Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-05 / 214. szám, szombat

A szocialista közösség országainak fejlődéséért Nicolae Ceausescu beszéde (ČSTK) — Bukarestben ülést tartott a Román Szocialista Köztársaság párt- és állami aktívája, amelyen felszólalt Ni­colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztár­sasági elnök. A világhelyzetet elemezve megállapította, hogy a szocialista országok jelentős sikereket értek el a szocializ­mus építésében, és nagy lépést tettek a kommunizmus felé. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Román Szocialista Köztársa­ság nagy figyelmet szentel a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés fej­lesztésének. Ezzel kapcsolat­ban megjegyezte, hogy a KGST legutóbbi bukaresti ülése jó eredményeket hozott: több je­lentős dokumentumot fogadott el, amelyek hozzájárulnak a szocialista közösség országai­nak gazdasági fejlődéséhez. Hozzátette, hogy a Román Szo­cialista Köztársaság a jövőben mélyíteni és szilárdítani fogja a szocialista országokkal való együttműködést. „Külpolitikánkban jelentős helyet foglal el a Szovjetunió­val való barátság, együttműkö- dés és szolidaritás állandó fej­lesztése. E politiika érvényre események margójára m Jelentős lépés Tizenöt évvel ezelőtt, 1963. augusztus 5-én Moszkvában a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kor­mányképviselője aláírta a leve­gőben, a világűrben és a víz alatt végrehajtott atomfegyver­kísérletek betiltásáról szóló megállapodást. Ez jelentős lépés volt a lázas fegyverke­zés korlátozása felé. Később a megállapodáshoz több mint száz állam csatlakozott. A bo­rúlátók aggodalmai ezzel csök­kentek. Ok ugyanis kétségbe vonták a lázas fegyverkezés korlátozására tett konkrét lé­pések reális és végrehajtható voltát. Ma már senki sem ta­gadhatja le a moszkvai meg­állapodásnak a nemzetközi helyzetre gyakorolt pozitív ha­tását. A 15 év előtti megálla­podást több jelentős két- és sokoldalú szerződés követte, amelyek segítségével sikerült' a tömegpusztító fegyverek ter­jesztésének néhány csatorná­ját lezárni, néhányat korlátoz­ni, írja Igor Orlov, a TASZSZ politikai szemleírója az évfor­duló kapcsán. A Szovjetunió, amely kezdet­től fogva az atomfegyver-kí­sérletek teljes és általános betiltását követelte, ma is ezt a célt követi. Mint ismeretes, hosszú éveken át ezen a terü­leten összpontosulnak az orszá­gok erőfeszítései. A közvéle­mény ezért fogadta megelége­déssel azt a hírt, hogy számol­ni lehet az atomfegyver kísér­letek általános és teljes betil­tásáról szóló szovjet—amerikai — brit tárgyalások sikeres befe­jezésével. Fontos, hogy mielőbb aláír­ják a szerződést, hangsúlyozta Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli leszerelési ülés­szakán. De az is épp olyan fontos, hogy a három nagyha­talom példát mutasson e tekin­tetben. Nem nevezhető normális ál­lapotnak, hogy sok állam (az ENSZ-tagállamok csaknem egy- harmada| a tizenötéves szer­ződéshez még mindig nem csatlakozott. Az egyszerű logi­ka szerint az ilyen, leszerelést célzó szerződésekhez való csat­lakozás bizonyítja a legjobban azt, hogy bizonyos államok képviselőinek a leszerelés fon­tosságával kapcsolatos kijelen­tései nem frázisok. Az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li leszerelési ülésszakán több felhívás hangzott el, amelyek megvalósítása a leszereléshez vezető úton előrehaladást je­lentene. Az ülésszak záródo­kumentuma hangsúlyozza: az emberiség érdekeit szolgálná, ha minden állam megszüntetné az atomfegyver-kísérleteket. Az ENSZ-közgyűlés ezen fel­hívásai teljes mértékben meg­egyeznek a Szovjetunió és a többi szocialista ország által szorgalmazott leszerelési prog­rammal — írja Igor Orlov. juttatásában a kölcsönös tisz­telet, a barátság és a kölcsö­nös segítségnyújtás gazdag ha­gyományaiból indultunk ki, és ma is ebből indulunk ki“ — hangsúlyozta Nicolae Ceauses­cu. A nemzetközi helyzetről szól­va megállapította:“ az Egyesült Államok az utóbbi időben gaz­dasági nyomással akarja meg­oldani az őt érintő kérdéseket. Figyelmeztetett arra a veszély­re, amelyet a nemzetközi kap­csolatokban az