Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-26 / 296. szám, csütörtök

Mrazati javaslatok a faii megkülönböztetés ellen 1978 X. 26. (CSTK) — Az EN8Z szociá­lis, humanitárius és kulturális bizottsága határozati javaslato­kat .ug-aclott el a faji megkü­lönböztetés felszámolásáról, amelyeket jóváhagyás végett a közgyűlés plénuma elé terjesz­tenek. A határozati javaslatok a faji megkülönböztetés fel­számolásával foglalkozó bizott­ság jelentését, valamint a faji megkülönböztetés minden for­mája megszüntetésére vonatko­zó nemzetközi konvenció štá­tu t urnát érintik. Az a határo­zati javaslat, amelynek egyik előterjesztője Csehszlovákia, hangsúlyozza a népeknek az önrendelkezéshez való joga ál­talános érvényesítésének, va­lamint a gyarmati országok függetlensége megadásának a jelentőségét. A határozati javaslat szerint az ENSZ közgyűlésének meg kellene erősítenie a független­ségért, a területi sérthetetlen­ségért, a nemzeti egységért és a gyarmati uralom, valamint az idegen megszállás alóli fel- szabadulásért harcoló népek küzdelmének törvényességét. A határozati javaslat megálla­pítja, hogy Namíbia, Zimbab- ,we és Palesztina arab népé­neik elvitathatatlan joga az ön­rendelkezéshez és a független­séghez való jog. Elítéli a tör vénytelen rhodesiai rezsimmel szemben foganatosított ENSZ- szankciók megsértését, vala­mint az Egyesült Államok kor­mányának döntését, melynek alapján Smith rhodesiai fajül­döző politikus az Egyesült Ál­lamokba látogatott. Elítéli {Ot vábba azon NATO-országok po­litikáját, amelyek politikai, gazdasági, katonai és más kapcsolatóikat tartanak fenn a fajüldöző rezsimekkel. Az ENSZ közgyűlésének ugyan­csak el kellene ítélnie Izrael expanzionista politikáját a Közel-Keleten. Kádár János fogadta Anker Jirgensent (ČSTK) — Kádár János, az MSZNP Központi Bizottságának első titkára tegnap fogadta a hivatalos látogatáson Magyar- országon tartózkodó Anker Jörgensent, a Dán Királyság miniszterelnökét. A találkozón jelen volt Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke is. A dán vendéget tegnap fo­gadta Lusonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. A két találkozó szívélyes légkörben folyt le. Normtinyafnkiids Portugáliában Carlos Mota Pinto az új miniszterelnök (ČSTK) — Carlos Mota Pinto szociáldemokrata beállítottságú párton kívüli politikust bízták meg az új portugál kormány megalakításával. Ez az 1974. április 25-i antifasiszta állam­fordulat óta a tizedik kormány lesz, közölték hivatalosan Lisz- szabonban. Mota Pinto Nobre da Costát váltja fel a minisz­terelnöki tisztségben, akinek kormánya szeptemberben meg­bukott. Da Costa kormánya mindaddig hivatalban marad, amíg Mota Pinto nem alakítja meg az új kormányt. Az új miniszterelnök célja a politikai pártok támogatását megszerezni, hogy a kormány hatalmon maradhasson az 1980 as választásokig. A politi­kai pártok feltételezett részvé­tele ellenére valószínűleg nem alakít koalíciós kormányt. Az előzetes jelzések szerint Mota Pinto a szocialista párttal, va­lamint a Demokrata Szociális Centrum Párttal számolhat, vi­szont a szociáldemokrata párt vezetősége kifogásolta kineve­zését. A Portugál Kommunista Párt álláspontját az új kor­mány összetételétől és prog­ramjától függően alakítja ki. • * * Mota Pinto a Coimbrai Egye­tem jogi tanszékének 42 éves professzora 1975 decemberében lett a szociáldemokrata párt tagja, s az akkori parlament­ben a párt parlamenti csoport­jának vezetője. A pártból az elnökkel támadt nézeteltérések miatt lépett ki. Később Eanes köztársasági elnök az alkotmá- nyozó bizottság tagjává nevez­te ki. Itt 1977 márciusáig dol­gozott, amikor Mario Soares első kormányában kereskedel­mi és idegenforgalmi minisz­teri tárcát kapott. A kormány bukása után 1977 decembere óta az egyetemen adott elő. Carter tervez, az infláció marad (ČSTK | — Carter amerikai elnök keddi tévébeszédében nyilvánosságra hozta infláció- ellenes tervéneik második sza­kaszát. A terv lényege az ár- és fi­zetésemelésektől való „önkén­tes“ tartózkodás. A kormány a limitek megtartását gondo­san ellenőrizni fogja, s meg­jutalmazza azokat a cégeket és .társaságokat, amelyek megtart­ják a kiszabott határokat, s megbünteti azokat, akik meg­sértik azokat. Az utóbbiakat azzal fenyegette, hogy a kor­mány nem eszközöl náluk meg­rendeléseket. Carter a kormány nevében a szövetségi költségvetés deficit­jének további csökkentését, a felesleges kiadások korlátozá­sát és a szövetségi adók to­vábbi csökkentésének elha­lasztását ígérte. Rámutatott arra a veszélyre, amelyet az infláció jelent az amerikai gazdaság számára, s kijelen­tette, hogy az elkövetkező idő­szakban kormányának legfon­tosabb feladata az infláció el­leni harc lesz. Beismerte azon­ban, hogy a megoldás nem egyszerű, s rámutatott, hogy hosszú lefolyású betegségről van sző, ami hosszan tartó ke­zelést igényel. Azt is megállapította, hogy nem garantálhatja tervének sikerét. Ez az a pont, amiben az amerikaiak többségének vé­leménye megegyezik az elnök véleményével. Közgazdászok rámutatnak ar­ra, hogy a terv második sza­kasza az elsőhöz hasonlít, amelyet ez év áprilisában ter­jesztett elő Carter. Az első szakasz sem hozott sikert. SZAKSZERVEZETEK BETILTÁSA CHILÉBEN ÉRDEKES LELEPLEZÉSEK (ČSTK) — A Washington Post című amerikai napilap tegnapi számában chilei for­rásokra hivatkozva érdekes leleplező cikket közölt. Michael Townley, a chi­lei titkos rendőrség, a Dl- NA volt tagja beismerte: részt vett az Orlando Lete- lier (a Nemzeti Egység kor­mányának volt minisztere f elleni Washingtonban végre­hajtott merényletben. Bue­nos Airesben és Rómában szintén részese volt két más chilei képviselő elleni merényletnek. Azokban a titkos doku­mentumokban, melyeket az FBI a chidei juntának adott át, állítólag bizonyított tény, hogy Townley 1974- ben épp akkor tartótkodott Buenos Airesben, amikor Carlos Prats tábornokot, a chilei fegyveres erők volt parancsnokát és feleségét meggyilkolták. 1975-ben Bemard Leighton, a chilei Kereszténydemokrata Párt vezető képviselője ellen haj­tottak végre merényletkísér­letet Rómában. Townley ekkor is ott volt. Az amerikai külügyminisz­térium és az igazságügy­minisztérium nem volt haj­landó nyilatkozni ezekkel az értesülésekkel kapcso­latban. (ČSTK) — A chilei kormány néhány nappal ezelőtt kiadott dekrétuma formálisan csak a hét szakszervezeti szövetség tevékenységét tiltja be, a va­lóságban azonban ez az intéz­kedés több mint 500 szakszer­vezetet érint, melyek 400 080 chilei dolgozót tömörítenék. Az intézkedés célja, hogy a dolgozók vezetés nélkül ma­radjanak, hangoztatta Manuel Bustos, a szakszervezeti koor­dinációs bizottság elnöke. Megfigyelők szerint az újabb megtorló intézkedés országos felháborodást váltott ki. A be­tiltott Chilei Kereszténydemok­rata Párt nyilatkozatában le­szögezi, hogy „az ország tör­ténelmében a dolgozóknak a jelenlegihez hasonló elnyomá­sa és üldözése még nem for­dult elő, s ez azt bizonyítja, hogy Pinochet kormánya tel­jesen elszigetelődött“. Alfonso Baeza, a katolikus egyház chi­lei képviselője kijelentette: a szakszervezetek tevékenységé­nek betiltása egyértelmű bizo­nyítéka az emberi jogok továb bi megsértésének. események margojara MANDÁTliMVITA Ma ül össze az Arab Liga leg­felsőbb szerve, a Tanács, hogy döntsön a Libanoban állomáso­zó arabközi békefenntartó erők mandátumáról. Eliasz Szárkisz elnök azzal a kéréssel fordult a Ligához, hogy hat hónappal hosszabbítsa meg az arabközi békefenntartó erők mandátumát a libanoni helyzet további sta­bilizálása érdekében. A véres, hosszúra nyúlt pol­gárháborúból lábadozó Libanon­ba irányított arabközi béke fenntartó erők már megérkezé­sük pillanatában is nagy port vertek fel a libanoni politikai porondon. Az okozta a parázs vitákat, hogy az arabközi erő­ket zömében szíriai katonák al­kották. A baloldal és a palesz­tinok megelégedéssel nyugtáz­ták a szíriai jelenlétet a szinte ellenőrizhetetlen országban. A jobboldal azonban hevesen til­takozott, majd látva tiltakozása eredménytelenségét, hadat üzent az Arab Liga zöldsisako­sainak. Pedig már így is csata­tér volt az egész ország átte­kinthetetlen, összekuszált front­vonalakkal. A jobboldal a baloldal ellen harcolt, a keresztények a mu­zulmánok ellen, a falangisták az arabközi erők és a valójá­ban még meg sem született li banoni hadsereg ellen. Ebbe a véres játékba avatkozott be még Izrael is és csak a világ közvéleményének felháborodása s az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének nyomatékos követe­lése kényszerítette őt arra, hogy legalább látszólag kivo­nuljon Libanonból. A libanoni határvidékre vezényelt ENSZ- erók (UNIFIL) azonban Izrael elméleti távolléte, de gyakorla­ti jelenléte következtében nem képesek érdemi módon teljesí­teni küldetésüket. A béke meg­őrzése znellett legfőbb felada­tuk, hogy biztosítsák a bejrúti kormány számára a déli ország­részekben is a hatalom gyakor­lásának lehetőségét. A Bejrút melletti Beiteddin- ben a múlt héten az arabközi békefenntartó erők egységeit szolgáltató, illetve azokat anyagilag támogató arab orszá­gok — Libanon, Szíria, Szaúd- Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek külügyminisz­terei, illetve Szudán és Katar bejrúti nagykövete a libanoni helyzetről, a rendezés lehetősé­geiről és a békefenntartó erők státusáról tanácskoztak. A kon­ferencián elfogadott nyolcpon­tos dokumentumban Libanon egysége, függetlensége és szu­verenitása mellett szálltak sík­ra. A * beiteddini konferencia eredményeit valamennyi érde­keit fél megelégedéssel nyug­tázta, csak Camille Chamoun, a libanoni jobboldal képviselője kockáztatta meg, hogy elutasí­tó szólójával zavarja a bele­egyezés összhangját. Szárkisz elnök már a nyolc­pontos okmány alapján kidol­gozott rendezési terve második szakaszát valósítja meg — egyelőre sikerrel. A terv nem­csak számol a zöldsisokosok jelenlétével, hanem kimondot­tan ezen a tényen alapul. Most az Arab Ligára hárul a felelős­ség, hogy pozitív döntésével hozzájáruljon Libanon békéjé­hez. GÜRFÖL ZSUZSA Felemelik egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árát Az SZKP KB és a Minisztertanács határozata (ČSTK) — Felemelik a Szovjetunióban sok mezőgazda sági termék felvásárlási árát .január elsejétől. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Minisz­tertanács közös határozatban szabta meg a módosításokat, a központi bizottság júliusi hatá­rozatának megfelelően. Az ár­emelés célja, hogy növeljék a kolhozok és a szovhozok anya­gi érdekeltségét ezeknek az áruknak a termelésében, nö­veljék a termékek mennyisé­gét, segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági üzemeknek. Az áremelés nem módosítja a fo­gyasztói árakat, azok változat­lan szinten maradnak. A határozat értelmében a tej és a tejtermékek felvásár­lási árát 14, a vágójuh árát 11, a gyapjú árát 13, a kara­E urópa már több mint három évtizede békében él. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy földrészünk felén már győzött a szocializ­mus, hogy megszilárdult a szocialista országok politikai és gazdasági hatalma, te­kintélye, s napjaink forrongó világában is egyre több állam — Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában — lép a szocializ­mus útjára, vagy legalábbis kül- és belpolitikáját tekintve a szocialista államforma felé orientálódik. A Varsói Szerző­dés tagállamai egybehangolt lé­péseinek, törekvéseinek sikere őrizte meg számunkra eddig is a békét. Az imperializmus ál­tal ránk kényszerített fegyver­kezési versenyben sikerült ki­alakítani a két tábor erőegyen­súlyát, azt az egyensúlyt, amely békés alkotómunkánk biztosí­téka, őrzője. Az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li leszerelési ülésszakának és a Béke-világtanács határozata ezt a hetet a lázas fegyverke­zési verseny megállításáért, a leszerelésért folytatott küzde­lem hetévé avatta. Hogy ez a felhívás milyen óriási vissz­hangra talált a világ minden táján, arról a naponta, töme­gesen érkező, sztrájkokról, tüntetésekről, tömeggyűlések­ről, előadásokról, nyilatkoza­hasztalan futnak a bombázók elől anyák és gyerekek, ahol megtört tekintettel néznek a riporter lencséjébe a menekült- táborok lakói. A NATO Tanácsának wa­shingtoni ülésén elfogadott ha­tározatok újabb tíz évre szó­lóan megszabják a fegyverke­zési hajsza fokozását. Az ame­rikai kormány döntése a neut­ronrobbanófejek gyártásának megkezdéséről napjaink leg­nyugtalanítóbb hírei közé tar­tozik. A kibontakozott hatal­mas tiltakozási kampány is igazolja: a huszadik század embere megértette, hogy a vi­lág egyik csücskében sem le­het senki számára közömbös egy ilyen lépés. Közismert adat: évente több mint 400 mil­liárd dollárt fordít fegyverke­zésre az emberiség. Ez a fo­galom, ez a szám már felül­múlja az emberi képzelőerőt. Egymilliót még el tudunk kép­zelni, de egy milliárdot már nemigen. A második világhá­ború óta — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár jelentése szerint — a fegyverkezési költségek túllépték a 6 billió dollárt. Ez az összeg pedig megfelel az egész világ, tehát valamennyi ország egyévi össztermelésé­nek. Nem kétséges az amerikai döntés célja az említett erő- egyensúly megbontása, a szo­cialista országok megfélemlí­tése. Ha ez sikerül, mi követ­kezne azután? Ojabb világ­égés? Atomkatasztrófa? Hiszen a felhalmozott robbanóanyag­gal nem egy, de tíz olyan boly­gót is el lehetne pusztítani mint a Föld. Csak ezeknek a figyelembe vételével tudjuk kellőképpen értékelni és mél­tatni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista ország a világ­béke megőrzésére, a leszerelés érdekében tesz. Hogy csak a legutóbbit említsük: mindenütt nagy várakozással tekintenek a szovjet—amerikai párbeszéd moszkvai fordulója után a stra­tégiai fegyverrendszerek kor­látozásáról szóló szovjet—ame­rikai megállapodás megkötése 6 lté MALINAK ISTVÁN kül-szőrme (asztrahánszőrme) árát 35, a burgonyáét 38, az uborka, a paradicsom, a hagy­ma és a fokhagyma felvásár­lási árát kilenc százalékkal növelik. A felvásárlási árak emelése évenként mintegy 3,2 milliárd rubel többletkiadással jár. Egyúttal a kolhozok és szov- liozoik adósságának egy részét is eltörlik, illetve csökkkentik, összesen 7,3 milliárd rubel ér­tékben. További négymilliárd rubel értékű bankhitelre meg-: hosszabbítják a fizetési határ* időket. A központi bizottság és a mi-i nisztertanács azt a meggyőző-! dését fejezi ki, hogy a ikolhox zok és a szovhozok, a júliusi párthatározat szellemében fo­kozzák a termelés gazdaságos­ságát, a takarékosságot, növe-i ük a munka termelékenységét, csökkentik az önköltséget, nö­velik a mezőgazdasági terme-i lés hatékonyságát. Zavargások Irááan (ČSTK) — Tegnap öt iráni nagyvárosban kormányellenes tüntetések voltak, melyek so­rán, mint a Reuter hírügynök* ség közli, a tüntető egyetemis­ták közigazgatási épületeket, bankokat, filmszínházakat és más középületeket gyújtottak fel. A fővárostól 80 kilométer­nyire fekvő Komm városában a tüntetők bombákat és lőfegy­vereket használtak a hadsereg egységei ellen, jelentette a te- heráni rádió. Hírek szerint a hadsereg néhány tagja megse­besült. A Perui KP nyilatkozata ČSTK) — A Perui Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak Politikai Bizottsága nyilat­kozatot adott ki, amelyben megállapítja, hogy a gazdasá­gi válság Peruban akut stá­diumba ért. Ezt a helyzetet nem oldhat- ja meg az árak állandó eme­lése, sem pedig a behozatal drasztikus korlátozása. Mindez a lakosság életszínvonalának további csökkentését eredmé­nyezi. Békében tokról szóló hírek is tanúskod­nak. Európa békéje a mi bé­kénk is, mi is hozzájárulunk, mi is őrizzük. Tudjuk, minden­nél értékesebb számunkra. De a világ azon tájain sem becsülik kevésbé, ahol e napokban is dörögnek a fegyverek, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents