Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-27 / 267. szám, szerda
Gondok és derűlátás rAmikor kiértünk a Munkáéi demrenddel kitüntetett leiesai Május 1 földművesszövetkezet határába, a kora őszi köd mát fölszállt. A két E-512-es kom bájn cséplésre készen állt. Csépelni ősszel? — tűnődhet el az olvasó. Persze, nem gabonáról van szó, hanem az érett, zörgős héjü bob csépié- séről. A leleszi szövetkezel Szlovákia egyik legnagyobb bab- termelője, 200 hektárnyi területen termesztik ezt a nagyon fontos hüvelyest. A bab nagy részét eddig drága valutáért hoztuk be külföldről, üt évvel ezelőtt született az a párt- és kormányrendelet, amely előír ja Szlovákiában is a bahter- mesztés fellendítését. Leleszen négy éve termeszt e nek babot kisebb-nagyobb sikerrel. A krónikához tartozik az is, hogy e téren semmilyen tapasztalatuk nem volt, így a három év amolyan kísérlet volt csak. A megfelelő vetőmagot, a vegyszereket és néhány munkagépet is közvetlenül az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma biztosította a szövetkezet számára. De a legcélszerűbb termelési és egyéb módszereket a vezetőség ötölte, töprengte ki. S milyen eredménnyel? Ezt már az idei jó babtermés jelzi leginkább. Az első három év átlagos hektárhozama alig volt hét mázsa. Az idén az eddigi eredmények alapján 14 mázsás hektárhozamra van kilátős. Voltak dűlők, amelyekről 18 mázsás hozamot takarítottak be. A Köleszer dűlőben ottjártunkkor kezdték meg az 55 hektárnyi bab cséplését. Ezenkívül még harminc hektár bab vár kicsép- lésre. — Ha minden jól megy és a napos idő is tovább tart, akkor egy hét alatt tető alá kerül a babtermésünk is — mondja Török Imre, a szövetkezet pártszervezetének elnöke, a babtermesztés csoportvezetője. Beszélgetésünkbe, Iván mérnök elvtárs, a szövetkezet elnöke és Kis József könyvelő is bekapcsolódik. Amíg mi a gondokról, eredményekről, s a babtermesztés jövőjéről beszélgettünk, a kombájnök megkezdték a cséplést. Két hazai gyártmányú babvágógép vágja a babot. E gépek egyszerre 10 sor bab vágására alkalmasak. A levágott babsorokat rendhá- rítókkal gyűjtik rendekbe. Ezt á munkát tavaly még harminc ember végezte villával. Az (íj módszer Kis József könyvelő ötlete volt. *— Amikor javasoltam ezt a módszert, mindenki lehurrogott, kinevetett. A bab nem széna vagy szalma — mondták —, beletapad a fogakba. A sok ellenérv, után, azt mondtam: ne vitázzunk, próbáljuk k). Ha nem sikerül, akkor sem vesztünk semmit.,. Az elnóK mosolyog, majd azt mondja: — Hát így vitáztunk ml át barom éyet, A viták vége mindig az lett, hogy a legjobb módszereket, ötleteket fogadtuk el, s azokat a gyakorlatban is megvalósítottuk, tgy érjük el az idei 14 mázsás átlagos hektárhozamot. Persze, gond ma is akad bőven. De a leglényegesebben már túl vagyunk. -Tudjuk, milyen babfajtákat érdemes itt termesztenünk Ezek a Seway, Ragalle és a Perlicska. Eddigi tapasztalataink szerint ezekből nálunk is elérhető a 20 mázsás átlagos hektárhozam, de ehhez még be kell szereznünk egyet* mást. — Például? — Menjünk beljebb, akkor jobban megérti, miről van szó. Megyünk a zörgő babszárak közt. S valami nekem is szembetűnik. Mondom is: — Ogy látom, eléggé foghíjas a vetés. — Ez az, amire már tavaly mi Is rájöttünk. Akkor még ritkábbak voltak a sorok. — S miért? — Nincs babvetőgépünk. Kukorica vetőgéppel vetjük a babot, s akárhogyan állítjuk be a gépet, nem tudunk sűrűbb sorokat vetni. Az első években még csak 70 kilogramm babot vetettünk egy hektár földbe. Az idén már sikerült egy mázsát elvetnünk, de a legideálisabb az lenne, ha hektáronként egy mázsa negyven kilogrammot vethetnénk. így a 20 mázsán felüli terméshozam minden évben elérhető. Lehajlik, s kihúz három babszárat. Az egyiken 33. a másikon 42, a harmadikon 49 hüvelyt számoltunk meg. Egy-egv hüvelyben 4—5—6 babszem volt. — Látja, ha csak 35 hüvely teremne egy babszáron, s ha ezt beszorozzuk hüvelyenként a közepes öt szemmel, akkor is 175 szem bab teremne egyetlen babszemből. Tehát, ha lenne speciális babvetőgépünk, s a babot normális sűrűséggel vethetnénk, ezzel 4—5 mázsával növekedne a hektárhozam. Az érv valóban meggyőző. — De van itt még más gondunk is — szól közbe a pártelnök, — Kevés a babtermesztéshez szükséges vegyszer. A bab igen igényes kultúrnövény. A gyomtalanítást már Ugy-ahogy megoldottuk. Azt is kísérleteztük, hogy a pontos vetésforgó megtartásával a lucerna után a legjobb elvetni « babot. A bab után pedig kiváló a búzater. més. Nem tudunk még hatásosan védekezni a babpenész ellen. Ilyen hatású vegyszer beszerzése a legnehezebb. Ha ezeket a feltételeket megteremtjük, akkor nagyon gazdaságos lesz a bab termesztése. Bár az önköltsége magasabb a búzáénál, de már ez idén is kétszer annyi hasznot hoz, mint a búza. Egy mázsa babért 900 koronát kapunk. — Hány mázsa babot adtak már el? — 800 mázsán felül. Ez 720 ezer korona. Ha elérjük a 2800 mázsát, akkor csak babért két és fél millió koronát kapunk — mondja a könyvelő. — Megvallom, először nagyon idegenkedtünk a bab termesztésétől, de a hasznos tapasztalatok birtokában megnyugodtunk, s a jelenlegi gondok közepette is derűsen nézünk a jövőbe. Ezt már az elnök mondta, akitől el is búcsúztunk, mert a kötelessége másfeié szólítja. Mi még maradunk, s beszélgetünk. Megtudom azt is, hogy a minisztérium eddig minden anyagi és egyéb támogatást megadott, s erre a jövőben is számíthatnak a lelesziek. Persze, elvárnák a járástól is a nagyobb támogatást, mert a bab termesztése gazdasági szempontból igen fontos. A lelesziek véleménye az, s ezt a nemrégen itt járt minisztériumi küldöttség is megerősítette, hogy a megfelelő munkagépek és vegyszerek biztosításával, az eddigi tapasztalatokkal, kifejlesztett módszerekkel két-ha- rom éven belül elérhető nálunk is a lniszmázsás átlagos hektárhozam, ami már elegendő lenne Szlovákia évi babszükségletének kielégítésére. összegezve a fentieket, a leleszi Május 1 Földművesszövetkezetben olyan kísérletezése folyik a bab hazai termesztésének, amellyel már az idén országosan is az egyik legjobb eredményt mutathatták fel. Így a vezetők derűlátása jogos. TÖRÖK ELEMÉR m m AZ ELSŐK KOZOTT KELET SZLOVÁKJA VASÚTI DOLGOZÓI TELJESÍTIK FELADATAIKAT A Csehszlovák Államvasutak Kelet-szlovákiai Kirendeltségének körzetében csaknem harmincezer ember dolgozik, akik a vasút szlovákiai feladatainak 51 százalékát valósítják meg. A többi feladat az SZSZK területén működő további két ki- rendeltség dolgozóira jut. Ebből az összehasonlításból is kilűnik, hogy szlovákiai viszonylatban a kelet-szlovákiai vasutasokra hárul a legtöbb feladat. A kelet-szlovákiai vasutasok nagyon jól tudják, milyen fontos szerepet játszik a vasúti közlekedés és szállítás népgazdaságunk vérkeringésében. Ezt az is bizonyítja, hogy az utóbbi hét évben mindig sikeresen birkóztak meg teendőikkel. Az idei vasutasnap alkalmából azzal a kérdéssel fordultunk Imrich Fűzihez, a Csehszlovák Államvasutak Keletszlovákiai Kirendeltségének főnökéhez, vajon a 6. ötéves tervidőszak harmadik évében Is hasonló eredményeket érnek-e el? — Minden ünnep egyúttal mérlegkészítésre is alkalmat ad, s talán hangsúlyoznom sem kell, hogy az ünnep akkor igazán örvendetes, ha eredméíűzi elvtárs (középen) átveszi a „BARÁTSÁG* nemzetközi verseny győztesének járó szovjet vörös zászlót. Bal szélen Ján Záhorský mérnök, a Keleti Vasútigazgatóság főnöke. (A szerző felvétele) nyes munkáról számolhatunk be — válaszolta Imrich Fűzi. — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az elmúlt hét év hagyományaihoz hűen, az idén Is erdményes munkánk jegyében ünnepelhetjük meg a vasutasnapot. Dolgozóinkat bizonyára büszkeséggel tölti el annak tudata, hogy a kék hadsereg ünnepén jelenthetjük a felsőbb szerveknek: Kelet-Szlo- vákia vasúti dolgozói eredményesen teljesítik a CSKP XV. kongresszusának feladatait. Fűzi elvtárs közben a dolgozószobájában elhelyezett vörös zászlókra mutatva folytatja. — Sikeres munkánk magas szintű elismerésének két jelképe, a Szövetségi Közlekedés- ügyi Minisztérium és a Vasúti Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának zászlaja, amelyet az országos versenyben elért elsőségünkért nyertünk el, valamint az uzsgorodi szovjet vasutasokkal folytatott „BARÁTSÁG“ munkaversenyben való győzelmünkért adományozott vörös zászló további sikeres munkára kötelez bennünket. Remélem, nem minősítik szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy tavaly országos viszonylatban a plzefii és a mi kirendeltségünk volt legeredményesebb a tervteljesítésben, az idén pedig mi állunk az első helyen. — Az idei feladatok teljesítésének eredményeiről is mondhatna néhány adatot? — Az 1978-ra meghatározott szállítási feladatok tervét az Kommentáljuk KI MINT VET, ÜGY ARAT Napok, órák kérdése — vagy néhány helyen lalán annyi Kém — éü új színfolttal gazdagodik az őszi határ. A hatalmas táblákun megjelennek a vetőgépek, nyomukban a magtakarókat vontató traktorok. A táblák szélén ott állnak majd a zsákokkal megrakott pótkocsik, a zsákokban a legjobb minőségű és a helyi viszonyok között a legjobban termő búzafajta vetőmagjával. A természet körforgásának törvénye ez, amely szükség- szerűvé teszi a folyamatos munkát. Csak pér hete annak, hogy föidmiíveseink az aratás végét ünepelték, és megszegtük az áj házából sült kenyeret, s lám, a búzavető brigádok már a jövő évi gazdag búzatermés reményében szorgoskodnak, A jövő esztendei gazdag aratásért persze már korábban elkezdődött a munka. Sajnos, nem a legjobb feltételek között. A nyugat-szlovákiai kerületben a nagy szárazság nehezítette a szántást, a finoman eldolgozott, jó minőségű magágy előkészítését. Az őszi betakarításé növények lassabban értek a szokásosnál, későbben szabadultak fel a területek, s így a kerületben az elmúlt hét végén a búza vetésterületének alig 70 százaléka volt csak felszántva, a közép- és a kelet-szlovákiai kerületekben pedig valamivel még ennél is rosszabb az arány. Az utóbbi helyeken a változatosság kedvéért a sok eső késleltette a munkát, majd amikor teljes erővel megindult a silőzás, a szántó traktorosok voltak azok, akik nem tudtak lépést tartani a betakarítás ütemével. Számos mezőgazdasági üzem földműveseinek szavaival magyaráztuk meg a pillanatnyi helyzetet, s azt sem állíthatjuk, hogy az okok nein objektívek. Nyugodtak ennek ellenére sem lehetünk, főleg azok nem, akik közvetlenül érdekeltek a vetésben. Mindannyian, de elsősorban a növénytermesztési részlegek vezetői tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy amit szeptember—októberben nem kap meg a búza. azt később már nagyon nehéz pótolni. Kétszeresen érvényes ez az idén, amikor az előző évekhez képest nagyobb arányban változik meg a fajtaösszetétel a jobb, bőven termő, s így törvényszerűen igényesebb fajták javára. Aki csak annyit érvényesít a búzatermesztés tudományából, hogy hektáronként hány kilogramm vetőmagot és milyen mélyen kell elvetni, annak a legjobb fajták sem ad” nak majd csúcshozamot. A nagy termés feltétele a fajtákhoz igazodó agrotechnika, amely az előveteményen, a talaj minőségén és a fajta műtrágyaigényen kívül azt is figyelembe veszi, hogy mennyi ideig pihent vetés előtt a magágy, és mikor van egy-egy búzafajta vetésének optimális ideje. Mindezzel nem mondtunk semmi újat, főleg a szakemberek szániára nem. Általánosan ismert tények ezek, s hogy mégis elismételtük őket, arra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági munkákat irányító bizottságának kimutatása adott okot. A bizottság már két héttel