Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-27 / 267. szám, szerda

A NICARAGUÁI ELLENZÉK OJ AKCIÓKRA KÉSZÜL A DIKTATÚRA ELLENI HARC FOLYTATÓDIK SZTRÁJK BÉNÍTJA A GAZDASÁGI ÉLETET (ČSTK) — A nicaraguai el­lenzéki Széles Front (FAO) ve­zetősége nyilatkozatot tett köz­zé, hogy folytatni fogják az ál­talános politikai sztrájkot So« moza nemzeti gárdájának foly­tatódó megtorlásai ellenére is, mellyel a diktatúcaellenes fegy­veres felkelést támogató polgá­ri lakosságot sújtja. A FAO azonban felszólította « kereskedőket, nyissáik meg pár napra üzleteiket, hogy a lakosság feltölthesse élelmi­szer-tartalékait, és beszerezhes­se a legszükségesebb árukat. A nyilatkozatban azonban a FAO hangsúlyozza, hogy ez csak átmeneti intézkedés, mert a Somoza-diktatúra elleni harc folytatódik. Az általános sztrájkot a szakszervezeti és diákszerveze­teken kívül a helyi vállalkozók és valamennyi ellenzéki párt is támogatja. A sztrájk megbéní­totta az ország gazdasági éle­tének 80 százalékát. A sztrájk mindenekelőtt politikai célokért küzdő résztvevői követelik So­moza azonnali lemondását va­Az Egyesült Államokban a fog­lyok töltik be a „kísérleti nyíl­lak“ szerepét. Ez az egyetlen olyan állam, ahol a szövetségi hivatalok tudtával végeznek a börtönök foglyain orvosi kísér­leteket. Csak 1975-ben 2400 rab helyzetével éltek vissza. A köz­vélemény nyomására az illeté­kes hatóságok egy ízben már be akarták szüntetni az ember­élettel való ilyen felelőtlensé­get, de végül mégsem szálltak szembe a nagy gyógyszeripari monopóliumok érdekeivel. A felvételen látható néger rab­bal az orvos különböző víruso­kat lélegeztet be. (Repró: ČSTK) 1978 IX. 27. A kit érdekelnek a világ- politika eseményei, bi­zonyára elolvasta a napi sajtó­ban Leonyid Brezsnyev Baku­ban mondott beszédét. Az SZKP KB főtitkára röviden — talán szokatlanul is röviden — fog­lalta össze az idei nyár kül­politikai eseményeit. Töm íren szemléltette a jelenlegi helyzet bonyolultságát, és megerősítet­te a világeseményekkel kap­csolatos — eddig is ismert — hivatalos szovjet álláspontot. Külföldi hírmagyarázók azon­ban rendkívül fontosnak tart­ják azt is, amiről Bakuban nem esett szó, pontosabban fogal­mazva: hogy miért nem szólt bizonyos kérdésekről. A Ma­gyar Hírlap ezt írja: „Azt a tényt, hogy Bakuban nem érin­tette az ázsiai kérdéskört, moszkvai megfigyelők úgy ér­tékelik, hogy a szovjet vezetés gondolkodási időt kíván adni az illetékes kínai és japán po­litikusoknak tnvábhi lépéseik megtétele előtt.“ Viszont bővebben foglalko­zott az afganisztáni esemé­nyekkel. A demokratikus köz­társaság kikiáltását népi forra­dalomnak minősítette — visz- szautasítva azokat a rágalma­kat. amelyek szerint a Szovjet­unió is közreműködött volna a változásokban. Nem véletlenül foglalkozott tehát a világsajtó megkülön­böztetett figyelemmel Bakuval. A The Times és a The Finan­cial Times Brezsnyev beszédé­ből a Közel-kelettel foglalkozó részt emelte ki, idézi a szov­lamennyi állami és katonai tisztségéről és demokratikus kormány megalakítását, amely megoldaná uz ország legfonto­sabb politikai, gazdasági és szo­ciális problémáit. Jól értesült managuai forrá­súikból hírek érkeztek arról, hogy a Sandinista Nemzeti Fel­szabadítást Front (FSNL) ösz- szevonja erőit, és új akciókra készül a fasiszta rezsim ellen. Nicaraguában továbbra is tart a szeptember 13-án meghirde­tett statárium. AZ USA FELAJÁNLOTTA A KÖZVETÍTÉST A nicaraguai külügyminiszté­rium nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti, hogy „So­moza kormánya szívesen fogad­ja William Jorden, az amerikai rendkívüli nagykövet által az Egyesült Államok kormánya ré­széről felajánlott baráti együtt­működést“. Jorden, Carter meg­hatalmazottja az elmúlt héten tárgyalt Somozával. A megbe­szélésekről nem adtak ki tájé­koztatást. A megfigyelők sze­rint azonban Jorden azzal a ja­vaslattal jött Managuába, hogy az Egyesült Államok tárgyalá­sukat közvetítsen Somoza és az ellenzék között. Isidoru Malmierca kubai kül­ügyminiszter az ENSZ-közgyű­lés 33. ülésszakán elhangzott beszédében felszólította az Egyesült Nemzeteik Szervezetét, ítéljék el a Somoza-rezsimet, amely az amerikai imperializ­mus segítségével brutálisan el­nyomja a nicaraguai népet. Egyoldalú kínai lépés (ČSTK) — A Vietnamban élő kínai nemzetiségű személyek­ről folyó hanoi tárgyalásokon a kínai fél tegnap egyoldalúan megszakította a megbeszélése­ket. Csüng Szi-tung, a KNK külügyminiszter-helyettese a kínai küldöttség vezetője beje­lentette: Pekingbe utazik, hogy tájékoztassa a kormányt eddigi tevékenységéről. Csüng Szi-tung ismételten durván támadta Vietnamot, és a vietnami felet alaptalanul az­zal vádolta, hogy állítólag „nem áll érdekében a vitás kérdések megoldása.“ Az igaz­ság azonban az, hogy épp a kínai küldöttség fékezte és bo­nyolította mindeddig a megbe­széléseket. A hanoi tárgyalá­sok idején folytatódtak a kínai fegyveres provokációk a viet­nami— kínai határokon és a VSZK felségvizein. Kommentárunk jet értékelést Camp Dávidról: „Olyan megállapodás, melyet az arabok háta mögött dolgoztak ki:“ A Morning Star a bakul beszéddel foglalkozva rámutat: A térségben az igazságos ren­dezés egyedüli útja Izrael kivo­nulása a megszállt arab terü­letekről, a palesztin nép törvé­KÁDÁK JÁNOS, az MSZMP KB első titkára Losonczi Pál­nak és az MSZMP Politikai Bi­zottsága más tagjainak társasá­gában meglátogatta a fogyasz­tási cikkeket bemutató őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vendégek Václav Moravec nagykövet kíséretében Cseh­szlovákia kiállítását is megte­kintették. A SZOVJETUNIÓBAN szep­tember 28-a és október 10-e között rakétákat bocsátanak fel a Csendes-óceán térségébe. A szovjet kormány felkéri a Csendes-óceán kijelölt térségén át vezető légi és tengeri uta­kat igénybe vevő országok kor­mányait, utasítsák hajóikat és repülőgépeiket, hogy a meg­adott időpontban kerüljék el ezt a körzetet. LINUS PAULING amerikai professzort kiváló kémiai és biokémiai felfedezéseiért a Szovjet Tudományos Akadémia legmagasabb kitüntetésével, a Lomonoszov Aranyéremmel tün­tették ki. A kitüntetést tegnap adták át Moszkvában. A jövő űrállomásai (ČSTK) — A Szaljut tudomá­nyos űrállomást célszerű len­ne legalább 7—8 dokkoló be­rendezései ellátni, jelentette ki Konsztantyin Feoktyisztov űr­hajós — aki maga is kétszer járt a világűrben — azzal kap­csolatban, hogy szeptember 29- én lesz az első évfordulója, hogy megkezdődött az első Szaljut űrállomáson a munka. A Szaljut—6 nak két dokko­lóberendezése van. A szállító űrhajó összekapcsolása és a szállítmány átrakodása után a szállító űrhajót le kell kapcsol­ni, hogy helyet adjon további űrhajó dokkolásához. Ez nem gazdaságos, mondotta Feok­tyisztov. A szállítóűrhajó távo­zásával mintegy 6 köbméter térrel kevesebb áll az űrállo­más rendelkezésére. Itt külön­böző berendezéseket és tudo­mányos műszereket lehetne el­helyezni. De a Szaljuton egyet­len további dokkolóberendezés elhelyezése sem könnyű. Az űr­állomásnak csaknem az egész felületét már valamiképpen ki­használtuk — napelemekkel, tévékamerákkal és különböző fényképező berendezésekkel. Ennek ellenére a jövőben több dokkolóberendezéssel, „kikötővel“ ellátott űrállomá­sokat képzelünk el — hangsú­lyozta Konsztantyin Feoktyisz­tov. Vance után Atherton próbál szerencsét a Közel-Keleten HUSSZEIN ÉS KHALED NEM KÖVETI SZADATOT (ČSTK) — Cyrus Vance ame- rika külügyminiszter visszaér­kezett Washingtonba és tájé koztatta James Carter elnököt jordániai, szaúd-arábiai és szí­riai látogatásáról. Az említett országok kormányait próbálta meggyőzni, hogy hagyják jóvá a Camp David-i különmegálla- podásokat. Az amerikai külügyminiszté­rium képviselője megállapította, A FAKlR kulcskérdését, a palesztin prob­lémát. A külügyminisztérium képviselője szerint Vance arról is tájékoztatta Cartert, hogy sem Jordánia, sem pedig Szaúd- Arábia nem csatlakozik az em­lített megállapodásokhoz és „tartózkodó álláspontra“ he­lyezkedik. A szóvivő szkeptikusan meg­állapította: „nem lehet tudni“, hogy Jordánia, amely megta­gadta a részvételt a Camp Da* hogy a szíriai kormány „nagyon specifikusan“ fejezte ki eluta­sító álláspontját a háromolda­lú megállapodásokkal kapcso­latban, melyek figyelmen kívül hagyják a közel-keleti válság vid-i találkozón, egyáltalán haj* landó lesz-e részt venni a ter­vezett megbeszéléseken a Jor­dán folyó megszállt nyugati partja és a terület palesztin lakóinak jövőjéről. ASSZAD JORDÁNIÁBA UTAZOTT Hafez Asszad szíriai elnök tegnap Jordániába utazott, hogy tájékoztassa Husszein királyt a Szilárdság Frontja konferenciá­jának eredményeiről és tagjai­nak — Szíriának, Algériának, a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaságnak, Líbiának és a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezetnek az állásfoglalásáról a Camp David-i tárgyalásokkal kapcsolatban. A szíriai elnök ammani láto­gatása közvetlenül követi Cyrus Vance amerikai külügyminisz­ter sikertelen diplomáciai út­ját. Vance hiába próbálkozott három arab országban is „elad­ni“ a Camp David-i konferencia eredményeit. A jövő héten ha- sonló céllal fog ezekben a kér­désekben a Közel-Keleten in­gázni Alfred Atherton, a már hagyományos amerikai alkudo­zó, aki tegnap Iránból Törökor­szágba utazott. TERRORISTÁKAT FOGOTT EL A NYUGATNÉMET RENDŐRSÉG A nyugatnémet rendőrség egy Dortmund melletti erdő­ben tűzharcban ártalmatlanná tett két terroristát, egy harma­diknak sikerült megszöknie. A jelentés szerint a többszörös gyilkossággal gyanúsított Ange­lika Speitel és Michael Knoll került rendőrkézre. A kedvelt dortmundi kirán­dulóhely látogatói figyeltek fel a három fiatalból álló csoport­mutatott az imperialista körök­nek a béke szempontjából ve­szélyes, makacs álláspontjára: katonai fölényre törekednek a szocialista országukkal szem­ben, s rájuk akarják kénysze­ríteni akaratukat. A NATO-Ta- nács lázas fegyverkezést hir­dető washingtoni ülésszakán Bakui mérleg nyes jogainak — beleértve az önálló állam létrehozásának jogát — tiszteletben tartása, s valamennyi arab állam biz­tonságának szavatolása. Nem véletlenül válogattam nyugati lapokból az idézeteket. Ezek jól szemléltetik, hogy Carter, Begin és Szadat Camp David-i bűvészprodukciója csak nagyon kevés embert kápráztatott el. A világ haladó közvéleménye pedig — enyhén szólva — íz­léstelennek tartja az arab népek szabadságával, jogaival való zsonglőrködést. Leonyid Brezsnyev nem hagyta megválaszolatlanul az amerikai beavatkozási törekvé­seket a Szovjetunió belügyeibe, ugyanis a szovjet bíróságok felléptek néhány, a szovjet rendszer ellen, törvénytelen te­vékenységet folytató személy- lyel szemben, akik a nyugati hírszerző szolgálatok fizetett ügvnökei voltak. További nagyon fontos,kérdés­kör a feszült^égenyhülés folya­mata a jelenlegi összetett vi­szonyok között. Brezsnyev rá­is elhangzott koholmányok az állítólagos szovjet veszélyről szintén ezt az imperialista célt szolgálják. Ez az oka annak, hogy az „erőpolitika“ visszaté­rését óhajtó köröknek minded­dig sikerült megakadályozniuk a SALT-2 megállapodás megkö­tését. Hiszen az első SALT-tár- gyalások a stratégiai támadó- fegyverek korlátozásáról nyi­tották meg a nemzetközi fe­szültségenyhülés erősödő folya­mata előtt az utat. S bár a második megállapodást Leonyid Brezsnyev és az akkori ame­rikai elnök, Gerald Ford lé­nyegében még Vlagyivosztok­ban előkészítette, azóta sem si­került döntésre vinni a dol­got. Éppen ebből a szempontból rendkívüli jelentőségű az SZKP KB főtitkárának értékelése, amely szerint a két fél állás­pontja közötti távolság még­sem olyan nagy, hogy jószán­dékkal és államfői bölcsesség­gel ne lenne leküzdhető. Hogy a jelenlegi amerikai külpolitikai irányvonal a kettő közül melyiket nélkülözi job­ban, azt az erre hivatottabbak- nak kell eldönteniük. Egy azonban bizonyos: a feszültség­enyhülés nemcsak szocialista érdek, hanem világérdek, s ezt egyre több nyugati politikus is beismeri. Az Egyesült Államok­ban szintén sokan emelik fel a szavukat a hidegháborús idő­szak visszatérésén mesterkedő körök ellen. A Bakuban meg­fogalmazott szovjet álláspont világos: „Külpolitikánk alapve­tő feladatának tartjuk a lázas fegyverkezés leállítását, a béke megszilárdítását és a népek biztonságát. Úgy véljük, hogy minden államnak, kicsinek és nagynak, atomhatalomnak és atomfegyverrel nem rendelke­zőnek joea van a megbízható biztonsághoz.“ Ez egyben bizo­nyítja, hogy a Szovjetunió to­vábbra is a békés egymás mel­lett élés híve, minden állam­mal — természetesen a nyuga­tiakkal is — jó kapcsolatokra törekszik. Számunkra rendkívüli jelen­tőségű mindaz, amit beszéde elején Leonyid Brezsnyev a krí­mi találkozókkal kapcsolatosan mondott. Hangsúlyozta, hogy a testvérpártok vezetői közöt­ti találkozókat a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli, hiszen ezek hozzáse­gítenek annak az irányvonal­nak a meghatározásához, ame­lyet a Varsói Szerződés tagál­lamai a Politikai Tanácskozó testület ülésén készítenek elő. MALINÁK ISTVÁN ra, amely céllövőgyakorlatokat tartott egy tisztáson. A rend­őrök több irányból megroha­mozták a tisztást, s hatalmas golyózápor fogadta őket. Egy őrmestert halálos lövés ért. Társának sebesülten is sike­rült fegyverét használnia és életveszélyesen megsebesítette Knollt. Speitel a körözőlevél tanúsá­ga szerint részt vett Buback főállamügyész, Ponto bankár és Schleyer, a gyáriparosok szövetsége elnökének meggyil­kolásában, a „vörös hadsereg frakció“ nevű szélsőséges szer­vezet „kemény magjához“ szá­mít. Nem adják ki Wagnert Amint a ÜPA brazil hírügy­nökség nemrégiben bejelentet­te, az idén májusban letartóz­tatott Gustav-Franz Wagner (képünkön/ volt náci bűnöst nem adják ki a külföldi bíró­ságoknak. Amint ismeretes, Wagner kiadatását kérte a len­gyel és a nyugatnémet kor­mány is. A közismert háborús bűnös a második világháború alatt először a treblinkai kon­centrációs tábor parancsnokhe- lyettese volt, majd a sobibori haláltábor vezetője lett. Wag­ner több százezer fogoly meg­gyilkolásáért felelős. (Repró: ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents