré­sen kívül az anyagi elismerés­ről sem feledkeznek meg. Jel­lemző, hogy a kiállításon részt vett intézmények, vállalatok és üzemek bemutatott találmá­nyaikkal és műszaki újdonsá­gaikkal párhuzamosan ilyen ér­telemben is érzékeltették azt a munkát, amit a mozgalom további fellendítése érdekében tesznek. A kiállítás szervezői a bemu­tatott találmányokat és műsza­ki újdonságokat azok felhasz­nálási területe szerint 14 te­matikus egységbe csoportosí­tották, és ez a tény is bizo­nyítja, hogy jelenleg már nehe­zen található népgazdasági ágazat, ahol nem folyna szá­mottevő újító és feltaláló te­vékenység. Különösen örven­detes, hogy e megállapítás az élelmiszeriparra, sőt a mező- gazdaságra is érvényes. Az elő­ző seregszemléktől eltérően az idén már a földművesek sem távoztak hiányérzetekkel a ki­állításról, mivel azon számos olyan találmányt és műszaki újdonságot láthattak, amelye­két a mezőgazdasági gyakor­latban alkalmazhatnak. A szovjet részlegen elsősor­ban a lucerna betakarítására, valamint a hagyma kiszántásá­ra és osztályozására szolgáló gépsor keltette fel az érdek­lődést. A Mezőgazdasági Gépek Prágai Kutatóintézete a sertés­istállókban használható beren­dezéseket, a prostéjovi Agro­stroj pedig a vontatott mező- gazdasági gépek csuklós meg­hajtótengelyének újszerű fel­függesztését mutatta be. Em­lítést érdemel a Pardubicei Malomipari Gépgyár újítása, an,ely a csoportosan felállított acélsllók aktív levegővel tör­ténő szellőztetésének módját mutatta be. önálló részleggel és az idén először képviseltette magát a kiállításon az SZSZK Metzőgacz- dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának találmányokkal és újításokkal foglalkozó nit­rai irodája, s az általa bemu­tatott találmányok, valamint műszaki újdonságok jogosan keltették fel a mezőgazdasági szakemberek érdeklődését. A figyelem központjában állt a Mezőgazdasági Gépek rovin- kai Kutatóintézetének kél ta­lálmánya. Az egyikkel drót nél­küli átvitellel és számítógép­pel lehet meghatározni mun­ka közben a mezőgazdasági gé­pek és más szerkezetek vázai­nak egyes pontjaira ható meg­terhelés nagyságát, míg a má­sik találmánnyal, ugyancsak munka közben és lolyamato- san mérhető a lejtők dőlés­szögének nagysága. A bemutatott újítások között láthattuk a tardoskeddi (Tvr­došovce) Jövő Egyeséges Föld művesszövetkezet dolgozóinak újítását, amely a kombájn meg­felelő átalakításával a szemes kukorica melléktermékein.k betakarítását teszi lehetővé. Az állattenyésztést szolgálja a kerekekre szerelt emeletes ket­rec, borjak, malacok és bárá­nyod tartására. Előnye, hogy az állatok idejében megszok­ják ezt a technológiái, s ké­sőbbi áthelyezésük nem jár fe­lesleges súlycsökkenésekkel. Az is lényeges, hogy az álla­tok könnyen áthelyezhetők az egyik istállóból a másikba, és méréskor sem kell azokat kü­lönösebb stresszhatásnak kiten­ni. Űj dolog, de minden bizuny- nyal gyorsan alkalmazókra ta­lál az a találmány is, amely a sertéstenyésztésben mutatko­zó férőhelyhiányt hivatott csökkenteni. Lényege az eme­letes és önhordozó vaskonst­rukció, amely régebbi épüle­tekbe is minden különösebb, át­alakítás nélkül sze"elhető be. EGRI FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents