Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-12 / 252. szám, kedd

Legjobbal s1 tejtermelésben

A CSÁNYI (ČAŇA) EFSZ-BEN EREDMÉNYESEN BEKAPCSOLÓDNAK A SZARATOWS MOZGALOMBA

A Hornt ti'ríza-i Nyugat-csehországi Csempegyár korszerűsítésének befejezése után egymillió négyzetméterrel növeli évi termelését. Az üzemben új termelési eljárásokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a munkatermelékenység jelentős növelését és a termelés hatékonyabbá tételét. Automata átrakógépet szerkesztettek, amely meggyorsítja a csempe kirakását a KPY 160 típusú présekből. A képen: Véra Símová a termelőberendezés üzemelését ellenőrzi. (Felvétel: J.' Vlach — ČTK)

Ahol mar a jövőre is mmmm

A Búcsi (Búč) Efsz ben rugalmasan alkalmazkodnak a szükségletekhez

A csányi tó kornyéke még csendes volt, a víztükör felett hajnali pára lebegett, a tóparton türelmes horgászok próbáltak szerencsét, amikor bekanyarodtunk a helybeli szövetkezet gazdasági udvarába. František Sot ár mérnökkel, a több mint ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet zootechnikusával a tehénistállóknál találkoztunk. A főzooteehnikus vezetésével bejártuk az istállókat a reggeli fejes idején, hogy mi is megtekintsük a szövetkezet három szocialista munkabrigádjában dolgozó állatgondozók és fejők munkáját.

Kísérőm megjegyezte, hogy műszak előtt minden reggel megteszi ezt az utat, beírja a

lenkezőjét állítanám, hazudnék. Később megértettük, miről van szó, ha jó eredményeket érünk el, az nekünk is, társadalmunknak is előnyére válik. Ma már tudjuk, ennek az önellenőrzéssel párosuló versenynek köszönhetjük, hogy eddig sikerült egyre eredményesebben növel ni a tej hozamot.

A későbbiek folyamán meggyőződtünk arról, hogy ebben a szövetkezetben Štefan Kraoec, Ján Szabó és Ondrej MajoroS szocialista munkabrigádjának minden egyes tagja jól tudja: a csúcseredmények az állattenyésztésben sem születnek maguktól. Ezekért mindenütt meg kell dolgozni.

A konkrét eredményekről az

irodaház egyik helyiségében beszélgettünk František Sotákkal és a gazdasági eredményeket nyilvántartó és elemző Vladimír Tóth mérnökkel, a szövetkezet főüzemgazdászával. Először a főzooteehnikus beszélt.

— Szeretnék mindenekelőtt azzal eldicsekedni, hogy a mi szövetkezetünkben száz hektárra számítva 113 szarvasmarha, ebbő 36 tehén jut. A járási átlag 28 tehén. Az utóbbi három esztendőbe» mindig határidő előtt teljesítettük, sőt jelentős

Cukorgyárban, az idén több mint 19 ezer vagonra való mennyiség feldolgozásával számolnak. Csaknem hatezer vagon cukorrépát átadnak a nyugat-szlovákiai cukorgyáraiknak feldolgozás céljából. A cukorrépakampány idején mintegy hatszáz embert foglalkoztat a cukorgyár.

Budkovce és Pozdišovce községekben állandó átvevőhelyeket létesített a tőketerebesi cukorrépafeldolgozó üzem ezek 2 —2000 vagon cukorrépát iképe- sek átvenni

A cukorgyár vezetősége azt kívánja a termelőüzemektől, hogy a cukorrépát megtisztított állapotban adják át, tehát tisztítsák meg a sáros földtől. Tavaly a cukorgyárban hatezer vagonnyi iszapos hordalék gyűlt össze a répaátadás időszakában, ennek elszállítása csaknem 5 millió korona kiadást jelentett. Tegyük hozzá, mindez jelentős népgazdasági kárt okozott. (ik)

mértékben túlteljesítettük a tejeladási tervet. Egy-egy tehéntől 3976 ban átlagosan 3400 liter tejet fejtünk, tavaly már 100 literrel többet. Az idén 3540 litert terveztünk, de szeretnénk 60 literrel ezt is túlszárnyalni.

Előzetes számításom szerint szövetkezetünk az idén legalább huszonötezer liter tejet értékesít terven felül — vette át a szót a fő üzemgazdász. — Az egész évre szóló feladat 1 millió 260 ezer liter tej. Az első félévben a tervezett hatszáztí- zenegyezer liter helyett 653 ezer liter tejet értékesítettünk. Abban is bízom, hogy november végéig teljesítjük az évi tejeladási tervet.

— Miből fakad ez a bizakodás? — kérdeztem.

— Eddigi tapasztalatainkból, elért eredményeinkből, s legfőképpen abból, hogy a tejtermelésben dolgozó harminchat brigádtag céltudatos munkát végez — válaszolta Soták mérnök.

— Mindenki egyforma ered ménnyel?

— Tény, hogy minden egyes gondozó, fejőnő kivétel nélkül igyekszik, mert pontosan tudja a feladatát. Persze, nem egyforma eredménnyel. Például a „CSKP XV. kongresszusának kollektívája" címet viselő Kra- vec-brigádban Anna Krupášová az év elejétől naponta 12,2 liter tejet fejt ki tehenenként, s tervét hat hónap alatt 6134 literrel túlszárnyalta. A Szabó- brigád egyik tagja, Jolana Sol- tésová 4584 literrel és a Majo- roš-brigádból Helena Ivánová 4368 literrel több tejet fejt ki a tervezettnél. S még egy lényeges adat: a tej zsírtartalmát tekintve is szövetkezetünk a legjobb a járásban.

— Én is szeretnék még valamivel eldicsekedni — szólt közbe Tóth mérnök —, mégpedig azzal, hogy nekünk az sem mindegy, mennyiért termeljük a tejet. Szálas takarmányból önellátók vagyunk. A jó minőségű takarmányalap., előteremtésére a növénytermesztő csoport

megkülönböztetett gondot fordít Vincent Kántor irányítása alatt. A gondozók és fejőnők anyagi érdekeltsége pedig összefügg a szemes takarmány gazdaságos felhasználásával is. Ennek köszönhetjük, hogy az idén az or szagos 25 dekagrammos normával szemben 22 dekagramm sze mes takarmányt használunk fel egy egy liter tej előállításához.

Természetesen egyéb intézkedések és eszközük is közrejátszanak abban, hogy a csányi szövetkezetben tartósan sikeres a tejtermelés. Többek között például az is, hogy a gazdasági udvar közelében létesített legelőre kihajtott tehenek a nyári hőségben sem fáradtak el, s nem veszítettek a tejből.

— Szerintem a termelésben legfontosabb tényező az ember. — jegyezte meg végezetül Soták főállattenyésztő. — A mi esetünkben pedig a tejtermelést olyan emberekre bíztuk, mint amilyenek szövetkezetünk három szocialista munkabrigádjának tagjai.

KULIK GELLERT

Ha a jövő felől nézem, a 2100 hektárnyi földterületen gazdálkodó búcsi (Búč) földművesszövetkezet tehnészeténeik jelenét, a kép megnyugtató. E téren a növekedés üteme itt szembetűnően gyorsuló. 1966 ban egy tehéntől még csak 2600 liter tejet fejtek. Tíz évvel később már 3600-at. Ebben az évben tehenenként elérték a 4000 liter tejhozamot, 1980-ra pedig szeretné elérni a 4200 litert.

— Szövetkezetünk tehenészetét ma országos érdeklődés kíséri — mondja Rajkai Lajos agrármérnök, a szövetkezet állattenyésztésének vezetője. ö mondja ezt:

— A gazdaságos tejtermelés alapja a jó tehénfajták kiválasztása, a takarmányalap biztosítása. Sok függ a fejők, a gondozók és a vezetők jól ősz szehangolt munkájától is. Lényegesen fontos a higiénia megtartása és a korszerű is tállók építése is. Mi, ha nem is könnyen, de ezeket a feltételeket nagy részben már megteremtettük. A szarvasmarha-állomány 1060, ebből 550 a tehén. Törzstenyésztők vagyunk, eladásra is tenyésztünk fejősteheneket. Hogy jó. úton haladunk, az már bizonyított. Hűtőnk naponta 600 1 tej hűtésé re alkalmas. Tejtermelésünk kifizetődő. Egy liter tej előállítása két korona hetven fillérbe kerül. Literjéért három korona hat fillért kapunk.

A szövetkezet vezetőivel és a néhány állatgondozóval való beszélgetés arról győzött meg, hogy bátor kezdeményezésben, ötletekben, új megvalósítási formákban és módszerekben nem volt hiány. Persze, sok mindent tanultak másoktól is. A jo tapasztalatokat érdemes átvenni — vallják. így ma már ez a szövetkezet a szarvasmarha-tenyésztésben másoknak is tud példát és tapasztalatot mutatni. Itt valóban valami egészen új és korszerű keveredik a hagyományos szarvasmarha-tenyésztés formájába és módszerébe.

A telepet járva szembetűnő volt az istállók körül a tisztaság, de belül is ez a kellemes kép fogadott. Itt beszélgettem a két legjobb állatgondozóval. Benkó Pál ezt vallja magáról:

— Mint gyerek, szolgaként kezdtem az életemet egy nagygazdánál, ahol 16 tehenet gondoztam. Később elkerültem a Gyulamajori Állami Gazdaságba tehéngondozónak. Közben voltam gulyás is. Már 1964-ben or szágos viszonylatban a hatodik legjobb fejő voltam. Kilencszer tüntettek ki. Megkaptam töb bek között a példás állatgondo zó és a mezőgazdaság fejlesztésében elért érdemekért kitüntetéseket.

Nézem ezt a 45 éves, kék szemű, derűs, életerőt sugárzó arcú embert, aki oly szeretettel beszél munkájáról, mintha ez volna a világon a legszebb foglalkozás.

— Ki milyen munkához vonzódik, azt végezze — mondja.

Elhallgat, rám néz, majd szerényen folytatja:

Szövetkezetünkben harminc allatgondozó dolgozik. Verseny- zünk. Ebben a fél évben sajnos, a második lettem. Az első Ha- tyina József barátom lett. Az ő napi átlagos tejhozama egy tehéntől 13,6 liter volt. Az enyém egy deicivel kevesebb. Ne higy- gye, hogy ezért én irigykedem. Neki most jobban ment. Azért mi jó barátok maradunk továbbra is.

— Vannak irigykedők is?

Fejét lehajtja és hallgat. Hatyina József leteszi kezéből a villát, és közelebb jön.

— Miért hallgatsz? Nincs abban semmi, ha az ember megmondja az igazat. Persze, hogy vannak irigykedők. Hatan fejünk ebben az istállóban. Egyforma körülmények között végezzük a munkánkat, annyi takarmányt adunk a teheneknek, amennyit Ők, és mégis öt literrel többet fejünk ki egy tehéntől, mint a legrosszabb fejő.

— Hogyan csinálják ezt?

— Ehhez is, mint minden munkához kedv és türelem kell. Szeretni kell az állatokat, ők ezt megérzik. A munkát sem lehet csak ügy letudni. Nekünk nem mindegy, hogyan telik el a nap. S persze, ha jól dolgozunk, jól is keresünk. Tavaly nekem 3300 korona volt az átlagos havi keresetem. Az idén megkeresem a 4 ezret is. Huszonkét éve dolgozom az állat- tenyésztésben, jól érzem itt magam. Az egészségem is jó. Szabad időben kertészkedem, abból is bejön valami. Mert ugye, ahol három gyerek van, ott kell a pénz. Egyébként szeretek én olvasni is. Van saját könyvtáram. Érdekel, hogy mi történik a világban, amely sajnos egyre zűrösebb, pedig mi már csak azt szeretnénk, ha mindig béke lenne.

Búcsúzom e két nagyszerű állatgondozótól, a kísérőmmel, Jókai Józseffel, az állattenyésztési csoportvezetővel megnézzük még a szövetkezet épülő büszkeségét, az 560 férőhelyes korszerű tehénistálló félig kész épületét.

— Sok új tehénistállót megnéztünk, összesítettük a tapasztalatokat, azok alapján készítettük el, bíráltuk ennek a tervét. Ilyen még nincs a környéken. Végigsétáltunk az épülő istállóban, s közben magyarázott, hogy hol, mi lesz. Elmondta azt is, hgy itt már minden munkát géppel végeznek majd. Két istálló épül egymás mellett, s közepén lesz a fejőház. Az 560 tehenet 12 ember gondozza majd.

Mindent egybevetve: A bü- csiak valóban az objektív gazdasági szükségszerűséget követik. Rugalmasan alkalmazkodnak a társadalmi szükségletekhez.

fejési eredményeket. Az adatokból kitűnik, hogy a szövetkezet 390 tehenétől átlagosan 1803 liter tejet fejtek hat hónap alatt.

— Nem bosszantja a fejést végző asszonyokat, hogy ilyen gyakran, illetve rendszeresen meglátogatja őket? — kérdeztem a főállattenyésztőtől.

— Ez a rendszeres ellenőrzés mindennapos munkámhoz tartozik — hangzott a válasz. — Elárulom, hogy pár évvel ezelőtt még ki is nevettek, amikor kora reggel megjelentem az istállókban. Ma pedig biztosan kifogásolnák, ha nem jönnék őket meglátogatni. Hiszen a fejőnők, a három brigád tagjai figyelemmel kísérik a napi eredményt. Ha bizonyos visszaesés jelentkezik a tejhozamban, azonnal keresik ennek okát, s közösen igyekeznek rendet teremteni.

A közelünkben dolgozó Helena Ivánová felegyenesedett a fejőgép mellől — biztosan hallotta a „főnök“ szavait —, s megjegyezte:

— Hát ha nem a közismert szaratovi módszer alapján végeznénk munkánkat, akkor baj lenne az eredményesség, meg az elsőség körül. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy valamelyikünk is lemaradjon. Ne gondolja, hogy kezdetben csak olyan könnyen kapcsolódtunk be a versengésbe. Ha az elJolana Soltésová, Jolánéi Maróvá és Mária Kaduková átveszi Soták mérnöktől a teljesítményt kimutató cédulát

[Felvétel: E. Zitftanský

Az idén több cukorrépát dolgoznak fel

A Tőketerebesi (Trebišov) Cukorgyár körzetében, tehát a te- rebesi, a michalovcei, a vrano- vi és a Kassai (Košice)-vidéki járásban az idén jó termés mu tatkozik cukorrépából.

A michalovcei járásban első ként a trhovistei CSSZBSZ Efsz, a szomszédos terebesi járásban pedig a járás székhelyén működő állami gazdaság Cerja- kyi részlegének cukorrépaföld jein kezdték el a termés betakarítását.

A cukorgyár udvarán tegnap már átvették az első szállítmányt a Terebesi Állami Gazdaságtól.

Ladislav Pišič mérnök a Terebesi Élelmlszenkombinát igazgatóhelyettese, arról tájékoztatott, hogy szeptember 11-én teljes ütemben megindul a cukorrépa termésének ütemterv szerinti betakarítása és átvétele, s szeptember 20-tól kezdődik a cukorrépa feldolgozása.

Tavaly 15 915 vagon cukorrépát dolgoztak fel a Terebesi

TÖRÖK ELEMÉR

Helena Ivánová munka közben