ezelőtt rámutatott, hogy elégtelen a nagy teljesítményű traktorok kihasználása, ezért bevezette ennek nyilvántartását. A helyzettel a javulás ellenére sem lehetünk elégedettek. Például a nyugat-szlovákiai kerületben — ahol legjobban sürget a búzavetés agrotechnikai ideje — az elmúlt héten a 844 nagy teljesítményű traktorból 632 volt bekapcsolva a szántásba, s ezekből második, illetve éjszakai műszakban 402 traktorral dolgoztak. E kis statisztika teszi szükségessé a figyelmeztetést, miszerint a gazdag aratás feltétele a jó vetés, és ha ezt nehezítik is objektív tényezők, szubjektív fogyatékosságokkal nem szabad még rosszabbá tenni a feltételeket. Hanem éppen fordítva, önkéntesen vállalt munkatöbblettel kell enyhíteni az objektív okok káros hatását. EGRI FERENC év elejétől hiánytalanul teljesítjük — mondja Imrich Fűzi —, több mint 37,5 millió tonna árut szállítottunk, ez a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 260 ezer tonnával nagyobb mennyiség. Sikeresen teljesítettük eddig a Szovjetunióból való nyersanyag- és - árubehozatal tervét, s hasonlóan kedvezőek eredményeink a ti- szacsernyői (Čierna nad TisouJ átrakóállomáson át lebonyolított kiszállítás terén is. Felsorolhatnék még több adatot, amelyek azt bizonyítják, hogy jó eredményeket érünk el például a szerelvények, a vasúti kocsik gazdaságos kihasználása terén is. Egy adat még a sok közül. A teherszállító szerelvények kihasználási tervét 101,6 százalékra teljesítjük, s ezáltal hatszáz mozdonnyal kevesebbre volt szükség a tervezettnél. — Milyen az együttműködés a szállítópartnerekkel? — Nem kifogástalan. Eredményeink még jobbak is lehetnének, ha szállítópartnereink mindegyike legalább úgy teljesítené kötelességét, mint például a Szlovák Magnezitművek, a kassai Szovjet Hadsereg Gépgyár stb. Sajnos, éjjelenként a beérkezett áruk csupán 23 százalékát rakják ki a címzettek, és szombaton, vasárnapon Is jelentős mennyiségű áru fekszik kirakatlanul a vasúti kocsikban. Az így visszatartott kocsik, szerelvények következtében nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni olyan fontos vállalatok igényeit, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Vasércbányák Vállalat, s nem tettünk eleget az Állami Erdészet és több építőipari vállalat kéréseinek sem. A kocsikirako- dás terén ugyan valamelyest javult a helyzet a múlt évhez viszonyítva, de mégis több millió korona fekbért fizettek partnereink. — Beszélgetésünk elején említette, hogy a megnövekedett feladatok ellenére derűlátó. Mire alapozza ezt? — Elsősorban eddigi tapasztalatainkra. Sikereink a politikai és gazdasági vezetés jól összehangolt szervező munkájának, dolgozóink lelkes tenni akarásának, fegyelmezettségének köszönhetőek. S nem kis mértékben annak, hogy a több mint harmincezer tagot számláló kollektívánk nagy része bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe, és sikeresen alkalmazzák a haladó szovjet munkamódszereket is. Dolgozóink a jelentős történelmi jubileumok tiszteletére az idén több mint 25,8 millió korona értékű felajánlást tettek, ezeket már az első hat hónap alatt 91,7 százalékra teljesítették. Példamutató munkát végeznek az Ötszázhetvenhat szocialista munkabrigádba tömörült tagok, ezek száma meghaladja a hatezerháromszázat. A „Szakma legjobb dolgozója" címért 2334 dolgozónk versenyez. Minden területen érezzük, tapasztaljuk, hogy dolgozóink sikeresen javítják a minőséget, növelik munkájuk gazdaságosságát. Ezt bizonyítja például az is, hogy sikeresen teljesített eredeti felajánlásaikat további \3 millió koronával növelték. Meggyőződésünk, hogy ezeket is valóra váltják. Ebben az őszinte magatartásban látjuk biztosítékát annak, hogy most az őszi kampány nehéz időszakában, de az egész év folyamán is, siker koronázza a kelet-szlovákiai vasutasok munkáját. KULIK GELLÉRT 1878 IX. 27.
