Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-20 / 290. szám, péntek

Vitaminok áruháza Nem én voltam az egyetlen Bratislavában, aki kételkedés­sel fogadta az ötletet: a volt bútoráruházát, zöldségáruházzá alakítják át. Érdemes-e, célsze­rű-e, lesz-e mindig elegendő áru (ismervén a zöldségellátás nehézségeit) egy ekkora üzlet megtöltésére, latolgatták a vá­sárlók az áruház megnyitása előtt. A zöldségáruház megnyi­tása óta már csaknem két hó­nap telt el. Milyen választ ad ezekre a kérdésekre az eddigi tapasztalatok alapján Szabó Júlia, a zöldségáruház vezetője? — Ez az áruház Szlovákiában tulajdonképpen kísérleti léte­sítmény. Azzal az elhatározás­sal hoztuk létre, hogy ha be­válik, akkor más nagyvárosok­ban is követhetik a példánkat. Nekem kezdettől fogva meg­győződésem volt. hogy a vá­sárlók hamar megszokják a zöldségárusítás új formáját. Az eddigi két hónap engem iga­zolt: naponta átlag 60—70 ezer korona a forgalmunk. Persze, ezt csak akkor tudjuk állan­dósítani, ha kellő mennyiségű és minőségű árukínálatunk lesz. Az ellátásra eddig nem lehel panaszunk. A főváros és a környék összes zöldségnagyraktárából kapunk árut, egyes szállítmányok pedig közvetlenül a termelőktől — a szövetkezetektől — érkeznek. A szövetkezetekkel való közvet­len kapcsolatot a jövőben még tovább bővítjük. Ott jártunkkor az aznapi áru megrendelő-lapot is szemügy­re vettük. A kétmillió korona értékű árukészlet feltöltésére aznap például többek közt 600 kiló hagymát, 200 kiló karalá­bét, 240 kiló zöldséget, 9000 ki­ló paprikát, 4500 kiló naran­csot rendeltek. A friss zöldség és gyümölcs nem is kerül a raktárunkba — magyarázza az áruház vezető­je az udvaron, ahol éppen a te­herautókról lerakott árut osz­tották el. — Egy részét rögtön a pultokra, amit pedig mérni és csomagolni kell, azt a cso- magolóba továbbítjuk. A csomagolóban hat asszony szorgoskodik. — ök készítik elő az önki- szolgáló részlegre kerülő árut. Nem mindent kapunk ugyanis csomagolva a központi csoma- golóból. Minden darab gra- pefruitra ráírják például az Az önkiszolgáló részlegen különösen nagy a forgalom Gyökeres György felvételei ORVOSI TANÁCSADÓ Házasság és egeszség A család az ember társas­életének egyik legősibb és leg­fontosabb formája. De hol van az az Idő, amikor az atya kor* Jótlan hatalom birtokosa és fe­lesége, gyermekei életének-ha- lálának ura volt. A fejlődés, a nő társadalmi munkába való beilleszkedése, a férfival való egyenjogúsága alakította ki azt a családiképet, amely mai éle^ tünket Jellemzi. Egyre gyakrabban vetik fel manapság azt a ikérdést, hogy időszerű-e a házasság? Az or­vos feltétlenül házasságpárti, mert véleménye szerint a há­zasság és az egészség között szoros összefüggés van. A csa­ládi élet keretében alkalom kí­nálkozik az egészséges életvi­telre. A családi élet biztosíték arra, hogy a család tagjai meghatározott rendszer szerint éljenek, miután a családban kialakult az egészségre kedve­ző életritmus. Így a családon belül könnyebb leszokni a ká­ros szokásokról, a túlzott do­hányzásról, a mértéktelen al­koholfogyasztásról. A családi körben könnyebben megy le­mondani egyéb hibákról is. A rendszeres étkezéssel elkerül­hetők pl. a hibás táplálkozás­sal kapcsolatos bajok is. Ismeretes, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. A nő tud magának otthont teremte­ni, a férfi erre ritkán képes. Gondoljunk csak arra a férfi­ra, aiki elveszti feleségét, és magának kell saját életvitelé­ről gondoskodnia. Az ok, amely miatt a férfiak előbb távoznak el az élők so­rából, többrétű. A férfiak gyak­ran nehezebb munkát végez­nek, mint a nők, másrészt olyan munkát is elvállalnak, amely erejüket és képességü­ket meghaladja. A férfiak ál­falóban mértéktelenül hódol­nak a különféle élvezeti cik­keknek mint pL a dohány és az alkohol. A kiegyensúlyozott családban a férfi kötelezettsé­get vállal a családtagokkal szemben, és ez a körülmény életet adó mértékletességre int. Tudományosan megállapított tény, hogy a házaséletet élő férfiak sokkal tovább megőr­zik férfiasságukat, mint a há­zasságon kívül élők. Az egye­dülálló férfi fáradozások, konfliktusok árán jut szexuális partnerhez. Ez az örökös küz­delem évek során az idegrend­szert alaposan megviseli. Mindjárt könnyebb elviselni a betegséget akkor, ha a beteget szeretet és törődés veszi körül. A családi életben a gondosko­dás megható példáit láthatja orvos. A közösség segít átvé­szelni a betegség megalázó nappaljait és álmatlan éjszaká­it. Figyelemre méltó jelenség az is, hogy a családnak előbb- utóbb kialakul a baráti köre, amelyen belül észrevétlenül is jótékonyan hatnak a közösség tagjai egymásra. Nem beszél­ve arról, hogy baj esetén a baráti családok mindig számít­hatnak egymás támogatósára. A lengyel kitüntetések egyi­ke „A hosszú házasságért“ ér­demérem. Ez annál meglepőbb, mivel Lengyelország lakosai­nak fele harminc éven aluli. Úgy tűnik, hogy a lengyel nép megbecsüli azokat, akik hosz- szú időt töltenek el együtt a házasság keretében. Az ilyen házaspárokat tüntetik ki a vi­rággal díszített érdeméremmel. A hosszú házasélet biztosíté­ka a nők kezében van. Az ő türelmük, jóságuk, áldozatkész­ségük az az erény, amely át­segíti a házasságot a kisebb- nagyobb válságokon. Jelen pil­lanatban a negyven év körü­li férfiak „kitörése“ jellemző világszerte, akik otthagyják családjukat egy fiatalabb nő kedvéért. Nem nehéz kimonda­ni, hogy az ilyen „vállalkozás“ után gyakran kísért a csaló­dás és a magány. Dr. MAR&K ANTAL árát, mérik és csomagolják a banánt, a zöldséget — világosít fel Rozália Brukalová, a rak­tár és a csomagoló műszakve­zetője. A zöldségáruház első emele­tén — az önkiszolgáló részle­gen — a friss zöldségen és gyümölcsön kívül konzervek, készlevesek, fagyasztott zöld­ségfélék, alkoholmentes italok, gyümölcsszörpök is, kaphatók. — Az elárusításnak ez a módja sokkal gyorsabb és az elárusítók számára könnyebb, mint a hagyományos — mond­ja Szabó Júlia. — S azt nem is kell hangsúlyozni, mennyivel jobb körülmények között dol­goznak itt az elárusítók, mint a zöldséges kioszkokban. Aki viszont jobban szereti, ha előtte mérik le a kért árut, az a földszinten vásárolhat. A má­sodik emeletet a kertészkedők és kiskerttulajdonosok figyel­mébe ajánlhatjuk, itt kaptak helyet ugyanis a kertészeti kellékek. A vásárlók véleményét kér­dezve, általában elégedett vá­laszt kaptunk. Persze olyan is akadt, aki — habár tele bevá­sárló kosárral állt a pénztárnál — mégsem volt elégedett. „Nincs itt semmi különleges" — mondta az egyik fiatalasz- szony. Hát különleges csak­ugyan nem volt, de az idénynek megfelelő zöldség- és gyü­mölcskínálat, s konzervekből, fagyasztott áruból bő választék, az igen. S a különlegességek­nél ez jóval fontosabb, mert a vásárlók nagy többsége minde­nekelőtt ezt várja el. flöriAn Márta Kommentáljuk ELETSZÍNVONALUNK MÉRCÉIÉ Mint minden évben, az idén is megrendezik a takarékos- sági napokat. Az október 16—20 közötti rendezvény célja: felhívni a figyelmet a pénzzel való takarékosság jelentő­ségére, az elért eredményekre. Pénzről lévén szó, a leghelyesebb, ha számokkal szem­léltetjük, hogyan gazdálkodunk a munkánkért kapott ju­talommal, a fizetésünkkel. A hatodik ötéves tervidőszak kezdetétől az SZSZK lakosságának betétállománya 8 mil­liárd 536 millió koronával emelkedett, és az idén elérte a 41,5 milliárd koronát. A betétkönyvek száma 4,3 millió, és az egy személyre eső betét 8382 korona. Nagy számuk, kedvező adatok ezek. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy nem minden háztartásban van takarékbetétkönyv. De van viszont olyan, ahol két-három is akad. Mégis azt jelzik, egyre többen vannak, akik jövedelmüket ésszerűen használják fel, a szükséges ki­adásokon felüli fölösleget takarékba teszik. Arra törek­szenek, hogy családjuknak fokozatosan egyre kulturáltabb életet biztosítsanak. Ehhez természetesen az kell, legyen miből és mire takarékoskodni. A lakosság pénzjövedelmének alakulása azt Jelzi, van miből, a kiskereskedelmi forgalom növeke­dése, az üj lakások sokasága, az utazási irodák egyre nagyobb forgalma pedig azt, hogy van mire is. A ter­veket, elképzeléseket azonban a családok többnyire nem tudják egyszerre megvalósítani, ehhez józan takarékosság kell. Ennek egyik legnépszerűbb formája a nyeremény­betétkönyv és a munkahelyi takarékosság. Az előrelátó, beosztó életmódra már fiatalon kell ne­velni. Ezért örvendetes, hogy egyre nagyobb az érdek­lődés az ifjúsági takarékbetétek iránt. Azontúl, hogy a fiatalok megtanulnak ésszerűen gazdálkodni jövedelmük­kel, az ötéves takarékossági ciklus után — a betéttől függően — a kamaton kívül 500—2500 korona prémiumot is kapnak. Az Állami Takarékpénztár más módon is segíti a fiatalok családalapítását, a saját otthon megteremtését. Az ifjú házasoknak nyújtott kedvezményes kölcsönre gon­dolunk elsősorban, amelyet eddig 266 000 házaspár kapott meg. Az így kifizetett 6 milliárd 201 millió koronából állami hozzájárulásként a gyermekek megszületése után összesen 470 millió koronát írtak jóvá az állami költség- vetésből. Kölcsönt természetesen nemcsak a fiatal házaspároknak folyósít a takarékpénztár. Bizonyos összegű készpénz le­fizetése után havi törlesztésre vásárolhatunk lakást, lak- berendezési tárgyakat, tartós fogyasztási cikkeket, egyes fajta személygépkocsikat, sőt használt gépkocsikat is. Köl­csönt kaphatunk családi ház építésére, lakásunk korsze­rűsítésére, és személyi kölcsönt is felvehetünk. A takarék- pénztár jelenleg több mint 10 milliárd koronát hitelez 814 ezer ügyfél számára. A takarékosság egyéni érdek és közérdek is. Régi igaz­ság, hogy aki a munkahelyén jól dolgozik, takarékosan bánik az anyaggal, a munkaeszközökkel, az otthon is ta­karékos ember. S ez fordítva is érvényes. Arról sem feledkezhetünk meg azonban, hogy a családon belüli jó gazdálkodás szorosan összefügg életszínvonalunkkal, amelynek további emelkedését és ezáltal a lakosság jöve­delmének, a személyi és társadalmi fogyasztás növeke­dését, a szükségletek egyre teljesebb kielégítését is csak valamennyiünk még jobb munkájával érhetjük el. Ezt a gondolatot fejezi ki az idei takarékossági napok központi jelszava is: Többet termelni, többet takarékoskodni, job­ban élni! CSIZMAR ESZTER SZÁMÍTHATNAK RÁ A Honvédelmi Szövetség kongresszusának küldöttje Kellemes hang szólalt meg a telefonban. Amikor megmond­tam, hogy találkozni akarok vele, hosszasan hallgatott. Tud­tam, hogy Antonín Repík, a Bratislavai Autógyár káderneve­lési és — képzési osztályának vezetője elfoglalt ember, s ezért nem sürgettem a válaszadást. Egy kis idő múlva megszólalt: „Rendben van, délután két ér­tekezlet között szakítok rá időt.“ — A Honvédelmi Szövetség­nek huszonöt éve vagyok a tág­ja, s két évtizede végzek már aktív tevékenységet — kezdi el a beszélgetést —. Példás kato'J na, és lövészjelvénnyel, tarta­lékos tisztként tért vissza tény­leges katonai szolgálata Után munkahelyére a dubnjfcai Ne­hézgépgyárba. Néhány múl­va tagja lett a Honvédelmi Szövetség üzemi alapszervezete vezetőségének. Tizenegy évvert ezelőtt néhány társával megáld kították a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klubját, amely két év múlva az országos hon­védelmi-sportversenyen az első helyet szerezte meg. Szakmai fejlődése Is Dubni- cához kötődik. Szerelőből küz­dötte fel magát egy üzemrész­leg vezetőjévé. Szerette a pon­tos munkát, szorgos, igyekvő embernek Ismerték. Munka mel­lett elvégezte a gépészeti szak- középiskolát és a marxizmus— leninizmus esti egyetemét. Nem zúgolódott azért sem, hogy a tanuláson kívül a társadalmi és pártfunkciók szabad ideje nagy részét igénybe vették. Ogíy osztotta be idejét, hogy a családnak se hiányozzon. Be­választották a HSZ Szlovákiai Központi Bizottságába, és ké­sőbb a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klubjai szlová­kiai központi tanácsának is az elnöke, valamint az országos tanács alelnöke lett. — Öt évvel ezelőtt Bratisla- vába költöztünk. Jelenlegi mun­kahelyemen negyedik éve dol­gozom — folytatja. — Az első dolgom az volt, hogy itt is megalapítottam a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klub­ját, amelynek ma már 60 tagja van. Sem ebben, sem az alap­szervezetünkben nincs funk­cióm, de mégis engem válasz­tottak küldöttnek a szlovákiai kongresszusra, amelyen szeret­nék felszólalni. Mfről is adhat számot? Arról, hogy Szlovákiában 176 klubban több mint 10 000 tag tevékeny­kedik, hogy a legutóbbi kong­resszus óta a taglétszámukat 120 százalékkal növelték, hogy ebben az évben 400 kiképző- központ fölött vállalnak patro- nátust. Funkciómból adódóan gyak­ran eljárok a klubok verse- nyeira, meglátogatom a kiképző­központokat, amelyekben a fia­talokat a tényleges katonai szolgálatra készítik fel — tájéi- koztat. — Észrevételeimet, ja­vaslataimat a vita keretében szeretném kifejteni. Szerintem sok még a tennivaló, a lakos­ság egységes honvédelmi ne­velése, polgárvédelmi felkészí­tése terén. Ha a kiképzőköz­pontok munkáját Javítani akar­juk, jobb feltételeket kell szá­mukra teremteni. A jelentős tanácskozáson akarom bejelen­teni, hogy a HSZ országos kongresszusa tiszteletére szak­munkásképző intézetünkben megalakítjuk a szövetség alap- szervezetét. Ezzel hangsúlyoz­ni akarom, hogy az elkövetke­ző időszakban az ifjúság köré­ben alaposabb és céltudatosabb munkát kell végezni. Ebben részt vállalnak a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klubjai is. Főleg nyáron, a különböző versenyek miatt szombaton és vasárnap ritkán van odahaza. Időközönként magával viszi a rendezvényekre a feleségét és három fiát. A jövőben azonban, ^ggy^l kevesebben utaznak majd. A legidősebb fiú október elsején bevonult tényleges ka­tonai szolgálatra. Ezzel meg­szaporodtak a „gondjai“, mivel néhanapján katonafiát is meg kell látogatnia. Azt is meg kell említenünk, hogy levelező­hallgatóként a közgazdasági fő­iskolán tanul. Ugyanakkor a munkahelyén nagyok a felada­tok, mivel a tervek szerint 1981-ben elhagyják a gyár ka­puit az első gépjárművek. A káderek és a szakemberek fel­készítése pedig az ő osztályá­nak a feladata. NÉMETH JÁNOS 1978. X. 20. 4 Szabó Júlia az új zöldségáruház vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents