Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-03 / 273. szám, kedd
ZÖLDSÉGET, GYÜMÖLCSÖT ÉRLELT AZ ŐSZ Ai ftrszág asztalára Néhány hét óta árubőség van a zöldség- és gyümölcsüzletekben. Az eladók reggeltől estig szorgalmasan mérik a kért árut; almát, körtét, szőlőt, görögdinnyét, paradicsomot, káposztát, karfiolt... Szinte nem múlik el nap, hogy ne kerülne az asztalunkra valamilyen gyümölcs, vagy zöldségből készült étel. Ezért talán az sem érdektelen, ha betekintést nyerünk, milyen körülmények között termelődnek az étlapunkat gazdagító termények, mondjuk a vág sellyei (Saía) Barátság Egységes Földmü- vesszövet kezeiben. Persze, nem véletlenül ismerkedtünk éppen itt a zöldség- és gyümölcstermesztés kulisszatitkaival, hanem azért, mert ez a közös gazdaság a galántai járás olyan- mezőgazdasági üzemei közé tartozik, amelyek sok zöldséget termesztenek, A gyümölcstermesztésük kevésbé figyelemre méltó, viszont szőlő- termesztéssel komolyan foglalkoznak. A közel 150 hektáros kertészetet, az 59 hektárnyi szőlőt, az almakertet, a barackost Hlavatý Károly kertészre bízták. A több szövetkezet egyesüléséből létrejött közös gazdaságnak négy kertészkertje van. Vágsellyén kettő, Vághosszú- íalun (Dlhá nad Váhom) és Királyfán (Kráľová nad Vá- hom<) pedig egy-egy. A „házigazda“ a sellyei kertészetbe kalauzolt bennünket. A látvány, amely fogadott az őszt, az elmúlást idézte. Megtépázott fóliasátrak, üres üvegház, termésétől megfosztott paradicsomparcellák ... Már csak a káposztaföld volt érintetlen, da /-x ............ ..... ■n ip mt Elszállítják a termését Szedik, tisztítják a hagymát uz egyik húszhektáros parcellán azóta már annak begyűjtését is megkezdték a lányok, asz- szonyok. A kalerábé, a karfiol, az uborka betakarítását már befejezték. Közel 100 ezer koronát kapott értük a szövetkezet. — Az az igazság, Hogy ennél nagyobb bevételt terveztünk — mondotta a kertész. — Dehát az idei időjárás nekünk sem kedvezett. Sőt, ellenkezőleg! Mindaz, ami itt terem, csemegének számit, viszont ne higyjük, hogy a termesztése csak amolyan szórakozás. Bizony nehéz fizikai munkával jár. Miért nem gépesítik? — kérdezhetnénk, hiszen van erre is példa ... Igenám, de ebben a szövetkezetben a kertészkedés csak amolyan póttevékenység, s a távlati tervek szerint sem lesznek zöldséges gyümölcstermesztésre szakosítva, csak a szőlő termesztését bővítik. Csupán addig foglalkoznak ilyesmivel, amíg a felsőbb szervek e nélkülözhetetlen mezőgazdasági termékek specializált termesztését meg nem oldják. Ha ez megtörténik, a sellyei szövetkezet mentesítve lesz a jelenlegi viszonyok közepette nyereségesnek éppen nem mondható tevékenységtől. De egyelőre mégis foglalkozniok kell vele a lakosság jó zöldség- és gyümölcsellátása érdekében. A szőlőtermesztésnek van jövője ebben a szövetkezetben. A jelenlegi 59 hektárt az elkövetkezendő években 100 hektárra növelik. A sellyei efsz- nek négy szőlőskertje van. A szőlőtermesztésre a korszerű termelési mód jellemző. A régebben telepített szőlőknek csak minden harmadik sorát hagyták meg, az újabbakat pedig már olyan távolságra ültették egymástól, hogy közéjük mehessen a traktor, megművelhesse a sorközöket, s géppel permetezhessék meg a tőkéket. A fogyasztásra szánt szőlőt már mind a négy helyen leszedték, s átadták a felvásárló üzemnek. 115 ezer koronát kaptak érte. De az igazi szüret, a borszőlő szüretelése még nem kezdődött el, s így egyelőre csak a szőlőskertnek a csendjéből meríthettünk. Annál nagyobb volt a „forgalom“ az egyik húszhektáros hagymaföldön. Hagymát összesen negyven hektáron termesztenek. Mégpedig úgy, hogy a szövetkezet csak elveti a hagymamagot. A növényt a tenyész- idő alatt a tagoknak kell gondozni; négyszer megkapálni, s ha megérett, betakarítani. Egy-egy szövetkezeti tagnak hat ár hagymáról kell gondoskodnia. Persze, nem munkaidőben hanem azután, esetleg szombat-vasárnap. S hogy a hagymabetakarítás ne vegyen sok időt igénybe, a családtagok, feleség, testvérek, gyerekek, sógorok-komák is segítenek, s így egy két nap alatt „letudják“ az e téren rájuk háruló feladatokat. Egyébként ezért jó fizetség jár a szövetkezettől. A megtisztított, „szitaszerű“ zsákokba rakott hagymát Ko- pácsik Károly mérte meg a föld szélén, közben állandóan azt leste, jön-e már a teli zsákokért a teherautó. A Zelenina, a Zdroj, a Slovlik járművei felváltva hordják el a termést. — Bár szaporábban fordulnának — mondja Kopácsik bácsi, hiszen rengeteg, a hagyma. Sok termett az idén. Vannak közöttük fél kilós fejek is. ■«y % ' par udic somjaid Szüret az almáskertben. A fákról előreláthatólag 80—100 mázsa termést takarítanak be (Gyökeres György feltételei) Figyelemre és elismerésre méltó az a szorgalom, amely- lyel ennek a szövetkezetnek a dolgozói végzik a termés betakarítását, s azért is ez a nagy igyekezet, hogy ami megtermett, abból egy csepp se vesszen kárba, hanem eljusson rendeltetési helyére, az üzletekbe. KOVÁCS ELVIRA Megvédik a természet szépségei! Talajjavítási munkák a dél-csehországi kerületben 197a X. 3. Dél-csehországi barangolásaim mindig nagy élményt nyújtanak számomra. Dús lombú fákkal Övezett útjai mentén fel-felcsillannak a dombok, közé rejtett kisebb nagyobb tavak víztükrei. Tör-, ténelmet elevenítő várak és várkastélyok karcsú tornyai szökkennek az égbolt felé. Elbűvölő és megnyugtató ez a látvány. Egy ideig kerestem, kutattam a titkát: hogyan keletkezhettek ezek a tavak? A nemrég bezárt Éltető föld ’78 mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállításon végre megkaptam a választ. A Prágai Állami Meliorációs Vállalat és a Zbraslavi Meliorációs Kutató- intézet pavilonjában grafikonok,, dokumentumok és egyéb szemléltető eszközök nyújtottak betekintést a történelembe és a jelenlegi termé- szetátalakító tervekbe. A krónika szerint a valamikori földesurak úgy gondolták, hogy a mesterségesen létesített tavakban tenyésztett halakért jó pénzt kaphatnak. Ezért neves szakembereket — köztük Stepan Netolickit és Jakub KrČHfit — bíztak meg a hosszú lejáratú gigantikus munkák előkészítésével, a tervrajzok elkészítésével és a munkák kivitelezésével. A halastórendszert még a mai szakemberek is megcsodálják. A halastavakat egy 45 kilométer hosszú csatorna köli össze. A vízfölösleget levezeti és ha szükséges, akkor az egyes tavak vízmennyiségét növeli. Az elődök megkezdett munkáját ma a Mun- kaérdemrenddel kitüntetett České Budöjovice-i Állami Halgazdálkodási Vállalat dolgozói folytat* ják. Évente a 20 400 hektáros területen mintegy 14 500 tonna halat, 90 százalékban pontyot fognak ki. A tavak azonban komoly problémákat is okoznak. Nagy kiterjedésű területeken elmocsara sodott a föld. Főleg a treboni körzetben, ahol 897 kis tó mintegy 8680 hektáros területen fekszik. A mostani vízgazdálkodási szakemberek arra törekednek, hogy egyrészt újabb termőterületeket szerezzenek, másrészt, hogy a talaj- javítási munkákkal ne ártsanak a természetnek. Azt akarják hogy továbbra is meglegyenek a: mezőgazdasági, erdő- és halgazdálkodási feltételek. A legfontosabb feladat most a csatornák megtisztítása, hogy ilyen módon meggyorsuljon a víz lefolyása és csökkenjen a talajvíz szintje. Alapos előkészületek után ezt az igényes munkát már 13 000 hektáron elvégezték és a hatodik, valamint a hetedik ötéves tervidőszakban még. további tízezer hektáron szabályozzák a víz szintjét és teszik termővé a földet. A további körzetekben is nagyarányú munkára kerül sor. A dél-csehországi kerületben nemrégen még 260 ezer hektár mocsaras, illetve talajvizes terület volt. A prágai Hydroprojekt és a Ceské Budejovice-i Agroprojekt dolgozói évente, mintegy 12 ezer hektár földet tettek termővé. Ha a munkák továbbra is ilyen ütemben folytatódnak, további ezer meg ezer hektáron szánthatják fel a kis hozamú réteket és legelőket. Továbbra is festői, szép lesz ez a vidék és az emberek munkája nyomán gazdagabb is. RAJJ.A JÓZSEF A lakáskérdés megoldásának szerves része A magánlakás-építés Az égető lakáskérdés — világjelenség. Korántsem újkeletű, de egyre lényegesebbé válik. Elég, ha csak figyelembe vesszük, hogy a hetvenes évek második felére a Föld lakosainak száma elérte a 3,5 milliárdot, és azt a feltételezést, hogy az ezredfordulóra ez a szám csaknem a duplájára növekszik, amikor várhatóan mintegy 6,5 milliárd ember elhelyezéséről kell gondoskodni. Mindez — hozzávetőleges számítások alapján — azt jelenti, hogy kb. 1,5 milliárdnyi lokásegységet kell megépí tenie az emberiségnek, ez pedig több, mint amennyi az emberiség eddigi történelme folyamán megépült. Ebből a tényből a reánk háruló gondot csak részben csökkenti a kérdésnek az az oldala, hogy e demográfiai robbantásból a fejlődő országokra esik az „oroszlánrész“. Tehát a lakások kellenek mindenképpen, egyre gyorsabban és egyre több. Hogyon...?I Ez a kérdés egyre inkább nagyobb hangsúlyt kap. Szlovákiában pillanatnyilag a lakások mintegy 30 százaléka magánerőből, egy-két lakásos épületben valósul meg. Az arány a déli járásokban a szlovákiai átlag fölött van — meghaladja az 50 százalékot. A lakosság számanak növekedése pedig nemcsak a lakásproblémát teszi égetőbbé, hanem élelmezésügyi kérdés is, ez pedig az építési terület ésszerű kihasználását is megköveteli... A cél tehát, hogy a magánerőből épülő családi és társasházak a jövőben ne az eddigi formában épüljenek, hanem magasabb színvonalon, korszerűbben, fejlettebb technikával, illetve építési technológiával, szervezettebben, gazdaságosabban, gyosabban, olcsóbban, jobban és — szebben is! A településtervezés tehát hovatovább igényesebb feladatot ró az illetékesekre. Mindenképpen a korszerű beépítési formákat kell szorgalmazni, azokat, amelyek a telepszerű és csoportos sajátlakás-építés terén is széles körben alkalmazhatók. Ennek magyarázata egyszerű és ésszerű. A hagyományos, szubadon álló beépítés maximális laksűrűsége ugyanis viszonylag alacsony, mintegy 50 fő hektáronként. Ezzel szemben a sűrű beépítésű átriumházak ún. szőnyegtelepíté- sevel elérhető ennek a laksűrűségnek akár az ötszöröse is, 250 fő hektáronként. Tehát azonos nagyságú területen 15 családdal szemben közel 100 család helyezhető el, változatlanul egymástól független lakásokban. A területtakarékos kialakításon túlmenően a telkek közművesítése is gazdaságosan oldható meg, ugyanakkor az egyes átriumházak rendelkeznek az önálló családi ház minden előnyével. A családi háztól a társas házig A lakosság számának állandó gyarapodása tehát a települések népességének gyarapodását is jelenti. Ez pedig elképzelhetetlen a települések arculatának megváltozása nélkül, hiszen a beépítendő területek növekedése nem történhet a népességnövekedéssel egyenes arányban. A korszerű településfejlesztés korszerű területgazdálkodást, gazdaságosabb telekkihasználást kíván. Ez az igény csak a korszerű csoportos családiház- és telepszerű társasház-építésekkel elégíthető ki. Persze, nem zárjuk ki teljesen a jövő magánlakásépítési módozataiból a családi házak építését, de ezek a területpa- zarló megoldások közé tartoznak, közművesítésük is a legdrágább. A korszerű: a csoportházas beépítés. Persze, ezek a beépítési módok feltételezik rendezési terv létezését, csakis elkészülésük után telepíthetők. A nálunk szorgalmazott és támogatott beépítési módok a sorház, az átriumház (legalább 8 lakás „szőnyegtelepítése esetén) és a teraszház. Korszerű — mondjuk ma, pedig „nihil növi sub sole“, azaz: nincs új a nap alatt — mondták már a régi rómaiak is, és h mondás a fentiekre is vonatkozik ... Az első emeletes sorházas lakótelepei az újkor hajnalán 1519-ben Angsburgban építtették munkásaiknak Európa nagy bankárai, a Fuggerek ... Előnye, hogy mindössze 6—8 méter széles telkeket igényel a sorház. Lehet földszintes, vagy belső lépcső alkalmazásával készülhet kétszintes lakásokkal. Ez utóbbi esetben legalább háromszobás lakások létesítése célszerű, de ez manapság már szinte alapkövetelmény — az építő részéről... Az átriumház elődjét a rómaikori villák belső udvarában lelhetjük fel... A mai tipikus átriumház „L“ alakú épületből és a házak közötti zárt négyszögű térből, 25—35 négyzetméteres ' -triumból áll. Előnyük, hogy földszintesek,, egymás mellé építve elérhető velük a 9 lakásos társasházak lakstírtísége. A teraszház eredetét a hegyoldalra települt afrikai falvakban kereshetjük, ahol a sárral tapasztott egyik kunyhó teteje a másik kunyhó előteréül szolgál ... A beépítésre alkalmas sík telkek az egész világon fogyóban vannak, azért szükségszerűvé vált a' lejtős területek terephez alkalmazkodó, korszerű beépítése. A terasz- ház nagy előnye, hogy az építési területek szinte maximális kihasználását teszi lehetővé. Sík területeken is építhetők; ilyenkor két teraszházat egymásnak háttal összeforgalva ún. dombház jön létre. Már számos országban épülnek ilyen lakódombok. A helyhiány determinálta, 'hogy nem lehet mindenkinek önálló háza, kertje. Ezért a lakások egymás mellé és fölé rétegeződésével kialakult a többlakásos többszintes lakóépület. Már az ókori Rómában is voltak háromemeletes bérházak . .. Nálunk általában 4, 6, 9 és 12 lakásos társas- házak épülnek. Nemcsak terii- ffit megtakarítást eredményeznek, hanem a legolcsóbb magánépítkezési forma, és az állam is megfelelően honorálja — kölcsönökkel... A közízlés megváltoztatásáért A közfelfogásban kialakult egy helytelen elv, miszerint: „A pénzemért azt építek, amit akarok“. Valóban így van ez?! Vegyünk egy példátl Egy személygépkocsi ára — mondjuk — 50 000 korona. A gépkocsinál elfogadja mindenki, amit a szakemberek, formatervezők megkonstruáltak. Egy háromszobás családi ház költsége — önerőből történő felépítés esetén is — a személygépkocsi árának az ötszöröse. A gépkocsit 5—10 év után újra cseréli tulajdonosa, a lakások azonban 2—3 emberöltőre épülnek. Az elrontott elrendezés nyűgét és hátrányait nemcsak az építtetők, hanem utódaik is kénytelenek lesznek elszenvedni, mert a hibák nehezen vagy egyáltalán nem korrigálhatok. A rossz tervek gazdaságtalanok is mind az egyén, mind a népgazdaság szempontjából. Hosszas, fáradságot nem ismerő felvilágosító munkára és minél több felépített, szép lakásra van szükség, hogy az építészeti közízlés megváltozzék, és arra, hogy minél többjük gazdaságos — korszerű — beépítési móddal valósuljon meg. Mert kell a lakás, de kell a (mezőgazdasági) terület is. Az ezredfordulóra sokan leszünk ... MÉSZÁROS JÁNOS
