Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-08 / 217. szám, kedd
Hirosima évfordulóján (ČSTK| — Hirosimában helyi Időszámítás szerint vasárnap 8 óra 15 perckor egyperces csenddel kezdődött meg az eat- lékgyűlés. Már 33 esztendeje annak, hogy amerikai atombombákat dobtak le Hirosimára és Nagaszakira. A tegnapi em- lélkgyűlésen több mint 40 OÜU résztvevő volt jelen és követelte az a tóm fegyver kezes megszüntetését és az atomfegyverek megsemmisítését. Hirosima polgármestere, aki maga is a káros sugárzás következményeiben szenved, beszédében hangsúlyozta, hogy „tényleges békét nem lehet fegyverek felhalmozásával elérni." A DÉL-AFRIKAI FAJÜLDÖZŐK SZADOTÁUÁK AZ ENSZ HATÁROZATOKAT (ČSTK) — Az ENSZ apartheid-bizottságának New York i ülésén behatóan vizsgálják a Dél afrikai Köztársaság és Rhodesia fajüldöző politikáját. A világszervezetet aggasztja, hogy e két országban nem enyhül az elnyomás, és rendszerük megmentése érdekében Pretoria és Salisbury urai nem riadnak vissza a szomszédos afrikai országok elleni fegyveres akcióktól sem. Nepál küldötte felhívta a figyelmet arra, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban politikai foglyok ezrei sínylődnek a börtönökben. A ghanai küldött bírálta a tőkésországokat és monopóliumokat, amiért azok gazdaságilag együttműködnek a pretoriai és a salisburyi rezsimmel; különösképp az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az NSZK felelősségét hangsúlyozta, mivel az ő támogatásuk hozzásegíti a Dél-afrikai Köztársaságot az apartheid megszüntetését követelő ENSZ-határozat semmibevételéhez. Az NDK küldötte tiltakozott azok ellen a tervek ellen, amelyek értelmében több nyugati ország — mindenekelőtt az Egyesült Államok — egyoldalúan meg akarja szüntetni a Rhodesia elleni szankciókat. Ez aláásná az igazságos és békés rhodesiai rendezésre, a többségi hatalom mielőbbi megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket — mondotta. — Ilyen lépés kihívás volna a világszervezet ellen, amely a gyarmati uralom maradványainak gyors felszámolására törekszik. Merényletek Athénban (C3TK| — Athénban tegnap ra virradóra több mint tíz házilag gyártott bomba robbant fel. Szerencsés véletlennek köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár. A terrorakciók során egy személy könnyebben megsérült, két személyautó tönkrement. Az egyik bombát Künsztanlinosz Laszkarisz munkaügyi miniszter háza előtt helyezték el. A merénylők ez ideig ismeretlenek. Az elmúlt bélen a rendőrség Athénban fiatal újfasiszták egy csoportját tartóztatta le azzal vádolva őket, hogy jobboldali szélsőséges csoport tagjai. Ez a csoport az elmúlt napokban több bombamerényletet követett el a görög fővárosban Konsztantinusz Karamanlisz polgári kormánya megalakulásának évfordulója alkalmából. Gépeltérítés (ČSTK| — A holland légitársaság DC 9 típusú repülőgépét öttagú legénységével és 63 utasával vasárnap Amszterdamiból Madridba térítették el. A spanyol rendőrség közölte, hogy a tettes egy 20-éves lelki beteg holland állampolgár. A pisztoly, amellyel a pilótát megfenyegette, tökéletes mű- anyaigutánzat. Csak így magyarázható, hogy az amszterdami repülőtéren átjutott a szigorú elek trom o s ellen őr zésen, Amelynek meg kell állapítania, hogy az utasnál van-e fegyver. Elhunyt VI. Pál pápa Összeültek a kardinálisok (ČSTK) — VI. Pál pápa vasárnap este szívroham következtében elhunyt — közölték hivatalosan a Vatikánban. VI. Pál pápa, saját nevén Giovanni Battista Montini, 1963- han, XXIII. jános pápa halála Után lépett hivatalába. Tegnap délelőtt a Vatikánban összeültek a Rómában tartózkodó kardinálisok. Ez volt az első lépés az új pápa megválasztásához. Az új pápa megválasztásáig a vatikáni ügyeket Jean Villot kardinális államtitkár intézi. Jelenleg a világon összesen 130 kardinális működik. Közülük 115 dönt majd VI. Pál pápa utódjáról. A többi 15 kardinális 80 évnél idősebb, s ezért az érvényben levő egyházi szabályok szerint nem vehet részt a pápaválasztáson. VIT-MÉRLEG Havannában — a Forradalom terén — szombaton kÖzép-Guró- pa: idő szerint a késő esti órákbain hatalmas tömeggyűlés jelezte a XI. Világifjúsági é*» Diáktalálkozó végét. Az luterszputnyik műbolygó segítségével a tv-nézők milliói szerte a világon figyelemmel kísérhették a kilenc csodálatos fesztiválnap eseményeit. Kilenc napon át kubaii ritmusra dobbant a világ ifjúságának szíve, a résztvevőké és az otthon maradottaké egyaránt A ka- rib tengeri szigetország fővárosában egy nagy család 16 000 tagja gyűlt össze: 145 ország ifjúmunkása, középiskolai diákja és egyetemi hallgatója, mezőgazdasági fiatalja — öt világrész ifjú nemzedéke. Eltérő világnézetű, meggyőződésű és vallású fiatalok próbáltak itt közös nevezőre jutni. A szocialista országokból érkezettek joggal büszkélkedhettek a szocializmus építése során elért eredményeikkel. Hazánk például kiállításon mutatta be a szocialista Csehszlovákia három évtizedes fejlődését. Ám a baráti találkozókon és vitákon nem mindenki beszélhetett lelkesedéssel hazája sikereiről, eredményeiről. Sokan saját szomorú tapasztalataikról, az elnyomás és a kizsákmányolás súlyos tér hé ről szóllak. Rögtönzött vitákon, kötetlen beszélgetéseken, sajtóértekezleteken a közös kérdések megoldásának lehetőségeiről, módjáról érveik és ellenérvek váltogatták egymást, de valamennyi résztvevő véleménye megegyezett abban, hogy az imperializmus ellen, a népek szabadságáért, együttműködéséért, az emberiség jövőjéért s a békéért vívott harcot folytatni kell. Tudatosították valamennyien, hogy az emberiség sorsa tőlük függ. Rajluk múlik, hogy ők maguk, de gyermekeik és unokáik is elkerülhessék, soha meg.-ne ismerjék a háborút, egy új világégés borzalmait. A baráti találkozókon és a gazdag kulturális programon kívül naponta 9zóba kerültek a X. — berlini — Világifjúsági Találkozó óta eltelt idő eredményei és a jövő feladatai. A béke szempontjából kétségkívül legfontosabb eredmény a SALT-I, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikaii szerződés megkötése volt, ami a szocialista közösség országai tekintélyének és befolyásának megerősödését jelentette. Ez az erőgyarapodás is hozzájárult ahhoz, hogy a VIT történetében először amerikai földrészen, az Egyesük ÁHa-mok tőszomszédságában rendezhették meg a világtalálkozót. Kuba jó házigazdának bizonyult. A fesztivál előkészítése közüggyé vált. Tudatában voltak annak, hogy ez az ifjúsági csúcstalálkozó a legjobb út, amely elvezet a testvériség megszilárdításához és a kölcsönös megismerés elmélyítéséhez. „E napokban méiven éreztük a nemzetközi szolidaritást, és igen boldogok voltunk“ — hangsúlyozta Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Állam- és Minisztertanács elnöke a záróünnepségen mondott beszédében. Hazánk 500 fiatalja méltóképpen képviselte a szocialista társadalmat építő Csehszlovákiát, dolgozó és tanuló ifjúságunkat. Aktívan bekapcsolódtak a politikai vitákba, baráti találkozókon ismerkedtek más országok fiataljaival, kultúr- és sportműsorokká', tették gazdagabbá a VIT programját. A világ haladó ifjúsága kilenc napon át hallatta szavát. Vádolta az imperializmust, elítélte a gyarmatosítást, fajüldözést, az elnyomást és a kizsákmányolást. Síkraszállt a leszerelés, a béke és a biztonság mellett azzal a reménnyel, hogy a világ százmillióit megnyeri és mozgósítja e nemes célokért folyó küzdelemre. Az utcabálok és karneválok színes forgatagát, a vitákat, az eszmecseréket hétköznapok váltják fel. A fiatalok — ki-ki saját hazájában — új erővel és fiatalos lendülettel igyekeznek helyt állni, érvényt szerezni a világméretű összejövetelen elfogadott határozatoknak. Nemcsak azok, akik közvetlen résztvevői voltak e rendkívül nagy jelentőségű politikai eseménynek, hanem a sa- ladó fiatalok milliói világszerte. Ebben a nemes igyekezetükben sziiárd támaszuk a világ forradalmi mozgalmai, a béke, a haladás s az emberséges jövő minden igaz híve. KOVÁCS ILONÁ Ifjúsági törvény Kubában (ČSTKJ — A Kubai Köztársaság első ifjúsági törvényét hirdették ki pénteken délután Havannában. A kubai parlament 1978 június utolsó napjaiban tartott ülésszakán hagyta jóvá a törvénytervezetet, amelynek megalkotását hosszú hónapokig tartó vita előzte meg. •Kuba — s egyben a nyugati Lapunk tegnapi számában közöltük „A beszervezés kudarcba fulladt“ című cikket arról, hogy az amerikai titkosszolgálat emberei visszaélve diplomáciai küldetésükkel, hogyan kísérelték meg beszervezni, hazaárulásra kényszeríteni Otakar Nádhera prágai lakost. A kísérlet — honfitársunk becsületességének és a csehszlovák kémelhárítás gyorsaságának köszönhetően — nem járt eredménnyel. Az alábbiakban az eset főszereplőjének írását közöljük. utasítások pontosan megszabták kapcsolatomat a ClA-val, amit főleg levelezés útján kellett kiépíteni. A levelek Antonín aláírással érkeztek hozzám. Természetesen a CIA-nak nem volt tudomása arról, hogy a továbbiakban már csak ügyes 1978 VIII. 8. Elég, ha csak futólagosan bepillantunk a CIA, az Amerikai Központi Hírszerű Ügynökség történetébe, s láthatjuk, az én esetem egyáltalán nem számít különösnek. Hiszen az Egyesült Államok 1947. szeptember 18-án kelt állambiztonsági törvénye e központi kémszervezet számára az alábbi fő feladatokat szabja meg: az USA összes kémszervezete tevékenységének irányítása, kémkedés külföldön és információk nyújtása az illetékes kormánytényezőknek. E hírhedt szervezet számlájára írható számos reakciós államcsíny, haladó személyiségek üldözése és meggyilkolása, a szocialista és a fejlődő országok ellen irányuló titkos manőverek stb. Jellemző rá, hogy semmilyen eszköztől sem riad vissza. Nemrégiben hazánkban is pontot tettünk sötét üzelmei egyik fejezetének a végére. Az ügy lényegét az olvasók a televízióból és a sajtóból ismerik. Két esztendővel ezelőtt kezdődött, egészen ártatlanul. 1975-ben megismerkedtem egy amerikai állampolgárral, Kent Knight professzorral, aki egy ideig a szomszédom volt. Amint Még egyszer a CIA ügynökeiről ismeretes, Knight úr a Csehszlovák Tudományos Akadémia meghívására érkezett hazánkba családjával, a gombákat tanulmányozta. Amint közelebbi ismeretségbe kerültünk egymással, Knight urat minden érdekelni kezdte. A beszélgetést mind gyakrabban a munkámra terelte. Főleg, miután a tudomására jutott, hogy a CSSZSZK egyik központi hivatalában dolgozom, s szigorúan titkos dolgokkal is megismerkedhetem: köztársaságunk államtitkaival. Eleinte ő maga próbált különféle információkat szerezni, s amikor ez nem sikerült neki, hozzáértőbb szakembert hívott segítségül: megismertetett a prágai amerikai nagykövetség dolgozójával, Hillman Forddal. Eleinte mindkét úr nem csekély pénzösszeget kínált nekem, s amikor látták, ‘hogy hajthatatlan vagyok, erőszakhoz folyamodtak. Az amerikai hírszerzés utasításait, amelyeket Ford úrtól kaptam, átadtam a csehszlovák közbiztonság embereinek. Az játékról van szó, amelyet a csehszlovák kémelhárítás rendezett, s így számos közvetlen bizonyítékra tett szert. A CIA elszámította magát, amikor úgy gondolta, hogy sikerül megvásárolnia egy csehszlovák állampolgárt. Az én szerepem ebben az esetben egyáltalán nem rendkívüli; tudom, hogy mások is hasonlóképpen járnának el. Azok, akiknek nem volt ugyan dolguk amerikai kémekkel, de áldozatkész munkájukkal, magatartásukkal naponta bizonyítják hűségüket hazánk iránt. A társadalom nekem is bizalmat szavazott, amikor felelősségteljes beosztásba kerültem, s lehetővé tette számomra a munka melletti tanulást. És mivel éppen jogot tanultam, kijelenthetem, hogy az amerikai tudós és a diplomata az egyik legsúlyosabb bűncselekményt követte el közársaságunk el; len. A nemzetközi joggal foglalkozó előadásokon megismerkedhettem a nemzetközi kapcsolatok jogrendjével és a nemzetközi szerződésekkel, amelyeket többek között az USA is jóváhagyott. Már sokat írtak az emberi jogokról, melynek védelmezői szerepében — önjelölt módon — az Egyesült Államok tetszeleg. S ha figyelembe vesszük: az én esetemre a helsinki konferencia után került sor, feltehetjük a kérdést, hogyan viszonyul az USA a Záródokumentumhoz. A tévénézők elkísérhettek engem arra a helyre, ahová mint a ,,CIA ügynöke“ a híreket szállítottam, s a saját szemükkel győződhettek meg az amerikai „diplomata“ és a „tudós“ tevékenységéről. És mi a helyzet az emberi kapcsolatok további bővítésével, amit a Záróokmány is magában foglal? Ezt legjobban az amerikai szenátus közelmúltban hozott döntése érzékelteti. Felújították a külügyminisztérium azon jogkörét, hogy megtilthatja az Egyesült Államok területére a belépést azoknak a külföldieknek, akiknek politikai meggyőződése ott „nem- kívánatos“. És mi, az az ország,- amely következetesen az enyhüléspolitika megvalósítását szorgalmazza, talán üdvözöljük, hogy a Nyugat reakciós körei ügynököket küldenek hozzánk tudósoknak és diplomatáknak álcázva? Természetesen nemi Ezzel ismét beigazolódott, hogy az Egyesült Államok továbbra is meg nem engedett módon beavatkozik országunk belügyeibe. OTAKAR NÁDHERA félteke — első ifjúsági törvénye ünnepélyes kihirdetésével egyidejűleg alkotmányba iktatja az eddig is meglévő gyakorlatod. Az új törvény 116. cikkelye részletesen felsorolja a tanuló és dolgozó ifjúság, az ország honvédelmében részt vevő fiatalok jogait és kötelességeit. Mindeneikeilőtt azt hangsúlyozza, hogy a harminc éven aluli fiataloknak kötelessége az alapfokú oktatásban való részvétel, s joguk van a továbbtanuláshoz. Ez annál Is figyelemre méltóbb, mivel a forradalmi Kuba, az 1958-as év adatai szerit, egymillió analfabétát, s több százezer féliig írástudatlant örökölt. Carter kardcsörtető beszéde (ČSTK) — lames Carter, az Egyesült Államok elnöke a Virginia állambeli Norfolk ban jelen volt egy új amerikai atom- meghajtású írányítiható lövedékekkel ellátott cirkáló ünnepélyes vízre bocsájtásánál. Ebből az alkalomból mondott rövid beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb fegyvertárával rendelkezik, és korszerűsíteni fogja rakétákkal felszere lt tengeralattjáró flottáját. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nemcsak erősíti katonai stratégiai erejét, hanem gondoskodni fog arról is, hogy az amerikai hadihajók a világ különböző területein cirkáljanak. Carter beszéde arról tanúskodik, hogy növelni akarja áz amerikai katonai potenciált, nyomást gyakorolva más országokra. Beszéde egyáltalán nincs összhangban azokkal a tárgyalásokkal, amelyek jelenleg folynak Bécsben, Genfben és Helsinkiben a fegyverkezés korlátozásáról, s amelyeken mint ismeretes az Egyesült Államok is részt vesz. Hatezer tüntető vonult végig augusztus 5 én, az első atomrobbantás 33. évfordulója előestéjén Hirosima utcáin. A tüntetők az atomfegyverek teljes betiltását s a Hirosima és Nagaszaki ameri kai bombázása során egészségileg károsult személyeknek nyújtott gondoskodás javítását követelték, japán források szerint 1945- ben az amerikai atombombák robbanása következtében 90 000 ember azonnal meghalt, toiíábbi 50 000 'pedig a következő években a. sérülések vagy a sugárzás hatására vesztette életét. A felvételen a tüntető menet látható. (Telefoto: ČSTK — APJ
