Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-18 / 288. szám, szerda
MII oMkokti h EHSI-bm 0EO (CSTK | — Ötödik hetébe lépett az ENSZ közgyűlésének 33. ülésszaka Megkezdte tanácskozását a világszervezet különleges politikai bizottsága — mindenekelőtt a világűr békés felhasználásával összefüg gő kérdésekről. Első ízben ült össze a biztonsági kérdésekben illetékes JL számú főbizottság Is. A küldöttek megkezdték a vitát az JENSZ rendkívüli leszerelési Ülésszakán hozott határozatok megvalósításáról A közgyűlés pléuuma megkezdte a fejlődés és gazdasági ogyUttműködés kérdéseinek megvitatását. A vitát, amely valószínűleg több napig tart, a fejlődő országokat magába foglaló 77-ek csoportja indította. Kérésükre ti plénum foglalkozni fog az- »al a problémacsoporttal, ömely a fejlődő országok véle menye szerint fékezi a nemzetközi gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottság tevékenységét. Az ENSZ szociális, liuinanitá- rias és kulturális bizottságainak tárgyalásai mindenekelőtt a nemzetok önrendelkezési jogának általános éryényesíté- sét, és a faji megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetését érintették. A bizottság hétfő délutáni ülésén a Palesztinai Felszabadítási Szervezet megfigyelője élesen bírálta Izrael, az Egyesült Államok és Egyiptom politikáját a palesztin néppel szemben. « Iván Garvalov, a Bolgár Nép- köztársaság küldötte figyelmeztetett arra, hogy a nemzetek önrendelkezési jogának megsértése komolyan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. COSTA RICA DIPLOMÁCIAI GYŐZELME AZ AÁSZ BAN Arabközi tanácskozás Bejrút mellett TERVEK A LIBANONI VÁLSÁG RENDEZÉSIRE (ČSTK) — |A Beitetldig- paiotábun, a libanoni elnök nyaralóhelyén Bejrút közelében negyedik napja tart az Arab Liga Libanonban állomásozó alakulatait szolgáltató és finanszírozó államainak külügyminiszteri konferenciája A külügyminiszterek a Bejrút és környékének békéjét biztosíto munkadokumentumról tanácskoznak. A tárgyalások zárt ajtók mögött folynak. A konferenciához közel álló Jól értesült körök szerint többek között megtárgyalják Szár- kisz elnök globális tervét, mely a harcok végleges beszüntetését, a libanoni válság megoldását szorgalmazza. A terv leg érzékenyebb pontja az a törekvés, hogy Kelet-Bejrútban a jobboldali keresztény milicis- táktól elkülönítsék a szíriai egységeket és Szaúd-Arábia, valamint az Arab Emírségek egységeivel váltsák fel őket. Khaddam szíriai és Fejszál szaúd-arábiai külügyminiszter sajtótájékoztatójukon azért szálltak síkra, hogy a konfliktust maguk az arabok oldják meg, és elítélték azokat a törekvéseket, amelyek a libanoni válságot nemzetközivé akarták szélesíteni. (ČSTK) — Az Amerikai Államok Szervezetének Állandó Tanácsa hétfőn este határozatot fogadott el, amelyben elítéli Nicaraguát, amiért légiereje szeptember 12-én és 13- án megsértette Costa Rica légiterét és tüzet nyitott polgári személyekre. A hírmagyarázók az amerikai államok legfelsőbb szervének ezt a határozatát úgy értékelik, mint Costa Rica nagy diplomáciai győzelmét, —■ főleg ha tekintetbe vesszük, hogy az AÁSZ ban még mindig nagy befolyása van az Egyesült Államoknak, amely a Somoza- dinasztiát támogatja. Rafael Calderon Costa Rica-i külügyminiszter a San Jose-i sajtókonferencián megelégedéssel nyilatkozott az AÁSZ határozatáról. A Costa Rica-i képviselők az utóbbi napokban kétszer is figyelmeztették az Amerikai Ál lamuik Szervezetét: ha nem ítéli el Nicaraguát a határsértésért, akkor mérlegelni fog)a„ hogy továbbra is tagja maradjon-e az AÁSZ-nak. BERLIN A Varsái Szerződés katonai tanácsának ülése (ČSTK) — Berlinben folyta-í tódott a Varsói Szerződés tag-, államai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülése, A tanácskozáson a katonai ta-! nács bolgár, csehszlovák, magyar, lengyel, román, szovjet és NDK-beli tagjai vesznek részt. Az ülésen Viktor Kulikov marsall, az egyesített fegy^ veres erők főparancsnoka el-, nököl. Erich Honeckernek, a Német' Szocialista Egységpárt Közpon-; ti Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsa elnökének nevében Karl-Heinz Hoffmann hadseregtábornok, nemzetvén de Imi miniszter üdvözölte a ta-: nácskozás résztvevőit. Annak & meggyőződésének adott hangot, hogy a katonai tanács ülése erősíteni fogja a szövetséges szocialista országok hadseregeinek együttműködését, s növeli harci erejüket és készen* létüket. Az NDK nemzetvédelmi minisztere a szocializmus és a béke védelmének érdeké^ ben eredményes munkát kívánt a tanácskozás résztvevőinek. A NAGYTŐKE JAVÁRA — A DOLGOZÓK ROVÁSÁRA Az amerikai kongresszus két évi munkájának mérlege KEBELBARÁTSÁG A chilei külügyminiszter Pekingben (ČSTKI — Hernan Cubillos chilei külügyminiszter tegnap Pekingbe utazott, ami ismét igazolja, hogy a kínai vezetés szövetségesnek tekinti a chilei fasiszta rendszert. A látoga1- tást Cubillos politikai és gazdasági szempontból rendkívül jelentősnek minősítette. Célja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítése. A chilei nagykövetség hírei szerint Cubillos a kínai vezetőkkel kormányközi megállapodást készít elő a gazdasági együttműködésről. Az 1973-as chilei fasiszta puccs után Kína nem Szakította meg kapcsolatait Pinochet diktatúrájával, ellenkezőleg rendkívül gyorsan kiutasította az országból Allende elnök nagykövetét. Az 1973-as évhez viszonyítva tavaly az ötszörösére emelkedett Chile kínai exportja, az 1976—1977-es évben pedig Kína 200 millió dollár értékű kölcsönt nyújtott Chilének. A készülő kormányközi megállapodás ezeket a kapcsolatokat még tovább szándékozik mélyíteni. (ČSTKI — A jobboldali irányzatok lényeges megerősödése az Egyesült Államok uralikodó köreinek bel- és külpolitikája ban és az amerikai dolgozók jogainak korlátozása jellemezte az Egyesült Államok Kongresz- szusánaik 95. ülésszakát, amely nek október 15-ével ért véget kétéves (megbízatási időszaka A szenátorok és a képviselőház tagjai most felkeresik választási körzetüket, hogy belkapcsolódjanak a novemberi vá lasz - tások előtti kampányba. Novemberben választják meg a szenátus egyharmadát és választják teljesen újjá a képviselőházat, ugyancsak most ikerülnek im;g választásra az államok kormányzói, valamint a helyi igazgatási szervek. A katonai-ipari komplexum nyomására a Kongresszus teljem mértékben eleget tett a Penta gon követelésének, amikor a AZ ECUADORI KOMMUNISTÁK A DEMOKRATIKUS VÁLTOZÁSOKÉRT (ČSTK) — Ecuador Kommunista Pártja harcba szólította az ország haladó erőit a demokrácia védelmében és az új alkotmány életbe léptetéséért, amelyet a lakosság széles rétegei ez év januárjában fogadtak el. A Pueblo, az ecuadori kommunisták napilapjának vezércikke elítéli a reakciós körök intrikáit, melyek célja, hogy bizalmatlanságot keltsenek az új alkotmánnyal szemben. Az új alkotmány egyébként számos haladó intézkedést tartalmaz, mint például az állami gazdasági szektor megteremtését, a természeti kincsek államosítását, az írástudatlanok politikai jogainak elismerését stb. — idén október 1-én megkezdődött — költségvetési évre rekordösszeget, 117,3 mllliérd dollárt szavazott meg a számára. Ugyancsak jóváhagyták a különböző külföldi „segélyprogramokat“, amelyek Washington stratégiai és politikai érdekel biztosítására szolgálnak a világ más részeiben. A kongresszus több intézkedést hagyott jóvá, igyekezve az ország gazdasági nehézségeinek még nagyobb részét a lakosságra hárítani. A Kongresszus döntései azon- lian teljes mértékben kielégítik a monopóliumokat. További sokmilliárdos nyereségeket biztosít számukra az új adóreform -törvénytervezet, amely lénye-* gesen csökkenti a nyereségág dót. Csökken a bizalom Carter iránt Azt, hogy az amerikaiak elégedetlenek Carter elnök eddigi politikájával, főként azonban az ország gazdasági irányításával, igazolja az a közvélemény-: kutatás is, amelynek eredményeit a Time című hetilap ép« pen szombaton tette közzé, amí« kor a Kongresszus jóváhagyta az energia- és az adótörvényt. A lap szerint 19 hónappal ezelőtt ezekben a kérdésekben a megkérdezetteknek még harminc, most azonban már csaik tizenkilenc százaléka volt biza-> lommal Carterhez. Kommentárunk Becs: Mii javasolnak a szociaisia országok? Szeptember második felében kezdődött Bécsben a Közép- Európában állomásoztatott fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások új fordulója. A feleknek a bécsi tárgyalásokon elfoglalt álláspontjához Jurij Molcsanov, a történelemtudományok kandidátusa, az APN szemleírója fűz kommentárt. 1978 X. 18. A leszerelés problémáival összefüggő két- és sokoldalú kapcsolatok között különleges hely illeti még a Bécsben folyó tárgyalásokat, amelyeken tizenegy ország vesz részt közvetlenül: egyrészről a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, másrészről az Amerikai Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Kanada és Luxemburg. Ha e tárgyalásokon megállapodásokat érnének el, ez nagy jelentőségű lenne az európai kontinens helyzetének egészségesebbé válása szempontjából, s a világ általános politikai légkörére is pozitív hatással lenne. Az 1973 ősze óta folyó bécsi tárgyalások azonban — a nyugati országok hibájából — még mindig nem jutottak el az eredményes befejezéshez. A Szovjetunió és más szocialista országok tekintettel a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erőinek Közép-Euró- pában kialakult hozzávetőleges egyensúlyára, kezdettől fogva amellett szálltak síkra, hogy összeegyeztetett és radikális intézkedésekkel lényegesen csökkentsék ennek az egyensúlynak a szintjét, de senkinek a javára se bontsák meg azt. Ezt a célt követte eredeti javaslatuk arról, hogy a tárgyalások valamennyi közvetlen résztvevője több mint 15 százalékkal csökkentse az ebben a körzetben állomásoztatott fegyveres erőinek minden fajtáját. Más megközelítés vezérli a tárgyalások nyugati résztvevőit. Ennek lényege az, hogy igyekszenek egyoldalú előnyöket biztosítani maguknak s megváltoztatni az erőviszonyokat. Arra az alaptalan állításra hivatkozva, hogy a szocialista országok állítólag „jelentős fölényben“ vannak a közép-európai fegyveres erők létszáma terén, a két csoportosulás csapatainak úgynevezett „aszimmetrikus“, vagyis egyenlőtlen csökkentésére törekednek. A valóságban azonban a NATO-országok és a Varsói Szerződés államai Közép-Euró- pában állomásoztatott csapatainak sem összlétszámában, sem itteni szárazföldi erőinek számában nincs semmilyen aránytalanság. A tárgyalások nyugati résztvevői mindazonáltal továbbra is ragaszkodtak a fegyveres erők egyenlőtlen csökkentéséhez „paritás“ létrehozása céljából. Az ő tervezeteik szerint a Szovjetuniónak és a többi szocialista államnak 240—250 ezer fővel, a NATO-országok- nak pedig csak 80—90 000 fővel kellene csökkenteniük közép-európai csapataikat. Emellett a szovjet csapatok csökkentése majdnem háromszor akkora lenne, mint az Egyesült Államok fegyveres erőié. Eközben a NATO-országok, miután elutasították a Varsói Szerződés államainak azt a javaslatát, hogy a közép-európai fegyveres erők létszámát a jelenlegi szinten fagyasszák be, míg egyezményt nem kötnek — tovább fokozták katonai előkészületeiket ebben a körzetben, s ezáltal új nehézségeket idéztek elő a tárgyalásokon. A legutóbbi években, már a helsinki konferencia után, a szocialista országok haladás elérésére irányuló, új kezdeményező lépéseket tettek Bécsben, pontosították javaslataik tartalmát, és számos vonatkozásban előzékenységet tanúsítottak a nyugati országok kívánságai iránt. Többek között kifejezték hajlandóságukat arra, hogy kezdetben csak a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a szóban forgó körzetben levő csapatait csökkentsék, a tárgyalások más résztvevői fegyveres erőinek és fegyverzeteinek szintjét pedig „fagyasszák be“, s ez a második szakaszban essék csökkentés alá. A szocialista országok továbbá azt javasolták, hogy a tárgyalások mindegyik résztvevője csapatait, fegyverzeteit és haditechnikai eszközeit a csökkentés körzetében levő katonai potenciáljának szintjével arányosan csökkentse. 1978 júniusában a szocialista országok új, konstruktív javaslatokat terjesztettek elő, amelyek lehetővé tették, hogy a bécsi tárgyalások végül kijussanak a zsákutcából. A szocialista országok kijelentették, hajlandók eleinte csak szárazföldi csapataikat csökkenteni s tartózkodni a légierő csökkentésétől — amihez a nyugati küldöttségek ragaszkodtak. A szocialista országok továbbá azt javasolták, hogy Közép-Európában a NATO és a Varsói Szerződés államai fegyveres erőinek csökkentése következtében egyforma közös plafont állapítsanak meg mindi egyik csoportosulás számára —> s ez 900 000 katona legyen, ezen belül pedig 700 000 főnyi szárazföldi haderő. Egyúttal a szocialista országok elvi álláspontjának lényege az, hogy a közös — vagy mint Nyugaton nevezik — kollektív plafonok meghatározásának nem szabad az erősebb állam számára megengednie azt, hogy csapatait a gyengébb szövetséges csapatai csökkentésének rovására gyarapítsa. A nemzetközi közvélemény újabb bizonyítékot kapott arról, mennyire őszintén és komolyan törekednek a szocialista országok arra, hogy a bécsi tárgyalásokat az egyezmény gyakorlati előkészítésének medrébe tereljék. Ez azonban csak az erőfeszítések kölcsönösségének feltétele mellett lehetséges. „Mi a NATO-országokhoz fordulunk: végül lássunk dologhoz — állapította meg L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — az egyezményhez feltétlenül van már alap. Most minden a Nyugat politikai akaratától függ.“ (APN) Amint már hírül adtuk, Leonyid Brezsnyev és Alekszej Kosziéin a Kremlben fogadta Iluari Bumedien algériai elnököt, aki baráti munkalátogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. (Felvétel. CSTK — TASZSZ] Megválasztották az új pápát Lengyel származást", az egyházfő (ČSTK) — Mint már jelentettük, Rómában hétfőn Karol Wojtyla lengyel bíborost, krakkói érseket választották meg pápává. A vatikáni konklávén október 14-e óta részt vevő bíborosok hétfő este egyeztek meg személyében. Karol Wojtyla 1920-ban született a krakkói vajdaságban, Wadowicéban. 1958 óta volt püspök, 1964-ben lett krakkói érsek, és VI. Pál pápa 1967-ben nevezte őt ki bíborosnak. Az új pápa a II. János Pál nevet vette fel. Több mint 400 év óta ő az első nem olasz származású pápa.
