Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-12-22 / 253. szám, péntek

Értük és velük Mindannyian tudjuk, hogy a műi ifjúság szükségképpen más utakon jut ei a szocializ­mus eszméihez, mint elődei, hi­szen mások a körülmények, a lehetőségek. Nyilvánvaló az is, hogy ennek megfelelően a vi­lágnézeti nevelésben az eddi­gieknél differenciáltabb eszkö­zöket, megközelítési módokat kell találnunk. Erre töreked­nek Ipolyságon /SahyJ is, ahol a szakmunkásképző intézetben tanuló fiatalok körében húrom olyan szakkört szerveztek, me­lyek a világnézeti neveléssel foglalkoznak. Nagy Sándor elvtárs, a Váro­si Pionír- és Ifjúsági Ház igaz­gatójának helyettese, az egyik szakkör vezetője így fogalmaz­za meg az alkalmazott munka­módszer lényegét: — Nagyon fontos, hogy az ifjúságért folytatott munkát mindinkább az ifjúsággal együtt végzett munka váltsa fel. Ezért szerveznek tehát a kö­rök tagjai számára közös ta­nulmányi kirándulásokat a csillagvizsgáló intézetbe, a mú­zeumokba, kiállítások megte­kintése céljából. Ezt követik a diafilmek vetítésével egybekö­tött előadások, beszélgetések és vitaestek. Ügy véli, abból profitálnak a legtöbbet, hogy a fiatalok az elsajátított anyag alapján meg­tanulnak vitatkozni, okosan és helyesen érvelni. Tapasztalata szerint így a fiatalok ítéletei megbízhatóbbakká válnak. Az elsajátított ismeretek gondol­kodásuk szerves részeivé lesz­nek, és később a közösségi életben is felélednek. — Fontos azonban — hang­súlyozza —, hogy ne csak a körvezetők ügye és gondja le­gyen ennek a folyamatnak az irányítása, hanem a közremű­ködőké is. Esetünkben nem kifogásol­ható ez. Sőt, inkább dicséretre méltó a közreműködők tevé­kenysége, figyelme. Rajta kívül körvezetők: Albert László pe­dagógus, Danis Ferenc mérnök, a mezőgazdasági szaktaninté­zet igazgatója. Közreműködő munkatársak: Maszarovics Gyu­la mérnök, Csutora Imre peda­gógus és természetesen a Vá­rosi Pionír- és Ifjúsági Ház dolgozói. Nem alkalmanként látogatnak a fiatalok közé, hogy megtartsanak egy-egy előadást, hanem egy-egy téma­kör felelősei, a körök tagjai­nak inkább barátai, mint okta­tói. Az egységes szemléletű irá­nyítás, vezetési gyakorlat ki­alakulása érdekében előzete­sen a városi pártbizottság fog­lalkozott a körök munkatervé­vel, megbeszélte a teendőket mind a körvezetőkkel, mind a közreműködőkkel. A pártirá­nyításban inkább az elvi-esz­mei módszerek érvényesülnek, nem az utasítások, így az elvi- ség alkalmazása közvetett, de bő teret ad a fiatalokkal fog­lalkozók kezdeményezésének, pedagógiai eljárásaik alkalma­zásának. önként jelentkezfek a fiata­lok a körökbe, mert hiszen a körzevetők nagy jelentőséget tulajdonítanak az önkéntesség elve érvényesülésének, de úgy szervezték meg a köröket, úgy indították fél évvel ezelőtt a tevékenységet, hogy nyilvánva­ló legyen: akárki azért mégse lehet a kör tagja. Értésükre adták a fiataloknak: a világ­nézeti nevelés célja, hogy kel­lő ismereteket, tapasztalatokat szerezve, később meggyőződé- ses ateisták legyenek. Az egyik körnek 23 tagja van, a másiknak 18, a harma­diknak 22. Jelzik ezek az ada­tok is: a hatékonyságra töre­kednek. Nagy Sándor elvtárs hangoztatja: — A szervezeti feltételek, keretek kialakítása, esetleges bővítése, vagy szűkítése épp­oly fontos, mint a szemlélet megváltoztatásában a személy­re ható, meggyőző erejű érve­lés, az eszmecsere, az ösztön­ző, értékmérő szellemi vita. Eljárásuk indokoltságáról így szól: — Tapasztalataink szerint az ateizmus vulgarizált változatát ma már nem fogadják el a mű­velődő fiatalok. Nem is kell, hogy elfogadják. Viszont na­gyon fontos, hogy ezt a körül­ményt megfelelően figyelembe vegyük, amikor a világnézeti oktató-nevelő tevékenység ha­tékonyabbá tételén munkálko­dunk, és alkalmas, korszerű munkamódszer kialakítására törekszünk. Magunk és mások okulására érdemes megismételni az álta­luk alkalmazott munkamódszer lényegét: Fontos, hogy az ifjú­ságért folytatott munkát mind­jobban felváltsa az ifjúsággal együtt végzett munka. Úgy kell tehát megszervez­nünk a világnézeti nevelés ko­rántsem könnyű, de ígéretes munkáját a fiatalok körében, ahogyan a címben leírtuk: Ér­tük és velülk. HAJDÜ ANDRÁS ismimm Tanulmányi kiránduláson a világnézeti nevelés szakköre l Albert László felvétele] Oktatni és tanulni A tőketerebesi (Trebišov) Politikai Nevelés Háza munkájáról 1978 XII. 22. Október elsején megkezdő­dött az új pártoktatási év, 'amelyben az elmúlt időszakkal szemben még nagyobb hang­súlyt fektetnek a hatékonyság­ra, arra, hogy a párttagok és -tagjelöltek nagyobb politikai tudásra tegyenek szert. Na­gyon fontos, hogy ezeket az is­mereteket aztán sikeresen fel > is használják a társadalmi gya­korlatban. — A pártoktatás rendszeré­nek javításához és fejlesztésé­hez nagyban hozzájárul járá­sunkban a politikai nevelés há­za — mondja Juraj Sobek elv­társ, a tőketerebesi járási párt- bizottság ideológiai titkára. — Tudjuk, járásunk a múltban a legelmaradottabbak közé tarto­zott országunkba n, s ez rá­nyomta bélyegét az Itt élő em­berek gondolkodásmódjára is. Éppen ezért járási bizottságunk megkülönböztetett figyelmet szentel annak, hogy az elő­adók, a propagandisták, a párt­oktatás szervezői eszmei poli­tikai téren még nagyobb tudás­ra tegyenek szert. Mert csak akkor lehet munkájuk eredmé­nyes, csak akkor tudnak a szé­les tömegekre hatni, ha maguk is alapos ismeretekkel vannak felvértezve. A terebesi járási pártbizott­ság politikai nevelési házában hét előadócsoport működik. A csoportok vezetői képzett elő­adók. A kommunisták felelős­sége a XV. pártkongresszus po­litikát irányvonalának megvaló­sításáért című előadással ün­nepélyesen megkezdődött a politikai nevelés házában a marxista—leninista esti egye­temen az oktatás. A járásban két helyütt működik esti egye­tem. Terebesen és Királyhel- mecen f Krát. Chlmecj, ahol az előadások magyar nyelven is folynak. Az egyes évfolyamok­ban átlagosan 100—120 embert oktatnak. — Sokat tettünk már eddig az eszmei-politikai nevelés te­rén — mondja Andrej Zajac elvtárs, a politikai nevelés há­zának igazgatója —, de az el­ért eredményekkel njég mindig nem lehetünk elégedettek. Na­gyon sok probléma merül föl, ezek egyike az előadók képzé­se. Sajnos, néhány előadónk tévesen ítéli meg a helyzetet, olyan véleményen van, hogy számára elegendő, ha elolvassa az újságokban, brosúrákban megjelenő cikkeket. „Jómagam előadó vagyok, nekem nem kell tanulmányoznom a klasz- szikusok műveit“ — gondolják sokan. Pedig éppen ez a leg­fontosabb az előadó számára, mert Marx, Engels, Lenin mun­káiban nemcsak az elmélettel, hanem a gyakorlattal kapcso­latos útmutatókat is megtalál­ja. Előadó csoportunk munká­ját évente értékeljük, minden évben új előadókat veszünk fel a marxista—leninista egyetem harmadéves hallgatói közül. A legnagyobb nehézséget a helyiségek biztosítása jelenti számukra. A politikai nevelés háza egy régi épületben kapott helyet, ahol bizony kevés a te­rem. Amint megtudtuk, ez a probléma is megoldódik: ha­marosan ugyanis a járási párt- bizottság új, impozáns épületé­be költöznek. A járási pártbizottság a poli­tikai nevelés háza útján gon­doskodik arról, hogy a tagje­lölteket eszmei-politikai téren jól felkészítse. Eddig 10—12 tanulmányi csoportba osztva a városi pártbizottság szervezte a jelöltek oktatását, de ez a forma nem bizonyult megfele­lőnek, nem tudták ellenőrizni a részvételt. Ezért vezették be az internátusi formát két évfo­lyamba osztva — tavasszal és ősszel — oktatják a tagjelölte­ket, akik a második évfolyam végén bizottság előtt adnak számot tudásukról. A SZISZ és a Nőszövetség tisztségviselői számára kétéves tanfolyamot rendeznek az esti egyetem rövidített anyagából. — Szeretném kiemelni asz- szonyaink és lányaink fegyel­mezettségét, aktivitását — jegyzi meg Zajac elvtárs. — Nagyon ritkán fordul elő, hogy az előadásokról hiányzanak, s ha igen, akkor nyomós okuk van rá. A szemináriumokon nagy érdeklődéssel kapcsolód­nak be a vitába. Sajnos, a SZlSZ-tagokról nem mondha­tom el ugyanezt. A kommunisták, a párttagje­löltek Ideológiai és politikai felkészültsége nagy hatással van a párt munkára, nagyon fontos tényezője pártunk töme­gekre gyakorolt hatásának. Mert csak eszmei és politikai téren kellőképpen felvértezett, kiváló szakmai felkészültségű egyének képesek arra, hogy megvalósítsák a XV. pártkong­resszus igényes feladatait. CRBÄN Ki,ARA Az ideológiai munka a pártéSet szerves része Olyan időszakban élünk, amikor a két világrendszer éles ideológiai harcot vív egy­mással, s egyre növekszik az ideológia és az ideológiai mun­ka jelentősége. A két világné­zet harcában nincs helye a semleges álláspontnak és a kompromisszumnak. A szocialista ideológia leg­fontosabb célja a tömegek mozgósítása a szocializmus és a kommunizmus anyagi-műsza­ki alapjának felépítéséért ví­vott harcban, a szocialista vi­szonyok megszilárdítása, sokol­dalúan fejlett emberek nevelé­se. A marxista ideológia kife­jezi a munkásosztály érdekeit és szükségleteit, amelyek azo­nosak az objektív, törvénysze- rű társadalmi fejlődéssel. A jelenkori társadalmi folya­matok megértéséhez nem elég bizonyos mennyiségű tudás­anyagot összegyűjteni. Ahhoz, hogy megértsük a bonyolult eseményeket, azok okait, és következtetni tudjunk a hely­zet további alakulására — és főként hatni tudjunk az ese­mények menetére — meg kell ismernünk és meg kell érte­nünk a társadalom alapvető törvényszerűségeit, el kell sa­játítanunk a marxista—leninis­ta elméletet és világnézetet. A tudományos világnézetre nevelésnek kulcsfontosságú szerepe van a nevelés és ok­tatás egész rendszerében. Az ideológiai munka célja nem egyszerűen uz elméleti ismere­tek terjesztése, hanem az, hogy ezek az ismeretek szi­lárd meggyőződéssé váljanak, a társadalom javára végzett ön­tudatos, áldozatkész munkában nyerjenek kifejezést. Ki kell küszöbölnünk a formalizmust és a rutinszerűséget, mert ezek az eszmei nevelés terüle­tén nagy károkat okoznak. A szocialista rendszer nagy igényeket támaszt az emberrel, politikai és erkölcsi fejlettsé­gével szemben. Szüntelenül küzdenünk kell a régi társada­lom fennmaradt szokásai és csökevényei ellen. Hazánkban még mindig tapasztalhatók a kapitalizmus világnézeti marad­ványai egyes emberek tudatá­ban és magatartásában. A bur­zsoá propaganda éppen ezt igyekszik kihasználni, a rádió, a televízió, a sajtó, a turisz­tika és nem utolsósorban a mű­vészet segítségével. Az ideológiák békés együtt­élésének leple alatt igyekszik becsempészni társadalmunkba burzsoá elméleteket és szemlé­leteket, s a politikus állásfog­lalásra ösztönözve azt állítja, hogy az ideológia nem osztály- jellegű. Aki az Ideológiák bé­kés egymás mellett élését hir­deti, az elárulja a marxizmust —leninizmust, a munkásság és a parasztság ügyét. A nyugati ideológusok az ideológiák megszűnéséről is gyakran beszélnek, azt állítják, hogy az ember és a társada­lom jól megvan ideológia nél­kül. Az ideológiai harcot el­avult dolgonak, a XX. század­hoz nem illő valaminek nyilvá­nítják. Azt hirdetik, hogy az ideológia évszázadunkban el­halt. Persze itt a marxista ideológiára gondolnak. Ezt a hamis elméletet követve abba kellene hagynunk az ideológiai munkát és az ideológiai har­cot, amely szorosan összefügg a politikai harccal és a nem­zetközi osztályharc más for­máival. Éppen ezért pótolhatatlan jelentősége van a dolgozók kö­rében a marxizmus—leninizmus szellemében végzett eszmei munkának. Nagy szerepet játszik ebben a pártoktatás, az a céltudatos ideológiai munka, amely a je­lenlegi időszakban a kommu­nizmus győzelméért folytatott küzdelemnek egyre fontosabb tényezőjévé válik. A pártszervek és -szerveze­tek a pártoktatást hatékony eszközként használják fel a párt akcióképességének fokozá­sára, a megválasztott tisztség- viselők, a pártaktívák, a párt­tagjelöltek és a pártonkívüliek eszmei-politikai színvonalának emelésére. Az 1977—78-as ok­tatási évben Szlovákiában a pártoktatásban több mint 320 ezer párttag és tagjelölt s 80 ezer pártonkívüli vett részt. A párttagok, a tagjelöltek és a pártonkívüliek céltudatos felvértezése a marxizmus—leni­nizmus elméletével, a CSKP történelmi tapasztalataival, s kommunista ideológia és er­kölcs elveivel lehetővé teszi számukra, hogy megértsék pár­tunk politikáját. Ezért nem véletlen, hogy a XV. pártkong­resszus fontos feladatként je­lölte meg az ideológiai munka színvonalának emelését, azzal a céllal, hogy szüntelen küz­delmet vívjunk az ideológia te- rületén az új ember formálá­sáért, a fejlett szocialista tár­sadalom öntudatos építőinek kialakításáért. Az ideológiai munka haté­konysága növelésének egyik legfontosabb előfeltétele a pártszervek és -szervezetek cél­tudatos irányító és ellenőrző munkája. A társadalmi élet irányításá­nak legfontosabb feladata az, hogy összhangot teremtsünk a szubjektív tevékenységek és az objektív törvények követel­ményei között. Az ideológiai munka irányításának szubjektu­mai a különféle intézmények és szervezetek, pl. a nemzeti bizottságok, a SZISZ-szerveze- tek és a szakszervezetek. Az egész ideológiai munka fő irá­nyító szubjektuma azonban a kommunista párt, amely poli­tikailag az egész társadalmat irányítja. Az ideológiai folyamatok közvetlen irányító szubjektuma szerepét, főként a pártoktatás­ban, az előadó és a propagan­dista tölti be. Szoros kapcso­latban a nevelés objektumai­val, vagyis a hallgatókkal, közvetlenül hat az emberek tu­datára. Felelős a dolgozók esz­mei neveléséért. Elméleti és módszertani felkészültségétől, eszmei fejlettségétől, felelőssé­gétől, meggyőződésétől függ ideológiai munkájának sikere, és attól, hogy mennyire tud bánni az emberekkel. Szlová­kiában jelenleg több mint 49 000 kiváló előadó 2s propa­gandista dolgozik. A pártoktatás továbbfejlesz­tése és az ideológiai munka hatékonyságának növelése megköveteli a pártszervektől és -szervezetektől, hogy céltu­datosabban irányítsák az elő­adók munkáját, különösen azon előadótestületekét, amelyek te­vékenysége fontos szerepet tölt be az egyes pártoktatási tanfolyamokon. Több olyan előadóra van szükség, akik a nemzetközi kapcsolatokkal, az antíkommunizmus elleni harc­cal, a politikai agitáció mód­szereivel, a pártoktatás meto­dikájával fogl a lkoznak. Az ideológiai munka színvo­nalának és hatékonyságának ellenőrzése a lenini munkastí­lus szilárd láncszeme. Lenin mindig határozottan bírálta az ellenőrzésben fellelhető forma­lizmust. Hangsúlyozta, hogy az ellenőrzésnek, konkrétnak és főként hatékonynak kell len­nie, fel kell fednie a nemkí­vánatos jelenségek, a hibák és fogyatékosságok okait, elő kell mozdítania az elfogadott intéz­kedések végrehajtását. A leni­ni ellenőrzésnek nevelő hatá­súnak is kell lennie. Az ideo­lógiai munka színvonalának és hatékonyságának rendszeres és céltudatos ellenőrzése, ame­lyet a pártszervek és -szerve­zetek hajtanak végre, erősíti a fegyelmet, az embereket sze­mélyes felelősségre, minden feladat és kötelesség gondos tel jesítésére ösztönzi. Azok az eredmények, amelye­ket a pártszervek és -szerve­zetek a CSKP XV. kongresszu­sa óta értek el, és amelyek a munkakollektívák és a dolgo­zók aktivitásának fokozódásá­ban nyilvánultak meg, kedve­ző alapot teremtenek a párt eszmei nevelő munkájának to­vábbi javításához. Mindezzel azonban nem elégedhetünk meg, számos feladat áll előt­tünk. El kell érnünk azt, hogy az ideológiai munka mindig a kor követelményeinek megfele­lő legyen, hogy fokozottabban hasson az emberek lelkivilágá­ra, nézeteire, tulajdonságaira, szükségleteire, érdekeire, gon­dolkodásmódjára — egész éle­tére. CZAKÖ JÓZSEF, az SZLKP KB dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents