Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-18 / 288. szám, szerda
Húsz év mérlege PONTOS ÉS FEGYELMEZETT MUNKÁVAL A Nováky Egységes Földmű- vesszővétkezet tagjai az elmúlt Kapókban ünnepelték gazdaságuk 20 éves fennállását. Az ünnepi és egyben értékelő gyűlés egy minden tekintetben eredményes időszak végére tett pontot. Növénytermesztési és állattenyésztést eredményeikkel egyaránt már évek óla a príe- vidzai járás kiváló földműves- szövetkezeteinek sorába tartoznak, amit az idén kapott Mun kaérdemrend is Igazol. Az itteni földművesek hely zele egy cseppet sem irigylésre méltó. Hegyaljai burgonyaöve zetben gazdálkodnak, a vegyipar és bányaipar fellegvárainak árnyékában, s amint csak knr1300 liter tejet termelnek meg. A/ 500 szarvasmarhából 24!) a tehén, i>s évi 3700 literes lejési átlagot érnek el. A hízósertéseiknél 1900-as állománynál állatonként 50 dekagramm íi napi átlagos súlygyarapodás, és a .120 kocától évente anyánként átlagosan 23 malacot választanak el. Mi e sikerek titka. mivel érik el, hogy <i járásban náluk legnagyobb a munkatermeié kenység ezektől a kérdésekről beszélgettünk František (Ui fával, a földművesszövelkezet elnökivel. — Olyan fejlett iparral rendelkező vidéken, mint amilyen a miénk, nagyon lényeges kérEgy kis probléma, de semmiség A szövetkezet elnöke és agronómusa az őszi munkák végzését értékeli szerű termelési módszerekkel és megfelelő munkafeltételekkel lehet ellensúlyozni. A munka a szó szoros értelmében mesterembereket igényel, erről a szövetkezet határában tett körutunk során is meggyőződtünk. A szántó harmada 12 százalékot is meghaladó lejtős terület, s alig akad parcella, amely felett egy két irányban ne húzódna villanyvezeték. A földterület hetedrésze bányatér felett van. A szövetkezet dolgozói élükön a vezetőséggel ellensúlyozni tudják e nehezítő körülményeket és a 701 hektár mező- gazdasági földterületet — amelyből 595 hektár a szántó-, helyes agrotechnikával gazdaságosan hasznosítják. A növénytermesztésben három kultúra dominál, a gabona, a burgonya és a takarmányfélék. A termesztési sikerekben nem kis része van Sámuel Stru- hárnak, a szövetkezet agronő- musának. Ilyen dologidőben nem is találhattuk volna máshol, mint a határban, ahol javában folyt a magágykészítés és a búzavetés. — A rendkívüli év rendkívüli munkaszervezést igényel — kezdte az agronómus. — A megkésett vegetáció miatt szántás után nem hagyhatjuk annyit pihenni a földet, mint más óvekben, hiszen a vetés agrotechnikai ideje is sürget. Ezen a területen — mutatott a vetőgépek irányába — burgonyát termesztettünk, nem kis sikerrel, hiszen 205 mázsát takarítottunk be hektáronként. És ezzel eljutottunk ahhoz a témához, ami a legjobban érzékelteti a szövetkezetben folyó sikeres munkát. A heiktár- hozamok ezek, amelyek a helyi talaj és éghajlati viszonyokhoz képest valóban figyelemre méltóak. Gabonát 370 hektáron termesztettek és 50,8 mázsás termés átlagot értek el hektáronként. Nem kisebb sikerek fémjelzik a takarmánylermesztést, amely az eredményes állattenyésztés alapja. Jó hektárhozamot adott a silókukorica, sokat pótoltak a takarmánykeverékek és sikeresen termesztik az évelő takarmányokat. A lucerna egy részéből zöldlisztet készítenek. Az évelő fűféléket a mintegy 100 hektárnyi területről közvetlen etetésre használják, illetve szenázsolják, vagy szénának szárítják. Elsősorban a megfelelő ta- karmányalappal magyarázható, hogy egy hektár mezőgazdasági földterületre átszámítva már évek óta. 430 kilogramm húst ód dés, hogy milyen feltételek között hs milyen gazdaságosan termelünk. Az állaltenysztésben már évekkel korábban bevezettük a két műszakot, és párhuzamosan megfelelő szociális teltételeket is biztosítunk. Kellő arányban érvényesítjük az anyagi érdekeltséget, és természetesen az olyan jelentős tényről sem feledkezünk meg, mint amilyen a széleskörű munkaverseny. Nem véletlen, hogy épp szocialista munkabrigádjaink tagjai érik el a legjobb eredményeket. Az egyik tehén- istálló 20 tagú kollektívája Magdalénu Vargová vezetésével már az aranyfokozatért versenyez, és elsősorban a brigád tagjainak köszönhetjük tejter- melési sikereinket. A sertéshizlaldában is bronzérmes szocialista munkabrigád dolgozik, Helena Matoušková vezetésével, és a növénytermesztést sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ahol Antonin Zembera ezüstérmes ifjúsági szocialista mun- kabrigádja évről évre kiváló eredményeivel hívja fel magára a figyelmet. A brigád tagjainak nem kis érdeme van abban, hogy sikeresen teljesítjük azokat a feladatokat, amelyek a gabona és takarmánytermesztés szakaszán ránk várnak, és az is, hogy már az idén elértük az 1980-ra tervezett szintet. Mindig és mindenütt alapkövetelmény a helyes agrotechnika, és ilyen értelemben az idei, egyáltalán nem könnyű őszön sem teszünk semmiféle engedményt. JOZEF SLUKA az egész, rövidesen indulhatunk (A szerző felvételei) | Kommentáljuk Maalapok és tartalékok Népgazdaságunk magas fejlettségi szintjét bizunyitja többek között az is, hogy a termelőkapacitások állóalapellátása évről évre javul. Erről tanúskodnak az újonnan felépült, korszerűen felszerelt kapacitások és a meglevőkben az elavult gépek és berendezések újakkal való kicserélése. A nagyarányú népgazdaságfejlesztési programnak köszönhető, hogy az iparban az lSfiO as évi állóalap-ellátás szintje — egy dolgozóra számítva — 1976-ra 84,2 százalékkal emelkedett. Örülhetünk ennek a kimagasló eredménynek, de ugyanakkor azt is meg kell vizsgálnunk, hogy megte- szün ke mindent az állualapok kihasználásáért. Sajnos, már évek óta tartó probléma szinte csaknem valamennyi népgazdasági ágazatunkban, hogy a műszak- szám nem emelkedik, ellenkezőleg: csökken. Ezt az elgondolkodtató kérdést általában a munkaerőhiánnyal szokták az illetékesek megindokolni. Ez az indoklás az esetek egy részében elfogadható. Ezzel szemben semmiképpen sem fogadhatók el azok a magyarázkodások, amelyek arra próbálnak választ adni, hogy miért csökken egy-egy vállalatban, üzemben az állóalapok hatékony kihasználása. Kétségtelen, hogy szükség van a gépek és berendezések időszakonkénti javítására, karbantartására — ez végső élettartamuk meghosszabbítását, johb kihasználásukat szolgálja. Ezekkel az „üresjáratokkal“ a terv számol is, de számos esetben a javítáfi és karbantartási feladatok végrehajtásakor nem ütemterv szerint végzik a teendőket. Az ütemtervtől való eltérés pedig legtöbbször a szervezetlenség következménye. A javítások végrehajtásáért felelős dolgozók nem gondoskodnak idejében pótalkatrészekről, illetve — és ez sem kivételes eset — a pótalkatrészek szállítói nem tesznek eleget a megrendeléseknek. A nagyvállalatokban, üzemekben állandóan keresik a javítások és karbantartások terén rejlő tartalékok feltárását és kihasználását. Tény, hogy az egyre nagyobb sorozatokban történő gyártás feltételei a hagyományostól eltérő javítási és karbantartási formákat követelnek meg. Egyre jobban előtérbe kerülnek a szerviz szolgáltatások. Ezek a szolgáltatások nem ismeretlenek, csak — mint például a gépiparban — kevésbé kihasználtak. Az ok: a szolgáltatás nem megfelelő színvonala, a szükséges pótalkatrészek hiánya. Az pedig nagyon gyakori, hogy néhány korona értékű pótalkatrész hiánya következtében kell állnia egy nagy munkatermelékenységgel dolgozó gépnek, illetve berendezésnek. A néhány napos kiesés több mint bosszantó, jelentős népgazdasági kár. Tény, hogy a szerviz szolgáltatások fejlesztésével, színvonalának emelésével az egyes termelővállalatokban jelentős megtakarítások érhetők el a javítások és karbantartások színvonalasabb elvégzése révén. Ha ugyanis a bonyolult gépek és berendezések javítását csupán erre a tevékenységre szakosodó, magas képzettségi színvonalú kollektíva végzi, akkor a várt eredmény nem marad el. Számos gyakorlati példa bizonyítja, hogy ennek a javítási, karbantartási formának jövője van, és mindent meg kell tenni színvonalának emelése érdekében. A feladat nem könnyű, végrehajtását átgondoltan, szervezetten kell elvégezni. Az állóalapok és -eszközök kihasználásának növelése minden dolgozó feladata. Azé is, aki közvetlenül a gépet kezeli, de azé is, aki a gép üzemképességéről gondoskodik. Tartalékok és lehetőségek a munka javítására mindkét szférában vannak — csak fel kell ismerni ezeket, és mindent el kell követni kihasználásukért. PÁKOZDI GERTRÜD .Fegyelmezett katonák, hazánk megbízható védői lesznek A Honvédelmi Szövetség és a fiatalok nevelése A második világháború után a fejlett országok hadseregeiben új, korszerű, bonyolult gépeket és felszereléseket vezettek be. Nemcsak az atomfegyverekről és más tömegpusztító eszközökről van szó, hanem a csapatmozgást irányító, oz ösz- szeköttetést, a vezetést korszerűsítő műszerekről is. A tudomány és* a technika egyre gyorsabban érvényesült a hadseregekben és ma döntő anyagi erőt jelent a fegyveres konfrontáció esetében is. Mindez befolyásolta az emberrel — a katonák kiképzésével és felkészítésével szemben támasztott követelményeket. Néphadseregünk is a korszerűsítés és automatizálás útján halad a hatékony védelem objektív követelményének megfelelően és ezért meg kellett oldania a katonák — a harci tevékenység dönlő tényezői — alapos felkészítésének feladatát is. Az igényes felkészítés és az állandó harci készültség bonyolult kérdéseit úgy oldottuk meg, hogy a sorköteles fiatalok még a katonai szolgálat előtt bizonyos kiképzésen esnek keresztül a Honvédelmi Szövetségben. A Honvédelmi Szövetségben a fiatalok felkészítése arra irányul, hogy olyan ismereteket és készségeket sajátítsanak el, amelyek lehetővé teszik a bonyolult harci technika gyors megismerését és azáltal lényegesen lerövidül a tényleges szolgálatra behívott katonák alkalmazkodása. Egyúttal azt is elértük, hogy a két év letelte után leszerelő katonák távozása a hadseregből nem befolyásolja az állandó harci készültség színvonalát. A sorköteles fiatalok nevelése és képzése két szakaszban, a Honvédelmi Szövetség kikén- ző központjaiban folyik. Az első szakaszban a 18 éves fiatalok megismerkednek hadseregünk katonáinak alapvető tevékenységével. A sorozás után a kiképzés második szakasza 'következik, amelyben folytatják az alapismeretek elsajátítását, de ugyanakkor szakmai ismeretekre is szert tesznek. A gépkocsivezetők, az összekötők és más szakemberek képzése is itt kezdődik meg. A kiképzőközpontokban a képzést minden szakterületen önkéntesek, altisztek, tartalékos tisztek, az autóiskolák tanítói, a Csehszlovák Vöröskereszt, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége, a katonai bíróságok és ügyészségek tagjai és mások vezetik. A felkészítés fő célja a fiatalok öntudatos világnézetének kialakítása, a szakismeretek elsajátítása, a fizikai erőnlét fokozása. A szocialista versenynek úgy mint egész társadalmunkban, a kiképző központokban is szilárd helye van. A Honvédelmi Szövetség Központi Bizottságának irányelvei alapján szervezett versenyeket aktivisták és a SZISZ-tagok irányítják. Ezek a versenyek jelentősen elősegítik a felkészítés színvonalának emelését. A fiatalok megszerezhetik a kiváló felkészülésért, a példás lövész, valamint a képzettségi jelvényt. A tapasztalatok szerint egyre többen kapcsolódnak be a versenybe és a versenyzés kedvezően befolyásolja a felkészülést. Az utóbbi időszakban a fiatalok 29 százaléka szerezte meg a kiváló felkészülésért, 26 százaléka a kiváló lövész és 34 százaléka az képzettségi jelvényt. A honvédelemmel kapcsolatos ismeretek sokoldalú elsajátítására irányul a versenyzés további formája, amelynek keretében a fiatalok politikai ismerteikből, a gépfegyver kezeléséből, éleslövészeiből, gránátdobásból, egészségügyi és topográfiai ismeretekből, a tömegpusztító fegyverek elleni védelemből, és a testi edzettségből vizsgáznak. A győztes csoportok tovább jutnak a verseny járási, kerületi, majd országos fordulójába. Idén au* gusztusban az országos forduló győztes csapatai részt vettek a Szovjetunióban, Volgográd- ban egy nemzetközi honvédelmi sporttáborban. 1979-ben Csehszlovákia szervezi meg a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi sporttáborát augusztus második felében a közép-szlovákiai kerületben. A Honvédelmi Szövetség III. szlovákiai és VI. országos kongresszusa előkészítésének időszakában érlékeltük azt is, hogy az állam és a párt honvédelmi politikájának megvalósítása keretében milyen eredményeket értünk el a fiatalok felkészítésében. Megelégedéssel állapíthattuk meg, hogy a Honvédelmi Szövetségben felkészített fiúk minden téren helytálltak. Erről tansúkodnak a néphadseregben végzett felmérések is. A fiatalok öntudatos, fegyelmezett katonák, szocialista hazánk megbízható védői lesznek. Továbbra is tervszerűen és céltudatosan készítjük fel fiataljainkat a katonai szolgálatra, arra neveljük őket, hogy tudatosítsák a védelem szükségszerűségét, személyes felelősségüket a szocializmus védelméért a Varsói Szerződés tagállamai keretében és így valamennyien hozzájáruljanak a népünk békés munkájához szükséges feltételek megteremtéséhez. ^ ANDREJ BLASKO alezredes, a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának osztályvezetője 1978. X. 18.
