Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-28 / 268. szám, csütörtök
A szakosítás és a koncentráció útjai a szovjet mezőgazdaságban A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ez évi júliusi ülésén nagy figyelmet szentelt a termelési szakosítás, a területi koncentráció és kooperáció kérdéseinek a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar területén. A Központi Bizottság jelentésében L .1. Brezsnyev elvtárs részletesen értékelte és elemezte az SZKP KB 1976 májusában elfogadott „A mezőgazdasági termelés szakosításának és koncentrálásának továbbfejlesztése a gazdaságok közötti kooperáció és az agráripari integráció alapján" című határozatának teljesítését, s összegezte az eddigi tapasztalatokat. Ez a határozat világosán megfogalmazta a szovjet mező- gazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában kitűzött célokat, s ezek elérésének politikai-szervezési feladatait. Megállapította, hogy a társadalom gyors ütemben növekvő szükségleteit csak a mezőgazdasági termelés szakosításával és koncentrálásával, korszerű ipari alapokon történő fejlesztésével lehet kielégíteni, amiben óriási lehetőségek rejlenek. A határozat arra is rámutatott, hogy a szocialista termelés szakosítása és koncentrálása sokrétű, bonyolult folyamat, amely szorosan összefügg a termelőerők fejlődésének adott színvonalával. Ugyanakkor nagymértékben megnőnek az ipari típusú, szakosított vállalatokat irányító szakemberek képzettségével és képességeivel szemben tá masztott követelmények. A szakosításnak és a kon centrációnak konkrét, tudományosan megalapozott távlati tervekből kell kiindulnia, amelyekben figyelembe kell venni a helyi viszonyokat és lehetőségeket, valamint a rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatokat. Amint a határozat leszögezi, a kolhozok és a szovho- zok a gazdaságok közötti kooperáció, az anyagi-műszaki eszközök és a munkaerő egyesítése alapján az első szakaszban olyan szakosított, közös vállalatokat és egyesüléseket hozhatnak létre, amelyek hús, tej, tojás, gyapjú és takarmányfélék termelésével, vetőmagtermesztéssel, kertészettel, mezőgazda- sági termékek tárolásával és elsődleges feldolgozásával, agrokémiai szolgáltatásokkal, a gépek és szállítóeszközök közös használatával, építési és talajjavítási munkákkal, erdőgazdasággal, építőanyagok termelésével stb. foglalkoznak. A közös alapon létrehozott nagyüzemi szakosított vállalatok tulajdonosai, a kolhozok és a szovhozok erőiket a gabonafélék, az ipari növények és más ágazatok fejlesztésére összpontosíthatják, ami ezekben a gazdaságokban mindinkább szakosított jelleget ölt. A kooperációba lépő kolhozok és szovhozok az állam részéről sokoldalú segítséget kapnak. Tapasztó íatok és tanulságok A szovjet mezőgazdasági, termelésben a szakosítás és a koncentráció, valamint a koor*r * IP ili i m mi r 'v *H peráció folyamatai már a hatvanas évek elején elkezdődtek, s a nagyüzemi állattenyésztő telepek, az agráripari egyesülések, valamint a közös vállalatok, tudományos-termelési egyesülések a Szovjetunió számos területén, különösen a Moldovai SZSZK-ban, a Belorusz SZSZK-ban, az Ukrán SZSZK-ban, a krasznodári területen, a Mari ASZSZK-ban, a voronyezsi, a penzai és sok más területen bíztatóan fejlődnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben a termékegységre jutó munkaráfordítás 2,5—3- szor, az önköltség pedig 1,5—2- szer kisebb, mint a nem szakosított gazdaságokban. Állandóan növekszik a gazdaságok közötti kooperációba lépő kolhozok és szovhozok száma. Brezsnyev elvtárs az SZKP KB júliusi plenáris ülésén kiemelte e folyamat pozitív oldalait, gazdasági előnyeit, de ugyanakkor egyes szervezési hibákra és fogyatékosságokra is rámutatott Egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakosításban és a kooperációs kapcsolatok fejlesztésében nincs helye a sietségnek, a kapkodásnak. Ésszerűen, megfontoltan, az elvégzendő munka valamennyi oldalának és követelményének számbavételével kell eljárni. A szakosítás megalapozatlan végrehajtása nagy károkat okozhat az egész népgazdaságnak, ha például ezzel Ösz- szefüggésben csökkentik a szarvasmarha-állományt, ha egész farmokat számolnak fel, mielőtt még ezeket a termelési feladatokat más szakosított vállalatok átvették volna. Ugyanakkor a másik szélsőség is károkat okoz, a kooperáció és a szakosítás gyakorlati megvalósításának halogatása, a maradiság, a kényelmeskedés. Sokan hosszú évekre szóló, távlati, feladatnak tekintik ezt a folyamatot. Ez pedig tévedés, hangsúlyozta Brezsnyev elvt^rs a plénumon. Nem a határidőkön van a lényeg, hanem a munka minőségén. Ha valamit jól kell elvégezni, az riem je- lenti azt, hogy a munkának sokáig kell tartania. A gazdaságközi kooperáció összetett és objektív folyamat, amit nem szabad sem fékezni, sem siettetni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a résztvevők Önkéntességén alapszik, s következetesen ragaszkodni kell ehhez az alapelvhez. Nem akármilyen egyesülésekre van szűk- ségünk — jeleutette ki jirezs- nyev elvtárs —, hanem olya- nokra, amelyek a termelés és a munka szocialista társadalmasí- tását magasabb szintre emelik, kihasználják' a tudomány, a technika és a technológia legújabb vívmányait, maximális mértékben növelik a munka termelékenységét, s ugyanakkor minimálisra csökkentik a termelési költségeket. A társadalmasítás magasabb szintje Habár a Szovjetunióban a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlődése sajátos feltételeket tükröz, a folyamatok megvalósításában szerzett ta1978 IX. 28. A mezőgazdasági termelés szakosítása és koncentrálása keretében a tejtermelést főleg a nagyvárosok környékén összpontosítják. A felvételen látható „Sapovo" szakosított tejtermelési komplexumot 10 szovhoz és kolhoz létesítette az OSZSZK moszkvai területének podolszki kerületében. (ČSTK — TASZSZ felvétele) pasztalatokat a további szocialista országok is hasznosíthatják. És megfordítva. Nem véletlen, hogy az elmúlt év novemberében éppen Kisinyevben, a Moldovai SZSZK fővárosában került sor a KGST-országok szakembereinek tanácskozására a mezőgazdasági termelésnek a gazdaságok közötti kooperáción és az agráripari integráción alapuló szakosításáról és koncentrációjáról, hiszen ebben a vonatkozásban itt érték el a legjobb eredményeket, itt gyűjtötték össze a legtöbb tapasztalatot. A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériumában tett látogatásunk alkalmából lehetőségünk nyílt arra, hogy elbeszélgessünk a kisinyevi tanácskozás egyik szovjet előadójával, Vlagyimir Szemjonovics Proszin elvtárssal, a gazdaságok közötti kooperáció és agráripari integráció minisztériumi főigazgatóságának vezetőjével. Proszin elvtárs sokoldalúan rámutatott a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséből származó gazdasági előnyökre. A Szovjetunióban például szintén problémát jelent az alacsonyabb és a magasabb szinten gazdálkodó vállalatok, a kolhozok illetve a szovhozok közötti különbségek felszámolása. Ezek közeledését jelentős mértékbeli elősegíti, ha az erősebb és a gyengébb gazdaságok közös vállalatokat hoznak létre. Ezen az úton a gyengébb vállalatok is élvezhetik a szakasztott, koncentrált termelésből származó gazdasági előnyöket, gyümölcsözően befektethetik a fejlesztési kölcsönöket, s a közös vállalkozásból származó jövedelmük megszilárdítja gazdasági helyzetüket. A gazdaságközi kooperáció fejlődése kolhozközi tulajdon keletkezéséhez vezet, amely a mezőgazdaságban érvényesülő fejlettebb termelési viszonyokat tükrözi. Ez már a társadalmasítás, magasabb szintjén levő kolhoztulajdon formája, ahol a termelőeszközök tulajdonosa a kolhozok csoportja. Még érdekesebb az utóbbi években gyorsan terjedd vegyes, állami-kolhoz, illetve szov- hoz-kolhoz vállalatok fejlődése. Az ilyen típusú közös vállalatok keretében egyre jobban közeledik egymáshoz az össznépi és a szövetkezeti tulajdon- forma. A közeledés azonban még nem jelent összeforrást, s nem is kell siettetni ezt a folyamatot a kolhozok szovho- zokká való átalakításával, hiszen a szövetkezeti termelési forma még nem aknázta ki teljes mértékben saját progresszív lehetőségeit. Ez persze nem von le semmit annak a jelentőségéből, hogy ezek a folyamatok a lenini szövetkezeti terv megvalósításának második szakaszát képezik. * A mezőgazdasági termelési egyesülések a munka jellegét is megváltoztatják. A kolhozközi építőipari vállalatok például nemcsak korszerű termelési objektumokat építenek, hanem szociális és kulturális jellegű intézményeket, bölcsődéket és napközi otthonokat is, s elősegítik az egyéni lakásépítés fejlesztését. A falu és a város közeledését azonban nem úgy kell értékelni, hogy a falvakon több emeletes lakótömbök épüljenek — jegyezte meg Proszin elvtárs. A falu továbbra is falu marad, kertes házakkal és háztáji gazdaságokkal, mert ezekre az életfeltételekre még szükségük van a mezőgazdasági dolgozóknak. Lényegesen megváltoznak azonban a munkafeltételek, amelyek teljes mértékben megközelítik az ipari dolgozókét. Az utóbbi években nagy fejlődést sikerült elérni a mező- gazdasági termelés anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében, s ezzel párhuzamosan, a szakemberek nevelésében is. Az ország 100 mezőgazdasági főisko lai intézményének 30 szakágazatából évente 60 ezer mérnök kerül ki, a technikumokban pedig 200 ezer szakképzett technikus végez évente. Ez olyan szellemi alapot jelent, amelyre bátran lehet építeni a szakosítás és a kooperáció egyre jobban elmélyülő folyamatát. MAKRAI MIKLÓS Az őszi betakarítás sikeréért rJÖ VISSZHANGRA TALÁLT A FELHÍVÁS A nehéz aratást követően az őszi betakarítás során sem könnyű a földművesek helyzete. Ezt hangsúlyozta felhívásában az SZLKP KB, az SZSZK kormánya és a Nemzeti Front Központi Bizottsága, s ezzel a kéréssel fordult a mezőgazdasági élelmiszeripari komplexum dolgozóihoz, a nyilvánossághoz, vállalatok és üzemek dolgozóihoz, valamint az ifjúsághoz és a tömegszervezetek tagjaihoz, hogy júniusi felhívásának szellemében fokozzák az őszi betakarítás ütemét, járuljanak hozzá, hogy a burgonya, a szemes kukorica és a cukorrépa, valamint a zöldségfélék és az őszi érésű gyümölcsök a lehető legrövidebb idő alatt és a lehető legkisebb veszteségekkel kerüljenek biztonságos helyre. Egyben teremtsenek kedvező feltételeket a jövő évi gazdag termés biztosításához. Mit tettek a felhívás szellemében a sikeres őszi betakarításért, és milyen visszhangra talált az említett felhívás a dolgozók körében? — erre kerestük a választ a senicai járásban. Kérdésünkre az arra legilletékesebbek válaszoltak. Ondrej Remko mérnök, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóhelyettese: — Földműveseink és a népgazdaság más ágazataiban dolgozók munkaaktivitása és segítőkészsége bármikor példaként vehető. Vegyük például az aratást. Sűrűn vetett gabonát 38 730 hektáron termesztettünk és 17 505 vagon szemet csépeltünk ki, a tervezettnél 2000 vagonnal többet. Átlagos hektárhozamunk 44,6 mázsa volt, Gabriel Petrán ami az eddigi legjobb eredmény. A siker annál figyelemremél- népszerűsítéséről sem feledketóbb, hogy a rozs- és zabterme- zünk meg. lő járások sorába tartozunk. Az r, előbbi növényt 6669 hektáron _ Peter Kukán, a Nemzeti termesztettük és hektáronként F,011* I^^sl Bizottságának tit35.2 mázsás átlagot értünk el, kara: — járásunkban már hagyomány, hogy az egyes tömegszervezetek kiveszik részüket a fontos társadalmi feladatok teljesítéséből, elsősorban a mezőgazdaság szakaszán. Aratás idején a tömegszervezetek tagjai közül naponta 300—500 ember is segített járásszerte a szalma kazalba rakásánál. Elnökségünk foglalkozott az őszi betakarításban nyújtandó segítség formáival. Olyan feladatot tűztünk magunk elé, hogy az őszi betakarítás legtöbb mun- Ondrej Remko kát adó idején tömegszervezeteink tagjai közül naponta 500 rozsból pedig 1300 hektáron tárfs^ldHallíi m“nkást biztosítunk 38.3 mázsa lett az átlag. Ez a földművesek megsegítésére. — földjeink minőségét tekintve — kitűnő eredmény. A megkésett vegetáció és a rossz időjárási viszonyok a mi helyzetünket is megnehezítették, s dolgozóink önfeláldozó munkája nélkül nem tudtunk volna úrrá lenni a nehézségeken. Itt ki kell emelni azt a segítséget, amit a mezőgazdaság aratás alatt a helyi lakosságtól és az ifjúságtól kapott. A nagyarányú aktivitásban jelentős része van az SZLKP KB, az SZSZK kormánya és a Nemzeti Front Központi Bizottsága felhívásának, amely mozgósító erővel hatott, és jelentősége ősszel is érvényesül. Szükség van erre, hiszen az ősszel rengeteg munka vár ránk. Megközelítően 60 000 vagont tesz ki az a növénymeny- nyiség, amit be kell takarítanunk a földekről, nem szólva arról, hogy a szántókra 55 691 hektár földterület vár, aminek felére őszieket vetünk. Épp a napokban összesítettük az eddig elvégzett munkákat, és a helyzetnek megfelelően a következő időszakra pontosítottuk a betakarítás politikai-szervezési munkatervét. A repcét idejében elvetettük, és október 5- ig a 6555 hektár rozs vetésével is végzünk. A búza vetését 17 920 hektáron október 25-ig szeretnénk befejezni. A silókukorica és a cukorrépa betakarítása a kívánt ütemben halad. Mindebben nem kis érdeme van a földműveseknek és a helyi lakosságnak, amely segíti a betakarítást. Gabriel Petráň, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járási Bizottságának titkára: — A felhívást lebontottuk járásunk viszonyaira és terveinkkel összhangban az őszi munkák idejére széles körű szocialista munkaversenyt hirdettünk meg. A versenyt a Járási Mezőgazdasági Igazgatósággal és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Járási Bizottságával közösen szervezzük. A feltételek lehetővé teszik, hogy abba egyének és kollektívák is bekapcsolódhassanak. A verseny szervezésével párhuzamosan az őszi betakarításban részt vevők munkájának, helytállásának Vellő Peter Kukán Pavel Kukliš, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője: — Számunkra az 1977. évi 238. számú kormányhatározat az irányadó, amely meghatározza a nemzeti bizottságok segítségnyújtásának formáit a mezőgazdasági munkák meggyorsításában. A párt- és az állami szervek felhívása persze számunkra is ösztönző és újabb figyelmeztetés, hogy az idei őszön a maximumot kell megtennünk a betakarítási Puvel Kukliš munkák segítésében. A kidolgozott tervek már realizálódnak. Először a II. ciklusú iskolák diákjai sorából szerveztük a segítőket, akik jelentős munkát végeztek, illetve végeznek a gyümölcs és a zöldség betakarításában, a szüretelésben. Jelenleg társadalmi munkásokat toborzunk a háztartásban dolgozó nők és a nyugdíjasok köréből, hogy minden beérő gyümölcsöt és zöldséget idejében, valamint jó minőségben raktározhassanak el földművesek. JOZEF SLUKA