erőszak alkal­mazása rejt magában. Hangsú­lyozta, hogy a jelennlegi liba­noni helyzet nyugtalanságot vált iki. A Román Szocialista Köztársaság mindig is amellett szállt síikra, és ma is ezt teszi, hogy a megszállt arab terüle­tekről vonuljanak ki az izraeli csapatok, és biztosítsák a pa­lesztin nép törvényes jogait. Megjegyezte, hogy a közel-ke- leti probléma rendezésében be­állt stagnálást Izrael hajthatat­lan magatartása váltotta ki. Nicolae Ceausescu beszédé­nek végén Románia és a fejlő­dő országod kapcsolataival fog­lalkozott. A fesziOségenyhülés reális A moszkvai Pravda vezércikke Margaret Constanz, James Car­ter elnöknek a nőmozgalom és az Egyesült Államok etnikai kisebbségi problémáival foglal­kozó tanácsadója az egyetlen nő a Fehér Ház magas rangú tisztségviselői között, a Carter- kormány más tagjaival hosszú ideje tartó elentétek után au­gusztus 1-én lemondott tisztsé­géről. Margaret Constanz mint Rochester város (New York állam) polgármestere az 1976- os elnökválasztást megelőző kampányban jelentős támoga­tást nyújtott Carternek. Nagyon diplomatikusan megfogalma­zott lemondó leveléből kitűnik, hogy valószínűleg csalódott az elnökben. Carter azonnal elfo­gadta lemondását. (CSTK—UPI felvétele) SÚLYOS INCIDENS A KÍNAI-VIETNAMI HATÁRON (CSTK) — Súlyos határinci­denst provokáltak kínai tiszt­ségviselők Cao Láng vietnami tartományban, a Barátság ha­tárellenőrző állomáson. A VNA hírügynökség tudósí­tása szerint néhány kínai ügy­nök „rokoni látogatás“ ürü­gyén illegálisan átlépte a ha­tárt és behatolt Vietnam terü­letére. A betolakodóik felhec- celték a hoa nemzetiséghez tartozók ott várakozó csoport­ját, olyannyira, hogy ezek hir­telen a határ felé rohantak, tettleg bántalmazták és megse­besítettek egy Vitanami határ­őrt, átugrották a határsorom­pót és kínai területre futottak. A kínai rendőrök ahelyett, hogy megakadályozták volna őket ebben, maguk Is illegálisan be­hatoltak vietnami területre és kísérletet tettek vietnami ha­tárőrök elhurcolására. „A kínai fél augusztus 1-én a Barátság határátkelőhelyen folytatott üzelmeivel súlyosan megsértette a Vietnami Szocia­lista Köztársaság területi szu­verenitását, és nagymértékben veszélyeztette a határvidék biz­tonságát“ — állapította meg a VNA hírügynökség. A pekingi ügynökök által au­gusztus 1-én kiprovokált inci­densnek negatív hatása lehet a vietnami és a pekingi külügy­miniszter-helyettes jövő hétre tervezett hanoi látogatására. Ezt bizonyítja, hogy Peking nem hagyott fel a Vietnamra gyakorolt nyomással. A tárgya­lásoknak augusztus 8-án kelle­ne megkezdődniük. Röviddel az incidens után az Oj Kína hírügynökség nyilat­kozatban próbálta a felelőssé­get a vietnami hatóságokra hárítani. Peking új Vietnam-el- lenes akciója azt bizonyítja, hogy a kínai kormánykörök nem hagytak fel ,,az ágyúna- szád-politikával“, amelyet már a viták kezdetén alkalmaztak. E politika célja az, hogy Viet­namot befolyásolja a közeljö­vőben sorra kerülő tárgyaláso­kon. (ČSTK) — A moszkvai Prav­da „A feszültségenyhülés reá­lis“ című vezércikkében többek között hangsúlyozza: A nemzetközi feszültség eny­hülése s a békéért és a leszere­lésért vívott harc bebizonyítot­ta rendkívüli életképességét, és elnyerte a népek legszélesebb körű támogatását. A pozitív változások, amelyek az utóbbi években világszerte bekövet­keztek, éppen az enyhülésnek köszönhetők, s ezt jelentős mértékben a Szovjetuniónak az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprngram meg­valósítására, valamint az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott program megvalósítása során kifejtett következetes és tartós erőfeszítése tett lehetővé. Ez a program szerves folytatása a békeprogramnak, és kitűzi a békéért és a nemzetközi együtt­működésért, a népek szabadsá gáért és függetlenségéért vívott harc folytatását. Az enyhülés jótékony hatásá­nak legmeggyőzőbb bizonyíté­kai közé tartozik a politikai légkör megjavulása az európai kontinensen, amely már negye­dik évtizede él békében. A bé­keerők nagy politikai sikere volt a helsinki Záróokmány, amelyet három évvel ezelőtt az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten írtak alá. Európa példája azt bizo­nyítja, hogy az enyhülés nem elmélet, nem jelszó, sem pedig jámbor óhaj, hanem teljesen konkrét és érzékelhető aktivi­tás. Ez szemléletesen nyilvánul meg pl. a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatokban, amelyek az európai stabilitás jelentős elemévé váltak. Kidol­gozták a kölcsönös kapcsola­tok színvonala és minősége emelésének megbízható prog­ramját. Ez megfelel a két or­szág érdekeinek és a konti­nensen a feszültség további enyhülésének. Sikeresen fejlőd­nek a Szovjetunió kapcsolatai Franciaországgal, Olaszország­gal, Ausztriával és a szomszé­dos baráti Finnországgal. Annak ellenére, hogy Euró­pában különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, észrevehető haladás jött létre a kölcsönös bizalom és a jó­szomszédi kapcsolatok elmélyí­tésében. A békeszerető államok e közös sikerét szüntelenül szi­lárdítani, szélesíteni és mélyí­teni kell. Az európai tartós bé­ke nagy akadályt gördít egy újabb világháború útjába. Mint ismeretes, a nemzetközi helyzet további fejlődése jelen­tős mértékben attól függ, ho­gyan fejlődik majd az égető és halaszthatatlan kérdések meg­oldása a katonai enyhülés te­rületén. Most a legfontosabb gyakorlati lépéseket tenni a lá­zas fegyverkezés korlátozására. A Szovjetunió az ENSZ-közgyű­lés rendkívüli leszerelési ülés­szakán nagyarányú realista programot terjesztett elő a bé­ke és a népek biztonságának megszilárdítása érdekében. Kommentárunk Feloszlatják a lordok házát? D iMis Canavan munkás­párti képviselő július 25-én a brit parlament alsóhá­zában egy törvényjavaslatot terjesztett elő a felsőház — az ún. lordok háza feloszlatásáról, mondván, az a brit politikai élet régi csökevénye. Már nem­egyszer hangzott el különböző helyeken hasonló követelés, mi­vel a felsőház létezése már magában is ellentétben van a legalapvetőbb deiinokratikus el­vekkel. A Munkáspárt kong­resszusa tavaly decemberben állást foglalt a lordok házának felszámolása mellett. Canavan próbálkozásával csak érvényt akart szerezni a határozatnak. Igen, csak póbálkozás, mivel Nagy-Britanniába'n vannak be­folyásos erők, melyek szorgal­mazni fogják Canavan törvény- javaslatának elvetését. A brit felsőház a parlament második kamarája, melyben az „egyházi“ és „világi“ lordok foglalnak helyet. A lordok há­za tagjainak száma évről évre növekszik, ma már több mint ezer, mivel az utóbbi éveikben a királynőnek tett különböző „jó szolgálatokért“ több autó­kereskedő, bankár, gyáros, szállodatulajdonos, művész és miniszter szerezte meg a lordi címet. A lordok házának szintúgy, mint az alsóháznak joga van törvényeket javasolni. A javas­lat azonban csak akkor válik törvénnyé, ha azt az alsőház jóváhagyja. Ezzel szemben az alsóházban jóváhagyott tör­vényjavaslatot a lordok háza nem utasíthatja el, csak hatály­ba lépését halaszthatja el egy évvel. A gyakorlatban azonban ez a jogkör is akadályozza egyes szükséges intézkedések megvalósítását. Az a tény, hogy a törvényhozó folyamatban je­lentős helyet foglalnak el olyan emberek, akiket senki sem választott meg, s a leg­több esetben ezt a jogukat egy­szerűen örökölték feudális őse­iktől, durván megsérti a de­mokrácia alapjait. A lordok há­zának további fennállását nem lehet semmivel sem megokol­ni és megvédeni. A lordok szá­mára azonban a tagság a fel­sőházban jelentős anyagi ja­vak forrása. A lordok gyakran szerepelnek egyes vállalatok­ban mint „igazgatók“. Sok brit szemében még mindig a tisz­tesség jelképei, és ezért a vál­lalatok is akarják, hogy a nyil­vánosság előtt egy nemes, te­hát lord képviselje őket. A lordok házát azonban csak akkor lehetne feloszlatni, ha az alsóház kétharmados több­séggel jóváhagyná. Mivel a konzervatív párt küldötteinek túlnyomó többsége a jelenlegi helyzet mellett foglal állást, nem valószínű, hogy a mosta­ni politikai erőmegoszlás mel­lett a parlament jóváhagyná a feloszlatást. Canavan javaslatá­nak kilátásai a brit parlamenti választások eredményeitől is függnek, melyek legkésőbb a jövő év őszén valósulnak meg. JAN BLANSKÝ A fegyverkezési hajsza kor­látozására és a leszerelésre irá­nyuló erőfeszítések igen fon« tos tényezőjét jelentik a kö­zép-európai haderő- és fegyver- zetcsökkentésröl Bécsben folyó tárgyalások. A Szovjetunió más szocialista országokkal együtt arra törekszik, hogy ezeket az immár öt éve folyó tárgyaláso­kat kivezesse a zsákutcából. A' testvéri szocialista országok nemrégen Bécsben újabb terje­delmes és konkrét javaslatokat terjesztettek elő, amelyek te­kintetbe veszik a tárgyalások eddigi tapasztalatait. Ez alapot szolgáltat a megállapodáshoz, és most minden a nyugati kor­mányok politikai akaratától függ. A népek pozitív eredménye­ket várnak a stratégiai fegyve­rek korlátozásáról folyó szov­jet—amerikai tárgyalásoktól is. A Szovjetunió minden erejével törekszik meggyorsítani a még fennmaradó kérdések megoldá­sát. A megállapodás elérése nagy ösztönzést adna az eny­hülési folyamat további elmé­lyülésének és megszilárdulásá­nak. A testvéri szocialista orszá­gok arra törekedtek és törek­szenek, hogy az enyhülési po­litika a legmegbízhatóbb jogi alapokra épüljön. Ennek a cél­nak közvetlenül megfelel a Szovjetunió részvételével kötött nemzetközi megállapodások egész sorozata. Az utóbbi időszak tényei azonban azt bizonyítják, hogy a világban a békére veszélyes változások játszódnak le, ame­lyek jelentős mértékben féke­zik a pozitív irányzatok továb­bi fejlődését. A feszültség eny­hülése teherpróbának van ki* téve. Az enyhülés elleni harc­ban aktivizálódtak a nyuga­ti csoportosulások képviselői, akik szeretnék a világot visz- szatéríteni a „hidegháborúhoz“. Aktivitásuk azzal magyarázha­tó, hogy az enyhülés elérte azt a határt, amelytől már vissza­fordíthatatlanul fejlődne, és így azoknak az érdekei, akik a fegyverkezési hajszában meg­gazdagodnak, veszélyben fo­rognának. Nem tetszik nekik, hogy a nemzetek eltépik a gyarmati rabság utolsó láncait, és a társadalmi-gazdasági át­alakulások útjára lépnek. E csoportok képviselőt azonban a haladó fejlődés lefékezésére törekedve nem beszélhetnek és nem is akarnak nyíltan beszél­ni, ezért rágalmazó propagan­dakampányokat indítanak, a Szovjetuniót azzal vádolják, hogy beavatkozik az afrikai országok belügyeibe, és dajka­meséket terjesztenek „a növek­vő szovjet katonai veszélyről“. E koholmányok csupán annak a törekvésnek a leplezésére szolgálnak, amellyel a nyugati reakciós körök az enyhülés fo­lyamatát igyekeznek aláásni. A béke ellen vívott harcban az imperializmus és a szélső­séges reakció erőivel szövet* keznek a kínai vezetők, akik minden megragadható eszköz­zel aláássák a feszültség eny­hülését, és a nemzetközi fej­lődésben igyekeznek megaka­dályozni a pozitív folyamato­kat. A Szovjetunió a jelenlegi helyzetben, amelyet bonyolult­tá tesznek a béke és a nemze­tek közötti együttműködés el­lenségeinek cselszövései, újból megerősíti, hogy a feszültség enyhítésére törekszik. A Szovjetunió lenini külpoli­tikájának elveihez hűen, to­vábbra is a legnagyobb mérték­ben a háborús veszély elhárí­tására, a feszültség további enyhítésére és az államok kö­zötti békés együttműködés fej­lesztésére fog törekedni. A A hallfatás oka... rn (ČSTK) — Robert Mugabe, a Zimbabwe Hazafias Frontjának társelnöke a rhodesiai fajüldö­ző rezsim legutóbbi Mozambik ellen irányuló agresszióját olyan kísérletnek minősítette, amelynek célja az ország hely­zetének bizonytalanná tétele. Kubából való hazatérése után Mugabe kijelentette, hogy a nyugati nagyhatalmak hallga­tása az említett agresszióról a terrorakcióban való bűnré­szességüket bizonyítja. A görög kormány sajnálkozik (CSTK) — A görög kormány „sajnálkozását“ fejezte ki az Egyesült Államok képviselőházá­nak döntése miatt, hogy elfogad­ta Carter elnöknek a törökor- szággal szembeni fegyverembargó feloldásával kapcsolatos javasla­tát. A kormány kétórás ülése után kiadott hivatalos nyilatkozat hangsúlyozza: az embargó felol­dása ellentétben áll az Egyesült Államok eddigi eljárásával. A gö­rög kormány szerint ez a lépés nehezíti az Égel-tenger térsége égető problémáinak rendezését, mindenekelőtt a görög—törők kapcsolatok és a ciprust kérdés rendezését.

Next

/
Thumbnails
Contents