Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-15 / 255. szám, péntek
Teljes nézetazonosság Leonyid Brezsnyev fogadta az indiai külügyminisztert Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán fogadta Atal Bihari Vadizspeji indiai külügyminisztert. A megbeszélésen a szovjet—indiai kapcsolatokról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről volt szó. Leonyid Brezsnyev kiemelte, hogy a béke, barátsági és egy ü 11 m ű k ödési szerződésen alapuló szovjet—indiai kapcsolatok jó példái a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének, fontos tényezői az ázsiai és az egyetemes békének és bizton Ságnak. A szovjet nép nagyra értékeli India békeszerető poli tikáját. hozzájárulását a népek nek az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harcához, az el nem kötelezett mozgalomban betöltött szerepét és következetesen támogatja az ázsiai helyzet megjavítására irányuló indiai erőfeszítéseket. A baráti, szívélyes légkörű megbeszélésen teljes nézetazonosság nyilvánult meg a megvitatott kérdésekben. A BÉKÉS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉÉRT Befejezte munkáját az Interparlamentáris Unió 65. konferenciája 1978 IX. 15. (ČSTK) — Határozatok elfogadásával fejezte be munkáját az Interparlamentáris Unió (IPU) 65. ülésszaka Bonnban. A délutáni plenáris ülésen a leszerelés, a Közel-Kelet, a nemzetközi terrorizmus, az analfa betizmus, a gyarmati sorban élő országok, a nyersanyagárak kérdéseiről született döntés. Az IPU legfontosabb dokumentuma aggodalommal szól a nemzetközi fegyverkezési versenyről. Hangsúlyozza a leszerelésről folyó tárgyalások, mindenekelőtt a szovjet—amerikai SALT megállapudások fontosságát és meggyőződésének ad hangot, hogy a nukleáris leszerelésnek ki kell terjednie valamennyi atomfegyverrel rendelkező államra. A határozat hasznosnak mondja a nukleáris fegyvermentes övezetek létrehozását, felszólítja a világ kormányait és nemzeti parlamentjeit, hogy bilaterális és multilaterális egyezmények sorozatában erősítsék a nemzetközi biztonságot, fejlesszék az állam közi békés kapcsolatokat. N em egész négy hónappal ezelőtt, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán részt vevő országok küldöttségeinek döntő többsége a lázas fegyverkezés csök- tkentése mellett foglalt állást. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a múlt szombaton levelet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárahoz, melyben a Szovjetunió javasolja: az ENSZ-közgyűlés közelgő 33. ülésszaika tárgyaljon egy olyan nemzetközi szerződésről, amely a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országodnak megfelelő nemzetközi biztosítékot ad a nukleáris támadás ellen. A leszerelési ülésszak New Yonk-i tanácskozásával egyidő- ben a NATO Tanácsa washingtoni ülésén a további fegyverkezés mellett törtek lándzsát a nemzetközi imperializmus vezető képviselői. A Gromiko-le- vél után három nappal az amerikai Kongresszus szenátusa jóváhagyta az október elején kezdődő űj költségvetési évre a külföldi fegyverszállítmányokról szóló törvényjavaslatot, amely a világ reakciós rendszereinek támogatására 2,8 milliárd dollárrá! számol. A záradék azt is lehetővé teszi az USA-nak, hogy támogassa a fajüldöző rezsimet. Természetesen figyelmen kívül hagyva több ENSZ-határožatot és más Méltatja az ENSZ szerepét a leszerelési erőfeszítésekben és a világszervezet tagországaitól elvárja, hogy ezt a szerepe* erősítsék. A közel-keleti határozat a térség problémáival foglalkozó genfi értekezlet összehívását sürgeti. Leszögezi, hogy a válság csak az ENSZ vonatkozó határozatának maradéktalan teljesítésével oldható meg. A nemzetközi terrorizmussal foglalkozó dokumentum vala mennyi ország kormányának összefogását sürgeti a fegyveres terrorcselekmények elleni harcban, felhívja a figyelmet a lógiforgalom biztonságának fontosságára, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nemzeti felszabadító mozgalmak törvényesen működnek és méltán tarthatnak igényt a nemzetközi támogatás ra. Az Interparlamentáris Unió fórumának záróaktusaként tegnap délelőtt a végrehajtó bizottság tartott ülést. ÜNNEPÉLYES ALAPKŐLETÉTEL Urho Kekkonen a Szovjetunióban (ČSTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására a Karéliai ASZSZK-ba érkezett nem hivatalos baráli látogatásra Urho Kekkonen finn elnök. A szovjet—finn határon a vendéget Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és további képviselők fogadták. Alekszej Koszigin és Urho Kekkonen részt vett a Koszto- muksai Bányászati javítókombi- nát ünnepélyes alapkőletételén, amely finn egy ü (működéssel fog épülni. A Közős Piac külügyminiszteri értekezlete (ČSTK) — Bonnban csütörtökön délelőtt megkezdődött az Európai Gazdasági Közösség kilenc tagállamának külügyminiszteri értekezlete. A tárgyalások napirendjén főként a Görögország, Spanyolország és Portugália felvételével kapcsolatos kérdések és problémák állnak, amelyek a kilenc tagország gazdaságára nézve például azáltal állnának elő, hogy a három országból olcsóbban hoznának be mezőgazdasági termékeket. A Közös Piac bővítésének szándéka már hosszabb ideje éles tiltakozásokat vált ki a francia mezőgazdászok részéről. A dél-franciaországi parasztok rámutatnak, hogy amennyiben Spanyolország belép az Európai Gazdasági Közösségbe, az egyharmadára csökkennének mai bevételeik. Giscard d'Estaing francia elnök ezért a Közös Piac többi tagországának kormányfőihez intézett levelében javasolja egy valamiféle háromhatalmi különbizottság létrehozását, amely a Közös Piac tervezett bővítésének problémáit tanulmányozná. A Polisario jelenti (ČSTK | — A nyugat-szaharai felszabadítási szervezet, a Polisario egységei szeptember 10 én a marokkói hadsereg katonáival vívott harcokban* Smarától mintegy 50 km-re északra lelőttek egy F 25 mintájú marokkói katonai repülőgépet, és pilótáját foglyul ejtették, jelentette a Polisario Algírban kiadott közleménye. események margójára ¥ KÉT TŰZ KÖZÖn Öt évvel ezelőtt, az olajárak megnégyszereződése idején Iránban sokan hajlamosak vol tak azt hinni, hogy új korszak köszönt az országra. Bizonyos értelemben valóban új, de min den korábbinál ellentmondáso sabb helyzet alakult ki A szin te teljesen írástudatlan lakos ság képtelen volt arra, hogv egyik napról a másikra jelen tős részt vállaljon a sah által meghirdetett nagyszabású re formprogramok megvalósitásá ból. Most — 15 év távlatából — úgy tűnik Iránban, kátyúba jutott az ún. fehér forradalom, amelynek megvalósítása Reza Pahlavi uralkodásának legfőbb célja volt. öt és legközelebb! munkatársait teszik felelőssé a kudarcért iráni egyházi vezetők és ellenzéki politikusok is. Ahelyett, hogy a korszerű sítési folyamat lényegesen elő- relendítette volna a nyomorba süllyedt országot, új, még bonyolultabb problémákat ís szült. Komoly, megalapozott tervek nélkül óriási beruházási programokat indítottak. Metró, autópálya épült, atomerőművek létesültek, kikötőket korszerűsítettek. Nem vették azonban figyelembe a gazdasági realitásokat, például azt, hogy nincs elegendő képzett munkaerő az országban. ígv az olajdollárok bőséges folyama inkább az ország bajait fokozta. A beruházásokra szánt állami pénzösszegek százezrei vesztek el a korrupció útvesztőiben. A mezőgazdasági nagyüzemek egyes helyeken nem váltak be. Ezeket a kezdeti nehézségeket a* allenzék és az egyházi vezetők felhasznál* Iák arra. hogy megbélyegez* zék a sah reformtörekvéseit, de más-más célból, mivel köz- tiik is — főleg ideológiai kérdésekben — óriásiak a nézet-* eltérések. A gazdasági gondo" kát az utóbbi hónapokban fokozta a meggyorsult infláció. Az árak olyannyira emelkedtek — belföldön és külföldön is —, hogy az olajexport ellenére deficites lett a fizetési mérleg. A kormány a mérleghiány leküzdésére elhatározta, szigorúbban „hajtja be“ az adókat. A lakosok felbújtatása éppen ezért rendkívül könnyű volt a sahellenes muzulmán papok illetve az ellenzék számára. A sahot bíráló papok és ellenzékiek a lakosok nevében szólították fel az uralkodót, demokratizálja rendszerét. Az kétségtelen, hogy a re- formkísérletek a feudális ural-* kodó réteg hatalmának korlátozását célozták, ám egyúttal nem jelentették a politikai élet demokratizálódását, hiszen a hatalom továbbra is a sah kezében összpontosul. Napjainkon éppen ezért minden korábbinál ellentmondásosabb az iráni helyzet. Az egyházi vezetőik és az ellenzéki politikusok demokratizálási követelései között őrlődő sah kénytelen volt lazítani az egyeduralkodás néhány csavarén, sőt bejelentette, hogy jövőre általános választásokat tartanak. Kérdéses azonban, hogv nem fogy-e el addig a türelme a változást’ követelő erőkkel szemben. Az iráni példa bizonyítja, hogy semmilyen fehér forradalom nem lehet életképes, mivel nem a munkásosztályra támaszkodik. Tehát az iráni feszült’ belpolitikai helyzet orvoslása lehetetlen, ha figyelmen kívül hagyják a széles és nyomorban él£ néptöme^ek érdekeit. P. VONYIK ERZSÉBET Eredményes év után, jelentős feladatok előtt Kurt Waldheim értékelte az ENSZ múlt évi munkáját (ČSTK) — Az ENSZ New York-i székhelyén szerdán közzétették a szervezet évzáró jelentését, melyben Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár értékelte a nemzetközi helyzet fejleményeit és az ENSZ múlt évi munkáját. Az ENSZ tavaly a legkülönbözőbb problémák egész soráról tárgyalt, és sok kérdés megoldásában jelentős sikereket ért el. Az egyik siker az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának megvalósítása. Ez volt az eddigi legnagyobb és legreprezentatívabb fórum, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott. Az ülésszak záróokmánya az elkövetkező évek nemzetközi leszerelési stratégiájának alapja. Az ENSZ szervei és a főtittető megállapodás lehetősége. Ugyancsak emlétkezünk arra a konstruktív javaslatra, amelyet a Szovjetunió a rendkívüli leszerelési ülésszakon terjesztett elő. Sokszor leírtuk már, az egyedüli ésszerű alternatíva a fegyverkezés csökkentése, a béke. HeiüMn - nem mewliwlslten célokat, szándékokat. S azt már nem is kell hangsúlyozni, hogy a világközvéleménynek a béke, az enyhülés szimpatiku- sabb a háborús készülődésnél, a már katasztrófális méreteket öltő fegyverkezési versenynél. Es nem csak egyszerű szimpátiáról van szó, hiszen egyre többször hangoztatják a józan nyugati politikusok is: az emberiség léte, biztonsága forog kockán. Az új szovjet javaslat célja szintén az, hogy csökkentsék a már csillagásztai összegekre rúgó fegyverkezési költségvetéseket. Nem először, s tudjuk: nem is utoljára. A Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezésének köszönhető, hogy a Bécsben folyó közép- európai fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalásokat sikerült kimozdítani a holtpontról, meg van a reális, egyik fél biztonságát sem veszélyezEzzel szöges ellentétben áll az imperializmusé, amely a másik utat választotta. Az olyan párhuzam, amelyről az elején is szóltam, az enyhülés elé minden eszközzel gátat vetni akaró törekvések önkéntelenül felvetik a világ dolgai felől érdeklődő, a világban nyitott szemmel járó emberekben a kérdést: optimisták legyünk-e vagy pesszimisták? — Nem légüres térben hangzanak-e el az űj és az újabb javaslatok? A leszerelés hangsúlyozása nem pusztába kiáltott szó-e? A rövid válasz: nem. Bár elégedettek nem vagyunk, derűlátóak igen. Látnunk kell azokat az eredményeket, amelyeket az enyhüléspolitika fel tud mutatni. Európában a Nyugat és a Kelet országai közötti gazdasági kapcsolatok javulása, a sokasodó politikai párbeszédek — például a szovjet—nyugatnémet és a csehszlovák— nyugatnémet legmagasabb szintű találkozó stb. —, a kereskedelem növekedése politikai téren is jó légkört teremt a közeledéshez, az álláspontok tisztázásához. A Szovjetunió nagy gonddal, szorgosan hatja végre béke- programjának megvalósítását, úgy, ahogy a kőműves rakja az egyik téglát a másikra. A Waldheimhez küldött szovjet levélnek előzménye is volt: az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakán Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió soha nem alkalmaz atomfegyvert azok ellen az államok ellen, amelyeknek nincs atomfegyverük, nem vásárolnak és nem is tárolnak nukleáris fegyvert a saját területükön. S e nyilatkozatnak is volt előzménye: ugyanis a Szovjetunió már tizenkét évvel ezelőtt is tett a mostanihoz hasonló javaslatot. A nemzetközi fejlődés jelenlegi szakaszában, amikor az imperializmus az enyhülés visz- szafordítására törekszik, különös jelentőségű Andrej Gromiko levele. Hiszen a javaslat megvalósulása fontos előrelépés lenne a nemzetközi feszültség további enyhülése szempontjából, javulna a nemzetközi légkör, s nem utolsósorban utat nyitna további jelentős megállapodások megkötéséhez. MALINAK ISTVÁN kár az elmúlt évben folytatták erőfeszítéseiket, hogy haladást érjenek el a legfontosabb politikai problémák megoldásán ban. Waldheim ide sorolja mindenekelőtt a Közel-Kelet, Dél-Afrika és Ciprus válságos helyzetét. A Közel-Keleten még mindig nincs valódi béke. Bármilyen is legyen a jelenleg folyó tárgyalások eredménye, a tartós és igazságos rendezés érdekében elkerülhetetlen lesz vala-* mennyi érdekelt fél közös tárgyalása. Az idő múlása nem kedvez a közel-keleti békének, amit legjobban a libanoni események bizonyítanak. Az ENSZ ideiglenes békefenntartó erői itt rendkívül nehéz körűimé* nyék között teljesítik küldetésüket. Feladatuk végleges végrehajtása nemcsak a libanoni helyzet javulásától függ, hanem az egész közel-keleti helyzet javulásának kilátásaitól is. Namíbia kérdésében még sok tennivaló akad. Az elért haladás az Egyesült Nemzetek Szervezetének lehetővé teszi, hogy eleget tegyen felelősség-! teljes feladatának a terület népével szemben. Waldheim komoly nyugtalanságának adot,t hangot a Dél-afrikai Köztársaságban kialakult helyzettel kapcsolatban. A nemzetközi helyzet értékelése során Waldheim külön kiemelte a kelet-nyugati kan- csolatok jelentőségét a világ számára. Ezek kulcsfontosságúak, amit legjobban a leszerelési tárgyalások bizonyítanak, mivel a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai megállapodás megkötése döntő jelentősé* gű a további leszerelési intézkedések szempontjából. Az emberi jogok általános deklarációja elfogadásának 30. évfordulója kapcsán Waldheim felszólította azokat az országokat, melyek ezt eddig nem tették meg, hogy csatlakozzanak a gazdasági, szociális és kulturális jogokról és a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményekhez. i-t. . „i iiiľTk Leonyid Brazxnyev os Atal Bihari Vadzspeji tanácskozásán készült (Felvétel: ČSTK — TASZSZ| Kommentárunk dokumentumot, amelyek felszólítanak a fajüldözőkkel való együttműködés megszüntetésére. * E két legutóbbi eset közötti párhuzamkeresés, a következtetéseik levonása nem mesterkélt, nem erőszakolt, jól szemlélteti a különböző érdekeket,
