Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-19 / 289. szám, csütörtök
len 1978. X. 19. 5 Aniukor az osauvai bányászok szervezni kezdték a „Szárnyald túl saját rekordodat, és tarts ki“ mozgalmat, kezdettől fogva azt is egyértelműen leszögezték, hogy nem öncélú rekorddöntésekre törekednek a bányaépííésben, a szénkitermelésben. A mozgalom fő célja egy olyan rendszer létrehozása, amelyben tartósan kiemelkedő eredményeket lehet elérni. Fontos lépés voľt ez, me;t a köztudatban ezt ikövetően kezdett maghonosodni, gyökeret verni az a gondolat, hogy a hatékonyság és a minőség fejlesztését állandó folyamattá kell tenni. A komplex raciona- lizációs brigádok — amelyek első Ízben szintén az észak- morvaországi kerületben jöttek létre — szintén a hatékonyság és a minőség javításának fontos eszközeivé fejlődtek. A csapatmunka sikerét a munkások, műszakiak és kutatók összefogása bizlosította; minden tevékenységi szférában a minőségre törekedtek. További mozgalmakat is magemlíthetnénk, amelyeknek célja a jobb, hatékonyabb és folyamatosan jó eredményeket biztosító munka. A törekvések és. az eredményük mind azt bizonyítják, hogy dolgozóink élénken érdeklődnek a népgazdaság és az egész társadalom egészsége és távlatokat szavatoló fejlesztése iránt. A pozitív törekvések indítéka az, hogy dolgozóink jó munkával igyekeznek meghálálni társadalmunknak az emberekről való gondoskodást, egyúttal azonban a szocialista társadalom további fejlesztésének feltételeit is meg akarja teremteni. Nem múlik el nap sportverseny nélkül. A felkészültebbek és a teljesítőképesebbek győznek. Tény, hogy nem kellemes érzés alul. maradni, de a sportban legyőzőitek legfeljebb csak kellemetlenül érzik magukat. A munka, a termelés területén egészen más következményei vannak az alulmaradás- nak. A nemes versengésnek — ha azt jól értelmezik — minden dolgozó és oz egész társadalom hasznát látja, és csak az marad alul, aki nem kapcsolódik be a versenybe, vagy rosszul értelmezi azt. A versenyszellem — pozitív emberi tulajdonság. A munkahelyi verseny a haladás egyik erőforrása. Megállapíthatjuk, hogy a szocialista építés első éveiben a dolgozók jó teljesítményeket értek el. Később, a szocialista munkabrigádok — a legelsők létrejöttének most ünnepeljük a 20. évfordulóját — még jobb eredményeket értek el a termelésben. Az egyre gyarapodó mozgalomnak köszönhetően bátrabb célokat tűzhettünk ki a szocialista építésben és meggyorsult az előrehaladásunk. Az elmúlt években jelentősen fejlődött a szocialista ver- senymozgalom. A dolgozók döntő többsége bekapcsolódott a versenyekbe, de az alkalmazott fonnák is lényegesen tökéletesedtek. A fejlődés azonban e téren sem torpanhat meg, és a munkaversenyben is fejlesztenünk kell a módszereket, és az összes tevékenységet hatékonyabbá, jobb minőségűvé kell tenni. A hatékonyabb és jobb minőségű munkáért folyó vetélkedések során nem nyugodhatunk bele a kudarcokba. A vereségek holnap már a fejlődés gátjaivá válhatnak. Társadalmunk magas fejlettségi szintet ért el. Ha tovább akarjuk fejleszteni, elsősorban a hatékonyság és a minőség fejlesztésére, a mesterségbeli tudás minden területen való fejlesztésére kell törekednünk. Az igényesség és a fogyatékosságokkal szembeni következetes küzdelem — alapvető követelmény. A termelésben a legmagasabb mutatószámok elérése a célunk. Több száz nemzet lakja a Földet. Ezek közül igen sokkal földrajzilag hozzánk közel vagy távol esővel együttműködünk. Együttműködés közben szállítunk a partnereinknek, és vásárolunk tőlük. ‘ Vásárolás közben megköveteljük, hogy az áru kiváló minőségű legyen. Ugyanakkor azonban az általunk gyártott és külföldön értékesített termékeknek is kiváló minőségűiekneik kell lenniük. Ahogy mi visszautasítjuk a gyenge minőségű külföldi termékeket, külkereskedelmi partnereink is visszautasítják a mi gyártmányainkat, ha azok nem megfelelő színvonalúak. Mivel hazánkban a nemzeti jövedelem létrehozása jelentős mértékben a külkereskedelmi eredmények függvénye, érdekünk. hogy megbízható és bevált partnerekké váljunk. A külkereskedelem az esetleges sikertelen akciói negatívan hatnának az élet- színvonal alakítására, lehetőségeink csökkennének A megbízhatóságra törekvés és a felelősségtudat érvényesítése elsősorban a mi érdekünk. A CSKP XV. kongresszusa ezért logikusan így fogalmazta meg a további tevékenység fő irányát: minden munkaszakaszon a hatékonyság és a minőség fejlesztésére kell törekednünk. Ami tegnap még kitűnő volt, az ma már csak „jó“ minősítést kaphat. Hogy a nemzetközi versenyben helytállhassunk, hogy saját igényeinket is ki tudjuk elégíteni, tökéletesítenünk kell minden tevékenységünket. Kedvező körülmény, hogy dolgozóink döntő többsége felismerte ezeket az összefüggéseket, és a többség a műszaki paraméterek javítására, az ösz- szes munka minőségi fejlesztésére törekszik. A versenyben' nemcsak a kitermelt gyártmányok mennyiségének fokozására és minőségének javítására törekednek, hanem a gyenge minőségű termékek mennyiségének csökkentésére is. A po- liökai Adást üzem dolgozói pl. szép sikereket értek el a „Kezeskedem a jó minőségért“ mozgalom fejlesztésében, és a kollektívák tevékenységét elsősorban a minőség szerint értékelik. Nagy figyelmet fordítanak a mérőműszerekre és a szivattyúikra, így a múlt évben csaknem 300 ezer koronával csökkentették a selejtet. A selejt részaránya (az egész termeléshez viszonyítva) egynegyed százalékra csökkent, és a gyár dolgozói csak feleannyi rossz minőségű terméket „produkálnak“, mint az ágazat e téren átlagos üzemei. Az Ostravai Klement Gottwald Oj Kohóban csaknem 8 ezer dolgozó kapcsolódott be a jobb minőségért indított mozgalomba. A jobb munkának köszönhetően tavaly több mint 16 milliós megtakarítást értek el. Az idén a reklamációk meny- nyiségének 0,55 százalékra való csökkentésére törekednek (a múlt évi mennyiséghez képest), és elhatározták, hogy megtakarítanak 26 ezer tonna fémet.* A Banská Bystrica-i Tesla gyárban már 1975 óta a szaratovi mozgalom követelményei szerint dolgoznak, így lényegesen sikerült csökkenteniük a selejtet. A csévéző részlegben pl. a dolgozók 28 százalékkal csökkentették a selejttel kapcsolatos költségeket. A pferovi Meopta dolgozói is bekapcsolódtak a szaratovi mozgalomba, tehát tervszerűen küzdenek a delejt ellen. Az eredmény: az új termékek, a bonyolult optikai rendszerek egytől egyig az I. minőségi osztályba sorolhatók be. Meg kell azonban mondanunk, hogy a jobb minőségre törekvés még nem mindenütt Bsttrendí követelménv: a minőség honosodott meg. A Tesla Orava vállalat pl. megkezdte egy új televíziós vevőkészülék gyártását, pedig a mintapéldányok minőségi vizsgái „elégtelenére sikerültek. A Tesla egyik vállalatában a fejlesztési dolgozóknak már a mintapéldányvizsga befejezése előtt kifizették a prémiumot. Ez már nem nevezhető egyszerű tévedésnek. Ha minden dolgozótól becsületes és lelkiismeretes munkát követelünk, akkor a követelmények teljesítésének ellenőrzésére megfelelő gondot kell fordítanunk, a fogyatékosságok láttán pedig megfelelő intézkedéseket kell foganatosítanunk. A selejt, a leltárhiány, a reklamációk és a büntetések által keletkezett többletkiadások fölött semmiképpen sem térhetünk napirendre. Ezek a költségek — összességükben — jelentős összeget jelentenek. A múlt esztendőben a selejt csaknem 2,5 milliárd korona kárt okozott az országnak. A leltárhiány, a károk, a büntetések és a pönálék okozta veszteség 2,7 milliárd koronát, egy évvel korábban pedig 3,2 milliárd koronát tett ki. A selejt okozta kár összegéből kb. 15 ezer összkomfortos lakást építhettünk volna. Van aki ellenvetést tesz, és rámutat, hogy a selejt, a reklamáció, a károk, a pönálék okozta veszteség az ország termelésének egy százalékát sem teszi ki. Mi úgy véljük, hogy itt nemcsak arról az összegről van szó. A selejt által jelentős mennyiségű anyag, energia és emberi munka veszett kárba. Főleg ezért kell megalkuvás nélküli küzdelmet indítanunk a rossz minőségű munka kiküszöbölésére és a nemtörődömség minden megnyilvánulása ellen. A minőség és a hatékonyság javítására irányuló törekvés tehát szükségszerűség. Az ügy érdekében az összes munkahelyen mozgósítani kell a tartalékokat, amelyek nem jelentéktelenek. Tanuljuk meg észrevenni a fogyatékosságokat, abból induljunk ki, hogy a gazdaságosság érvényesítése a filléres veszteségek kiküszöbölésével kezdődik. Az ilyen veszteségek az országnak milliós károkat okoznak. Elsősorban azt kell felismerni, hogy az összes ilyen irányú törekvésünk fő értelme: a feladatok kifogástalan minőségben való végrehajtása. Ez az irányító, a szervező és a tervező munkára, valamint a kivitelezésre egyaránt vonatkozik. Eredményeinket elsősorban az irányítás és a szervezés minősége befolyásolja. Már számtalanszor meggyőződhettünk a CSKP politikájának, a XV. kongresszuson és a központi bizottság plénumain hozott határozatok helyességéről. Mindannyiunktól függ, hogy társadalmiunk miként lesz képes megvalósítani a terveket. A minőség — tulajdonság. Társadalmunk mai fejlettségi szintjén, céljaink megvalósítása érdekében a minőség politikai követelménnyé vált. E téren nem lehetünk elnézőek, nem visszakozhatunk. A minőség a lakosság anyagi igényei jobb kielégítésének, társadalmunk további fejlesztésének a kulcsa. (RUDE PRÁVO) ŐSZI HATÁRBAN Felelősségteljes munka és hathatós segítség a siker záloga A pacovi Strojobal gyárcsarnokát naponta egy darab ZD—6—0M típusú tejhűtőberendezés hagyja el. A tartályok 5000 literesek, 150 perc alatt 32 fokról öt fokra hütik le a tejet. Gyártásukat ez év elején kezdte meg a Strojobal vállalat. Felvételünkön Josef Král (balrólJ és Jan Marinec mester a tejtartály végső szerelését végzik. (Felvétel: CSTK — P. Berger) Ködös és hűvös idő köszöntötte a reggel munkába indulókat, de még nyolc óra sem volt, amikor teljesen felszállt a köd, és kellemesen melengető napsugár aranyozta be a széles határt. — Ügy látszik, az időjárás az utolsó lehetőséget kihasználva legalább részben jóvá akarja tenni azt a sok rosszat, amit ebben az évben a földműveseknek okozott — summázta a nyolcórai állapotot Pőhm Mátyás mérnök, a sárói (Sárovce) Béke Egységes Földművesszö- vetkezet főagronómusa. Elmondta, hogy a határban szántanak, vetnek, folyik a talajelőkészítés és a cukorrépa betakarítása, törik a kukoricát, az utolsó betakarítani valót szedik a dohány- és a paradicsomföldön, és teljes a munkaütem a gyökérzöldség tábláin is. — Kezdjük talán a cukorrépával — mondtam a felajánlott választási lehetőséggel élve. — Az idén sajnos nem nőtt akkorára a répa mint más években, s aligha érjük el a tervezett hektárhozamot. Ez elsősorban nekünk jelent kiesést, mivel kevesebb lesz a silózható anyag. A kevesebb répát a nagyobb cukortartalom ellensúlyozza, ami három százalékkal magasabb a tavalyinál. A répaföldön egy hatsoros és egy háromsoros gépsor dolgozott. Az úton várakozó pótkocsis traktorok elárulták, hogy a répafejező, illetve kiszántó gépek a lehetőségekhez mérten kevésbé veszik igénybe őket. — Itt ma kezdtük a betakarítást, és a forgók nagyon lassítják a munkát. Jövőre a tábla széleit olyan növénnyel fogjuk bevetni, ami a cukorrépa előtt lekerül a földről, és ez a munka meggyorsításán kívül a betakarítási veszteség csökkentését is elősegíti. Köves úton haladtunk tovább a kissárói határba, ahol a búzát vetették. — Itt is cukorrépa volt, búzát vetünk a helyére — unhatott az agronómus az egyik táblára, ahol a két S-180-as nyomán már jókora területen frissen szántott barázdák feketél- lettek. — Október 20-án a vetők itt tűzik ki gépeikre a bokrétát. Persze, hiába hagyjuk e területet a legvégére, szántás után így is csak öt-hat napot fog pihenni a föld. Ezért vetés előtt és után is nehéz hengerekkel fogjuk lenyomatni a talajt. Ogy tapasztaltuk, hogy ez még mindig jobb megoldás, mintha búza után vetnénk búzát. — Bizonvára így sem tudják teljesen elkerülni az ismétlést. — Teljesen valóban nem, de már az is nagy dolog, ha az 1100 hektár búzából csak 150 hektár lesz olyan terület, ahol búzát termesztettünk. Az idén aratott 1250 hektár búzának még 30 százalékát vetették búza után. A jobb vetésforgó mellett az új fajtáktól is sokat várunk. Tavalyhoz viszonyítva például kétszeresen nagyobb területen fogunk hazai búzafajtákat termeszteni. Természetesen a még jobb fajták is csak akkor váltják be, a hozzájuk fűzött reményeket, ha a termesztés folyamán megkapják az igényelt gondoskodást. Például ha agrotechnikai időben és az előírásoknak megfelelően kerülnek a földbe. Ennek biztosítása a négy vetőcs'Jport feladata. Az egyiket Ba-- gócsi Gyula traktoros, valamint Bisztránszki és Szamosvá- ri Ferenc vetők alkotják. A kissárói határ egyik parcelláján beszélgettünk. — Hosszúra nyúlnak a műszakok? — Ahogy mondani szokás — látástól vakulásig. Jó az idő és e 12 év alatt, amit a traktor nyergében töltöttem, már megtanultam, hogy akkor kell igyekezni, ha az idő is kedvező. Mert elég egy futó eső ahhoz, hogy ragadjon a föld, rátapadjon a csoroszlyákra és tisztogatni kelljen azokat. — Mit tehet a traktoros a jó vetés érdekében? — Sok mindent. Ha betartja a haladási sebességet, nem „hajtja“ a hektárokat, akkor a vetés mélysége is megfelelő lesz. Az is lényeges, hogy az előírt mennyiséget vessük el se többet, se kevesebbet, és az se árt, ha érti, hogyan kell erről számolással meggyőződni. Közben, persze, ügyelni kell arra is, hogy egyenesek legyenek a sorok, mert a külalak sem teljesen elhanyagolható körülmény. — És a vetők? — Figyelni kell, nem akadt-e el a szem, hogy a kelést követően ne legyenek „ablakok“ a táblán — mondja Bisztránszki Ferenc. — Eléggé hantos a magágy, ez nem baj? — A nagy szárazság következménye, — folytatja. — Hiába fektettünk a talaj eldolgo- zásába kétszeresen annyi munkát mint más években. Majd télen szétfagynak, a vetés minőségét nem rontják, de mi, a vetőgép padlóján állva* annál jobban érezzük őket. — És ha ráadásul a szél is fúj, épp a hátunkba, úgy, hogy ránkhozza a vetőgéppel felvert port, bizony kétszeresen hosz- szúnak tűnik minden óra — kapcsolódik be a társa beszélgetésünkbe. — Ezt azért talán nem is kell megírni, hiszen már megszoktuk, évek óta a mi gondjainkra bízzák a vetést, s minden körülmények között úgy igyekszünk, hogy munkánkkal alapot teremtsünk a jó terméshez. — Ez az, amire alapozunk — összegezte az agronómus a vetők mondatait. — Dolgozóink hozzáértő és felelősségteljes munkájára építve tehetjük évről évre magasabbra a mércét. Ennek alapján csinálhatunk olyan tervet, hogy a szemes kukoricából 80 hektárt kézzel törünk le, és az éppen maradt szárat lesilózzuk. Az irodában Alojz Hančin mérnök, a szövetkezet elnöke is elsősorban a dolgozók igyekezetét emelte ki. — Az őszi betakarítás kezdetén még három hetet késtünk a munkákkal. És most? Sok szakaszon pótoltuk a lemaradást, és közben olyan munkára is marad időnk, mint amilyen a gép által elhagyott cukorrépa összeszedése. Törvényszerűen kétszer járjuk be a területet, először a gép, másodszor pedig a szántás után. Azt is meg kell mondani, persze, hogy a levicei Agrostav és Jednota dolgozói, valamint a Gépipari Középiskola diákjai is segítségünkre voltak. Ez sem véletlen, hiszen jó előre megbeszéltük és írásban rögzítettük a segítés módját és idejét. EGRI FERENC Jövőre már nem lesznek munkát lassító forgók (A szerző felvétele)
