Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-15 / 255. szám, péntek
Ujabb példa az egviíttmííködésre Írógépkióllítós o kassai (Košice) Műszaki Múzeumban Kommentáljuk Szocialista országaink közúti örvendetes módon egyre több, egyre sokoldalúbb kapcsolatok /önnek létre. A baráti kézfogások egy újabb példájáról tudósíthatunk ez alkalommal is. A kassai Miiszaki Múzeum és a budapesti Országos Műszaki Múzeum közös munkájának* első eredményeként „írógépek tegnap és ma“ címen kiállítás volt a kassai Műszaki Múzeumban. A kiállítást dr Szabad váry Ferenc, a budapesti Országos Műszaki Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Itt-tartózkodása alkalmából néhány kérdésünkre adott választ. — Számomra megtisztelés volt és nagy örömet jelenteti, hogy a kassai Műszaki Múzeumnak — Szlovákia e témakörben nemzeti múzeumának — a budapesti Országos Műszaki Múzeummal közösen rendezett első kiállítását én nyithattam meg. Őszintén mondom, hogy mindkét részről már évek óta megvan az igény a sokoldalú együttműködés kiépítésére. Hozzánk földrajzilag a legközelebbi műszaki múzeum a kassai. Témaköreink, ‘ gyűjteményeink a történelmi összefonó- dottság révén érintkeznek, fedik egymást. Az együttműködés ezért nemcsak kívánság, lehetőség, de szükségszerűség is. 0 A budapesti Országos Műszaki Múzeum tudtunkkal Magyarország egyik legfiatalabb múzeuma? — Igen. 1972-ben alakultunk, bár azt is meg kell itt jegyeznem, hogy nálunk sok iparágnak van saját múzeuma, s ezek eddig az illetékes minisztériumok fennhatósága alá tartoztak. Az Országos Műszaki Múzeum megalakítása óta viszont hozzánk tartoznak. A budapesti Országos Műszaki Múzeumnak egyelőre csak raktárhelyiségei vannak. Kiállításainkat más múzeumokban rendezzük, s arra törekszünk, hogy a technika egyetemes történetét mutassuk be. A kassai Műszaki Múzeummal eddig főleg szakmai ta* pasz ta 1 a t cse rék en találkoztunk. Szerződésünk értelmében tudományos dolgozóink évente egy-egy hetet töltenek egymás múzeumában. # Gondolom az írógépkiál- litás megszervezésének ötlete ezekből a kapcsolatokból született? — így van, s az ötletet a kassai) barátaink vehették fel. Az írógép egy igen nagy jelentőségű találmány. Már több, mint százéves múltra tekint vissza, de tisztes kora ellenére feltalálása óta inkább formájában, részleteiben, de nem alapvető technikájában változott, akárcsak az autó. Az utóbbival szemben az írógép olyan . találmány, amely szerényen jelent meg, meghúzódva fejlődött, de intenzíven terjeszkedett. Olyan intenzíven, hogy ma a társadalom semmilyen területe nem tud meglenni írógép nélkül. Néha nem is tuAnyuka, mikor megyünk megint a Kotvába? Valaki elvesztette a kislányát. Ivánkának hívják és a napokban ünnepelte hároméves születésnapját. Kérjük az édesanyját, jelentkezzen mielőbb a gyermeksarokban. A prágai Kotva Áruházban napirenden vannak a hasonló felszólítások. Az anyák ugyanis az áru közt válogatva, sokszor megfeledkeznek gyermekükről, akit nem érdekelnek a felnőttek gondjai. Annyi minden látnivaló van itt, ami megragadja figyelmét, hogy nem csoda, ha elkalandozik. Néhány perc múlva az anya hiába keresi, hiába szólítgatja a tömegben eltűnt kicsinyét. A gyermeksarok az áruház utolsó emeletén azonban nemcsak az eltévedt gyermekeknek nyújt menedéket. Korszerű berendezése, az apró asztalok és székek, a játékokkal telt szekrények kellemes környezetet biztosítanak a gyermekeknek, amíg szüleik nyugodtan, gondtalanul bevásárolnak, mert tudják, hogy kicsinyeik jó helyen, megbízható felügyelet alatt vannak. A gyermeksarok azonban nem téveszthető össze a ruhatárral — utal a barátságos Jit- ka néni azokra az anyákra, akik egyéb dolgukat Intézve, fél napra is igénybe veszik ezt a hasznos, jól bevált szolgáltatást. A néni a gyerekek gondozását mindössze két órára vállalja. Igaz ugyan, hogy a megengedett idő elteltével sem dobott még ki senkit, de mivel a rábízott kicsinyek életkora 2—7 év. a tapasztalatok szerint sokan türelmetlenkedni kezdenek: megéheznek és sírva követelik az anyjukat. Ilyenkor a néni a tájékoztató szolgálatot hívja, amely a pultokon válogató szülőt értesíti a történtekről. Ha az anya — egyéb teendőit intézve — már elhagyta az áruházát, többnyire nem könnyű megnyugtatni a gyermeket, aki azt hiszi, hogy a mamája megfeledkezett róla, vagy már nem szereti. Szerencsére ilyen esetek7 csak ritkán fordulnak elő. A szülők rendszerint tisztában vannak felelősségükkel, s a gyermekek nyugodtan játszanak a számukra kijelölt helyiségben ahonnan sokan édesanyjuk hívó szavára sem szívesen távoznak. Jitka néninek természetesen van mit tennie, hogy kielégítse kis vendégei igényeit. Bár nem tartozik a fiatalok közé, egy óra leforgása alatt legalább öt- venszer kell felugornia, hogy a szekrényből kiemelje a kívánt játékkockákat, a festékeket, hogy „begyújtsa“ a kisvonat motorját, felfűzze a gyöngyszemeket. A kisebbeket a hintalóra is felülteti és vigyáz rájuk, hogy le ne essenek. Van, akinek a kabátkáját kell kigombolnia, másnak a nadrágtartóját megigazítania. Szereti a gyermekeket, s ezért igyekszik a kedvükbe járni. Egyesek élénkebbek és rosz- szalkodni is tudnak, de a többség a szokatlan környezetben eltöltött egy-két órát ünnepnek tekinti, és az édesanyját további bevásárlásra buzdítva, nemegyszer megkérdezi: Anyuka, mikor megyünk megint a Kotvába? Nem csoda, hogy visszavágyik oda, ahol oly jól érezte magát. KARDOS MÁRTA dóm elképzelni, hogyan tudták írógép nélkül eligazgatni ezer éven keresztül azt a hatalmas -- Britanniától az Euf- ráteszig terjedő római birodalmat. amikor ma egy községi tanácsot sem lehet nélküle. # A nálunk kiállított írógépek egy része a budapesti Országos Műszaki Múzeum tulajdonát képzi... — Mind az itteni, mind a budapesti múzeumnak viszonylag gazdag az írógépgyűjteménye. Persze írógépe* könnyebb gyűjteni, mint sok mást, hiszen még .ma is sok régi írógép található múzeumon kívül. Természetesen kiállításunk nem lehet teljes, hiszen az írógéptörténet tanúsága szerint napjainkig mintegy négyezer író- géptípus került forgalomba. A nagyok mellett számos kisebb üzem is foglalkozott írógép- gyártással. Magyarországon említésre méltó írógépgyártás sosem volt, Csehszlovákia viszont jelentős eredményeket ért el ezen a téren. Kiállításunkon 80 írógép látható, melyek a fejlődés fontosabb lépcsőfokait jelentik. Nagyobb részük a kassai múzeum gyűjteményéből való. 4) Milyen elképzeléseik vannak a további együttműködésre, milyen témakörökből lehetne a jövőben kiállítást rendezni? — Mielőtt megválaszolnám a kérdést, még szeretném elmondani, hogy ez a kiállítás innen Budapestre kerül, majd onnan — a kétnyelvű feliratok előnyével élve — a magyarországi szlovákság legjelentősebb központjában, Békéscsabán kerül bemutatásra. Nos. ami pedig az együttműködést illeti, ez továbbra is elsősorban a tudományos munkára fog vonatkozni, de ahogy Greta Mimiaková kandidátussal, a kassai Műszaki Múzeum igazgatónőjével erről szót ejtettünk, a bányászatot, a kohászatot érintően sok olyan gyűjteményünk van, amit érdemes lenne közösen kiállítani. SZÁSZAK GYÖRGY NEM LEHET SZIliMifl BiMS Az egészségügyi ellátás hálózatának fejlesztése társadalmunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Ezt hangsúlyozta a CSKP XV. kongresszusa is, amely meghagyta, hogy a hatodik öléves tervidőszak éveiben 193—195 ezerre kell növelni a kórházi ágyak, 41—45 ezerre az orvosok számát. Leszögezte, hogy a figyelmet továbbra is az egészségügyi szolgáltatások rendszerének további kiépítésére, az egészségügyi gondoskodás minőségének javítására kell összpontosítani. Az üzemorvosi ellátás is azok közé a területek közé tartozik, amelyeket az említett határozat érint. Mi is ezen a léren a helyzet? Az üzemorvosi rendelőkben 1970-től ez év elejéig csaknem 70 százalékkal növekedett az orvosok száma, Szlovákia üzemeiben 282 üzemorvosi állomás, 342 üzemi egészségügyi központ van. Ezekben egy vagy több üzemorvoson és fogorvoson kívül — a szükség szerint — nőgyógyász és más szakorvos is rendel. Két üzemünknek, a Kelet-szlnvákiai Vasműnek és a Vágmenti Gépgyárnak üzemi kórháza van, összesen 491 ággyal. Hat nagy üzem rendelőintézettel dicsekedhet, amelyben igényesebb orvosi és egészségügyi ellátást biztosíthatnak. Az utóbbi hónapokban további üzemekben létesítettek üzemorvosi rendelőket, s ezzel lényegében megjavult a betegellátás. ünnek ellenére mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Elsősorban is azért nem, mert több üzemben nem gondoskodnak a rendelők korszerűsítéséről, a megelőző szűrővizsgálatokat a termelés fékezöjének tekintik. Ez helytelen. A megelőző gyógykezelés ugyanis nem akadályozza, inkább elősegíti a folyamatos termelést, azt, hogy az illető üzem a megbetegedések miatt ne küzdjön munkaerőhiány- nyal. Míg a nagyobb üzemeknek saját rendelőjük van, a kisebb üzemekben a betegellátást a körzeti orvosok végzik. Szlovákiában csak 95 olyan üzemi egészségügyi központ van, amely a kisebb üzemek összefogásával jött létre. A néhány száz dolgozót alkalmazó üzemek az üzemorvosi ellátásra nem fordítanak kellő gondut. Ez vonatkozik a mezőgazda- sági üzemekre is. Pedig az utóbbi években nagy szövetkezetek jöttek létre, kialakultak tehát annak feltételei, hogy ezek összefogva, üzemorvosi rendelőt létesítsenek. A Bátkai Állami Gazdaság helyesen ismerte fel az orvosi ellátás előnyeit és célul tűzte ki ennek megvalósítását. Az üzemorvosi ellátás hálózatának bővítését, fejlesztését szükségessé teszi az is, hogy jelenleg a dolgozók 55 százaléka részesül csak üzemorvosi ellátásban. Márpedig az illetékesek olyan következtetésre jutottak, hogy ezt az arányt mielőbb 75 százalékra kell növelni. További öt üzemi rendelőintézetet kell felépíteni. Nem kis feladat ez, de teljesíthető. Az üzemorvosi ellátás csakis akkor lehet eredményes, ha mindenütt megteremtik hozzá az optimális feltételeket, ha az üzemi rendelők mellett minden kerületben üzemi rehabilitációs intézetet hoznak létre, ha növelik a szanatóriumok számát. Az üzemek vezetői, a szakszervezeti bizottságok és nem utolsósorban az illetékes nemzeti bizottságok sokat tehetnek az említett célok eléréséért. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A mérgezésekről A senicai műselyenigyárban kiváló eredményeket érnek el a női szocialista munkabrigédok (Igor Grossmann felvétele*} Toxikológiai szempontból a méreg olyan szerves vagy szervetlen anyag, amely vegyileg vagy fizikailag már egészen kis mennyiségben is károsítja az egészséget, sőt az ember halálát is okozhatja. A méreg a legkülönfélébb módon kerülhet az emberi szervezetbe. A mérges gázok és gőzök belélegzés útján, a szilárd és folyékony mérgező anyagok a szájon keresztül, a különféle mérgező emulziók és oldatok viszont a bőrön keresztül juthatnak az emberi szervezetbe. Mérgezés esetén a pontos diagnózis megállapítása nem könnyű dolog, mivel nincsenek határozott, jellegzetes tünetek, de azok sokszor egyéb betegségre is utalhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a beteg vagy annak hozzátartozói a legaprólékosabban elmondják a tüneteket az orvosnak, jellegzetes lehet a bőr színe — sápadt vagy vörös —a kiütések, a bőr belöveltsége, a szívműködésben észlelhető változások, az emésztőszervi zavarok, amelyek úgyszólván mindig velejárói a mérgezésnek. A belélegzés útján történt gázmérgezések közül leggyakoribb a szénmonoxid-mérge- zés, amelynek forrása a világí- lógáz és a kipufogógázok. A szénmonoxid-mérgezés első tünete a fejfájás, a rosszullét, később a tudatzavar, majd a beteg teljesen elveszíti öntudatát. Arcszíne feltűnően piros, vére meggypiros. Elsősegélynél legfontosabb, hogy friss levegőt biztosítsunk számára, majd azonnal hívjunk orvost. Abban az esetben, ha szájon keresztül történik a mérgezés és feltételezzük, hogy még nem szívódott fel teljesen a méreg, legfontosabb a gyomormosás és a belek áttisztítása. A méreg további felszívódásának megakadályozására azonnal adjunk a betegnek széntablettákat (Carbo medicinalist), esetleg hánytatót. Súlyosabb esetben okvetlenül hívjunk orvost! Gyakori mérgezések oka a sztafilokokkusz okozta /entero- toxin) fertőzés. A sztafilokokkusz által termelt enterotoxin okozza a különféle gennyes megbetegedéseket. így aztán például a kézen levő gennyes seb útján megfertőzött ételtől könnyen keletkezhet mérgezés a szervezetben. Ezért nagyon fontos a gennyes sebek kezelése, a kéz tisztán tartása az ételek kezelése során. Tudnunk kell, hogy az enterotoxin nem pusztul el főzéssel, s az elfogyasztott, fertőzött étel rövidesen kiváltja a klinikai tüneteket, mint pl. a hányást, a hasmenést. A háztartásokban, de főképp az üzemi konyhákon, vendéglőkben stb. dolgozó személyeknek fokozottan kell ügyelniük arra, hogy ha a kezük megsérül, gennyesedik, ne nyúljanak az ételekhez. Ebbe a csoportba tartozik az ún. kolbászmérgezés is. Okozója a Clostridium botulinum mikróba toxinja. Természetesen a mérgezést nemcsak kolbász, hanem nem megfelelő hőmérsékleten csírátlanított konzerv és nem megfelelő módon készült vagy romlott húsétel is okozhatja. Az ilyen élelmiszer elfogyasztása után már 12—36 óra múlva jelentkeznek a tünetek: fáradékonyság, hányás és látási zavarok. A beteg kettős látásról panaszkodik. Az orvosi segítség okvetlenül fontos. Meg kell emlékeznünk még az alkoholmérgezésről is, gyakorisága miatt. A hirtelen ál- koholmérgezés három stádiumban zajlik le. Az első rögtön a szesz elfogyasztása után mutatkozik testi és szellemi aktivitásban, mikor az illető úgy érzi, hogy ereje és önérzete fokozódik, viszont csökken a felelősségérzete. A második stádium az alkoholmámor, az arc vörös lesz, a járás, az egyensúly bizonytalan, az ittas ember hány, majd teljesen eltompul. A mértéktelen alkoholfogyasztás után lép fel a harmadik stádium, amikor az illető elveszíti az emlékezetét, s a teljes eszméletlenség után gyakran a halál is bekövetkezik. Nagyon sokszor előfordul a gyógy szer mérgezés is, különösen gyermekeknél, gondatlanság miatt. A klinikai tünetek ebben az esetben igen különbözőek, a gyógyszer fajtájától függően. Nagyon fontos, hogy a gyermek (vagy a felnőtt) meg tudja mondani, hogy milyen gyógyszert és kb. menynyit fogyasztott, mert így az orvos annak megfelelően írja elő a gyógymódot. Az iparban és a mezőgazdaságban gyakori a szerves foszfátok okozta mérgezés. Ezeket az anyagokat a mezőgazdaságban rovarirtásra, patkány és egyéb kártevők irtására, gyomirtásra és gombásodás ellen használják. Ezek az anyagok az emberre nézve is mérgező- ek, s a mérgezés történhet be- légzés útján, szájon keresztül vagy a bőrre jutva. A leggyakrabban használt permetezőszerek, mint pl. a Fosfation, a Sulfation, a Metation stb. is okozhatnak mérgezést, ha használatukkor nem tartják meg az előírásokat. A mérgezés első jele a rosszullét, a hányinger, különösen étkezéskor vagy dohányzáskor. Majd ezt követi a hányás, az erős hasfájás, az izzadás, a könnye- zés és a nyálazás. Később egyensúlyi és tájékozódási zavarok lépnek fel, majd tudatzavar, eszméletlenség is bekövetkezhet. Elsősegély: a beteget a fertőzött területről el kell távolítani, az egész testét le kell mosni és azonnal be kell adni neki 2 db atropintablettát. Súlyosabb esetben kórházba kell szállítani a beteget. Dr. SOBOTA KÁLMÁN CSc ÚJ SZÓ 1978 IX. 15.
