Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-08 / 217. szám, kedd

Hirosima évfordulóján (ČSTK| — Hirosimában helyi Időszámítás szerint vasárnap 8 óra 15 perckor egyperces csenddel kezdődött meg az eat- lékgyűlés. Már 33 esztendeje annak, hogy amerikai atom­bombákat dobtak le Hirosimára és Nagaszakira. A tegnapi em- lélkgyűlésen több mint 40 OÜU résztvevő volt jelen és követel­te az a tóm fegyver kezes meg­szüntetését és az atomfegyve­rek megsemmisítését. Hirosima polgármestere, aki maga is a káros sugárzás következmé­nyeiben szenved, beszédében hangsúlyozta, hogy „tényleges békét nem lehet fegyverek fel­halmozásával elérni." A DÉL-AFRIKAI FAJÜLDÖZŐK SZADOTÁUÁK AZ ENSZ HATÁROZATOKAT (ČSTK) — Az ENSZ apart­heid-bizottságának New York i ülésén behatóan vizsgálják a Dél afrikai Köztársaság és Rho­desia fajüldöző politikáját. A vi­lágszervezetet aggasztja, hogy e két országban nem enyhül az elnyomás, és rendszerük meg­mentése érdekében Pretoria és Salisbury urai nem riadnak vissza a szomszédos afrikai or­szágok elleni fegyveres akciók­tól sem. Nepál küldötte felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a Dél-afri­kai Köztársaságban politikai foglyok ezrei sínylődnek a bör­tönökben. A ghanai küldött bírálta a tőkésországokat és monopóliu­mokat, amiért azok gazdasági­lag együttműködnek a pretoriai és a salisburyi rezsimmel; kü­lönösképp az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az NSZK fe­lelősségét hangsúlyozta, mivel az ő támogatásuk hozzásegíti a Dél-afrikai Köztársaságot az apartheid megszüntetését köve­telő ENSZ-határozat semmibe­vételéhez. Az NDK küldötte tiltakozott azok ellen a tervek ellen, ame­lyek értelmében több nyugati ország — mindenekelőtt az Egyesült Államok — egyolda­lúan meg akarja szüntetni a Rhodesia elleni szankciókat. Ez aláásná az igazságos és békés rhodesiai rendezésre, a többsé­gi hatalom mielőbbi megterem­tésére irányuló nemzetközi erő­feszítéseket — mondotta. — Ilyen lépés kihívás volna a vi­lágszervezet ellen, amely a gyarmati uralom maradványai­nak gyors felszámolására tö­rekszik. Merényletek Athénban (C3TK| — Athénban tegnap ra virradóra több mint tíz há­zilag gyártott bomba robbant fel. Szerencsés véletlennek kö­szönhető, hogy emberéletben nem esett kár. A terrorakciók során egy személy könnyebben megsérült, két személyautó tönkrement. Az egyik bombát Künsztanlinosz Laszkarisz mun­kaügyi miniszter háza előtt he­lyezték el. A merénylők ez ideig ismeretlenek. Az elmúlt bélen a rendőrség Athénban fiatal újfasiszták egy csoportját tartóztatta le azzal vádolva őket, hogy jobboldali szélsőséges csoport tagjai. Ez a csoport az elmúlt napokban több bombamerényletet köve­tett el a görög fővárosban Konsztantinusz Karamanlisz polgári kormánya megalakulá­sának évfordulója alkalmából. Gépeltérítés (ČSTK| — A holland légitár­saság DC 9 típusú repülőgépét öttagú legénységével és 63 uta­sával vasárnap Amszterdamiból Madridba térítették el. A spanyol rendőrség közölte, hogy a tettes egy 20-éves lel­ki beteg holland állampolgár. A pisztoly, amellyel a pilótát megfenyegette, tökéletes mű- anyaigutánzat. Csak így magya­rázható, hogy az amszterdami repülőtéren átjutott a szigorú elek trom o s ellen őr zésen, Amely­nek meg kell állapítania, hogy az utasnál van-e fegyver. Elhunyt VI. Pál pápa Összeültek a kardinálisok (ČSTK) — VI. Pál pápa va­sárnap este szívroham követ­keztében elhunyt — közölték hivatalosan a Vatikánban. VI. Pál pápa, saját nevén Giovanni Battista Montini, 1963- han, XXIII. jános pápa halála Után lépett hivatalába. Tegnap délelőtt a Vatikánban összeültek a Rómában tartóz­kodó kardinálisok. Ez volt az első lépés az új pápa megvá­lasztásához. Az új pápa megválasztásáig a vatikáni ügyeket Jean Villot kardinális államtitkár intézi. Jelenleg a világon összesen 130 kardinális működik. Közü­lük 115 dönt majd VI. Pál pápa utódjáról. A többi 15 kardinális 80 évnél idősebb, s ezért az érvényben levő egyházi szabá­lyok szerint nem vehet részt a pápaválasztáson. VIT-MÉRLEG Havannában — a Forradalom terén — szombaton kÖzép-Guró- pa: idő szerint a késő esti órákbain hatalmas tömeggyűlés jelez­te a XI. Világifjúsági é*» Diáktalálkozó végét. Az luterszputnyik műbolygó segítségével a tv-nézők milliói szerte a világon figye­lemmel kísérhették a kilenc csodálatos fesztiválnap eseményeit. Kilenc napon át kubaii ritmusra dobbant a világ ifjúságának szíve, a résztvevőké és az otthon maradottaké egyaránt A ka- rib tengeri szigetország fővárosában egy nagy család 16 000 tag­ja gyűlt össze: 145 ország ifjúmunkása, középiskolai diákja és egyetemi hallgatója, mezőgazdasági fiatalja — öt világrész ifjú nemzedéke. Eltérő világnézetű, meggyőződésű és vallású fiatalok próbáltak itt közös nevezőre jutni. A szocialista országokból érkezettek joggal büszkélkedhettek a szocializmus építése során elért eredményeikkel. Hazánk pél­dául kiállításon mutatta be a szocialista Csehszlovákia három évtizedes fejlődését. Ám a baráti találkozókon és vitákon nem mindenki beszélhetett lelkesedéssel hazája sikereiről, eredmé­nyeiről. Sokan saját szomorú tapasztalataikról, az elnyomás és a kizsákmányolás súlyos tér hé ről szóllak. Rögtönzött vitákon, kötetlen beszélgetéseken, sajtóértekezleteken a közös kérdések megoldásának lehetőségeiről, módjáról érveik és ellenérvek vál­togatták egymást, de valamennyi résztvevő véleménye megegye­zett abban, hogy az imperializmus ellen, a népek szabadságáért, együttműködéséért, az emberiség jövőjéért s a békéért vívott harcot folytatni kell. Tudatosították valamennyien, hogy az em­beriség sorsa tőlük függ. Rajluk múlik, hogy ők maguk, de gyer­mekeik és unokáik is elkerülhessék, soha meg.-ne ismerjék a háborút, egy új világégés borzalmait. A baráti találkozókon és a gazdag kulturális programon kívül naponta 9zóba kerültek a X. — berlini — Világifjúsági Találkozó óta eltelt idő eredményei és a jövő feladatai. A béke szempont­jából kétségkívül legfontosabb eredmény a SALT-I, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikaii szerző­dés megkötése volt, ami a szocialista közösség országai tekinté­lyének és befolyásának megerősödését jelentette. Ez az erőgya­rapodás is hozzájárult ahhoz, hogy a VIT történetében először amerikai földrészen, az Egyesük ÁHa-mok tőszomszédságában rendezhették meg a világtalálkozót. Kuba jó házigazdának bizonyult. A fesztivál előkészítése köz­üggyé vált. Tudatában voltak annak, hogy ez az ifjúsági csúcsta­lálkozó a legjobb út, amely elvezet a testvériség megszilárdítá­sához és a kölcsönös megismerés elmélyítéséhez. „E napokban méiven éreztük a nemzetközi szolidaritást, és igen boldogok vol­tunk“ — hangsúlyozta Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Állam- és Minisztertanács elnöke a záróünnepségen mondott beszédében. Hazánk 500 fiatalja méltóképpen képviselte a szocialista tár­sadalmat építő Csehszlovákiát, dolgozó és tanuló ifjúságunkat. Aktívan bekapcsolódtak a politikai vitákba, baráti találkozókon ismerkedtek más országok fiataljaival, kultúr- és sportműsorok­ká', tették gazdagabbá a VIT programját. A világ haladó ifjúsága kilenc napon át hallatta szavát. Vádol­ta az imperializmust, elítélte a gyarmatosítást, fajüldözést, az el­nyomást és a kizsákmányolást. Síkraszállt a leszerelés, a béke és a biztonság mellett azzal a reménnyel, hogy a világ százmil­lióit megnyeri és mozgósítja e nemes célokért folyó küzdelemre. Az utcabálok és karneválok színes forgatagát, a vitákat, az eszmecseréket hétköznapok váltják fel. A fiatalok — ki-ki saját hazájában — új erővel és fiatalos lendülettel igyekeznek helyt állni, érvényt szerezni a világméretű összejövetelen elfogadott határozatoknak. Nemcsak azok, akik közvetlen résztvevői voltak e rendkívül nagy jelentőségű politikai eseménynek, hanem a sa- ladó fiatalok milliói világszerte. Ebben a nemes igyekezetükben sziiárd támaszuk a világ forradalmi mozgalmai, a béke, a hala­dás s az emberséges jövő minden igaz híve. KOVÁCS ILONÁ Ifjúsági törvény Kubában (ČSTKJ — A Kubai Köztársa­ság első ifjúsági törvényét hir­dették ki pénteken délután Ha­vannában. A kubai parlament 1978 június utolsó napjaiban tartott ülésszakán hagyta jóvá a törvénytervezetet, amelynek megalkotását hosszú hónapokig tartó vita előzte meg. •Kuba — s egyben a nyugati Lapunk tegnapi számában közöltük „A beszervezés kudarc­ba fulladt“ című cikket arról, hogy az amerikai titkosszolgá­lat emberei visszaélve diplomáciai küldetésükkel, hogyan kí­sérelték meg beszervezni, hazaárulásra kényszeríteni Otakar Nádhera prágai lakost. A kísérlet — honfitársunk becsületes­ségének és a csehszlovák kémelhárítás gyorsaságának kö­szönhetően — nem járt eredménnyel. Az alábbiakban az eset főszereplőjének írását közöljük. utasítások pontosan megszab­ták kapcsolatomat a ClA-val, amit főleg levelezés útján kel­lett kiépíteni. A levelek Anto­nín aláírással érkeztek hozzám. Természetesen a CIA-nak nem volt tudomása arról, hogy a továbbiakban már csak ügyes 1978 VIII. 8. Elég, ha csak futólagosan bepillantunk a CIA, az Ameri­kai Központi Hírszerű Ügynök­ség történetébe, s láthatjuk, az én esetem egyáltalán nem szá­mít különösnek. Hiszen az Egyesült Államok 1947. szep­tember 18-án kelt állambizton­sági törvénye e központi kém­szervezet számára az alábbi fő feladatokat szabja meg: az USA összes kémszervezete tevékeny­ségének irányítása, kémkedés külföldön és információk nyúj­tása az illetékes kormányténye­zőknek. E hírhedt szervezet számlá­jára írható számos reakciós ál­lamcsíny, haladó személyiségek üldözése és meggyilkolása, a szocialista és a fejlődő orszá­gok ellen irányuló titkos ma­nőverek stb. Jellemző rá, hogy semmilyen eszköztől sem riad vissza. Nemrégiben hazánkban is pontot tettünk sötét üzelmei egyik fejezetének a végére. Az ügy lényegét az olvasók a televízióból és a sajtóból is­merik. Két esztendővel ezelőtt kezdődött, egészen ártatlanul. 1975-ben megismerkedtem egy amerikai állampolgárral, Kent Knight professzorral, aki egy ideig a szomszédom volt. Amint Még egyszer a CIA ügynökeiről ismeretes, Knight úr a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia meghívására érkezett hazánkba családjával, a gombákat tanul­mányozta. Amint közelebbi is­meretségbe kerültünk egymás­sal, Knight urat minden érde­kelni kezdte. A beszélgetést mind gyakrabban a munkámra terelte. Főleg, miután a tudo­mására jutott, hogy a CSSZSZK egyik központi hivatalában dol­gozom, s szigorúan titkos dol­gokkal is megismerkedhetem: köztársaságunk államtitkaival. Eleinte ő maga próbált külön­féle információkat szerezni, s amikor ez nem sikerült neki, hozzáértőbb szakembert hívott segítségül: megismertetett a prágai amerikai nagykövetség dolgozójával, Hillman Forddal. Eleinte mindkét úr nem cse­kély pénzösszeget kínált ne­kem, s amikor látták, ‘hogy hajthatatlan vagyok, erőszakhoz folyamodtak. Az amerikai hírszerzés utasí­tásait, amelyeket Ford úrtól kaptam, átadtam a csehszlovák közbiztonság embereinek. Az játékról van szó, amelyet a csehszlovák kémelhárítás ren­dezett, s így számos közvetlen bizonyítékra tett szert. A CIA elszámította magát, amikor úgy gondolta, hogy si­kerül megvásárolnia egy cseh­szlovák állampolgárt. Az én szerepem ebben az esetben egyáltalán nem rendkívüli; tu­dom, hogy mások is hasonló­képpen járnának el. Azok, akiknek nem volt ugyan dolguk amerikai kémekkel, de áldozat­kész munkájukkal, magatartá­sukkal naponta bizonyítják hű­ségüket hazánk iránt. A társadalom nekem is bizal­mat szavazott, amikor felelős­ségteljes beosztásba kerültem, s lehetővé tette számomra a munka melletti tanulást. És mi­vel éppen jogot tanultam, kije­lenthetem, hogy az amerikai tu­dós és a diplomata az egyik legsúlyosabb bűncselekményt követte el közársaságunk el; len. A nemzetközi joggal fog­lalkozó előadásokon megismer­kedhettem a nemzetközi kap­csolatok jogrendjével és a nemzetközi szerződésekkel, amelyeket többek között az USA is jóváhagyott. Már sokat írtak az emberi jogokról, melynek védelmezői szerepében — önjelölt módon — az Egyesült Államok tetsze­leg. S ha figyelembe vesszük: az én esetemre a helsinki kon­ferencia után került sor, felte­hetjük a kérdést, hogyan viszo­nyul az USA a Záródokumen­tumhoz. A tévénézők elkísér­hettek engem arra a helyre, ahová mint a ,,CIA ügynöke“ a híreket szállítottam, s a saját szemükkel győződhettek meg az amerikai „diplomata“ és a „tudós“ tevékenységéről. És mi a helyzet az emberi kapcsolatok további bővítésé­vel, amit a Záróokmány is ma­gában foglal? Ezt legjobban az amerikai szenátus közelmúlt­ban hozott döntése érzékelteti. Felújították a külügyminiszté­rium azon jogkörét, hogy meg­tilthatja az Egyesült Államok területére a belépést azoknak a külföldieknek, akiknek poli­tikai meggyőződése ott „nem- kívánatos“. És mi, az az ország,- amely következetesen az enyhüléspo­litika megvalósítását szorgal­mazza, talán üdvözöljük, hogy a Nyugat reakciós körei ügy­nököket küldenek hozzánk tu­dósoknak és diplomatáknak ál­cázva? Természetesen nemi Ezzel ismét beigazolódott, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is meg nem engedett módon beavatkozik országunk belügyeibe. OTAKAR NÁDHERA félteke — első ifjúsági törvé­nye ünnepélyes kihirdetésével egyidejűleg alkotmányba iktat­ja az eddig is meglévő gyakor­latod. Az új törvény 116. cikke­lye részletesen felsorolja a ta­nuló és dolgozó ifjúság, az or­szág honvédelmében részt vevő fiatalok jogait és kötelességeit. Mindeneikeilőtt azt hangsúlyoz­za, hogy a harminc éven aluli fiataloknak kötelessége az alapfokú oktatásban való rész­vétel, s joguk van a továbbta­nuláshoz. Ez annál Is figye­lemre méltóbb, mivel a forra­dalmi Kuba, az 1958-as év ada­tai szerit, egymillió analfabé­tát, s több százezer féliig írás­tudatlant örökölt. Carter kardcsörtető beszéde (ČSTK) — lames Carter, az Egyesült Államok elnöke a Vir­ginia állambeli Norfolk ban je­len volt egy új amerikai atom- meghajtású írányítiható lövedé­kekkel ellátott cirkáló ünnepé­lyes vízre bocsájtásánál. Ebből az alkalomból mondott rövid beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb fegyvertárá­val rendelkezik, és korszerűsí­teni fogja rakétákkal felsze­re lt tengeralattjáró flottáját. Hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok nemcsak erősíti katonai stratégiai erejét, ha­nem gondoskodni fog arról is, hogy az amerikai hadihajók a világ különböző területein cir­káljanak. Carter beszéde arról tanús­kodik, hogy növelni akarja áz amerikai katonai potenciált, nyomást gyakorolva más orszá­gokra. Beszéde egyáltalán nincs összhangban azokkal a tárgyalásokkal, amelyek jelen­leg folynak Bécsben, Genfben és Helsinkiben a fegyverkezés korlátozásáról, s amelyeken mint ismeretes az Egyesült Ál­lamok is részt vesz. Hatezer tüntető vonult végig augusztus 5 én, az első atomrob­bantás 33. évfordulója előestéjén Hirosima utcáin. A tüntetők az atomfegyverek teljes betiltását s a Hirosima és Nagaszaki ameri kai bombázása során egészségileg károsult személyeknek nyúj­tott gondoskodás javítását követelték, japán források szerint 1945- ben az amerikai atombombák robbanása következtében 90 000 em­ber azonnal meghalt, toiíábbi 50 000 'pedig a következő években a. sérülések vagy a sugárzás hatására vesztette életét. A felvéte­len a tüntető menet látható. (Telefoto: ČSTK — APJ

Next

/
Thumbnails
Contents