Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-26 / 296. szám, csütörtök

A SZOVETSEGI GYŰLÉS KAMARAINAK 9. együttes ülése (Folytatás az 1. oldalról} Szlovákia létrejötte nagy tör­ténelmi haladást jelentett, va­lóra váltotta a cseheknek és a szlovákoknak azt a több évszá­zados óhaját, hogy közös ál­lamban éljenek. A szociális és a politikai küzdelmekben szerzett tapasz­talatok a kommunistákra há­rította a német fasizmus és a szlovák klérofasizmus ellen ví­vott harc felelősségét. A nép a kommunistákban látta a fa­siszta uralom idején hazánk felszabadulásának és államunk boldog jövőjének zálogát. Pár­tunk megszervezte a nemzeti demokratikus forradalmat, amely később szocialista for­radalommá fejlődött, az ural­mat a nép vette kezébe, a tár­sadalom élére a munkásosztály került. A csehszlovák állam megalakulása óta eltelt idő­szak második felében szeren­csés csillagzat alatt, a szocia­lizmus csillagzata alatt élünk. Ezt tanúsítja országunk felvi­rágzása, a népgazdaság, a mű­veltség és a kultúra fejlődése, az életszínvonal emelkedése. A csehszlovák államszövet­ségről szőlő alkotmánytörvény elfogadásával tíz évvel ezelőtt megvalósult a CSKP sokéves programja, amely a nemzetisé­gi politika lenini elvein és a Szovjetunió gazdag gyakorlati tapasztalatain alapult. Az ál­lamszövetséget sohasem tekin­tettük formalitásnak, az állam- szövetség létrejölte szilárd láncszeme volt a két ország­rész közötti gazdasági és kul­turális szintkülönbség kiegyen­lítődése folyamatának. Tapasztalatainkkal, népünk akaratával és belpolitikai el­veinkkel összhangban hazánk biztonságát a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség garantálja. Csehszlovákia népe sosem fe­lejti el, hogy a müncheni áru­lás idején kizárólag a Szov­jetunió ajánlotta fel segítsé­gét. Az elmúlt hat évtized tapasz­talatai, különösen a szocialista országépítés eredményei alap­ján joggal állapíthatjuk meg: a kommunista párt vezetésével a munkásosztály és szövetsé­gesei sokkal jobb uralkodók­nak bizonyultak, mint a bur­zsoázia volt. Ezér{ a mai nem­zedéknek az a megtisztelő fel­adat jutott, hogy e jelenlegi körülmények között védelmez­ze és fejlessze tovább elődei forradalmi hagyatékát — fe­jezte be beszédét Indra elv- társ. A napirend első pontját — a jogszemélyek jövedelmének és vagyonának kettős megadóz­tatását kizáró, Ulánbátorban 1978. május 19-én aláírt szer­ződést tartalmazó kormányja­vaslatot Leopold Lér szövetsé­gi pénzügyminiszter terjesztet­(ČSTK) — A Görög Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak küldöttsége Charilaosz Flo- rakisznak, a párt főtitkárának vezetésével tegnap az észak- morvaországi kerületbe látoga­tott. A görög vendégeket elkí­sérte Jan Fojtík a CSKP KB tit­kára és Václav janousek, a CSKP KB osztályvezetője. A görög kommunisták a Bo- humíni Vasműben részt veitek a dolgozók nagygyűlésén. Cha rilaosz Flarokisz, a párt főtit­kára beszédében hangsúlyozta, hogy a Görög Kommunisták őszintén örülnek azoknak a si­kereknek, amelyeket Csehszlo­vákia dolgozói értek el a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítésében. Elítélte azokat a támadásokat, amelyeket a nyu­gati reakciós erők indítottak Csehszlovákia, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen az emberi jogok ürügyén. Ezt követően Görögország politikai és gazdasági helyzetével foglal­kozott, ismertette azokat a kö­rülményeket, amelyek között a Görög Kommunista Párt harcot vív a görög dolgpzók kizsákmá­nyolásának megszünteléséért és életfeltételeik javításáért. A délutáni órákban a Görög KP Központi Bizottságának kül­döttsége visszautazott Prágába. te elő. A KGST-tagországoknak a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programja ke­retében foganatosított intézke­dései a termelés hatékonysá­gának további fokozására, a tudomány és a technika széle­sebb körű érvényesítésére irá­nyulnak. Céljuk a tagországok két- és többoldalú együttműkö­désének biztosításával a nép- gazdasági problémák egysze­rűbb megoldása. A szerződésben lefektetett elv szerint csak abban az or­szágban adóztatják meg a jog­személyek jövedelmét és vagyo­nát, amelyben a székhelyük van. A szerződést Anna Matu- chová és Ján Pravda képviselők indokolták meg. Felszólalásuk után a képviselők jóváhagyták a kormányjavaslatot. Ezután Andrej Barfcák, a CSSZSZK külkereskedelmi mi­nisztere a Kubai Köztársaság­gal 1977. november 5-én Ha­vannában aláírt kereskedelmi és hajózási szerződést tartal­mazó kormányjavaslatot ter­jesztette elő. Árucsereforgal­munkat Kubával ötéves politi­kai szerződéseink szabályozzák, amelyek a többi szocialista or­szággal létrejött szerződések­hez hasonlóan a kölcsönös ke­reskedelmi kapcsolatok kiter- lesztése és elmélyítése érdeké­ben minden részletre kiterjedő, konkrét megállapodások meg­kötését teszik szükségessé — mondotta a miniszter. Lambert Pargáč és Ludmila Dvoráková képviselők felszólalá­sát követően ezt a kormányja­vaslatot is jóváhagyták. Ezután B. Michálski képvise­lő intézett kérdést Bohuslav Chnoupekhez. a CSSZSZK kül­ügyminiszteréhez, amelyben a Kínai Népköztársaság jelenlegi politikájával kapcsolatban el- loglalt álláspont felől érdeklő­dött. A külügyminiszter vála­szában kijelentette, hogy ez a nagyhatalmi törekvésekre jel­lemző maoista politika, amely a béke és a nemzetek biztonsá­ga, a nemzetközi feszültség enyhülése, a szocializmus és a nemzetközi munkásmozgalom ellen irányul, a Kínai Kommu­nista Párt 11. kongresszusa után sem változott. Az ismert demagóg, minden logikát nél­külöző jelszavak egy részének átértékelésével sem változott a helyzet. A Szovjetunió és a szocialista országok elleni tá­madásoknak és intrikáknak, a béke elleni áskálódásoknak va­gyunk továbbra is tanúi. Pe­king szocializmusellenes, nacio­nalista politikája nagyobb ve­szélyt rejt magában, mint az­előtt bármikor. A harmadik vi­lágháború látszólagos ,,elodázá­sára“ irányuló igyekezetével légy veres erőik korszerűsíté­sére törekedve akar időt nyer­ni. Ezért is találta meg Peking a közös nyelvet a hidegháború korszakának visszaállítására vágyó erőkkel, akik nem okul­lak a történelemből és abban bíznak, hogy a szocializmus elleni elvakult gyűlöletüket gyümölcsöztethetik. Mindenki számára világos, hogy végső soron nem Kína és a Szovjetunió ellentétéről van szó, hanem a maoizmus és a szocialista országok politikája közötti alapvető elvi és kardi­nális ellentétről. A szocialista országok mindennapi gyakorla­ta a fejlett szocialista társada- § lom békés építésén, valamint a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapul. Ezért eltökélt szándékunk, hogy a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal, valamint a világ ösz- szes haladó erőivel szilárd együttműködésben továbbra is egységesen, aktívan és követke­zetesen szembeszállunk a je­lenlegi kínai vezetőség veszé­lyes irányvonalával, s még energikusadban harcolunk a vi­lágbéke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáért. Egyidejűleg azonban, a XV. pártkongresszus határozataival összhangban, arra törekszünk, hogy normalizáljuk államközi kapcsolatainkat a Kínai Nép- köztársasággal. Ennék a norma- lizalásnak azonban sem közvet­len, sem pedig közvetett módon nem szabad diszkriminálnia a testvéri szocialista országokat, nem* szabad megbontania a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus szilárd elvein alapuló egysé­günket. A képviselők ezután megtár­gyalták azokat a kormányja­vaslatokat, amelyek jóváhagyás végett a Szövetségi Gyűlés elé terjesztik a kétszeres adóztatás korlátozásáról Ausztriával, Por­tugáliával és Sri Lankával meg­kötött szerződéseket. A képvi­selők a szerződéseket egyhan­gúan jóváhagyták. Ezután Ladislav Šupka beru­házás-fejlesztési és műszaki miniszter megindokolta azt a kormányjavaslatot, amely jóvá­hagyás végett a Szövetségi Gyű­lés elé terjeszti a tudományos felfedezések nemzetközi . re­gisztrálásáról szóló, 1978. már­cius 7-én Genlben megkötött szerződést. • Megállapította, hogy a szerződés megkönnyíti a tudományos ismeretek meg­szerzését és előmozdítja a szo­cialista országoknak azt a tö­rekvését, hogy nemzetközi rendszert hozzanak létre a tu­dományos felfedezések terüle­tén. laroslav Navrátil és Vladi­mír Šimek képviselők javasla­tára a Szövetségi Gyűlés tagjai a kormányjavaslatot egyhangú­lag elfogadták. A napirend utolsó pontja: a Szövetségi Gyűlés, a Népi Ka­mara és a Nemzetek Kamarája Elnökségének tevékenységéről szóló jelentés volt. Ezt követő­en a Szövetségi Gyűlés bere­kesztette kamaráinak egynapos tanácskozását. —km — Bécsi tárgyalások Eltemették Anasztasz Mikojant (ČSTK) — Moszkva Novo- gyevics temetőjében tegnap örök nyugalomra helyezték Anasztasz Mikojant, a forradal­mi munkásmozgalom harcosát, a kimagasló szovjet államfér­fit és párlmumkást, aki a bol­sevik pártnak 1915 óta volt tagja. Anasztasz Mikojan októ­ber 21-én halt meg, 83 éves korában. A temetésen részt vett Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke és más szovjet vezetők, valamint « fő­város dolgozóinak ezrei. Andrej Gromiko Párizsban (ČSTK) — A francia kor­mány meghívására tegnap hi­vatalos franciaországi látoga­tásra Párizsba érkezett Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter. A párizsi Orly repülőtéren Andrej Gromiköt Olivier Stirn francia külügyi államtitkár, Igor Zemszkov szovjet külügy­miniszter-helyettes, Sztyepan Cservonyenko, a Szovjetunió franciaországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Alekszandr Piradov, a Szovjet­unió állandó UNESCO-képvise- lője, valamint a párizsi szov­jet nagykövetség tagjai fogad­ták. ben valóban a fegyverkezés korlátozására törekszik Közép- Európában. A NATO nyugati tagjai azonban erről hallani sem akarnak. Az úgynevezett szovjet veszély növekedésével lka peso lat ban indított nyugati propaganda hamis téziseit arra használják fel, hogy tovább növelhessék katonai potenciál­jukat. Nyikolaj Taraszov kijelentet­te továbbá, hogy az ötéves vi­ta eredményei ellenére az ál­láspontok közeledése szem­pontjából nincs minden vesz­ve. Ehhez természetesen sziik- ségfis, hogy a bécsi tárgyalá­sok nyugati résztvevői tudato­sítsák, miszerint saját és a szocialista országok biztonsá­ga legmegbízhatóbban rsak akkor garantált, ha kölcsönö­sen és egyformán csökkentik katonai potenciáljukat. Az évforduló előtt (ČSTK) — A Szovjetunió ezekben a napokban a Komszo­mol megalakulása ÜO. évfordu­lójával kapcsolatos ünnepségek jegyében él. A szovjet köztár­saságokban ünnepi üléseket tartanak a Komszomol ki^tár- snsági központi bizottságifi, és minden alapszervezet megem­lékezik a jelentős évfordulóról. Az üzemekben terjed az a Kom­szomol mozgalom, amelynek célkitűzése az ötéves terv fel­adatainak teljesítése Lenin szü­letésének 110. évfordulójáig. Az ünnepségek betetőzése­ként október 27-én kerül sor a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában a Komszomol KB ünnepi ülésére, amelyen részt vesznek a Komszomol-szerveze- tek küldöttségei az egész Szov­jetunióból és számos külföldi ifjúsági szervezet küldöttei. Október 28-án a moszkvai ifjú­ság díszfelvonulással ünnepli meg a jubileumot a Vörös té­ren. Teljesítették feladataikat A kassai (Košice) Kelet szlo­vákiai Gépgyár Szovjet Hadse­reg Üzemének dolgozói ez év háromnegyed része alatt 102 százalékra teljesítették felada­taikat. Az elmúlt év ugyanazon időszakához viszonyítva 14,9 százalékkal többet termeltek, .1,2 millió korona értékben ter­ven felül szállítottak gépipari termékeket. A fenti eredmé­nyekhez jelentős mértékben hozzájárultak a szocialista munkabrigádok tagjai, akiknek több mint a lele versenyez. A SWAPO elutasítja a tárgyalások eredményeit (CSTK) — A Délnyugat-afri- ikai Népi Szervezet (SWAPO) elutasítja az ENSZ-képviselők és a pretoriai kormány képvi­selői tárgyalásainak eredmé­nyeit a namíbiai kérdés ren­dezésével kapcsolatban. Amint azt a SWAPO ENSZ-képviselő- je közölte, Sam Nujoma SWAPO-elnök levelét átnyújtot­ták Kurt Waldheim ENSZ fő­titkárnak. Az elmúlt hét végén afrikai államok egy csoportja az ENSZ-ben aggodalommal szólt a pretoriai tárgyalásod ered­ményeiről, amelyek teljesen eltérnek a Biztonsági Tanács szeptember 29 én hozott hatá­rozatától és az ENSZ-főtitkár jelentésétől. A határozat ki* mondja, hogy csakis ENSZ-fel- ügyelettel tarthatnak választá­sokat Namíbiában. Föderációnk tíz éve (Folytatás az 1. oldalról l Maga az élet bizonyította be, hogy hazánk körülményei kő­iről! a föderáció a nemzetiségi kapcsolatok rendezésének opti­mális formája. Azokat a problémákat, amelyeket az akkori viszonyok miatt, az államszövetségről szóló alkotmánytörvény jóváhagyása idején nem lehetett megoldani, a CSKP kezde­ményezésével már 1970-ben megoldották, mégpedig az alkut- imány törvény szellemében. A föderáció alapelvein azonban nem volt mit és nincs mit változtatni. 1968 őszétől, vagy 1969 januárjától eltérően, amikor a fö­derációs törvény hatályba lépett, ma társadalmunk dinami­kusan fejlődő szervezet. Szocialista államunk mint a munkás­osztály és a többi dolgozó hatalmi eszköze a nép javára teljes mértékben betölti szervező, nevelő és hatalmi szerepét, min­den belső és külső feltételt megteremt az emberek békés és termékeny építümunkájához, szociális és politikai biztonságá­hoz. A Nemzeti Front szervezetei, amelyek kifejezik nemze­teink és nemzetiségeink internacionalista közösségét, minden ember számára reális lehetőségeket biztosítanak különféle ér­dekeinek érvényesítésére, a közügyek intézésében való rész­vételére, személyi és állampolgári jogainak érvényesítésére, a szövetségi szervek szintjén ugyanúgy, mint a csehországi és szlovákiai szervek szintjén. Életünk minden területének fejlődését szintén meggyőzően bizonyítja az egységes csehszlovák népgazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott fellendülése. Ma már elmondhatjuk, hogy az 19B8—69. évi társadalmi válság negatív következményei ellenére, és a tőkés társadalom gazdasági válságának kedvezőtlen hatásai ellenére, 1973 óta olyan eredményeket értünk el, amelyek bizonyítják, hogy a hetvenes évek időszaka a szocializmus építésének eddigi leg­sikeresebb időszaka Csehszlovákiában. ň máit év végén a nemzeti jövedelem 1968-hoz képest 85.7 százalékkal, Szlovákia ipari termelése 112,3 százalékkal nö­vekedett. A fejlesztési programok segítségével átalakítottuk az ipari termelés szerkezetét, mégpedig úgy, hogy jobban szol' gálja a hazai és a külföldi piac igényeit. A nyersvas termeié* sét 120.4 százalékkal, a teherautó-gyártást 373 százalékkal, a műanyaggyártást 214,7 százalékkal, a nitrogén műtrágyák gyártását 216,7 százalékkal növeltük. Mindezt jelentős mérték* ben az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió gondoskodott a szükséges nyersanyagok szállításáról. 1977-ben a szlovákiai iparvállalatok termelése elérte azt a mennyiséget, amit 1968-ban és 1969-ben együttvéve. Ez négy- venszerewe az 1S37. évi ipari termelésnek. Az első köztársaság* ban a legnagyobb gazdasági konjunktúra idején Szlovákia csak 7—8 százalékkal részesedett Csehszlovákia ipari terme­léséből, ez a számarány jelenleg ma már csaknem 30 szá­zalék. A CSKP XV. kongresszusa a felsorolt eredmények alapján, valamint a szocialista mezőgazdaság, más gazdasági ágazatok és a szociálpolitika eredményei alapján büszkén állapíthatta meg, hogy ,,sikerült felszámolni a nemzeteink és az egyes országrészek gazdasági, politikai és kulturális életében mu­tatkozó nagy különbségeket“. Ez a Gustáv Husák elvtárs ve­zetésével 1969 áprilisában élre került új pártvezetőség lenini nemzetiségi politikájának történelmi sikere. Amikor 1968. október 27-én a bratisfavai várban ünnepélyes keretek között aláírták a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvényt, Gustáv Husák elvtárs kijelentette, hogy nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlődésének és köze­ledésének ss’.avatolója a társadalmi-politikai erők vezetője — a CSKP. ,,Országunk politikai integráló ereje Csehszlovákia Kommunista Pártja, amelynek mi szlovákiai kommunisták szi­lárd láncszemei vagyunk“. Pártunknak az a történelmi külde­tése ,,hogy a társadalmi tevékenység minden területén, a gaz­dasági életben, a kultúrában a tudományban, a technikában és a politikában elsősorban azt keresse, ami nemzeteink és nemzetiségeink egységét szolgálja“. Ezt a nagy küldetést, amelvről tíz éve Husák elvtárs be­szélt, pártunk következetesen teljesítette és teljesíti. VILIAM PLEVZA 1978. X. 26. (ČSTK) — Bécsben a közép- európai haderő- és fegyverzet­csökkentési tárgyalások részt- vevőüifctk J83. plenáris ülésén felszólalt Nyikolaj Taraszov szovjet nagykövet és Robert Winter, a luxemburgi küldött­ség vezetője. A szovjet nagykövet felszó­lalásának első részében meg­emlékezett a tárgyalások ötö­dik évfordulójáról, rámutatott a Szovjetunió erőfeszítéseire, amelyeket a tárgyalások sike­res befejezéséért fejtett ki. A szocialista országok nemegy­szer korrigálták álláspontjukat, és gyorsan reagáltak a Nyugat javaslataira. A NATO-országok azonban halogatták a szocia­lista országok kezdeményezé­sére adandó választ. A szovjet nagykövet aláhúz­ta, hogy a Szovjetunió és « többi szocialista ország Bécs­A Görög KP küldöttsége Bohumínban

Next

/
Thumbnails
Contents