Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-07 / 216. szám, hétfő

Növeljük oz ellenorzes hotekoiisogat es javítsuk minőseget BESZÉLGETÉS STEFAN FERENCES MINISZTERREL A CSKP KB 11. ÜLÉSE HATÁROZATAINAK MEGVALÔSÍTÁSÄRÔĽ !97ft VIII. 7. Az irányító munka szerves részeként növekszik az ellenőrzésnek, s főleg az olyan jellegé ellenőrzésnek jelentősége, amely idejében jelzi a fogyatékosságu­kat, hogy azokat megelőzhessük. Az ellenőrző tevékenység hatásfoka növelésé­nek igényét nyomatékosan hangsúlyozta a CSKP KB II. ülése is. Ennek az ülés* nek határozatait az ellenőrző szervek feldolgozták saját feltételeikre, olyan irányelvként, amely hozzájárul a további időszakban tevékenységük igényeseb­bé tételéhez. Ezzel kapcsolatban folytattunk beszélgetést ŠTEFAN FERENCEI miniszterrel, a Szlovák Szocialista Köztársaság Népi Ellenőrző Bizottságának elnökével. • Miniszter elvtárs, hogyan jelle­mezné a népi ellenőrzés szerveinek, de ezzel egyidejűleg a népgazdaság és az államigazgatás ellenőrzési rendszere további láncszemeinek a CSKP KB 11. ülése határozatainak megvalósításával kapcsolatos maga­tartását? — A CSKP KB 11. ülése feladatainak feldolgozásában és főleg következetes megvalósításukban a helyes irányvétel megkívánja, hogy fontolóra vegyünik és mélyrehatóan megismerjünk minden gondolatot, amely megtalálható a CSKP KB Elnökségének besszámolójában, Hu­sák elvtárs előadói beszédében illetve az ülés határozataiban. Ennek célja e határozatok haladéktalan, alkotó jelle­gű és kezdeményező megvalósítása. Ez­zel a szándékkal még ez év május vé­gén Prágában megtartották az ellenőr­ző szervek országos aktíváját, majd jú­niusiján Szlovákiában az ellenőrzés tisztségviselőinek és vezető dolgozói­nak kerületi aktívaértekezleteit is. Ezeken az értekezleteken megegyez­lek a közös eljárásban és összehan­golták az azzal kapcsolatos nézeteket, hogy a népi ellenőrzés és az ellenőrző rendszer szerveinek minden láncszeme még következetesebben és elkötelezet­tebben szavatolja az ellenőrző munka hatékonyságának növelését és minősé­géneik javítását célzó konkrét intézke­dések végrehajtását. Ez az igyekezet arra irányul, hogy még céltudatosab­ban fokozzuk az ellenőrzés aktivitását a hatodik ötéves terv feladatainak si­keres megvalósítása és a hetedik ötéves terv előkészítése legmegfelelőbb feltételeinek megteremtése érdekében. Az ellenőrzés további orientációja céljainak kijelölésével és minősége tö­kéletesítésével kapcsolatban, a politi­kai, a gazdasági és a társadalmi élet más területeire / hasonlóan, tekintetbe vettük a fejlett szocialista társadalom építése igényesebbé vált belső objek- ' tív feltételeinek összefüggését a világ­ban reálisan végbemenő osztályjellegű társadalmi változások folyamatával. Tudjuk, hogy az osztályharc politikai, ideológiai, de egyben gazdasági tertt- j leten is szüntelenül éleződik, mégpe­dig annál intenzívebben, minél jobban elmélyül a tőkés világ válsága és el­lentétje, amelyeknek következményei érintik a ml gazdaságunkat is. Elsősor­ban arról van szó, hogy rohamosan emelkedik a nyersanyagok, az anyagok, az élelmiszerek ára, kiéleződik a kon- kurrenciaharc, s a tőkés piacokon fo­kozott mértékben megkísérlik megkü­lönböztető intézkedésekkel és beavat­kozásokkal gátolni gyártmányaink ér­tékesítését. Jóllehet az ez^el kapcsola­tos helyzetet számunkra megkönnyíti együttműködésünk a KGST-országok- kal, a reális szocializmus építése fo­lyamatában ezeket a negatív jelensé­geket mégsem kerülhetjük el. Elsősor­ban aktív intézkedésekkel, továbbá a termelési és a nem termelési szférában is a tartalékok mozgósításával kell el­lenük harcolnunk. Ugyanakkor az el­lenőrzés irányításánál még jobban tu­datosítjuk, hogy jó eredményeink, de egyben derűlátásunk és biztonságérze­tünk is a XV. kongresszus határozatai­nak megvalósítása során elsősorban a Szovjetunióval és a szocialista közös­ség további országaival folytatott to­vábbi szoros együttműködésünk elmé­lyítésétől függ. Ez, valamint a CSKP KB 11. ülése határozataiból következő további tények szabják meg az irányító és ellenőrző munka orientálásának po­litikai kereteit. ® Az ellenőrzés milyen vonatko­zásban kíván hozzájárulni a CSKP KB 11. ülésén kitűzött gazdaság-po­litikai célok eléréséhez? — A népi ellenőrzés, valamint a mi­nisztériumok és a nemzeti bizottságok ellenőrző rendszere valamennyi lánc­szemének tevékenysége a párt legfon­tosabb gazdaságpolitikai feladatainak megvalósítására irányul, amelyektől egész gazdaságunk hatékonysága függ. Célul tűztük ki, hogy az ellenőrzés a párt- és az irányító szerveknek haté­kony segítséget nyújtson és hozzájárul­jon —, a társadalmi szükségleteknek megfelelően — minden munka haté­konysága növeléséhez és minősége ja­vításához. E tekintetben főleg a leg­fontosabb termelési ágazatokban, a be­ruházási építkezésben kívánunk segít­séget nyújtani, továbbá a hazai piac szükségleteinek jobb kielégítésében, a lakossági szolgálatok minőségi javítá­sában és általában a gazdasági fejlő­dés intenzív tényezői felhasználásában, az irányító munka hatásfokának növe­lésében. Ebből a szemszögből at ellen­őrzés útján hatni kívánunk például a termelési-műszaki alap erőforrásainak hatásosabb felhasználására és gyarapí­tására, a nyersanyaggal, anyaggal, tüze­lőanyaggal és az energiával való jobb gazdálkodásra, beleértve a hazai nyers­anyagforrások és a természeti kincsek felhasználását s végül a termékegység­re eső költségek csökkentésére. Az el­lenőrzés figyelmének homlokterében fognak állni olyan társadalmilag és politikailag jelentős területek is, ami­lyen a mezőgazdasági termelés össz­pontosításának és szakosításának fo­lyamata, a mezőgazdasági földalap vé­delme és ésszerűbb felhasználása, a gyártmányok minősége és műszaki színvonalának emelése, az inovációs programok racionalizálása, a tudomá­nyos-kutatási alap színvonalának eme­lése, s eredményeinek felhasználása a termelés fejlesztése érdekében, végül pedig a Szovjetunióval és a többi szo­cialista állammal való kooperációnak és tudományos-műszaki együttműkö­désünknek intenzívebb elmélyítése. Az ellenőrző munka tartalmi orien­tációját, további tökéletesítésének irá­nyát és eljárásait külön dokumentum­ban dolgoztuk fel, amelyet az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága megtárgya­lásra a Szlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya elé terjeszt, hogy a CSKP XV. kongresszusa és az SZKP kongresz- szusa határozatainak megvalósítása so­rán egységesítsük az összes irányító és ellenőrző szerv erejét. • Milyen konkrét célokat és kri­tériumokat tűznek ki a népi ellen­őrző bizottságok tevékenységük igé­nyesebbé tételének érdekében? — A népi ellenőrző bizottságok min­den egyes ellenőrző akció keretében minden munkahelyen, amelyet ellen­őrizni fognak, a lenini munkastílus ér­vényesítésének elősegítését fogják szem előtt tartani. Az ilyen forradalmi szel­lemű tevékenység a többi között meg­kívánja azt, hogy az irányító tevékeny­ségben magasabb szinten gyakarolják a szervező funkciót, főiként abban a tekintetben, hogy az ellenőrzés tényle­ges segítséget nyújtson a problémák megoldásában és a fogyatékosságok megszüntetésében, az egész társada­lom érdekében nevelő és megelőző ha­tást gyakoroljon és minden ellenőrző akció eredménye a helyzet tartós javu­lásának szavatolása legyen. A gyakor­lat számos példa alapján a legmeggyő­zőbben tanúsítja, hogy a dolgozók, de egyben az összes érdekelt intézmény cselekvő támogatásával és részvételé­vel jól megszervezett ellenőrzés sike­resen elősegíti a legnagyobb akadá­lyok leküzdését és a legigényessebb feladatok megoldását is. Az ellenőrzés ilyen lenini értelmezésére fogunk tö­rekedni a népi ellenőrző szervek tevé­kenységében, s ugyanakkor az ellenőr­ző munka lenini alapelveit igyekezni fogunk érvényesíteni a minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek, a vál­lalatok és a szervezetek belső ellen­őrző rendszerében, az állami felügye­letben és egyéb ellenőrző intézmé­nyekben is. Célunk továbbá az, hogy aktívabb mozgásra késztessük az egész belső ellenőrző rendszert. Az irányí­tás egyes szintjei ellenőrző és revíziós alakulatainak viszonylatában figyelmet szentelünk a káderekkel való ellátá­sunknak, olyformán, hogy a revíziós és a tulajdonképpeni ellenőrző tevékeny­ség mellett céltudatosabban gyakarol jáik az ellenőrzés szervezőinek funk cióját, nem helyettesítve közben az irányító alakulatok általi ellenőrzést. • Több tapasztalat jelzi azt, hogy az ellenőrzés nevelő hatása nem mindig jár megfelelő eredmények­kel és nem egy esetben következe­tesebben kellene élni az ellenorxo szervek szankcionálási jogával is Milyen ax ön nézete ezzel kapcso­latban? — Az ellenőrzés megelőző, nevelő hatásával összefügg megtorló szerep köre is. Az ellenőrzés nemcsak felül vizsgálja a helyzetet, hanem ezzel összefüggésben elsősorban az emberek cselekvését. Ez annyit jelent, hogy a felelősség megítélése szempontjából az ellenőrzés tapasztalatait komplex mó­don kell értékelni, de közbeni diffe­renciáltan, összhangban a fogyatékos­ságok jellegével, a társadalomellenes cselekvés megnyilvánulásaival és a fe­lelősség nagyságrendjével. Az ellenőr­ző tevékenységet szabályozó normák, de a további jogszabályok is, amelyek a munkafolyamatban a dolgozók hely zetét szabályozzák (pl. a Munkatör- vényikönyv), vagy közvetlenül megha­tározzák, vagy lehetővé teszik egyrészt a becsületes munka értékelését, más­részt az azokkal szembeni intézkedő-, seket, akik nem tesznek eleget köteles­ségeiknek, megszegik az állami és munkafegyelmet stb. Az ellenőrzésben a nevelő hatás egyértelmű érvényesí­tése ellenére az a nézetem, hogy nem lehet büntetlenül elnézni a felelőtlen­séget, a vétkes nemtörődömséget, a társadalom számlájára való meggazda­godást és más visszás jelenségeket, amelyek sértik a szocialista morált, kárára vannak a dolgozók milliói be­csületes igyekezetének, kiváltják fel- háborodottságukat é« jogos bírálatukat. Megállapíthatjuk, hogy a népi ellenőr­ző biztosságok szankciónáló jogkörük kel is élnek. így például tavaly több mint 1650 esetben javasoltak fegyelmi és anyagi intézkedéseket, s az ellen­őrzés anyagait több mint száz esetben továbbították az ügyészség szerveinek stb. Így például a szolgáltatások szín­vonalának közelmúltban megtartott el lenőrzése során szerveink kezdeménye­zésére fegyelmi intézkedéseket foga natosítottak több mint ötven felelős dolgozóval szemben. Ehhez hasonlóan a munkakötelességek megszegéséért to­vábbi ellenőrzési akcióknál is büntető seket javasoltak. A másik oldalon nem kevés tapasz­talatunk arról tanúskodik, hogy egyes vezető dolgozók indokolatlanul elnézik a súlyosabb fegyelmi sértéseket ís. Nem vészük észre, vagy nem tudatosítják, hogy ezen a területen az elvtelenség, a liberalizmus és az elnéző magatartás törvényszerűen hozzájárul a fogyaté­kosságok elburjánzásához, tartóssá vá­lásához, ami negatív következmények­kel jár az emberek gondolkodásmódját és cselekvését illetően. A népi ellen­őrző bizottságok ellenőrizték a CSKP KB 7. ülése határozatainak megvalósí­tását a közszükségleti ipar gyártmá­nyai minőségével, a kiskereskedelmi áruforgalom tervének teljesítésével, to­vábbá a szolgáltatások színvonalával kapcsolatban. Ennek a felmérésnek több tapasztalata arra utal, hogy sok fogyatékosságot megelőzhetnénk a kö­vetkezetesebb és rendszeres ellenőrzés­sel, minden munkahelyen a tervfelada- tok és a helyi intézkedések teljesíté­sével kapcsolatos felelősségtudat elmé­lyítésével. A CSKP 11. ülése szorgal­mazta azt, hogy nagyobb felelősséget A Doprastav Vál­lalat komáromi (Komárno) üzeme hídelemeken és házgyári elemeken kívül atipikus cölö­pöket, oszlopokat is gyárt fontos építkezések konst­rukciói számára. Az üzem sikeresen teljesítette idei el­ső félévi tervét. A képen: a 17 méter hosszú és 31 ton­na súlyú atipikus vasbeton cölöpöket az építkezések színhelyére szállít­ják kell vállalni a feladatok teljesítéséért'. Ezt a jogos követelményt abból a szem* szögből is teljesítenünk kell, hogy a problémák megoldatlansága vagy ké­sedelmes megoldása azok malmára hajtja a vizet, akik nem állnak a pár­tunkon és akik igyekeznek fejlődésünk cáfolhatatlan és bizonyítható eredmé­nyeit lejáratni. • Az ellenőrzés figyelmének hom­lokterébe kerül tehát minőségének javítása. Mit tekint döntő fontossá­gúnak annak érdekében, hogy a CSKP 11. ülése határozatainak meg­felelően hatékonyabbá váljon az el­lenőrzés? — Az ellenőrző munka színvonalá­nak emelése elsősorban megkívánja, hogy az ellenőrzés a párt- és az állami szerveket tárgyilagos és bizonyítható tényekkel lássa el. Tárja fel és ele­mezze a problémák és fogyatékosságok okait és ezen az alapon a felülvizs­gált szakaszokon hozzájáruljon á helyzet javításához. A tartós javulás ezzel egyidejűleg megkívánja az arról való szüntelen gondoskodást, hogy az ellenőrzésben egyértelműen és fenntar­tás nélkül érvényre jusson a párt ve zető szerepe, hogy az ellenőrzés lánc­szemei merítsenek a párt szerveinek és szervezeteinek tapasztalataiból és tájékoztassák őket az ellenőrzés meg­állapításairól. E tekintetben még nagy tartalékok vannak főleg a vállalatok és az egyes tárcák ellenőrző tevékeny­ségében. Ezeknek mozgósítása megkí­vánja, hogy a népi ellenőrzés szervei­nek és az ellenőrző rendszer további láncszemeinek tevékenységében alkal­mazzák a fő láncszem módszerét, vagy^ is céltudatosablMin, mélyreható isme­rettel kell megválasztani a felülvizsgá­lásra kerülő problémákat, előre tisz­tázni kell minden ellenőrzési akció célját, eszközeit és kiindulópontját. Lé^ nyegében arról van szó, hogy maradék* talanahhul érvényesítsük a népgazda­ságon és az államigazgatáson belüli el­lenőrzés biztosításának a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok által jóváhagyott elveit. Továbbá fontosnak tartom megje­gyezni, hogy az ellenőrzésben is meg kell szüntetni a tárcasovinizmust tar­talmi orientációjának meghatározásá­nál, hangsúlyt kell helyezni a legfon­tosabb problémákra és azoknak komp­ién megoldására. Az egész ellenőrző rendszer jobb működése megkívánja a mind elmélyültebb egyeztetést, az el­lenőrzés valamennyi láncszeme erőinek alkotó szellemű, nem formális egysé­gesítését és figyelmük összpontosítását az egyes ágazatok és szakágak alap­vető és kulcsfontosságú problémáira. Közben elkeli érni azt, hogy az ellenőr­zés orientációjának és gyakorlásának közös nevezője az elkötelezett maga­tartás legyen a párt- és kormányhatá­rozatok megvalósításában s ezzel ösz- szefüggésben a teljes felelősség vál­lalását elősegítő légkör kialakítása. Ezért az ellenőrzéssel is még cselek- vőbben elő kell segíteni azt, hogy mind több legyen az olyan ember, aki for­radalmi lelkesedéssel teljesíti az igé­nyes feladatokat, illetve biztosítja meg­valósításukat és kevesebb legyen a nem aktív „társutas“. A társadalom ja* vára végzett derekas és áldozatkész munkában, mindenkinek a közös nagy, műhöz való hozzájárulásában látjuk korunk alkotó szellemű forradalmisá- gát, amelynek elmélyítéséhez a CSKP KB 11. ülése és az SZLKP KB márciusi ülése határozatainak szellemében aktí­van hozzá akarnak járulni a népi el­lenőrzés szervei is. Köszönöm a beszélgetést. JAROSLAV MEŠKO (Felv.: St. Petráš— ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents