Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-19 / 259. szám, kedd
Gyorsabban, korszerűbben A KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSE 1969 ÁPRILISA UTÁN A népgazdaság növekvő szállítási szükségleteinek kielégítését 1968 után az egyes szállítási formák egybehangolt fejlesztésével biztosítottuk. A szállított áruk mennyisége az 1969—1977-es évek időszakában ötven százalékkal növekedett, emellett a legnagyobb fejlődést a közúti szállítás érte el. A fő szállítási ágazatok közötti munkamegosztásra az volt a jellemző, hogy a rövid távú áruszállításokat a vasúttól a közúti közlekedés vette ót, 'A gépkocsikkal való szállítás részaránya a teljes áruszállí*- tásbian az I960, évi 74,5 százalékról 1977-ben 79,4 százalékra növekedett, s ugyanakkor a vasúti szállítás részaránya 25,0 százalékról 20,2 százalékra csökkent. A belvízi szállítás részaránya ugyan csekély, de a népgazdaság számára a hosszú távú szállításoknál nyereséget Jelent. A vasúti áruszállítás növekedését a műszaki bázis korszerűsítése, ezenkívül 1970-ig « dolgozók számának növekedése is lehetővé tette. A szállított áruk mennyiségének növekedése (mii. fonnia) 1968 1970 1975 1977 1977 az 1968-as eredmény %-ában Szállftott áruk együtt ebből közhasználatú jármű912,9 945,4 1 275,0 1 365,2 149,5 vekkel 464,5 468.1 580.3 599,9 129,1 ebből: ČSD 228,2 237,6 272,4 275,2 120,0 ČSAD 231,9 226,0 302,3 318,3 137,3 üzemi járművek 448,4 477,3 694.7 765.3 170,7 1971-től tartósan csökkent a dolgozók száma, és a teljesítmények emelkedését a munkatermelékenység növekedésével biztosítottuk. A Csehszlovák Államvasutak korszerűsítésében a fő irányzat progresszív vontatási eljárások további bevezetése volt, umi a vasúti áru- szállítások általános növekedésében és a jármüvek jobb kihasználásában mutatkozott meg. Jelenleg a villamosított vasútvonalak hossza 2,7 ezer kilométer, ami a vasúti hálózat 20,6 százalékát jelenti. 1977-ben rizmus rohamos fejlődése megkövetelte a gyorsforgalmú autóutak hálózatának kiépítését; eddig több részben 202 kilométer hosszúságú szakasz van üzemben. A folyamhajózás bel- és külföldi viszonylatban távolsági szállításokat bonyolít le. Csehszlovák hajók a Moldván, az Elbán végeznek áruszállításokat, éspedig több mint háromnegyed részben külföldre vagy külföldről. A folyami közlekedés fejlődését a műszaki bázis korszerűsítése tette lehetővé, ARUSZÍLLÍTíCS ÍJUL1(5 TONN/fHiUJ üzemi Csehszlovák Autóközlekedési Váll* vasú ti mill. ioiuia 1968 '69 '70 *71 '72 '73 '74 '75 '76 '77 a progresszív vontatások részaránya már 97 százalékos volt. A külkereskedelem, valamint a KGST-országok közötti nemzetközi munkamegosztás fejlődésével kezdett egyre nagyobb méreteket ölteni a konténeres szállítás, amely távlatilag az egységes szállítási rendszer fontos részévé válik. Csehszlovákiában eddig már 15 konténer-átrakodóhely épült, és 1976-ban Brnóban üzembe helyeztek egy ko.ntérnerpálya- udvart. A közúti áruszállítást több mint kétharmad részben saját járműveikkel az üzemek bonyolítják le; az üzemi áru- szállítás 1968 után gyorsabb ütemben növekedett, mint a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat által lebonyolított szállítások terjedelme. Az üzemek és a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat által szállított áruk mennyiségének hatalmas emelkedését a kocsipark növekedése tette lehetővé. A közlekedés fejlődésével egyidejűleg korszerűsítettük a közúti hálózatot, növelve forgalmi kapacitását. Jelenleg a portalanított, szilárd burkolatú utak a közúti hálózat 97,3 százalékét teszik ki. A motonagyobb befogadóképességű és gyorsabb teherbajókat és tolatóhajó-rendszereket helyeztek a vállalatok üzembe. 1977-ben 6418 ezer tonna árut szállítottak, ami 1968-hoz képest csaknem ötven százalékos emelkedést jelent. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság saját tengeri hajókkal is rendelkezik. Jelenleg a tengeri flottánk 12 liajóegy- ségblől áll, s ezek a világ ösz- szes tengereit járják. A tengerentúli országokkal lebonyolított fokozódó árucsere a szállított áruk mennyiségének növekedésében nyilvánul meg. Ez 1977-ben elérte az 1539 ezer tonnát, és 1968-hoz képest a 2,2-szeresére növekedett. Egyre nagyobb jelentőségű az olajvezetékeken és gázvezetékeken történő szállítás. A Testvériség olajvezetéken 1968 óta a Szovjetunió 146 millió tonna olajat szállított (ebből Csehszlovákia 125 millió tonnát kapott), és ez a szállítás az 1,8-szorosára növekedett. 1977-től csehszlovák területen keresztül történik a szállítás a tranzit gázvezetéken. összesen 19,6 milliárd kfbméter gáz szállítása történt csehszlovák területen keresztül, ebből 1,1 milliárd köbmétert kapott Csehszlovákia saját szükségleteire. A magángépkocsik számának gyors növekedése ellenére is tovább emelkedett a közhasználatú eszközökkel szállított személyek száma. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat jelenleg 81,3 százalékkal veszi ki részét a köz- használatú tömegközlekedési eszközöket igénybe vevők szállításából, míg ez az arány 1968-ban 75.7 százalék volt. Jelenleg a községeknek és a településeknek csaknem 85 százaléka rendelkezik közvetlen autóbusz-összeköttetéssel. Az utóbbi években jelentős fejlődést ért el a légi közlekedés. A szállított személyek száma 1977-ben elérte az 1760 ezret, az emelkedés 1968-hoz viszonyítva több mint 25 százalékos. Megtörtént a repülőtéri fogadóépületek, a kifutópályák és a földi irányító berendezések korszerűsítése. Ma a világnak csaknem minden részébe repülnek csehszlovák repülőgépek. A foglalkoztatottság növekedésével és az életszínvonal emelkedésével megnövekedtek az igények a városi közhasználatú közlekedési eszközökkel szemben. Bővült a villamosközlekedési hálózat, de elsősorban az autóbuszjáratok száma és a vonalak hosszúsága növekedett. A trolibuszoknak a városi tömegközlekedésben egyre kisebb a jelentőségük. A szállított személyek száma 1977- ben 1968-hoz viszonyítva mintegy 40 százalékkal volt nagyobb. A prágai agglomeráció tömegközlekedési problémáinak megoldásához jelentősen hozzájárult a metró első vonalának megépítése; az első vonal átadása 1974. május 9-én történt meg. Átadásától 1977 végéig a metró 301 millió személyt szállított. A távközlés fejlesztésében mindenekelőtt új távbeszélő-állomások üzembe helyezésére, a helyközi és a nemzetközi távbeszélőüzem bővítésére és automatizálására, a televíziós közvetítőlánc kiépítésére, valamint a postai üzemben a komplex gépesítés és automatizálás bevezetésére összpontosult h figyelem. A távközlési hálózat fejlődésére pozitív befolyással volt a termelés növekedése. 1968-tól 1977 végéig 1074 ezer távbeszélő-állomást szerelt fel a posta, ebből 492 ezer állomást magánlakásokban. Ezzel a száz lakosra jutó távbeszélőállomások száma 12,4-ről (1968) í9,0-ra (1977) emelkedett. Közvetlen automata kapcsolási rendszer létesült Prága és a nagyobb városok, az összes kerületi, valamint egyes járási székhelyek között. A nemzetközi telefon összeköttetésben közvetlen automata kapcsolási rendszer létesült Prága és valamennyi európai szocialista állam fővárosa között, továbbá Ausztriával, Jugoszláviával, Nagy-Britanniával, Finnországgal, Svédországgal, Írországgal, Luxemburggal, Franciaországgal, Svájccal, Belgiummal, Hollandiával és az NSZ.K-val. A ílpostaüzem teljesítménye Is megnövekedett, főként ami a kézbesített küldemények számát illeti. A tulajdonképpeni postai és távközlési tevékenységen (hírek és küldemények továbbításán) kívül a posta kereskedelmi feladatokat is ellát, ezek közé tartoznak a bélyeg- gyűjtőknek nyújtott (filatéliai) szolgáltatások és a hírlapterjesztés. Az 1968—1975-ös években kiépült az első televíziós műsor közvetítőlánca, és megkezdődött a második tévéműsor közvetítőláncának építése; ennek keretében a posta üzembe helyezett egy-egy közvetítőállomást Borský Mikulásban, Banská Bystrica közelében a Suchá horán, továbbá a Királyhegyen és a Kleť adót České Budéjovice közelében. 1975. május 9-én megkezdődött a rendszeres színes adás az első műsorban. -Jelenleg 85 rádió- és 55 televíziós adó-, Illetve közvetítőállomás üzemel. A juhásztanyán víg az élet Jašenie partizánfalutól nem messze, egy völgy kapujában áll a hodály, amelyből Jaroslav Murin juhász korán kiterelte a nyáját, így a bárányok csengettyűi már valahol a völgy túlsó végén csilingelnek. A tanyára korán reggel érkeztünk, de valaki ennek ellenére megelőzött bennünket: a juhászkunyhó mellett egy piros Moszkvics állt. — Talán valamelyik turistának egy kis zsendicére jött ilyen korán étvágya? — kérdeztem az autóra mutatva Ján Turňától, a bacsótól, aki még innen van a negyvenen. — Miért, csak azoknak lehet kocsija, akik a városban dolgoznak? — felelte félig tréfásan. — Nekem is könnyebb, s persze gyorsabb is, ha autóval jövök ki ide a faluból. Másra terelődött a sző. Az egyik legjobb juhászgazdával álltam szemtől-szembe, hiszen tavaly a gondjaira bízott bárányok mindegyikétől átlagosan 28 kilogramm juhsajtot készített. Engem az idei kilátások érdekeltek. A juhászgazda előbb megtöltötte a poharakat ízletes zsen- dicével, felszeletelte, majd megsózta a juhsajtot, s csak azután felelt: — Az idén sem szabadna rosszabbnak lennie az eredménynek. Az igaz, amióta el- virágzott a csipkerózsa, csak a felét fejjük mint korábban. Májusban például naponta négy mázsa juhsajtot adtunk el. Mivel a vízzel telt kalian alatt valahogy nem akart lánggal égni a fa, s a felszálló füst csípni kezdte a szemünket, a bacsó hirtelen abbahagyta. — Gyerekek, tegyetek a tűzre szárazabb fát, mert kifüstöl bennünket — szólt oda a juhászoknak, akik közül a legfiatalabb azonnal felugrott, hogy teljesítse a kérést. — Rudolf Stulrajter — mutatta be a bacsó, miközben rendezte a tüzet. — Nemrégen jött vissza a katonaságtól, kitanult gépjavító, de csak két évet dolgozott a műhelyben. A juhásztanyának adott előnyt, annak ellenére, hogy itt hajnali fél négykor kelni kell, és este tíz óra előtt senki sem kerül az ágyba. — Az nem baj, hiszen itt lényegesen többet keresek — vette át a szót Rudolf, aki a tűz elrendezése után újra visz- szaült közénk. Az ugyancsak fiatal, alig huszonötéves munkatársa folytatta: — így igaz, és az is jó itt, hogy a bacsóval megértjük egymást. Szabad szombataink is vannak, most épp a legidősebb kollégánk, Klement Turňa, a gazda 70 éves édesapja a szabadnapos. A juhászkunyhó ajtajában a Ján Turňa, a bacsó faluból jött gombázó állt meg, hogy figyelmeztesse a gazdát: — Jankó! Vigyázzatok, mert a minap az erdész méhesét egy medve látogatta meg. Nem tudható, hogy nem jön-e kedve egy kis bárányhúsra is. — Köszönjük a figyelmeztetést, majd vigyázunk — mondta a gazda, és így folytatta. — Itt, a falu szomszédságában aligha fenyeget medveveszély. Messzebb, fenn a hegyen, annál jobban kell vigyázni. Két évvel ezelőtt egy éjszaka először széttépett két üszőt, majd hat bárányt, kettőt pedig elhurcolt. Bizony bitang állat a medve, ha rászokik a húsra. A völgy túlsó végében évekkel ezelőtt az egyik juhásztanyán csak üggyel-bajjal, fejszékkel és fáklyákkal tudták elkergetni a hodálytól, de itt még sosem járt medve, így nyugodtabban alhatunk, illetve nézhetjük a tévét. A juhőszkunyhó tetején me- redező tévéantennát már érkezésünkkor észrevettem, és most ezzel kapcsolatos meglepetésemet ki kellett egészíteni azzal, hogy telepes tévékészülékük van, g mindkét műsort tudják fogni. — Ha jó a műsor, például Az ötletesebb nyer, vagy a Történetek az életből megy, bizony még tízkor sem megyünk aludni. Legtöbbet a futballvilágbajnokság alatt ültünk a tévé előtt, de megnéztük a prágai metró átadását és a róla bemutatott filmet is. Ha itt élünk, kinn az erdő szélén, az még nem jelenti azt, hogy nem érdekelnek bennünket a világ dolgai — mondta a bacsó, majd hozzátette. — Persze, előbb mindig a munka, és csak azután a szórakozás. Mert a 28 kilogramm sajt anyánként nem kis dolog. így igaz, ezt valamennyi juhász elismeri. Eddig nem is tudta senki túlszárnyalni a Jašenie Egységes Földművesszövetkezet fiatal juhászainak teljesítményét, és ők úgy igyekeznek, hogy a jövőben is csúcstartók legyenek. BÄTORI JÁNOS Ctnčo, a kunyhó őrzője gazdái körében (A szerző felvételei)
