Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-29 / 269. szám, péntek
ÍJSZAKAI GYAKORLAT — Század vigyázz! Napbarnított, kérge* kctzfi munkások, traktorosok, műsza ki és értelmiségi dolgozók. íí népi milícia tagjai egyenruhá- ban, feszés testtartással hallgatják a napiparancsot. fíalla Jenő a század pafafics noka, aki a szakaszparaňčsrio kok segítségéve! irányítja a? esti gyakorlatot, egyszerű sza vakkal ecseteli a harc? fel äda lókat. — Mint mindig hangsa iyozza — ezúttal is számolunk a népi milícia tagjainak öntudatos, kommunista felelősség vállalásával, a parancs hiányta lan és következetes teljesítésével. A lel sora kozott század a Gyulamajori, a Bajcsi Állami Gazdaság és az ÜgyaMoi (Hurbanovo) Gép- és Traktorállomás népi milícia egységeiből tevődik össze. Évek óta közö sen és ilyen fegyelmezetten teljesíti nem könnyű feladatát. Most is igényes a feladata — a kijelölt terep éjszakai felkutatása, gyanús személyek és diverzánsok elfogása, védelmi állások kiépítése és céllövészet. Mire véget értek az előkészületek és minden milicista átvette a felszerelést, a napsugarak már csak imitt-amott bújtak elő a terepet átszelő lűzfasorok közül. Elsőnek a szolgálatos járőrök indultak el Buzási Tibor vezetésével. Utánuk harci oszlopban sorakozva a többiek következtéik, Közben besötéte- detu Jlyen viszonyok között aethéi a tájékozódás - magy a rázza a parancsnok. Azt akartuk, hogy egységünk tagjai idyen feltételek mellett is pontosan tudják teJjesitoni a feladatokat. Az ősz folyamán még nagyobb gyakorlaton ve szünk részt, s ez teljes mérték ben igénybe veszi ni ember fizikai erejét és harci felkészültségét. Hirtelen zöld rakéták világították be a terepet, majd géppuska-ropogás és kézi gránátok robbanása törte meg az éjszaka csendjét. Közben Kme- tyo Károly és a tábori konyha ra beosztott két idősebb miíi- cista dolgoztak, szeletelték a húst, szorgalmasan tisztították a krumplit, feketekávét főztek a katlanokban, hogy éjféltáj- / ban ételt oszthassanak ki a gyakorlatoz óknak. A rövid szünet alatt mindenki jó étvággyal fogyasztotta el az ételt. Köztük Koszt ankó elvtárs is, a Bajcsi Állami Gazdaság igazgatója, aki ha teheti, mindig résztvesz a gyakorlatokon. A konyha körül minden mozzanat, akárcsak a harci terepen, tervszerű, fegyelmezett. A rövid pihenő után ismét gyakorlatra indult a sereg. A zima nkós éjszakai szél kitörülte az állmot a szemekből. BESZÉDES SZÁMOK Hépgazdaságunfi munkaeröalapja A munkaerő számának alakulását tekintve Csehszlovákiában o hetvenes évek helyzetét elsősorban az jellemezte és jellemzi, hogy teljes a foglalkoztatottság, magas fokú a lakosság gazdasági aktivitása és huzamos ideje kedvező tendenciák tapasztalhatók' a munkaerő ágazati elosztásában. Az 1971—1975-ös években ä potenciális munkaerő száma évi átlagban 62 ezer fővel, az 1976—1977-es években azonban már csak 50 ezer fővel gyarapodott. Tavaly a népgazdaságban dolgozók száma elérte a 7 millió 150 ezret, ami 1968-hoz képest 7,3 százalékos növekedés, miközben 390 ezer dolgozó nő volt szülési szabadságon. A munkaerő jelentős hányadát teszik ki a nők és csaknem kilenc százalékát azok a dolgozók, akik már nincsenek produktív életkorban. A népgazdaság átalakulása és modernizálódása, továbbá az életszínvonal alakulásában bekövetkezett minőségi változások következtében viszonylag a leggyorsabban nőtt a munkaerő száma a belkereskedelemben, az egészségügyben, a szociális ellátásban, az oktatásügyben és a kultúra területén. tővé vált a munkaerő számának csökkentése és a munkatermelékenység növelése. Az 1969—1977-es években a hol- és a külkereskedelemben <s igen gyorsan, mégpedig 28 százalékkal növekedett a dolgozók száma. Az egészségügyben és a szociális ellátásban még ennél is nagyobb iramban — 34,5 százalékkal, az oktatásügyben és a kultúra területén pedig 20,3 százalékkal. Ez a három ágazat jelenleg az ösz- szes dolgozónak csaknem egyötödét foglalkoztatja. A kérdéses években tovább javult a dolgozók képesítése, végzettség szerinti összetétele. Az erre vonatkozó frissebb adatok sajnos nem állnak a rendelkezésünkre, csak az 1973. évi statisztikára támaszkodhatunk, viszont nyilvánvaló, hogy ebben a vonatkozásban csak javulhat a helyzet. Lássuk most a négy évvel ezelőtti tényeket. Akkor a népgazdaság szocialista szektorában (kivevő az efsz-eket) minden ötödik dolgozónak volt szakmai képesítése. Ebben a szektorban ezer dolgozó közül 51-nek volt főiskolai, 126-nak teljes szakközépiskolai és 54-nek befejezetlen szakközépiskolai képesítéÍ964 <3 munkások •**9g§|| efsz-tegok -<8^ értelmiségiek egyéb Míg 1968-ban a szolgáltatásokban 1000 foglalkoztatottból 155 fő dolgozott, addig 1977-ben már 175. Ezzel szemben nem- kívánatos módon csökkent a vasút dolgozóinak száma. Kedvező jelenség az építőiparban dolgozók számának gyarapodása. A mezőgazdaságban pedig nyomon követhettük azt a folyamatot, amelyben az állóeszközökkel valő mind jobb ellátottság következtében lehese, miközben 1970-ben az idevonatkozó adatok a következők voltak: 45, 118, illetve 53 személy. Kedvezően alakult a szakemberek életkor szerinti összetétele is. Több mint 30 százalékuk életkora nem haladta meg a 29 évet csak 14,4 százalékuk volt ötven éven felüli. Figyelmet érdemlő körülmény, hogy a munkáshivatásokban is emelkedett a szaktudás szintje. Hajnalban megtisztították a fegyvereket, (Gyuran János felvétele) Derengett a hajnal, de a széles terepen még mindig fegy- veirropogás, harci zaj hallatszott. Csak akkor érkeztek vissza az egységek kiinduló állomáshelyükre, amikor már a napsugarak bearanyozták a tájat. Izzadt an, fáradtan mozogtak a milicisták, ám senki sem panaszkodott. Horváth Imre és Bereki István szakaszparancsnokok adták le elsőnek jelentésüket: — A feladatokat az utolsó betűig teljesítettük. Személyi baleset, anyagi kár nem történt! A kiadós reggeli elfogyasztása közben Balla Jenő századparancsnok mellé telepedtem. — Ki győzött az éjszaka? — tettem fel a kérdést. — Derekasan megállta a helyét mindenki. De ha az egységeket külön-külön értékelem, akkor ezen a gyakorlaton Trnka József szakaszáé az elsőség. SZOMBATH AMBRUS Kommentáljuk Felmérés — tanulságokkal Időközönként több minisztérium bevonásával egy-egy kerületben ellenőrzik és felmérik a nemzeti bizottságuk tevékenységét. A közelmúltban ilyen felmérést a Nyugat szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottságon, a Bratislava-vidéki, a komáromi (Komárno), a TopoFfcanyi Járási Nemzeti Bizottságon és a kerület több városi, valamint helyi nemzeti bizottságán végeztek. Megállapították, hogy az 1974-ben végzett ellenőrzés óta elmélyült a kerületi nemzeti bizottság ellenőrző tevékenysége, a funkcionáriusok és a képviselők rendszeresen vesznek részt az alsóbbíokfi nemzeti bizottságok ülésein. Javulást értek el a töniegpolitikai munka terén, javították kapcsolatukat a társadalmi szervezetekkel. Kellő gondot fordítottak a képviselők munkájára. Tevékenységüket választókörzetekként értékelték. Nagy figyelmet szenteltek a part- és állami szervek határozatai teljesítésének. A kerületi nemzeti bizottság plenáris ülésein a képviselők 86, az ellenőrzött járási nemzeti bizottságokén 80 százaléka vett részt. Ez jónak mondható, de az egyes városi és helyi nemzeti bizottságok plenáris ülésein való részvétel igen eltérő. Míg pl. a Komáromi Városi é« a Žabokrekyi Helyi Klemzeti Bizottság plénumain a részvétel H0 százalékos, a Modrai Városi Nemzeti Bizottságén esak 80 százalékos. Ezért az illetékes kerületi és járási szerveknek, a helyi nemzeti bizottságuk funkcionáriusainak a közeljövőben meg kell látogatniuk a passzív képviselőket és megbeszélni velük, hogyan javíthatják munkájukat választókörzetükben és a plenáris üléseken való részvételeket. A képviselőknek a szakbizottságok munkájában is aktívabb szerepet kellene vállalniuk. Ugyanis míg egyes szakbizottságok aktív munkát végeznek, mások passzívak. Közös fogyatékosság, hogy az ülések jegyzőkönyvei nem készülnek el időben, hogy a szakbizottságok nem eléggé kezdeményezők. A tanács és a plénum üléseire nem készítenek konkrét, megalapozott javaslatokat, s ha igen, akkor is csak elvétve. Az ellenőrzés folyamán nagy figyelmet szenteltek a dolgozók panaszainak intézésére. Tavaly a nyugat-szlovákiai kerületben 3326 részben vagy teljesen jogos panasz érkezett a nemzeti bizottságokra és az általuk irányított üzemekbe. A panaszuk száma főleg a Ura tislava-vidéki, a trenčíni és a komáromi járásban növekedett meg. A panasztevők a szocialista együttélés, a tömegközlekedés, a kereskedelem és a szolgáltatások kérdéseivel foglalkoznak, de 235 esetben a nemzeti bizottságok funkcionáriusait és dolgozóit marasztalták el. Amint az ellenőrzés megállapította, az említett panaszok 889 törvénysértésre mutattak rá, 584 esetben pedig az irányítás és az ügyintézés fogyatékosságaira. Sajnos, a felelősségrevonás terén még igen sok a tennivaló. Kellő helyet kapott az ellenőrzésben a választási program teljesítése, az egészségügy, a lakásépítés és a járulékos beruházások. A szóban forgó akció legnagyobb jelentősége az, hogy nemcsak feltárta a fogyatékosságokat, hanem a megoldás módjára is rámutatott. Éppen ezért mindenütt —• ahol az elemzés elkészült — arra kell törekedni, hogy azzal a lehető legrövidebb időn belül a képviselők is megismerkedjenek, és a feltárt fogyatékosságokat mielőbb felszámolják. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ: A kávé és az infarktus A koffeint nemcsak gyógyszerként alkalmazzák, hanem széles néprétegek kora ifjúságuktól késő öregkorukig naponta különböző mennyiségben fogyasztják kávé formájában is. A kávéfogyasztás világszerte rohamosan növekszik. A kávéból hozzávetőleg 1 százalék koffein oldódik ki, és ha ehhez hozzászámítjuk az ellenőrizhetetlen mennyiségben fogyasztott koffein tartalmú gyógyszereket, a napi koffeinfogyasztás sok személynél nagyon nagy. A dimethylxantinok-tlieofyl- lin, theobromin és a trimethyl- xantinkoffein — a növényi alkaloidok csoportjába tartozik. Alkotó részeit képezik a kávénak és a teának. A koffein 50 —200 mg (1—2 csésze kávé) adagban növeli a szellemi aktivitást, frissít, emeli a munkateljesítményt, javítja az összpontosító képességet, megszünteti az álmosságot és semlegesíti az alkohol hatását. Nagyobb adagok, 200—500 mg azonban idegességet, álmatlanságot, reszketőst, fejfájást váltanak ki. Túladagolása görcsüket is okozhat. A kávé és a többi methyl- xantin-származékok hatása az idegrendszerre, veseműködésre jól ismert. Az utóbbi időben világszerte nagyon sokat foglalkoznak a szénhidrát és a zsír az anyagcserére gyakorolt hatásával is. Kérdésessé vált, hogy a nagy mennyiségű kávé illetve koffein fogyasztása — ha az egészséges szervezetben látszólag nem is okoz változásokat — nem jelent-e bizonyos betegségeknél további károsító hatást? Ismeretes,’ hogy a methyl- xantin-származékok jelentősen befolyásolják a szénhidrát anyagcsere-mechanizmusát, és kimutatták, hogy a vércukor- szint emelkedését és a cukor vizelettel való kiválasztódását vonja maga után. Üjabb vizsgálatok szerint hasonló a koffein hatása is, de ugyanezt megfigyelték a theofyllin (teában található anyag) fogyasztása után is. A vércukorszint emelkedése 12—24 órás éhezés után még fokozottabb. Az elmondottak a krónikus kávéfogyasztókra vonatkoznak, akik naponta nagy mennyiségű koffeint fogyasztanak kávé, tea vagy koffeint tartalmazó italok, gyógyszerek alakjában. Egyszeri koffein bevitele után csekély vércukorszint- változást észleltek. Számos kutató foglalkozott a kávénak a koffein vércukorszintjét befolyásoló hatásával a cukorbajjal kapcsolatosan. A cukorbajos betegeknél a kávé és a koffein hatása az inzulin kiválasztódásától függ. Ha van in- zulintermelás, a szöveti cukorfelvétel reguláivá van, míg azoknál a betegeknél, akiknél a glukóz adása inzulin-termelést már nem vált ki, a kávé ill. koffein adása után a glukózszint magasabb. A zsírtrapszport szempontjából vizsgálva a kávé-, illetve koffeinfogyasztás hatását, a szakirodalomban sok kísérletről és különböző eredményekről olvashatunk. A zsírszövet triglycerid formájában raktározza a zsírt és a zsírbontás során ezt a vér szabad zsírsav és glycerin formájában transzportálja. A glycerint felhasználja a máj, a szabad zsírsav pedig fehérjéhez kötve különböző szervekbe kerül és elég, felhasználódik. A methylxan- tin-származékok a zsírszövetben serkentik a zsírbontást és így hatásukra emelkedik a szabad zsírsav szintje. Két csésze kávé, tea, vagy kola elfogyasztása után a szabad zsírsav szintje 100 százalékkal emelkedik. Ehhez hozzájárul még a fizikai és psychikai stress is, hatására tovább növekszik a szabad zsírsav mennyisége. Tekintettel arra, hogy a zsír- anyagcsere és az érbetegségek között szoros az összefüggés, a kávé illetve koffein nagyméretű fogyasztása és a szívbetegségek közötti összefüggést is meg kell említeni. Kimutatták, hogy a koronaér-betegsé- gekben szenvedők (angina pectoris, infarktus) többsége naponta 5 vagy annál több csé* sze kávét ivott. A koffein illetve a kávé tehát fokozza az infarktus előfordulását. A kockázat napi 1—5 csésze kávé esetében l,á4 szorosára, napi 5 kávén felül 2,13 szorosára emelkedik — a kávét nem ivó egyénekhez viszonyítva. A kávéval kapcsolatos infarktusrizikót még olyan tényezők is befolyásolják, mint a beteg kora, neme, előzetes betegségei, magas vérnyomás, elhízás, cukorbaj, dohányzás, cukorfogyasztás és a foglalkozás, illetve munkabeosztás. A kávé, vagyis a koffein az anyagcserére gyakorolt hatását a leghelyesebb egyénenként elbírálni és a napi kávé, illetve koffein mennyiségét az említett betegségeknél individuálisan kell engedélyezni. Dr. EVA KVASZOVÁ BBSM 1978. IX. 29.
