Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-20 / 290. szám, péntek
A müncheni árulás és behódoiás után A müncheni diktátum után a cseh és szlovák nemzet válságba jutása a burzsoázia és a reformisták demokratikus blokkjának, valamint külpolitikai irányzatának csődjét is jelentette. Csehszlovákiában ez a burzsoázia diktatúrájának s államformájának a csődje’ volt. A müncheni árulás után a burzsoá demokráciának nem volt semmi reménye a megújhodásra, a továbbfejlődésre. A válság elsősorban azokat a rétegeket rendítette meg, amelyek a Vár és a reformisták politikájához csatlakoztak. A harmincas években ez a blokk Csehszlovákia politikai életének számottevő erejét képezte. A burzsoázia csődje A burzsoázia, amely csak saját osztályérdekeit tartotta szem előtt, a népellenes és a nemzetellenes politika útját választotta. A müncheni árulással elveszítette a néptöine- gek bizalmát. A burzsoáziának ez a történelmi jelentőségű csődje megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók széles tömegei szakítsanak a burzsoáziával, a társadalom akkori vezető erejével és kialakuljanak a feltételek a munkásosztály számára a vezető szerep betöltésére. Csehszlovákiában a reakciós erők a müncheni diktátum után közvetlenül hozzáfogtak a fasiszta diktatúra rendszerének kialakításához. A reakciós kormány a nácikkal együttműködve mindjárt hozzáfogott a kommunisták üldözéséhez. 1938. október 9-én betiltották Szlovákiában a CSKP tevékenységét, majd október 21-én a cseh országrészekben is betiltották a kommunista pártot. Ezt követően fokozatosan beszüntették a demokratikus és baloldali szervezetek tevékenységét. Ez a folyamat 1939 februárjában ért véget. A kommunisták a párttevékenység betiltása után igénybe vették a még legálisan megjelenő folyóiratokat és szervezeteket. A CSKP figyelmét a távlati feladatokra összpontosította, de emellett nem feledkezett meg az apró mindennapi munkáról sem. A CSKP KB 1938. október 4-én Prágában, valamint október 6- án Žilinán tartott ülésén megfogalmazta a megcsonkított köztársaság védelmi programját. A feladatok meghatározása Á CSKP szlovákiai vezetősége konkretizálta a CSKP KB 1938. október 4-i határozatát, és kitűzte a feladatot: folytatni a küzdelmet a megcsonkított köztársaság védelméért a hitleri német agresszió ellen. Az akkori nemzetközi helyzetre és Szlovákia osztályerőinek viszonyára való tekintettel a ži- linai ülés fontos határozatot fogadott el a párt illegalitásba vonulásáról. A küzdelem illegális formál és a pártsajtó kiadása megkövetelték a párt egész tevékenységének sürgős átszervezését. Megválasztották a szlovákiai háromtagú illegális vezetőséget, amely egészen 1939 májusáig irányította Szlovákiában a CSKP munkáját. Szlovákiának a cseh országrésztől való erőszakos elszakí- tása után a szlovákiai sajátos feltételek között kialakították Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságát, amely folytatta az 1938-ban megválasztott háromtagú vezetőség munkáját. A rosszabbodott feltételek között a köztársaság védelme- zésének programjával az 1938. október 8-án kibocsátott Levélben ismertették meg a párttagokat. Klement Gottwald ugyanakkor a parlamentben is szólt arról, hogy a fasizmus elleni harcot a nehezebb feltételek mellett is folytatni kell. A kommunisták voltak az egyetlenek, akik állást foglaltak a demokratikus és alkotmányos rendszer fenntartása mellett. A CSKP a tevékenység betiltása után megtette az előkészületeket az illegalitásba vonulásra, és több pártfunkcionárius külföldre távozására. A CSKP vezető képviselőinek Moszkvában történő összpontosítása egyben kifejezte a csehszlovák kommunistáknak azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió döntő szerepet játszik majd Csehszlovákia felszabadításában. A pártfunkcionáriusok egész sora Nyugatra emigrált. Franciaország megszállásáig Párizsban dolgozott a CSKP KB külföldi irodája, amelyet Jan Šverma vezetett. A politikai válság Az illegalitásba vonult párt vezetésével a kormányhalósá- gok előtt kevésbé ismert dolgozókat bíztak meg, akik ebben a veszélyes helyzetben új kádereket kerestek a párt számára, biztosították oktatásukat, akciókat szerveztek a köztársaság fasizálása ellen és harcoltak a munkásosztály egyesítéséért, hogy leküzdjék a politikai életben a depressziót és a passzivitást. A müncheni behódolást követő mélységes politikai válság időszakában Hlinka szlovák néppártjának „jóvoltából“ 1938. október 6-án Žilinán kikiáltották az autonóm szlovák államot. A programot Hlinka hívei az úgynevezett „žilinai kiáltványban“ dolgozták ki. Szlovákiában ezzel uralomra jutott a fasiszta papi rendszer és megkezdődött a csehek és a szlovákok állami egységének felbomlása. Ezt a dokumentumot a többi politikai pártok is aláírták, tehát az országos burzsoázia és a reformista pártok szlovákiai csoportjai is. A csehszlovák kormány azonnal kinevezte a szlovák autonóm kormányt, élére Jozef Tisot állította. A szlovák autonóm kormány első cselekedete az volt, hogy felszámolta az összes demokratikus tömeg- szervezetet, a szociáldemokrata pártot és a szakseervezeteket, s azután a hitleri Németország mintájára intézményeket, munkatáborokat létesített. Az agrárpártiak, a nemzeti pártiak, a ludákok, a nemzeti szocialisták és az iparosok a fasisztákkal együtt és Hlinka szlovák néppártjának vezetősé gével együtt 1938. november 10-én aláírták az úgynevezett egyesülésről szóló egyezményt. A valóságban ez azonban az összes akkori politikai pártok felszámolását és Hlinka szlovák néppártja monopolhelyze téliek az elismerését jelentet te. A klérus uralma Amikor Hlinka szlovák néppártja hatalmába kerítette Szlovákia politikai életét, uralmát ki akarta terjeszteni a közélet minden szakaszára: az államigazgatásra, a hadseregre, ós a biztonsági gépezetre. 1938 októbere és novembere azzal telt el, hogy Prágában a szlovák autonóm kormány tanácskozásokat folytatott a cseh kormánnyal. Ugyanakkor tanácskoztak Szlovákia és Kár- pát-Ukrajna autonómiájának törvény beiktatásáról, az új államelnök megválasztásáról és a felhatalmazási törvényről. A Szlovákia autonómiájáról szóló törvényt a képviselőházban 1938. november 19-én hagyták jóvá és attól a perctől kezdve az állam neve új hangzást kapott. Cseh-Szlovák Köztársaság. . Az elnökválasztásra 1938. november 30-án került sor. Az agrárpártiak és a szociáldemokrata párt volt képviselői Emil Hácliát jelölték, a legfelsőbb bíróság 66 éves elnökét, aki még az Osztrák- Magyar Monarchiában szerzett érdemeket. Hácha közvetlenül a megválasztását követő napon kinevezte a kormányt, élén az agrárpárti Berannal és helyettesével, K. Sidorral. A kormány összetétele biztosította a politikai erők jobbrahajlását, Csehszlovákia fasizálási folyamatának betetőzését. Az ellenállás ereje Á fasizáció betetőzéséhez vezető alapvető lépés a felhatalmazási törvény érvényesítése lett volna, amely megengedte a kormánynak és az elnöknek a köztársaság alkotmányának és törvényeinek kormányrendeletekkel való megváltoztatását. Mialatt a reakció és a sötét erők győzedelmeskedtek, előkészítették milliók szenvedését és a háborút, olyan erő is létezett, amely — élén a kommunista párttal — képes volt megakadályozni a reakciónak ezt a fejlődését. A sikerig hosszadalmas út vezetett. Előbb a tömegekben kellett le- küzdenie a passzivitást, és meg kellett szervezni a fasizmus és a reakció elleni aktív ellenállási mozgalmat. Ezen a téren elsősorban a kommunisták álltak helyt és mutattak példát. Dr. AMAI.IE BITTNEROVÁ, a történelemtudományok kandidátusa TELJESÍTIK FELAJÁNLÁSAIKAT 1978. X. 20. A 800 megawattos chvaleticei erőmű építői Csehszlovákia megalakulásának 60. és az Októberi Forradalom 61. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy az erőmű utolsó blokkját, a 4. blokkot 16 nappal a határidő előtt, december 15-én próbaüzembe helyezik. Felajánlásukat sikeresen teljesítik, a harmadik turbina négy nappal a határidő előtt kezdte szolgáltatni az áramot. A képen. Antonín Sliva és fia, az építőipari szigetelőanyagokat gyártó prágai vállalat ostravai üzemének dolgozói a 4. blokk turbináján a szigetelő munkákat végzik. (Felvétel: J. Tachezy ČTK} Két új könyv Gustáv Husák: Beszédei és nyilatkozatai Gustáv Husák elvtársnak a Beszédei és nyilatkozatai címmel most megjelent kötete azokat a beszédeket, cikkeiket és nyilatkozatokat tartalmazza, amelyeket a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 1974 augusztusa és 1976 áprilisa között adott, írt, illetve mondott. A gyűjtemény anyagát a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából a Hűség a forradalmi hagyatékhoz címmel a moszkvai Pravdában írt cikk és a CSKP XV. kongresszusán elhangzott előadói beszéd és zárszó fogja keretbe, illetve indítja és zárja. Mind ezek, mind a többi cikkek, beszédeik és nyilatkozatok azokról a politikai, gazdasági és társadalmi eseményekről adnak képet, amelyek az említett időszakban Csehszlovákia életét jellemezték. A kötetben egyebek (között számos utalás történik arra, hogy milyen teendőik várnak elvégzésre a gazdasági és az ideológiai élet területén. Az utóbbival kapcsolatosan egyértelműen leszögezi: a párt, az egész ideológiai terület arra törekszik, hogy társadalmunk tagjai közül egyre többen magúikévá tegyék a tudományos világnézetet, a tudományos világnézet birtokában és segítségével vizsgálják és értelmezzék a kor eseményeit, mély belső meggyőződéssel, a közöst ügy iránt érzett felelősséggel tárno- gassáik a kommunista párt törekvését, és segítsék a fejlett szocialista társadalom építését. A gyűjtemény érzékelteti, hogy milyen eredményes az a munka, amelyet Gustáv Husák elv társ a mélyreható pollttkai és társadalmi bomlás marxista —leninista módon történő felszámolásáért és a CSKP XIV* kongresszusa határozatainak teljesítése érdekében végzett. Sok tekintetben következetes politikájának tulajdonítható, hogy sikerült a párt valameny- nyi marxista—leninista erőit egyesíteni, sorait megszilárdítani, felújítani az eszmei, a szervezeti és az akeióegységet, felújítani és elmélyíteni a CSKP és az SZKP, valamint a többi kommunista és forradalmi párt testvéri kapcsolatait. A part főtitkárának számos személyes érdeme fűződik alihoz is, hogy az 1969 április óta eltelt időszakban a gazdasági, a politikai, a szociális és a kulturális élet területén egyaránt kimagasló eredményeik születtek. A kötet meggyőzően dokumentálja, hogy a CSKP KB főtitkárát milyen erős kötelékek kapcsolják a munkásosztályhoz, a dolgozók Jogaiért folytatott harc» hoz, a Szovjetunióhoz, és hogy Gustáv Husák elvtárs tevékenységét mennyire áthatja a szocialista hazafiság s a proletár nemzetköziség szelleme. Írásai, beszédei, nyilatkozatai a párt alkotó kezdeményezéséről, eredményes erőfeszítéséről és arról a képességről tanús- kodnak, hogy — a kitűzött feladatok megvalósítása érdekó- ben — a társadalom erőit egy, emberként képes felsorakoztatni, csatasorba állítani. A reális feltételeiket következetesen szem előtt tartó, a mas- xizmus—leninizmus tanítását rugalmasan alkalmazó, elvhű, nagyfokúa'n igényes, józan, a nép számára érthető politikája — a kötethez írt. előszó találó szavaival —• „aktív és öntudatos támogatásra talált a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, ax értelmiség, országunk nemzetei és nemzetiségei körében'4. A gyűjteményt a Pravda Könyvkiadó jelentette meg. A közel ötszáz oldalas kötet az Időrendi közlést követi és feltünteti, hogy a cikkek, a beszédek és nyilatkozatok milyen alkalomból készültek, és hol hangzottak el, illetve Jelentek meg először. L. I. Brezsnyev: A gazdaságirányítás kérdései a fejtett szocialista társadalomban Napjainknak egyik legfonto- sahb feladata az, hogy állandóan tőiké létesítsük a termelést, és mindenben teljesítsük az előirányzott terveket. A szocializmus és a kapitalizmus közötti küzdelem kimenetele is sok tekintetben attól függ, hogy miiként oldjuk meg a gazdasági élet problémáit. Leonyid IIjics Brezsnyevnek A gazdaságirányítás kérdései a fejlett szocialista társadalomban című, most megjelent kötete azokat az 1964 és 1974 között elhangzott beszédeit, felszólalásait és nyilatkozatait tartalmazza (teljes szövegűikben vagy részleteiben), amelyekben a Szovjetunió Kommunista Párt- ja Központi Bizottságának főtitkára vizsgálat tárgyává teszi, hogy a fejlett szocializmus viszonyai között hogyan érvényesül a gazdasági életben a párt és az állam irányító szerepe, s hogy a továbblépés érdekében mi a legfontosabb gazdasági teendő. Részletesen foglalkozik a tudományos-műszaki haladás kérdéseivel, a gazdaságirányítás tökéletesítésének és a káderek szakképzettsége állandó növelésének a szükségességével, a hatékonyság és a minőség elvének az érvényesítésével és számos más, a gazdasági élettel szorosan összefüggő kérdéssel. Érvekkel, tényekkel meggyőzően bizonyítja, hogy a tudományos-műszaki haladásnak be kell hatolnia a termelés minden területére, fel kell ölelnie a tudományos felfedezéseket, a technológiai újításokat, az új mechanizmusokat és eszközöket, vagyis mindazt, ami gazdaságossá, termelékenyebbé és könnyebbé teszi az ember munkáját. Az irányítási rendszer dolgozóitól többek között azt várja, hogy a mai vezető egyesítse magában a pártszerűséget az alapos hozzáértéssel, a fegyelmezettséget a kezdeményezéssel és az ügyek alkotó megközelítésével, rendelkezzék az új iránti érzékkel, tekintsen a jövőbe, lássa meg a fejlődés távlatait, találja meg a felada* tok megoldásának legjobb módját, vegye mindig tekintetbe a társadalmi-politikai célokat, legyen az emberek problémái iránt figyelmes, megértő, számoljon az emberek szükségleteivel és igényeivel, tettekkel mutasson példát mind a munkában, mind a magánéletében.- A kötet nyomatékosan figyelmeztet arra is, hogy a hatékonyság és e minőság elve széles fogalom, széles körben érvényesíthető. A párt a hatékonyság és a minőség elvének az érvényesítését mindenkor fontos feladatnak tekintette. A hatékonyság és a minőség elvének érvényesítése azonban kivált^ képpen napjainkban, az egyes nagyobb gazdasági feladatok megoldása érdekében szükséges. A minőség és a hatékonyság elve a munka minden részét felöleli. Vonatkozik a ter-< vezésre, az irányításra, a munkafegyelem megszilárdítására, a termelésre, a termékeikre és még sok másra. Az SZKP Központi Bizottságának az 1976 októberi plénumán elhangzott beszéd szavaival: „A hatékonyságért és a minőségért folyó harc annyit jelent, hogy minden kommunistának, minden párt- szervezetnek ösztönöznie és terjesztenie kell az igazán szakszerű és hasznos kezdeményezéseket, és határozottan ki kell küszöbölnie mindazt, ami az alkotó, újító szellem kibontakozását, előrehaladásunkat gátolja.“ Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs új kötete összegezi a kommunista pártnak a fejlett szocialista társadalom gazdaságirányításában eddig szerzett tapasztalatait. A Bácsi Lajos és a Gallyas Ferenc fordította gyűjteményt a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. A közel hétszáz oldalas kötet lehetővé teszi, hogy az olvasó megismerje a szovjet kommunisták gazdaságpolitikájának irányát, cél- tudatosságát, és útmutatást, gazdag ismeretet merítsen gyakorlati munkájához. BALÁZS BÉLA
