Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-26 / 296. szám, csütörtök

EGYMÁSRA TALÁLNAK? A patronáló mozgalom • Ünnepélyesen köszöntik a munkába lépő fiatalokat T ársadalmunk jövője, hol­napja nagy mértékben függ attól, hogy miként, ho gyan foglalkozunk a fiatalok szocialista szellemben való ne vetésével. Ez a megállapítás, mely figyelmeztetésnek is mi nősíthető, a CSKP KB 11. illé sén hangzott el. Nyilvánvaló következtetés: nemcsak a szak ismeretek átadásával kell ttí rödni, hanem azzal is, hogy a fiatalok munkához való vi Kzonya kiváló legyen, a fiata­lok igazi mestereivé len vének szakmájuknak, kialakuljon ben nük a munkásosztályhoz való tartozás tudata, ennek nyomán tevékeny részesei legyenek un nak a társadalompolitikai te­vékenységnek, mely a munkás- osztály szerepéből adódik. Szokás, szép és követésre méltó szokás ma már a leg több üzemben: ünnepélyesen köszönteni a munkába lépő fia­talokat. Valóban, a munkába- iépés napja döntő lehet. A fia­talok élete, a későbbi napok, hónapok alakulásának szem­pontjából. Csakhogy a legtöb­ben megfeledkeznek arról, hogy a fiatal munkások sze­mélyiségének, jellemének for­málása hosszú és bonyolult fo­lyamat, az ünnepélyes fogad­tatás után dolgos hétköznapok következnek, gyakran olvan munkanapok Is, amikor rend­kívüli feladatok teljesítésével kell foglalkozni idősebbnek, fiatalnak egyaránt. Kezdetben, az első hetekben és hónapokban, feltétlenül kü­lön-külön, minden munkábalé- pő 'fiatallal egyénileg, egyéni módon kell foglalkozni. Ahol erről megfeledkeznek, ahol ezt feleslegesnek tartják, könnyen adódnak rendkívüli gondok és problémák. Kevés csak azzal törődni, hogy a fiatalok tanul­ták meg a szerszámok, a gé­pek kezelésének módját. Több­re van szükség: türelemre, megértésre. Ha ez hiányzik, rögtön megérzik a fiatalok. Néhány hét múlva könnyűn megkaphatjuk tőlük: Máshová megyek, más munkahelyre, oda, ahol Jobb. Törődésre van szükségük a fiataloknak. Igénylik, elvárják és jogosan — a velük való törődést. A legtöbb üzemben megértik ezt az elvárást a mesterek, a szocialista munka- brigádok, és a patronáló moz­galom feladataként eleget is tesznek ennek az elvárásnak. Akik vállalják ezt a feladatot, rendszerint tapasztalt dolgo­zók, kommunisták, a szakszer­vezeti mozgalom érdemes tag­jai, s a munkaközösségek se­gítségével valóban megtanítják a fiatal munkásokat jól dol­gozni, helyesen élni. Az észak-morvaországi kerü­letben a patronáló mozgalom a Lenini Komszomol és a szov­jet szakszervezeti mozgalom példája nyomán honosodott meg. Öt évvel ezelőtt kezdtek a védnökség! mozgalom kér­déseivel szervezett formában foglalkozni. Az eredményeket nemrégiben együttes ülésen ertékelte a Szocialista Ifjúsági Szövetség kerületi bizottsága és a kerületi szakszervezeti tanács. Megállapították, hogy Bystrice u Bemešova községben az egységes földműves-szövetke­zet dolgozói naponta 300 temna burgonyát osztályoznánk és szál- lílanuik el röntgen műszeres gépsor segítségével. I Felvétel: CSTK — K. Vlček) a legjelentősebb üzemekben va­lóban meghonosodott a védnök­ség! mozgalom. Ezek az üze­mek a következők: a Klement ' Gottwald Vasmű, az NHKG vál­lalat üzeme, a MEOPTÉ válla­lat prerovi üzeme, a SIGMÉ vállalat Intim üzeme. A tapasztalatok szerint jól bevált a patronálás három for- rnája. Ezek a következők: a másodéves ipari tanulók patro­né Lása,-' rendszeres törődés azokkal, akik befejezték szak­mai tanulmányaikat, és mun­kába lépnek; különleges törő­dés azokkal, akik katonai szol­gálatuk leteltével visszatérnek munkahelyükre. Figyelemre méltó, hogy egyes üzemekben hasonló mó­don törődnek azokkal a fiata­lokkal is, akik középiskolai, vagy főiskolai tanulmányaik után lesznek dolgozókká. Főleg a GUMÄRNA nemzeti vállalat zubŕí üzemében, a MEZ válla­lat mohelnicei üzemében vált be a patronáló mozgalomnak ez a munkaformája. Hogyne, hiszen ezeknek a fiataloknak is szükségük van tanácsra, út­mutatásra ahhoz, hogy sikerrel kapcsolódjanak be a munkába.* Általában kétféle módon al­kalmazhatják eredményesen a patronáló mozgalom munka- módszereit. Egyik: amikor a munkába lépő fiatal fölött a kollektíva, a szocialista munka­brigád vállal patronálást. Má­sik: idősebb, tapasztaltabb dol­gozó patronál egy-egy fiatal fölött. Az utóbbi esetben per­sze szükség van arra, hogy a munkahelyi közösség is támo­gassa, segítse az idősebb dol­gozó törekvését. Az volna a leghelyesebb, a legcélravezetőbb, ha minden fiatal munkásnak, minden mun­kába lépő fiatalnak saját pat- ronálója lenne. Olyan, akinek a segítségére, megértésére mindig számíthat, aki jó pél­dával jár előtte, aki természe­tes és nemcsak hivatalos te­kintélynek örvend. A kommunistáknak és a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom üzemi szervezeteinek kell törődniük azzal, hogy a patro- nálók és a fiatalok egymásra találjanak. Társadalmunk jö­vője, holnapja nagy mértékben függ attól, hogy miként, ho­gyan foglalkozunk a fiatalok szocialista szellemben való ne­velésével. ANNA ŠKOŔEPOVÄ KÖZÖS CÉL, KÖZÖS IGYEKEZET A FORRADALMI SZAKSZERVEZET* MOZGALOM ÜZEMI SZERVEZETÉNEK SZOCIÁLIS PROGRAMJÁRÓL Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a SLOVLIK vállalat üzemében a dolgozók zöme, mintegy 70 százaléka, nő. És szép számban dolgoznak fiata­lok is ebben az üzemben. Ért­hető tehát, hogy ez a körül­mény meghatározza a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezetének szociális programját is, melynek felada­tairól Bohus Gyula mérnök, az elnök így tájékoztat: — A programban elsődleges követelmény a dolgozókról va­ló gondoskodás fokozása, a munkahelyeken egészséges hi­giéniai feltételek megteremté­se, a szabad idő okos, cél­szerű hasznosítása. Mindez persze nemcsak el­képzelés, terv és szándék, ha­nem fokozatosan megvalósuló program, melynek eredményei Ismertek az üzemben. Korszerű üzemi konyha működtetésével gondoskodnak a dolgozók ét­keztetéséről. Büfé áll szolgála­tukra. A beteg dolgozókat rend­szeresen gyógyfürdőkbe utal­ják, míg a többiek számára gyakran szerveznek bel- és külföldi kirándulásokat. Leg­utóbb egy nagyobb csoport hat napot töltött a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Kor­szerűsítették a szociális helyi­ségeket, és azokban hűtőszek­rények, varrógépek, masszíro­zógépek állnak a dolgozók rendelkezésére. Figyelemre méltó az elnök megállapítása: — A szociális program azon­ban nemcsak a szakszervezeti bizottság ügye, hanem az üzem­ben működő tömegszervezeteké is. Főleg a fiatalok, a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség tagjai érdekeltek a megvalósításában. Ez elsősorban a szabad idő hasznosítása terén mutatkozik meg. Rácz Edit, a 32 tagú if­júsági szervezet elnöke öröm­mel nyugtázza: — Jó együttműködéssel már eddig is több, közös és sikeres akciót valósítottunk meg. A műsoros estek, vetélkedők, sportrendezvények sorából. kü­lön is említésre méltó a sza­valóverseny. A SZISZ tagjai közül Agszer Margit, Molnár Ibolya, Kósa Gabriella, Almás- sy Ilona, Vida Elvira érdemel­nek elismerést sikeres szerep­lésükért. A szakszervezeti ta­gok közül pedig Molnár Valér, Czafik István és Czafik Ilona. Nagy közönségsikert aratott ez a rendezvény. Az üzem röplabdacsapatát mind az ifjúsági, mind a szak- szervezeti bizottság patronálja. Meg is érdemli a törődést, a csapat megnyerte a járási szakszervezeti bajnokságot. Közösen rendezte meg a két szervezet a honvédelmi napot is, melyen a sportolók közül Öllé Piroska, Kántor Mária, Czafik Ilona, Molnár Ibolya, Bohus Mária, Takács Cecília kiváló sikerrel szerepelt. Egyébként a szociális prog­ram céltudatos megvalósítását, a dolgozókról való gondosko­dást ellenőrizte és értékelte a kerületi szakszervezeti tanács. Elismerése jeléül vörös szalag­gal tüntette ki a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üze­mi szervezetét. Az elismerés újabb tettekre ösztönözte a szervezet vezetőit. — Célul tűztük ki — mondja az elnök — a fizikai munka megkönnyítésére szolgáló in­tézkedések minél előbbi, érvé­nyesítését, és 700 000 koronás költségvetéssel megkezdtük az üzemi óvoda és bölcsőde építé­sét. Az eredmények és a tervek ismeretében önként adódik a kérdés: — Milyen módszerek alkal­mazásával mozgósítják a dol­gozókat a szociális program megvalósítására? A válasz egyben útmutatás­ként is szolgál: — Közösen, a pártvezetőség- gel és az ifjúsági szervezet vezetőségével mindig megbe­széljük a legfontosabb felada­tokat. Együtt határozzuk meg a tennivalókat is. Az együtt­működés lehetőségének formáit is meghatározzuk. Idejében el­lenőrizzük a határozatok telje­sítését, név szerint, címre szó­lóan megállapítjuk a tisztség- viselők által elért eredménye­ket, szemtől szembe megmond­juk a hibákat is. Sohasem ál­talánosítunk. Legfontosabb persze, hogy a közös cél érdekében közös igyekezettel törekszenek a szo­ciális program megvalósításá­ra mind az üzem gazdasági vezetői, mind a szakszervezeti tagok. Kommunisták, fiatalok, nők egyaránt. KRASCSEN1CS GÉZA Kommentáljuk A szakszervezeti milliárd Arról az egymilliárd koronárni van szó, melyet a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom népgazdaságunk számá­ra takarékossággal és nagyfokú gazdaságosságra való tö­rekvéssel teremt elő. Mindannyiunk ügye ez, mivel leg- sa|átabb érdekünkről van szó: az anyagi és pénzügyi források egyre hatékonyabb kihasználásáról. Egyébként a XV. pártkongresszus határozata is célul tűzte ki; „A hatodik ötéves terv időszakában évente a fűtőanyagok és az energia 2—2.5 százalékát, a fémek 3—3,5 százalékát kell megtakarítanunk, s az anyagkölt­ségeket az iparban 5 százalékkal kell csökkentenünk.“ A szakszervezeti milliárd megfelelő mozgósító eél ennek érdekében. Nem egyszeri akciót jelent az egymilliárd koronás meg­takarítást elérni, hiszen a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom a CSKP KB 7. ülése óta minden évben vállalja és teljesíti ezt a feladatot. Az alapszervezetek aktivitási terveiben is kifejezésre jut a takarékosságra és nagyfokú gazdaságosságra való törekvés. Tény, hogy a termelés előkészítésével foglalkozó dol­gozók, a tervezők és a tervezőmérnökök, de főleg a komp­lex racionalizációs brigádok eddig is sokat tettek ennek érdekében. A szakszervezeti tisztségviselők a politikai szervező munka, a gazdasági propaganda egyre fokozódó tökéletesítésével járultak hozzá az eddig elért sikerhez. Ugyanis: büszkén jelenthette minden év végén a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom, hogy vállalt feladatának eleget tett, előteremtette az egymilliárd koronát. Persze, a szakszervezeti milliárdhoz való hozzájárulás nemcsak a termelőüzemekben dolgozók ügye, hanem má­soké is, végső soron mindannyiunké. Tavaly például a kereskedelmi dolgozók szakszervezeti szövetsége csaknem 60 millió koronával járult hozzá a szakszervezet egymil­liárd koronás megtakarításához. Szlovákiában 24,8 millió koronával. Érdemes néhány példát is megemlíteni, hogy köztudottá váljék: miként, milyen módon teremtették elő a hozzá­járulást. Prágában a Vendéglátóipari Vállalat javiiórészlege mozgalmat szervezett, melynek keretében a dolgozók vál­lalták, hogy szavatolják munkájuk kifogástalan minőségét. Másik prágai példa: a fogyasztási szövetkezetek nagyrak­tárainak dolgozói versenyt indítottak a szállítási és rak­tározási költségek csökkentése érdekében, bevezették a takarékossági számlákat. Az észak-morvaországi kerületben a szénlerakatok dolgozói szerveztek hasonló akciót az egy tonna szénre eső költségek csökkentéséért. Voltak persze olyan ágazatok is, melyek nem teljesítet­ték a meghatározott feladatokat. Így például a cipőboltok, a ČEDOK utazási iroda, és Szlovákiában a nemzeti bizott­ságok hatáskörébe tartozó éttermek, vendéglők. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom mindent megtesz annak érdekében, hogy a takarékosság, a gazdaságosabb munka terén feltétlenül érvényesüljön az elv: aki irányít, az ellenőriz is. Valamennyi szervezete részletes elemzést, intézkedéseket Sürget, főleg a gazdasági vezetőktől, hogy az anyagi és más költségek csökkentését megvalósíthas­suk, a nagyfokú gazdaságosság minden munkahelyen érvé­nyesüljön. Egyébként azonban a dolgozók öntudatára és széles körű kezdeményezésére fog támaszkodni. Az eddig szerzett tapasztalatok is igazolják: hatalmas erő a dolgozók öntudatos részvétele az egymilliárd koro­nás megtakarítás elérésében. A kölcsönös bizalom, a se­gítség és együttműködés egyre inkább megszilárdul, ami­kor a szakszervezeti tisztségviselők a cél érdekében tet­teket sürgetnek. Milyen tetteket? Olyanokat, amelyek bizonyítják, hogy odaadó, okos és öntudatos, igazi gardái vagyunk munka­helyünknek. Hogy ilyenek vagyunk, bizonyítja majd a tény: az év végén egyetlen korona sem fog hiányozni a szakszervezeti milliárdból. HAJDÚ ANDRÁS Tcrk esrékes k od nak A Prerovi Gépgyár dolgozói a tüzelőanyag és az energia felhasználásának csökkentésére törekednek. Ebben az el­határozásukban jelentős segítséget nyújt nekik a komplex szocialista racionalizáció és a vállalaton belüli energia­takarékossági verseny. Tavaly a gépgyár dolgozói a ter­vezett 1044 tonna helyett 1463 tonna tüzelőanyagot taka­rítottak meg. Az idén is eredményesen gazdálkodnak az energiával, az első félévben a tervezett 480 tonna helyett 743 tonna tüzelőanyagot takarítottak meg. Felvételünkön balról Blažej Veselý és Lumír Gazdik, az egyes műszakok áramfogyasztását ellenőrzik a csúcsfogyasztás idején. [Felvétel: CSTK — V. Galgonek) 1978. X. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents