Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-29 / 269. szám, péntek

ÍJSZAKAI GYAKORLAT — Század vigyázz! Napbarnított, kérge* kctzfi munkások, traktorosok, műsza ki és értelmiségi dolgozók. íí népi milícia tagjai egyenruhá- ban, feszés testtartással hall­gatják a napiparancsot. fíalla Jenő a század pafafics noka, aki a szakaszparaňčsrio kok segítségéve! irányítja a? esti gyakorlatot, egyszerű sza vakkal ecseteli a harc? fel äda lókat. — Mint mindig hangsa iyozza — ezúttal is számolunk a népi milícia tagjainak öntu­datos, kommunista felelősség vállalásával, a parancs hiányta lan és következetes teljesíté­sével. A lel sora kozott század a Gyulamajori, a Bajcsi Állami Gazdaság és az ÜgyaMoi (Hur­banovo) Gép- és Traktorállo­más népi milícia egységeiből tevődik össze. Évek óta közö sen és ilyen fegyelmezetten teljesíti nem könnyű feladatát. Most is igényes a feladata — a kijelölt terep éjszakai felkutatása, gyanús személyek és diverzánsok elfogása, védel­mi állások kiépítése és céllö­vészet. Mire véget értek az előké­születek és minden milicista átvette a felszerelést, a napsu­garak már csak imitt-amott bújtak elő a terepet átszelő lűzfasorok közül. Elsőnek a szolgálatos jár­őrök indultak el Buzási Tibor vezetésével. Utánuk harci osz­lopban sorakozva a többiek kö­vetkeztéik, Közben besötéte- detu ­Jlyen viszonyok között aethéi a tájékozódás - magy a rázza a parancsnok. Azt akar­tuk, hogy egységünk tagjai idyen feltételek mellett is pon­tosan tudják teJjesitoni a fel­adatokat. Az ősz folyamán még nagyobb gyakorlaton ve szünk részt, s ez teljes mérték ben igénybe veszi ni ember fizikai erejét és harci felké­szültségét. Hirtelen zöld rakéták világí­tották be a terepet, majd géppuska-ropogás és kézi grá­nátok robbanása törte meg az éjszaka csendjét. Közben Kme- tyo Károly és a tábori konyha ra beosztott két idősebb miíi- cista dolgoztak, szeletelték a húst, szorgalmasan tisztították a krumplit, feketekávét főztek a katlanokban, hogy éjféltáj- / ban ételt oszthassanak ki a gyakorlatoz óknak. A rövid szünet alatt min­denki jó étvággyal fogyasztotta el az ételt. Köztük Koszt ankó elvtárs is, a Bajcsi Állami Gaz­daság igazgatója, aki ha teheti, mindig résztvesz a gyakorlato­kon. A konyha körül minden moz­zanat, akárcsak a harci tere­pen, tervszerű, fegyelmezett. A rövid pihenő után ismét gya­korlatra indult a sereg. A zi­ma nkós éjszakai szél kitörül­te az állmot a szemekből. BESZÉDES SZÁMOK Hépgazdaságunfi munkaeröalapja A munkaerő számának ala­kulását tekintve Csehszlovákiá­ban o hetvenes évek helyze­tét elsősorban az jellemezte és jellemzi, hogy teljes a foglal­koztatottság, magas fokú a la­kosság gazdasági aktivitása és huzamos ideje kedvező tenden­ciák tapasztalhatók' a munka­erő ágazati elosztásában. Az 1971—1975-ös években ä potenciális munkaerő száma évi átlagban 62 ezer fővel, az 1976—1977-es években azonban már csak 50 ezer fővel gyara­podott. Tavaly a népgazdaság­ban dolgozók száma elérte a 7 millió 150 ezret, ami 1968-hoz képest 7,3 százalékos növeke­dés, miközben 390 ezer dolgo­zó nő volt szülési szabadsá­gon. A munkaerő jelentős há­nyadát teszik ki a nők és csak­nem kilenc százalékát azok a dolgozók, akik már nincsenek produktív életkorban. A népgazdaság átalakulása és modernizálódása, továbbá az életszínvonal alakulásában be­következett minőségi változá­sok következtében viszonylag a leggyorsabban nőtt a munka­erő száma a belkereskedelem­ben, az egészségügyben, a szo­ciális ellátásban, az oktatás­ügyben és a kultúra területén. tővé vált a munkaerő számá­nak csökkentése és a munkater­melékenység növelése. Az 1969—1977-es években a hol- és a külkereskedelemben <s igen gyorsan, mégpedig 28 százalékkal növekedett a dol­gozók száma. Az egészségügy­ben és a szociális ellátásban még ennél is nagyobb iramban — 34,5 százalékkal, az oktatás­ügyben és a kultúra területén pedig 20,3 százalékkal. Ez a három ágazat jelenleg az ösz- szes dolgozónak csaknem egy­ötödét foglalkoztatja. A kérdéses években tovább javult a dolgozók képesítése, végzettség szerinti összetétele. Az erre vonatkozó frissebb ada­tok sajnos nem állnak a ren­delkezésünkre, csak az 1973. évi statisztikára támaszkodha­tunk, viszont nyilvánvaló, hogy ebben a vonatkozásban csak javulhat a helyzet. Lássuk most a négy évvel ezelőtti tényeket. Akkor a népgazdaság szocia­lista szektorában (kivevő az efsz-eket) minden ötödik dol­gozónak volt szakmai képesí­tése. Ebben a szektorban ezer dolgozó közül 51-nek volt fő­iskolai, 126-nak teljes szakkö­zépiskolai és 54-nek befejezet­len szakközépiskolai képesíté­Í964 <3 munkások •**9g§|| efsz-tegok -<8^ értelmiségiek egyéb Míg 1968-ban a szolgáltatások­ban 1000 foglalkoztatottból 155 fő dolgozott, addig 1977-ben már 175. Ezzel szemben nem- kívánatos módon csökkent a vasút dolgozóinak száma. Kedvező jelenség az építő­iparban dolgozók számának gyarapodása. A mezőgazdaság­ban pedig nyomon követhettük azt a folyamatot, amelyben az állóeszközökkel valő mind jobb ellátottság következtében lehe­se, miközben 1970-ben az ide­vonatkozó adatok a következők voltak: 45, 118, illetve 53 sze­mély. Kedvezően alakult a szakemberek életkor szerinti összetétele is. Több mint 30 százalékuk életkora nem ha­ladta meg a 29 évet csak 14,4 százalékuk volt ötven éven fe­lüli. Figyelmet érdemlő körül­mény, hogy a munkáshivatá­sokban is emelkedett a szaktu­dás szintje. Hajnalban megtisztították a fegyvereket, (Gyuran János felvétele) Derengett a hajnal, de a szé­les terepen még mindig fegy- veirropogás, harci zaj hallat­szott. Csak akkor érkeztek vissza az egységek kiinduló állomáshelyükre, amikor már a napsugarak bearanyozták a tájat. Izzadt an, fáradtan mo­zogtak a milicisták, ám senki sem panaszkodott. Horváth Imre és Bereki Ist­ván szakaszparancsnokok ad­ták le elsőnek jelentésüket: — A feladatokat az utolsó betűig teljesítettük. Személyi baleset, anyagi kár nem tör­tént! A kiadós reggeli elfogyasz­tása közben Balla Jenő század­parancsnok mellé telepedtem. — Ki győzött az éjszaka? — tettem fel a kérdést. — Derekasan megállta a he­lyét mindenki. De ha az egy­ségeket külön-külön értéke­lem, akkor ezen a gyakorlaton Trnka József szakaszáé az el­sőség. SZOMBATH AMBRUS Kommentáljuk Felmérés — tanulságokkal Időközönként több minisztérium bevonásával egy-egy kerületben ellenőrzik és felmérik a nemzeti bizottságuk tevékenységét. A közelmúltban ilyen felmérést a Nyu­gat szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottságon, a Bratisla­va-vidéki, a komáromi (Komárno), a TopoFfcanyi Járási Nemzeti Bizottságon és a kerület több városi, valamint helyi nemzeti bizottságán végeztek. Megállapították, hogy az 1974-ben végzett ellenőrzés óta elmélyült a ke­rületi nemzeti bizottság ellenőrző tevékenysége, a funk­cionáriusok és a képviselők rendszeresen vesznek részt az alsóbbíokfi nemzeti bizottságok ülésein. Javulást ér­tek el a töniegpolitikai munka terén, javították kapcso­latukat a társadalmi szervezetekkel. Kellő gondot fordí­tottak a képviselők munkájára. Tevékenységüket válasz­tókörzetekként értékelték. Nagy figyelmet szenteltek a part- és állami szervek határozatai teljesítésének. A kerületi nemzeti bizottság plenáris ülésein a képvi­selők 86, az ellenőrzött járási nemzeti bizottságokén 80 százaléka vett részt. Ez jónak mondható, de az egyes városi és helyi nemzeti bizottságok plenáris ülésein va­ló részvétel igen eltérő. Míg pl. a Komáromi Városi é« a Žabokrekyi Helyi Klemzeti Bizottság plénumain a rész­vétel H0 százalékos, a Modrai Városi Nemzeti Bizottságén esak 80 százalékos. Ezért az illetékes kerületi és járási szerveknek, a helyi nemzeti bizottságuk funkcionáriu­sainak a közeljövőben meg kell látogatniuk a passzív képviselőket és megbeszélni velük, hogyan javíthatják munkájukat választókörzetükben és a plenáris üléseken való részvételeket. A képviselőknek a szakbizottságok munkájában is aktívabb szerepet kellene vállalniuk. Ugyanis míg egyes szakbizottságok aktív munkát végez­nek, mások passzívak. Közös fogyatékosság, hogy az ülé­sek jegyzőkönyvei nem készülnek el időben, hogy a szakbizottságok nem eléggé kezdeményezők. A tanács és a plénum üléseire nem készítenek konkrét, megalapo­zott javaslatokat, s ha igen, akkor is csak elvétve. Az ellenőrzés folyamán nagy figyelmet szenteltek a dolgozók panaszainak intézésére. Tavaly a nyugat-szlo­vákiai kerületben 3326 részben vagy teljesen jogos pa­nasz érkezett a nemzeti bizottságokra és az álta­luk irányított üzemekbe. A panaszuk száma főleg a Ura tislava-vidéki, a trenčíni és a komáromi járásban növe­kedett meg. A panasztevők a szocialista együttélés, a tömegközlekedés, a kereskedelem és a szolgáltatások kérdéseivel foglalkoznak, de 235 esetben a nemzeti bi­zottságok funkcionáriusait és dolgozóit marasztalták el. Amint az ellenőrzés megállapította, az említett panaszok 889 törvénysértésre mutattak rá, 584 esetben pedig az irányítás és az ügyintézés fogyatékosságaira. Sajnos, a felelősségrevonás terén még igen sok a tennivaló. Kellő helyet kapott az ellenőrzésben a választási program teljesítése, az egészségügy, a lakásépítés és a járulékos beruházások. A szóban forgó akció legna­gyobb jelentősége az, hogy nemcsak feltárta a fogyaté­kosságokat, hanem a megoldás módjára is rámutatott. Éppen ezért mindenütt —• ahol az elemzés elkészült — arra kell törekedni, hogy azzal a lehető legrövidebb időn belül a képviselők is megismerkedjenek, és a fel­tárt fogyatékosságokat mielőbb felszámolják. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ: A kávé és az infarktus A koffeint nemcsak gyógy­szerként alkalmazzák, hanem széles néprétegek kora ifjúsá­guktól késő öregkorukig na­ponta különböző mennyiségben fogyasztják kávé formájában is. A kávéfogyasztás világszer­te rohamosan növekszik. A ká­véból hozzávetőleg 1 százalék koffein oldódik ki, és ha ehhez hozzászámítjuk az ellenőrizhe­tetlen mennyiségben fogyasz­tott koffein tartalmú gyógysze­reket, a napi koffeinfogyasztás sok személynél nagyon nagy. A dimethylxantinok-tlieofyl- lin, theobromin és a trimethyl- xantinkoffein — a növényi al­kaloidok csoportjába tartozik. Alkotó részeit képezik a kávé­nak és a teának. A koffein 50 —200 mg (1—2 csésze kávé) adagban növeli a szellemi ak­tivitást, frissít, emeli a munka­teljesítményt, javítja az össz­pontosító képességet, megszün­teti az álmosságot és semlege­síti az alkohol hatását. Na­gyobb adagok, 200—500 mg azonban idegességet, álmatlan­ságot, reszketőst, fejfájást vál­tanak ki. Túladagolása görcsü­ket is okozhat. A kávé és a többi methyl- xantin-származékok hatása az idegrendszerre, veseműködés­re jól ismert. Az utóbbi idő­ben világszerte nagyon sokat foglalkoznak a szénhidrát és a zsír az anyagcserére gyako­rolt hatásával is. Kérdésessé vált, hogy a nagy mennyiségű kávé illetve koffein fogyasztá­sa — ha az egészséges szer­vezetben látszólag nem is okoz változásokat — nem jelent-e bizonyos betegségeknél további károsító hatást? Ismeretes,’ hogy a methyl- xantin-származékok jelentősen befolyásolják a szénhidrát anyagcsere-mechanizmusát, és kimutatták, hogy a vércukor- szint emelkedését és a cukor vizelettel való kiválasztódását vonja maga után. Üjabb vizs­gálatok szerint hasonló a kof­fein hatása is, de ugyanezt megfigyelték a theofyllin (teá­ban található anyag) fogyasz­tása után is. A vércukorszint emelkedése 12—24 órás éhezés után még fokozottabb. Az el­mondottak a krónikus kávéfo­gyasztókra vonatkoznak, akik naponta nagy mennyiségű kof­feint fogyasztanak kávé, tea vagy koffeint tartalmazó ita­lok, gyógyszerek alakjában. Egyszeri koffein bevitele után csekély vércukorszint- változást észleltek. Számos kutató foglalkozott a kávénak a koffein vércukorszintjét be­folyásoló hatásával a cukor­bajjal kapcsolatosan. A cukor­bajos betegeknél a kávé és a koffein hatása az inzulin kivá­lasztódásától függ. Ha van in- zulintermelás, a szöveti cukor­felvétel reguláivá van, míg azoknál a betegeknél, akiknél a glukóz adása inzulin-terme­lést már nem vált ki, a kávé ill. koffein adása után a glu­kózszint magasabb. A zsírtrapszport szempontjá­ból vizsgálva a kávé-, illetve koffeinfogyasztás hatását, a szakirodalomban sok kísérlet­ről és különböző eredmények­ről olvashatunk. A zsírszövet triglycerid formájában raktá­rozza a zsírt és a zsírbontás során ezt a vér szabad zsírsav és glycerin formájában transz­portálja. A glycerint felhasz­nálja a máj, a szabad zsírsav pedig fehérjéhez kötve külön­böző szervekbe kerül és elég, felhasználódik. A methylxan- tin-származékok a zsírszövet­ben serkentik a zsírbontást és így hatásukra emelkedik a sza­bad zsírsav szintje. Két csésze kávé, tea, vagy kola elfogyasz­tása után a szabad zsírsav szintje 100 százalékkal emelke­dik. Ehhez hozzájárul még a fizikai és psychikai stress is, hatására tovább növekszik a szabad zsírsav mennyisége. Tekintettel arra, hogy a zsír- anyagcsere és az érbetegségek között szoros az összefüggés, a kávé illetve koffein nagymé­retű fogyasztása és a szívbe­tegségek közötti összefüggést is meg kell említeni. Kimutat­ták, hogy a koronaér-betegsé- gekben szenvedők (angina pec­toris, infarktus) többsége na­ponta 5 vagy annál több csé* sze kávét ivott. A koffein il­letve a kávé tehát fokozza az infarktus előfordulását. A koc­kázat napi 1—5 csésze kávé esetében l,á4 szorosára, napi 5 kávén felül 2,13 szorosára emelkedik — a kávét nem ivó egyénekhez viszonyítva. A ká­véval kapcsolatos infarktus­rizikót még olyan tényezők is befolyásolják, mint a beteg ko­ra, neme, előzetes betegségei, magas vérnyomás, elhízás, cu­korbaj, dohányzás, cukorfo­gyasztás és a foglalkozás, il­letve munkabeosztás. A kávé, vagyis a koffein az anyagcserére gyakorolt hatá­sát a leghelyesebb egyénen­ként elbírálni és a napi kávé, illetve koffein mennyiségét az említett betegségeknél indivi­duálisan kell engedélyezni. Dr. EVA KVASZOVÁ BBSM 1978. IX. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents