Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-09-10 / 219. szám, csütörtök

Az ifjúság tudatában van nagy felelősségének Jozef Lenárt interjúja a Granmának Újabb súlyos incidens a vietnami—kínai határon (ČSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, aki csehszlovák párt- és állami küldöttség élén Itt napos kubai látogatáson vett részt, interjút adott a Granma című kubai napilapnak. A Ku­bai Kommunista Párt Központi Bizottságának napilapja keddi szántában közölte az interjút. Jozef Lenárt nagyra értékel­te Fidel Castrónak Santiago de Cubában a Moncada laktanya elleni legendás támadás 25. év­fordulója tiszteletére mondott beszédét: „Fidel Castro beszéde nagy hatást gyakorolt ránk, mert forradalmi meggyőződés­sel elemezte a világ jelenlegi politikai helyzetét.“ Lenárt elv­társ figyelmeztetett a beszéd azon részeire, amelyekben Fi­del Castro bírálta az imperia­lizmus és az opportunizmus taktikáját. A CSKP KB Elnök­ségének tagja nagyra értékelte a kubai nép elszántságát a szabad, szocialista haza építése során és Kuba segítségnyújtá­sát a szabadságért, a békéért és a társadalmi haladásért har­colóiknak. „A fesztiválon a világ haladó ifjúságának forradalmi optimiz­musa érvényesült. Figyelemre méltó, hogy az ifjúság tudato­sítja a felelősségét az imperia­lizmus elleni harcban“ — álla­pította meg Jozef Lenárt a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó­ról. A beszélgetés végén kiemelte a vendéglátók erőfeszítéseit és figyelmességét, amelyek nagy­mértékben hozzájárultak a fesztivál sikeréhez. Lenárt elv­társ szavai szerint az ifjúság csúcstalálkozója megszilárdítot­ta az ifjúság és a diákság for­radalmi egységét az antiimpe­rialista harcban, a békéért, a barátságért és a társadalmi ha­ladásért vívott küzdelemben. A KGST konstruktív lépéseket vár az EGK-tól Aszen Velkov (ČSTK) — A KGST és az EGK közötti kapcsolatok fej­lesztéséhez elengedhetetlen, hogy a nyugat-európai szerve­zet képviselői a két közösség vezetőinek hamarosan sorra kerülő magas szintű találkozó­ján konstruktív és a megegye­zés irányában mutató lépéseik­kel válaszoljanak a KGST ko­rábbi kezdeményezéseire — jelentette ki Aszen Velkov, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának helyettes titkára, aki a két gazdasági szervezet nemrég lezajlott brüsszeli ta­nácskozásain a KGST küldöttsé­gét vezette. A két szervezet tagállamai között 1973 augusztusa óta — amidőn a KGST kezdeményezé­sére a KGST tiflkára és a Közös Piac miniszteri tanácsának el­nöke között megtörténtek az el­ső érintkezések — több mint 2,3-szeresére nőtt az áruforga­lom. Ez a tény hatalmas lehe­tőségeiket kínál a kapcsolatok bővítésére, amit a szocialista nyilatkozata gazdasági közösség képviselői számtalan építő jellegű javas­lattal próbáltak elősegíteni. Ezek a javaslatok hosszú időre szóló keresztszerződések megkö* tésére irányultak, amelyek to­vábbi megállapodások s találko­zók segítségével lehetővé tet­ték volna a kapcsolatok fenn­tartását a két közösség egyes országai, az egyik közösség or­szágai és a másik közösség szervei, illetve mindkét közös­ség bizonyos kérdésekben ille­tékes szervei között. A KGST helyettes titkára a tagországok szakértőinek a kö­zös küldöttségbe történő dele­gálásáról szólva kijelentette, azt az egyes országok közötti gazdasági együttműködés sok­rétűsége tette szükségessé. — Ezért a két közösség közötti szerződést a KGST-nek és a KGST országainak, illetve a Közös Piacnak és a Közös Piac országainak kell aláírniuk — fejezte be nyilatkozatát Aszen Velkov. (ČSTK) — A kínai hatóságok Mon-Cai határátkelőhelyen ked­den új incidenst provokáltak. Ez ugyanazon a napon történt, amikor Vietnam és Kína kor­mányának képviselői Hanoiban megkezdték a tárgyalásokat a Vietnamban élő kínai nemzeti­ségű lakosok kérdéséről — kö­zölte a VNA hírügynökség. A kínai nemzetiségű vietna­miak aszociális elemei kedden reggel a kínai ügynökök nyil­vánvaló ösztönzésére a Quang- Ninh tartománybell Mon-Cai határátkelőhelyen megtámad­ták a vietnami határőröket és azokat az egészségügyi dolgo­zókat, akik a kínai hatóságok által július 12 óta fogva tartott kínai származású kivándorlókat jöttek ápolni. Csaknem húsz egészségügyi dolgozó és határ­őr megsebesült, többségük sú­lyosan. A kínai provokatőrök ugyanakkor zavargásokat idéz­tek elő a kitelepülök között és közülük csaknem ezret arra kényszerítettek, hogy illegáli­san Kínába távozzanak. Ismeretes, hogy július 12-e után, amikor a kínai hatóságok egyoldalú határozata alapján / megengedték, hogy néhány száz kínai származású vietnami Kí­nába kivándorolhasson, a viet­nami—kínai határon fenntar­tott kitelepülök közé kínai ügynökök kerültek, akik a viet­nami határőrség elleni zavar­gásokra és kirohanásokra buj- togatták a kitelepülőket A vietnami hírügynökség je­lentése hozzáteszi, hogy au­gusztus 7-én este kínai részről fegyverekkel látták el az emlí tett aszociális elemeket. Augusztus eleje óta ez már a harmadik, Kína által kiprovo kált incidens a vietnami—kínai határon. KÍNAI-JAPÁN KÜLÜGYMINISZTERI MEGBESZÉLÉSEK (ČSTK) — Pekingben tegnap megtartotta első megbeszéléseit Huang-Hua kínai és Szunao Szón oda japán külügyminiszter, a kínai—japán „békeszerződés“ tervezetének kidolgozásáról. Szonoda kedden érkezett Pe- kingbe, hogy megkísérelje a megbeszéléseket gátoló „vitás kérdések“ megoldását. Ismeretes, hogy az ilyen „vi­tás kérdés“ az úgynevezett „antihegemonista klauzula“ szerződésbe való foglalása. Er­re a kínai fél törekszik. A ja­pánok tudatosítva, hogy a klau­zula kínai értelmezése a Szov­jetunió ellen irányul, igyekez­nek kompromisszumos megol­dást találni, mert a Szovjet unióhoz fűződő kapcsolataik megromlásától tartanak. Azt javasolták, hogy a szerződés­hez megjegyzést fűzzenek, mi szerint az „antihegemonista klauzula“ nem irányul „semmi­lyen más ország ellen“. A kí­nai fél azonban ezt visszautasí­totta. Szonoda és Huang-Hua teg­napi tárgyalásainak eredmé­nyeiről nem adtak ki közle­ményt. A közvélemény kö­rében felháboro­dást vált ki az an­gol újfasiszták egyre vakmerőbb fellépése. A hala­dó gondolkodású brit lakosok tünte­téseket, tiltakozó gyűléseket rendez­nek, melyek során az újfasiszta és faj­üldöző eszmék ter­jedése ellen eme­lik fel szavukat. Képünkön az egyik londoni tüntetés látható. (ČSTK-felv.) Biológiai kísérletek a Szaljut—6-on A Szaljut-6 űrállomás sikere-* sen folytatja útját. Az űrhajó­sok nap nap után teljesítik az igényes programot, s ez nem utolsósorban az orvosok és a pszichológusok érdeme, akik a földi irányító központból gon­doskodnak az űrhajósok egész­ségi állapotáról. Vlagyimir Kovaljonov és Alekszandr Ivancsenkov fírha< jósok már 55 napja tartózkodó nak a Szaljut-6-ból és a Szó- juz 29-ből álló űrkomplexum. fedélzetén A fedélzeti doku­mentáción dolgoznak, ellenőr-* zik a műszereket és figyelem­mel kísérik a Föld felszínét 6a az óceánokat. A fedélzeten folytatódnak a biológiai kísérletek, melyek cél­ja elsősorban, hogy demonst­rálják, milyen hatással van a hosszú ideig tártó űrrepülés a növények fejlődésére. A Szál* jut-Ö-bóí, a Szojuz-29-ből ós a Progressz 3-ból álló űrkomple- Kum fedélzeti berendezései normálisan működnek. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov jól ér­zik magukat. A haladó erők sikerei (ČSTK | — Panamában a va­sárnapi parlamenti választások eredményei meggyőzően bizo- nyitják az ország haladó erői­nek sikerét, hangsúlyozta a TASZSZ hírügynökség tudósító-* jánaik adott interjújában Ru- bén Dario Souza, a Panamai Néppárt főtitkára. Megállapította, hogy a pana­mai nép a választásokon poli­tikát érettségről és aktivitásról tett tanúbizonyságot. Ennyi panamai választó még sohasem szavazott: 787 01)0, tehát gya­korlatilag az egész felnőtt la­kosság az urnákhoz járult. Mint ismeretes, vásárnap hatévi idő­tartamra 505 képviselőt válasz­tottak, akik október 11-én meg­választják a köztársasági elnö­köt és alelnöiköt. Rubén Dario Souza rámuta­tott, hogy az új képviselők többsége támogatja az ország gazdasági és szociális átalaku­lásait. Figyelmezetett, hogy a reakciónak e folyamat leállítá­sára irányuló kísérletei csődöt mondtak. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja kiadványt tett köz­zé ezzel a címmel: A saját háza táján nézzen körül, Jimmy Carter! (Look Homeward, Jimmy Carter!). Az előszót Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára és Henry Wintson, a párt elnöke írta. A brosúra igen meggyőzően, tények alapján leplezi le, hogy az „emberi jogok védelmére“ indított kampány csupán az amerikai imperializmus újabb taktikai húzása, amellyel disz- kreditálni akarja a szocializmust és mindenekelőtt a Szovjet­uniót“. 1978 VIII. 10. „Az emberi jogok körül foly­tatott kampány azonban már lassan bumeránggá válik. So­kan felteszik a kérdést: és mi a helyzet Dél-Koreában, ahol börtönbe vetiik és kínozzák a rezsim ellenzőit? És mi a hely­zet a Dél-afrikai Köztársaság­ban, melynek fajgyűlölő rend­szere népirtást folytat? És mi a helyzet Iránban? Chilében és Brazíliában? És mi van az emberi jogok­kal magában az Egyesült Álla­mokban? Mi a helyzet a leg­alapvetőbb jog, a munkához va­ló jog tekintetében, amelyet ma mintegy 10 millió dolgozótól megtagadnak? És mi a helyzet a fajgyűlölettel az Egyesült Ál­lamokban, amely több mint 25 millió négert sújt? És mi a helyzet a nők megkülönbözte­tése terén, akik a lakosságnak több mint a felét, s a munka­erőknek csaknem 40 százalékát alkotják? Ki az, aki valóban megsérti a Helsinkiben 1975-ben aláírt megállapodásokat? Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja e kérdésekről tényleges adatokat, anyagokat gyűjtött. Ezek azonban csupán a legalapvetőbb kérdéseiket érintik, mivel az összes tényt és adatot egy teljes enciklopé­diába is fel lehetne dolgozni. Minden becsületesen gondol­kodó embert — tekintet nél­kül politikai nézetére — felhá­borítanak e tények, — James Carter demagógiája és az em­beri jogok körül Indított kam­pánya. A Carter kormányzat­nak elsősorban saját országá­ban kell gondoskodnia az em­beri jogokról az amerikai nép­fenyegetőzések politikáját. Ki­jelentették, hogy a gyakorlat­ban továbbra is felforgató ak­ciókat alkalmaznak más orszá­gok kormányai ellen. A brosúra szerzői Jimmy Carter antihumá- nus politikája legszembeszö- kőbb példájaként említik a neutronbomba gyártásának elő­készítését. A brosúra ugyanakkor lelep­lezi a Carter-kormány durva beavatkozását más államok bel­ügyeibe, amelyeknek képvise­lői aláírták a Záróokmányt. Ez­zel összefüggésben emlékeztet a Carter-kormányzat durva be­Felhívják a figyelmet, a Pen­tagon negatív feladatára a szo­cialista országúikkal való tudo­mányos-műszaki csere és együtt­működés korlátozása során. Ugyanakkor leleplezik azt is, hogy az amerikai kormányzat nyomást gyakorol más nyugati államokra is, hogy diszkriminá­ciós politikát folytassanak a szocialista országok ellen. Az amerikai imperializmus­nak a Záróokmány úgynevezett harmadik kosara állítólagos megsértéséről terjesztett kohol­mányait a brosúra szerzői szembeállítják például azzal a Emberi jogok az.Egyesült Államokban A sajúl lítia ijtin nézzen kSiül, Carter űr! tömegek, nem pedig a nyere- séghajhászó monopolisták ér­dekében.“ Az első fejezet megvonja a helsinki Záróokmány egyes fe­jezetei teljesítésének mérlegét az amerikai kormány részéről. Többek között hangsúlyozza, hogy míg a szocialista orszá­gokban a Záróokmány egész szövegét számos lap többmillió példányban közölte, az Egye­sült Államokban egyetlen napi­lap, vagy folyóirat sem közölte a teljes szöveget. Ami az amerikai kormány hozzáállását illeti a helsinki úgynevezett kosár kötelezettsé­geihez, a brosúra rámutat, hogy Washington fokozta a fegyver­kezési hajszát, halogatja a Szovjetunióval folytatott SALT II. tárgyalásokat, lázas fegy­verkezésre ösztönzi a nyugat- európai országokat, erőpolitikát alkalmaz Ugandával, Angolával és Zaire-val szemben. Carter és a CIA igazgatója — hangsú­lyozza a brosúra — folytatják a avatkozására Portugáliában, az amerikai vezető tényezők köz­belépésére, hogy megakadályoz­zák az olasz kommunisták eset­leges részvételét a kormánv- ban, stb. A brosúra továbbá leleplezi a NATO országok és mindenek­előtt az USA fegyveres erői­nek és korszerű katonai fegy­verzeteinek összevonását a szo­cialista államok határain. Rá­mutat, hogy itt több mint 8 ezer nukleáris fegyver összpon­tosul. Az amerikai olvasó előtt rá­mutat a Szabad Európa és a Szabadság rádióállomások tény­leges szerepére, valamint arra a tényre, hogy ezekben hír­hedt szélsőséges reakciós erők és fasiszta múltú komnromittált emberek százai működnek. A brosúra szerzői önálló fe­jezetben foglalkoznak azzal, hogy a Carter-kormányzat mi­lyen álszent módon közelíti meg a Záróokmány úgynevezett második kosarának teljesítését. ténnyel, hogy a szovjet szak- szervezeti küldöttségektől megtagadják a beutazási enge­délyt az USA-ba. A tények beszédesen tanúsít­ják, hogy „az Egyesült Államok lemarad a szocialista országok mögött“ a tájékoztatás cseréjé­ben, valamint a kultúra és a művelődés megjavításának te­rén folytatandó együttműködés­ben. Az Egyesült Államokból például sokkal több előadót hívnak meg a szocialista orszá­gokba, mint amennyi lektort a szocialista országokból az Egye­sült Államokba. 1945 óta a Szovjetunióban amerikai, fran­cia, NSZK beli és angol szerzők több mint 15 ezer könyvét ad­ták ki —, hatszorta többet, mint amennyi szovjet könyv megjelent e nyugati államok­ban ugyanezen időszak alatt. Az az ország, amelynek el­nöke hadjáratot szervez „az emberi jogokért“, még mindig nem ratifikálta Az emberi jo­gok általános deklarációját sem, amelyet az ENSZ közgyű­lés 1940-ban hirdetett meg. A brosúra második fejezete mindenekelőtt tényeket közöl az amerikai dolgozók milliói legalapvetőbb emberi jogainak megsértéséről. A harmadik fe­jezet a törvényesség megsérté­sével foglalkozik. Többek kö­zött számos példát sorol fel az amerikai börtönökben ural­kodó embertelen körülmények­ről, főiként a politikai és a fia­talkorú foglyokkal való bánás­módról. Ezzel összefüggésben a brosúra rámutat, hogy embere­ken tömegesen végeznek kábí­tószerekkel, villamos-sokkok­kal, sebészeti beavatkozásokkal kísérleteket az amerikai börtö­nökben. Az USA színes bőrű lakossá­ga diszkriminációjának egyik formájaként a brosúra tények alapján leplezi le az erőszak­kal végzett sterilizációt. Ezt főként Puerto Ricóban, vala­mint indián nőkön alkalmazzák. Az állampolgári szabadság­jogok megsértéséről szóló ne­gyedik fejezet szembeállítja az amerikai kormány és más in­tézmények tényleges gyakorla­tát azokkal a fogokkal, amelye­ket az Egyesült Államok alkot­mányának cikkelyei rögzíten°k. Az ötöritk fejezet címe: Sza­bad választások álarc nélkül. Ebben leleplezik az amerikai választási rendszer mechaniz­musát, amely előnyt biztosít a burzsoá pártok és politikai cso­portosulások lelöltjeinpik és hátrányos helyzetbe hozza a demokratikus képviselőket. Hu­szonkilenc amerikai államban törvények gátolják — különfé­le ürügyek alatt — az Egyesült Államok Kommunista Pártiát abban, hogv jelölteket állítson a választásokon. h- Rp —

Next

/
Thumbnails
Contents