Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-15 / 255. szám, péntek
Az ideológiai konferenciák jelentősége EGY A SOK KÖZÜL Hiányzik, ha nem hozzák... A pártoktatásra való felkészülésben már hagyományossá vált, hogy minden év szeptemberében üzemi, városi, járási ideológiai konferenciák vezetik be az új oktatási évet. E konferenciákon vitaťják meg mindazon feladatokat, melyek az egész ideológiai front előtt állnak az elkövetkező időszakban. A pártoktatásban egyre inkább előtérbe kerül az a követelmény, hogy a pártszervek és a pártszervezetek megkülönböztetett figyelmet szenteljenek az oktatás tartalmi kérdéseinek, valamint az előadó és a propagandista módszertani felkészítésének, mint az eszmei-politikai hatékonyság fokozása jelentős tényezőinek. E kérdések mellett hasonlóiképpen szükséges, hogy a párt- szervek és a pártszervezetek figyelmének középpontjába kerüljön a párt tömegpolitikai tevékenységének elmélyítése és az agitációs munka magasabb szintre emelése is. A kezdeti nehézségek utón az évről évre megújuló ideológiai konferenciákat a színvonal emelkedése jellemzi. Évről évre fokozódik irántuk az érdeklődés, egyre jelentősebb szerepet töltenek be a pártoktatásra való felkészülés folyamatában. Erről tanúskodik az a tény is, hogy maguk a pártszerveik a legmagasabb szinten képviseltetik magukat, és az oktatási év folyamán többször is visszatérnek e konferenciákon felvetett kérdésekhez —• állandóan figyelemmel kísérve a kommunisták eszmeipolitikai felkészítésének egész folyamatát és színvonalát. A járási ideológiai konferenciák megtartásának két eltérő módozata alakult ki az elmúlt évek során. Az egyik, hogy a résztvevők közösen vitatják meg a járási pártszervezet ideológiai munkájáról szóló beszámolót, valamint a kommunisták előtt álló feladatokat. A másik változat, hogy az ideológiai munkáról, annak feladatairól, sikereiről, nehézségeiről szóló beszámoló közös meghallgatása után a résztvevők szekcióikban folytatják a munkát. így például az elmúlt években a leggyakoribb szekciók a következők voltak: a pártszervezetek alelnökeinek, az előadóiknak, a propagandistáknak és az agitációs munkáért felelősek szekciói. A szekciókban elhangzottakat összefoglalva, jelentést terjesztenek a plénum elé, amely haMinden új iskolai év kezdetekor az ünnepi beszédekben nyomatékos hangsúlyt kap oktató-nevelő intézményeink társadalmi jelentősége, az az általánosan is tudatosult téiny, hogy bennük — fáradságos munkával — tulajdonképp szocialista jövőnk készül. Amikor aztán az ünnepélyes tanévnyitás távolodó emlékké halványul, azonmód válnak alkalomszerűekké az oktató-nevelő i<n- tézményeink életéről, főleg pedig az iskolai pártszervezetek munkájáról szóló cikkek, televíziós adások vagy rádióriportok. Miért éppen most, az 1978/79 es tanév elején hánytorgatjuk fel ezt? Nem ok nélkül. A három évtizedes múltra visszatekintő szocialista oktatási-nevelési rendszerünk ,az idei, tanévnyitással egyszersmind az új oktatási-nevelési reform fokozatos megvalósításának harmadik iskolai évébe is lépett. Ez a tény nemcsak a pedagógustársadalom felelősségét fokozza, új meg új feladatok elé állítva őket, hanem egész társadalmunk mind nagyobb figyelmét, közreműködését és segítségnyújtását is igényli. Szocialista oktatási-nevelési rendszerünk tartalmi és felépítési-szerkezeti átalakítása nem csupán azt jelenti, hogy az idei tanévtől kezdve már az alapiskolák harmadik osztályaiban is az új oktatási koncepció szerint folyik a tanítás, hogy a gimnáziumokban bővítik a választható tantárgyak csoportját, hogy 115 új középiskolai fokú tározatot fogad el a további munkát illetőleg. A tapasztalatok igazolják, hogy a konferencia mindkét változatának megvannak a jő oldalai, azonban ahol a konferenciák szekciókban végzik munkájukat, több időt tudnak fordítani arra, hogy a résztvevők alaposabban és behatób-* ban foglalkozhassanak az ideológiai munka egyes konkrét feladataival, az elért eredményekkel és az előfordult fogyatékosságokkal. így sor kerülhet tapasztalatcserére is, s ez minden bizonnyal nagymértékben hozzájárul az ideológiai munka jobb megszervezéséhez. A mostani ideológiai konfe-* renciák programjának nagymértékben vissza kell tükröznie azokat a feladatokat, amelyek szocialista társadalmunk előtt állnak. A CSKP KB 11. plénuma, hangsúlyozva a népgazdaságunk előtt álló hatalmas feladatokat, nagy figyelmet szentelt mindazoknak a kérdéseknek is, amelyek egész ideológiai tevékenységünk területét érintik. A gazdasági feladatok sikeres végrehajtása, a fejlett szocialista társadalom építése mind több kiválóan képzett szakembert igényel, olyanokat, akik politikailag, eszmeileg is szilárdan a szocializmus talaján állnak, akik mélyen meg vannak győződve a szocialista társadalom előnyeiről. Az idei pártoktatási év gazdag jelentős évfordulókban. Az ideológiai konferenciák feladata, hogy felhívják a pártszervezetek figyelmet az olyan jelentős évfordulókra, mint amilyen a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 60., a nemzetiségi kérdés föderatív elrendezésének 10., a KGST megalakulásának 30., a CSKP V. kongresszusának 50., valamint a CSKP 1969-es áprilisi és májusi plénumainak 10. évfordulója s jelentősége a párt életében. Jóllehet ezek a kiemelkedő évfordulók visszatükröződnek a pártoktatás tartalmában, szükséges, hogy kellő publicitást nyerjenek, hogy az előadók és a propagandisták olyan felkészülten foglalkozzanak ezekkel az évfordulókkal, mint ahogy azt tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, valamint a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából. Az ideológiai konferenciák a CSKP KB Titkársága 1978. május 26-i határozata alapján —• amely pártunk figyelmét az eszmei politikai nevelés elmészakmunikásképző intézet nyílik, s mindeme feladatok eredményes megvalósítása érdekében 442 újonnan irt tankönyv került idén az alap- ós a középiskolákba, 131-gyel több, mint tavaly. Az említetteknél többről van szó már a reform jnostani szakaszában is: a szaktantárgyi oktatás korszerűsítésén túl szocialista nevelési rendszerünk tökéletesítéséről, hatékonyságának további fokozásáról. Ebben a folyamatban pedig az iskolák igazgatóságai mellett elsőrendű szerepük, átruházhatatlan kötelességeik vannak az iskolai pártszervezeteknek. Tevékenységük ugyan alapvetően megegyezik más munkahelyek pártszervezeteiével, amellett azonban mégis sajátos küldetést teljesítenek. Jellegüknél fogva a párt vezető szerepét és politikai törekvéseit súllyal ideológiai területen érvényesítik. Ebben a vonatkozásban a legfőbb feladataik közé tartozik a pártoktatás szervezése és irányítása, az iskolák kebelében működő töonegszerveze- tek, elsősorban az Ifjúsági szervezetek megsegítése, a tanuló- ifjúság szocialista nevelésének a tantervi kereteket és utasításokat is meghaladó elmélyítése. Mindezt persze nem lehet pedagógusi hivatásuk gyakorlatából eredeztetni, mert szakmai tudásukat és didaktikai képes- ségeieket — rátermettségüket a tanítási órákon kell gyümöl- csöztetniük. Pártéleti tevékenységük ezeken lúl kezdődik, lyítésére irányítja, nagy figyelmet szentelve a párttagjelöltek felkészítésének, a pártaktíva eszmei felvértezésének, a munkások és a szövetkezeti tagság differenciált besorolásának a pártoktatás egyes fokozataiba — megvizsgálják, hogy a különböző szintű pártbizottságok hogyan hajtották végre a CSKP KB Titkárságának említett határozatát. Az elmúlt évek tapasztalatai arra figyelmeztetnek bennünket, hogy ott, ahol a kommunistákkal személyesen tárgyalták meg besorolásukat, az oktatási év folyamán neon volt probléma az oktatás látogatottságával és a tagok aktivitásával sem. Pártunk Központi Bizottságának Elnöksége és Titkársága az elmúlt évek során nem egy esetben hangsúlyozta a pártelőadó és a propagandista párt- oktatásban betöltött kiemelkedő szerepét. Az ideológiai konferenciák jó alkalommal szolgálnak, hogy kellő formában értékeljük a munkájukat, hogy megadjuk nekik azt a társadalmi megbecsülést, amelyet nehéz munkájuk végzése megkövetel tőlünk. S ez nem formaság. A jó szó, a megbecsülés, a munkájuk anyagi és erkölcsi értékelése mind-mind hozzájárulás a jövőben végzendő előadói tevékenység magasabb színvonalra emeléséhez. Az eszmei hatás rendszeres fokozása törvényszerűen megköveteli, hogy kellő figyelmet szenteljünk az irányító és ellenőrző munka színvonalának. Növelni kell a pártoktatás konkrét irányításának és ellenőrzésének hatékonyságát. E tevékenységbe be kell venni a pártszervezetek alelnökeit, a pártoktatás szervezőit, valamint az egyes tanulmányi csoportok vezetőit. A konferenciák egyúttal arra is felhívhatják a pártszervezetek figyelmét, hogy az oktatási év folyamán a pártbizottsági és taggyűléseken rendszeresen foglalkozzanak a kommunisták részvételével, elsősorban az előadások, a viták, a szemináriumok színvonalával. El kell érnünk, hogy az új oktatási évben a meny- nyiségi mutatók mellett a tartalmi kérdések kerüljenek első helyre. Ma már nem elegendő a kommunisták puszta részvétele az oktatásban — a hatékonyság elmélyítése és a színvonal emelése nemcsak jól felkészült, a marxizmus—leni- nizmust jól ismerő előadókat, hanem aktív hallgatókat is igényel. PÉK VENDEL amely alapos marxista—leninista elméleti felkészültséget, elv- hű kommunista meggyőződést, széles körű társadalmi érdeklődést, közéleti aktivitást, kommunista erkölcsi normáknak megfelelő magatartást, azon felül — mert hiszen pedagógusok is — szinte apadhatatlan türelmet, megértést, humanizmust igényel tőlük. Munkájuk azonban akkor lehet igazán sikeres, ha e tulajdonságaikat a kommunista elvtársaikkal, a párton kívüli kartársaikkal, a tanítványaikkal, a szülőkkel való együttműködés során s a társadalmi érintkezés minden viszonylatában egyaránt érvényre juttatják, törekvéseik valóra váltásában pedig szoros kapcsolatokat teremtenek a kommunista szülők aktíváival. Számos kiválóan, s még ennél is több: elismerésre méltóan működő iskolai pártszervezet segíti elő szocialista oktatási nevelési rendszerünk mostanában oly gyakran emlegetett új tervezetének fokozatos gyakorlati megvalósítását. Ilyenkor, új tanév elején különösen időszerű rájuk irányítani a figyelmet. De nem csupán ez alkalommal, mert méltatlanság esne rajtuk, ha az egész tanéven át a közérdeklődéstől tisztes távolságban, úgyszólván csak felettes pártszerveik figyelmétől kísérve kellene.vé gezniiik értékes — mert igényes —, ugyanakkor sok sok problémát s talán kisebb sikertelenségeket is magában foglaló munkájukat. MIKUS SÁNDOR Ilyenkor, a sajtónap táján még jobban foglalkoztat uz a gondolat, mint máskor, vajon milyen is lapunk olvasója. Valahányszor választ keresek erre a kérdésre, egyre inkább az a meggyőződésem, hogy megválaszolhatatlan, hiszen minden olvasó más. Más az érdeklődése, az igénye, különböznek ismeretei, tapasztalatai. Az egyik olvasó több hazai, a másik több külföldi hírt szeretne. Van, aki a kulturális témákat, van aki a sportot keresi a lajjban. Akadnak, akik a színes riportokat hiányolják. Egyesek a hosszabb, mások a rövidebb írásokat kedvelik. A felsorolást a végtelenségig folytathatnám. Nemrég egy idősebb olvasó arra a kérdésemre, hogy mi az, amivel kezdi lapunk olvasását: nagy nagy meglepetésemre így válaszolt: — A vízállásjelentés. Sokak számára nyilván szinte hihetetlen ez a válasz. Am, ha elárulom, hogy a hatvannyolc éves Pém Józsi bácsitól, a szenvedélyes horgásztól hallottam, akkor nyilván eloszlatom a kételyt. A vízállásból ugyanis a halász megtudja, milyen kapásra számíthat. Józsi bácsi nagy örömére most éppen emelkedik a Duna szintje. Pém József a Duna mentén, |?aton (Patince) lakik. Ott is született. — A nagy Dunára járok horgászni, — mondja. — Két évvel ezelőtt még emeltyűvel is halásztam, de azt már betiltották. A horgászás bizonytalanabb: ahhoz, hogy az ember egy főzetnyi halat fogjon, néha többször is ki kell mennie. Sajnos, a dunai halnak van egy kis mellékíze. Amikor a folyó szépségeiről faggattam, tömören ennyit mond: — Aki ritkán látja a Dunát, az megcsodálja, de én már csak azt nézem, hogy hol foghatok a leghamarabb halat. Nagy fogásai iránt érdeklődöm. — Egy tizenhárom kilós harcsa volt a legnagyobb, — mondja, majd hozzáteszi —, de azt még emeltyűvel fogtam. Fogtam egy nyolckilős pontyot és egy hatkilős csukát is. A csukát tavaly, horoggal. Ha nem sikerül a fogás, akkor azt gondolom, hogy majd máskor. Nem nyugszik az ember. — Idejéből kitelik a horgászás, hiszen nyugdíjas. Józsi bácsi másik nagy szenvedélye a szőlő. (A falu végén levő szőlőjében kerestem fel, hogy elbeszélgessek vele.) — Már érik a termés. Ilyenkor mindennap kijövök, hogy elhajtsam a seregélyeket. Szeretek a szőlőben dolgozni. Ez megnyugtat. Egész életében nehéz munkát végzett. — 1954 előtt Csehországban kubikoltunk, kézzel. Aztán a komáromi kikötőben dolgoztam. A hajókat raktuk és ürí„A marxista—leninista világnézet kialakítását, a proletár nemzetköziség szellemében való nevelést, a magas fokú öntudat kifejezését Csehszlovákia Kommunista Pártja az ideológiai munka egyik kulcsfontosságú feladatának tartja“, hangsúlyozza A pártoktatás új időszakában című írás. A cikk azt is kiemeli, hogy a párt- szervek és -szervezetek állandóan tartsák szem előtt a párt tagállományának minőségi javítását. Karéi Neubert, a CSKP KB tagja, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság titkára, Javítsuk mindennemű munka minőségét és növeljük hatékonyságát című írásában rámutat: A pártszervek és -szervezetek a saját tájékozottságuk értékelésekor megkívánják a gazdasági vezetés állásfoglalását, elsősorban az emberek munkáját és egymáshoz való viszonyát értékelik. A pártszervek tettük. Kezdetben csukott uszályok voltak, s mindig csuromvizesek voltunk. Most már nyitottak az uszályok, és a szállítmányt daruval rakják át. És többet is keresnek a kikötői munkások. Igaz, másokhoz viszonyítva, annak idején, mi sem kerestünk rosszul. Persze sokszor nem csak nyolc órát dolgoztunk. Kissé távolabb a vén Duna hömpölyög, de Józsi bácsi most az emlékek folyóján evez. Térben nem kell nagy utat megtennie az emlékek csónakján, csak időben. — Hárman voltunk testvérek, s gyermekkorunkban minden falat kenyérnek örültünk — idézi a hat évtizeddel ezelőtti emlékeket. — Valamikor napi két koronáért kellett dolgozni. Azt sehogyan sem lehetett beosztani. Most jó soruk van az embereknek. A kenyér ma gyakran a szemétkosárba kerül. Sőt, olykor nemcsak a kenyér, a szalámi, a hús is — csóválja a fejét. Felidézi az 1965-ös esztendőt is. —■ A nag# árvíz idején ladikkal jártunk. A házak víz alatt voltak. Egyik fiam a vízbe fulladt. Huszonkilenc éves volt. Megint az újságra terelődik a szó. — Újságot Paton ma már mindenki olvas. Az Oj Szót minden házba járatják. Én régebben könyveket is olvastam, de ma már csak az újságot lapozgatom. Főleg a történelmi témájú könyvek érdekeltek. Volt, hogy a feleségemmel egymás kezéből húztuk a jó könyvet. Az újságban minden érdekel: hol harcolnak, miről tárgyalnak a politikusok, a belföldi eseményekről szívesen olvasok. A rendőrségi híreket is figyelem, de az utóbbi időben egy kicsit kevésnek találom. Legalább húsz éve járatom az Oj Szót. A hétköznapi és a vasárnapi számokat egyaránt kedvelem. Amint megjön az újság, már olvasom is. Kíváncsi vagyok, mi történik a világban. Ha a postás véletlenül nem hozza meg az ÜJ Szót, bizony nagyon hiányzik — mondja beszélgetésünk végén Pém Józsi bácsi, lapunk olvasóinak egyike a sok közül. FÜLÖP IMRE Kiváló eredmények A sviti Tatrasvit vállalat dolgozói az év. eleje óta a szak- szervezeti milliárd-mozgalom keretében csaknem 1700 000 koronát takarítottak meg. A termelést költségek csökkentésére Irányuló szocialista munkaversenyben a vállalat több mint ezer dolgozója vesz részt. Ugyancsak szép sikert értek el a vállalat újítói. Az idén benyújtott 63 újítási javaslat közül 20-nak a szerzője nő. (ČSTK)' és -szervezetek részéről legfontosabbnak az ellenőrzés joga érvényesítésének elmélyítését tartjuk. Az alábbi írásokra hívjuk fel a figyelmet: Leopold Lér: Következetesebben használjuk fel a hatékonyság növelésének tartalékait, Jaroslav Kase Az előadói propaganda — az ideológiai munka fontos láncszeme, Karéi La- ur és Miroslav Jirana: A párt gondoskodása a társadalom gazdasági és szociális fejlődéséről, a Szót kér az olvasó felcím alatt ezúttal Bohumil Moravec mérnöknek A testvéri együttműködést jelképező írása olvasható. Moravec elvtárs, Az építésben szerzett érdemekért állami kitüntetés tulajdonosa, a metróépítés fő pártszervezőie 1953-tól a CSKP taj?ja, a metróépítésen az üzemi pártbizottság elnöke, a prágai városi gazdasági bizottság tagja. —fü— Az iskolai pártszervezetek az űj tanévben Umlúmt s Piriin 1. száma
