Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-01 / 210. szám, kedd
„Sej, lllésházán...” EGY CITE RÁKÉ SZÍTÖ MESTER ARCÉLE Kulturális életünk egyik figyelemre méltó jelenségie, hogy mind nagyobb az érdeklődés a népművészet iránt. Napjainkban a folklór igazi reneszánszának lehetünk tanúi. A népművészet olyan alapkő, melyre részben a szocialista kultúra épül, ezért természetszerű, hogy társadalmunk sokirányú támogatást nyújt a folklór maradandó kincseinek feltárásához, begyűjtéséhez, népművészeti hagyományaink megőrzéséhez és ápolásához. A népművészet pártolása, mélyreható és széles körű megismerése termékenyítő hatást gyakorolhat művészeti életünkre — következésképpen kultúránkra is. Folklórfesztiváljainkon örömünkre — egyre gyakrabban találkozhatunk olyan népi hangszerekkel, amelyek már csaknem feledésbe merültek, s amelyekkel a fiatalabb nemzedékek úgyszólván már csak a múzeumban ismerkedhetnek meg. E népi hangszerek egyike a citera, mely — néhány öreg hangszerkészítő mesterünk jóvoltából, főként magyarországi hatásra — a csehszlovákiai magyar népi kultúrában is visz- szahódította népszerűségét. Szlovákiában. E mesterek egyike, a nyáron épp hetvenesz- tendős Mikécz László Illéshá- zán (Nový Život) él. Szerény, csendes szavú ember. Édesapja a zsellérek, napszámosok és haszonbéresek keserű kenyerét ette. Kilenc gyerek közül csak öten maradtak életben, ő volt közöttük a legidősebb. Zsenge ifjú korától Vidor Zsigmond gazdag földbérlőnél cselédes- kedett, tehéngondozó és mindenes cseléd volt. Majd a háború alatt a postához került, csaknem negyed századon át, nyugdíjba vonulásáig, levélkézbesítő volt lllésházán. Hogyan 'került kapcsolatba a citerával? — Hogyan? Kudoba Vince révén, szenvedélyes citerás volt, itt lakott közel, a harmadik szomszédban. Tőle tanultam meg citerázni és — részben — a mesterséget is tőle lestem el. Laci bácsi, ahogyan a falu apraja-nagyja hívja, nemcsak elkészíti a citerát, hanem mesteréhez hasonlóan szenvedélyes citerajátékos is. Tavaly még aktív tagja volt az illésházi citerazenekarnak, mely 1976-ban első helyezést ért el a citerazenekarok szlovákiai versenyében. Egy elismerő oJk>1 citera enyvezése Dél-Szlovákia nem egy magyarlakta községében alakult az utóbbi években gyermekvagy felnőtt citerazenekar, melyek egyike-másika már az országos seregszemléken is bemutatkozhatott. Ez népzenekincsünk jobb megismertetése szempontjából kecsegtető eredmény. Citerazenekarok természetesen nem alakulhatnak hozzáértő citerakészítő mesterek nélkül, ugyanis Csehszlovákiában a hangszergyárak nem gyártanak citerát, s a citerakészítés kevés számú népi hangszerkészítőnkre marad. A citerakészítés mesterségének titkait kevesen ismerik Tolsztoi-íevelek, Toiszíoj-fiím Tolsztoj eddig ismeretlen leveleivel gazdagodott a Tolsztoj Múzeum. Az egyik kérvény, amelyben Tolsztoj a tulai városi kórháztól orvosi segítséget kért egy paraszt nyomorék fiának. Egy másik levelében közeli ismerőse, Alszufjev, az államtanács tagja közbenjárását kérte az író az ártatlanul kényszermunkára ítélt Dobro- volszkij ügyében. Tolsztoj emberségességéről, segítőkészségéről tanúskodnak a múzeum birtokába került más dokumentumok is. Az unokájának ajándékozott fénykép ajánló soraiból is kitűnik, hogy az író a jóságot tartotta a legértékesebb emberi jellemvonásnak. A Moszfilm stúdióiban befejeződtek Lev Tolsztoj Szergej atya című elbeszélésének fiim- felvételei. Az Igor Talankin rendezte filmet ez év szeptemberében. Tolsztoj születésének 150 évfordulója alkalmából mutatják be. A főszerepet Szer- ge/ Bondarcsuk alakítja. (MN) (Ozogány Ernő felvétele) levél tanúsága szerint Mikécz László 1975-ben részt vett Lé - gén (Lehnice) a járási „Ki mit tud“ versenyen, melynek győztese lett. Beszélgetünk s közben beesteledik. Már a lámpavilág is elkelne. A felesége látogatóba ment, Laci bácsi pedig nem gyújt villanyt. De nincs is rá szükség. Az alkonyati félhomályban átmegy a másik szobába és egy öl citerával tér vissza. Valamennyit lerakja az asztalra és azt mondja, tessék, nézze meg. Szemügyre veszem a szép, karcsú és jó fogású hangszert. Nem először tartok citerát a kezemben, persze játszani nem* tudok rajta. Laci bácsi viszont annál job ban. Sőt a citerán kívül tam- burán és gombos harmonikán is kitűnően játszik. Az asztal- lapra fekteti a kecses kis hangszert, a világos színű hársfa fedőlapút, melyet a legjobban szeret, és rázendít: Sej lllésházán azért haragusznak rám, kicsi vagyok, mégis szeret a babám, szeress, babám, tiéd leszek nem másé, sej érted halok, nem az édesanyámért. kulturális hírek □ Solti György vezényli Bellini „Norma“ című operáját a DECCA hanglemdzgyár most készülő felvételén. A címszerepet Sass Sylvia énekli. □ Schubert-dalok eredeti kéziratait állították kt a bécsi Stadt- és Landesbibliothekban. A látogatók megtekinthetik Schubert ifjúkori szerelmének, Therese Grobnak személyi tárgyait is. □ Csajkovszkij Anyegin című operájának színes tévéváltozatát elkészítette n szovjet televízió. Azután egy másik dalba kezd. Jaj de szépen zöldell az illésházi határ, majd újabb és újabb dallamokat penget ki ci- teráján. A sötétben zenélés különös hangulatába belekattan a villanykapcsoló. Laci bácsi felesége érkezett meg. — Mióta foglalkozik citera- készítéssel? — Az első citeráimat a háború előtt, 1937—38-ban készítettem. Akkor öt darabot csináltam. A mester azután sokáig nem faragott citerákat. A háború a citera hangját is elnémította. Elhallgattak a citerazenekarok, nem volt szükség citerá- ra. Csupán három évtized múltán vette kézbe Mikécz László ismét asztalosszerszámait, mégpedig Szabó Pál, a helyi általános iskola tanára ösztönzésére, akiben a zenekaralapítás gondolata meglUgamzott. Üj, termékeny korszak kezdődött a hangszerkészítő mester életében. 1972 óta 126 citerát készített. (Számos darabot a nála harminc évvel fiatalabb Bankó József segítségével, aki talán majd tovább folytatja a mesterséget.) Ma az ő műhe lyéből kikerült citerákon játszik az illésházin kívül a so- morjai, a tejfalusi és még több más zenekar. Sőt citeráiból Franciaországba is elkerült egy példány. — Milyen fa a legalkalmasabb a citerakésfcítéshez? — Legmegfelelőbb a hársfa, mert az erős, ugyanakkor könnyű és kellemes hangot is ad. De a jávorfa meg a vörösfenyő is jó. — Mint minden mesterségnek, a citera készítésnek is bizonyára megvan a maga titka. — Titka az van, de én nem ülök rajta ... Aki citerát akar csinálni, annak nem árt, ha tudja, hogy a hangja főleg a faanyag minőségétől függ. A fának sűrű szálúnak kell lennie. A legtisztább hangot a sűrű szálú fenyő és a hársfa adja. Ahhoz, hogy egy zenekar jól szóljon, az összes citerának egyforma anyagból kell készülnie. Csak így biztosítható az egységes hangszín. Én a citera két oldallemezét és az alját többnyire vörösfenyőből, a két végét bükkfából, a fedőlapját pedig hársfából csinálom. — És a fogólap harántrovátkáit? — Mosolyogni fog, jó minőségű bicikliküllőből. A feszítővasakat pedig acélszögből. — Hol készítenek még nálunk citerákat — Ügy tudom, a nádszegiek is csinálnak. Persze nagyban csak Magyarországon. Tudomásom szerint a legjobb citerákat a szegedi hangszergyárban készítik. Néhányat már hoztak onnét mihozzánk. A citera, e lapos testű pengető hangszer mindig a legelterjedtebb magyar népi hangszerek egyike volt. Őshazája Ázsia. A múlt századtól kezd ve mindmáig az Alpok vidékén a leggyakoribb. Közép-Európá- ban, nemcsak a magyaroknál hanem más népeknél is igen népszerű. Akárcsak Európa más országaiban, nálunk is eltűnőben vannak egyes érdekes, sajátos mesterségek. Minthogy újra fölfedeztük a különös varázsú. kultúránk kezdeteit idéző cite- razenét, kár lenne, ha végképp kiveszne a citerakészítés mestersége. Reméljük, a fiatalok átveszik az üregektől e szép mesterség szerszámait. KÖVESD! JÄNOS □ Bernardo Bertolucci rövidesen megkezdi új filmjének forgatását. A „La Luna“ főszerepét Jill Clayburgh színésznő alakítja. □ Restaurálják a Szovjetunióban Kizsi híres fatemplomait. A moszkvai tudósok és építészek által kidolgozott tervek szerint a legsürgősebb feladat a nagy székesegyház helyreállítása: ez* különleges emelőkkel hozzák ismét függőleges helyzetbe, majd rejtett fémszerkezettel erősítik meg. Kezelik faanyagát is, hogy jobban ellenálljon a rovarok kártevéseinek. Ol FILMEK A RENDŐRSÉG CSAK ÁLL ÉS NÉZ (olasz) Egyszerre izgalmas és tanulságos, kalandos és valóságon alapuló, feszült ős elgondolkodtató politikai film A rendőrség csak áll és néz. De mit néz a rendőrség a filmben? Az emberrabló bandák egyre nagyobb méreteket öltő, zsaroló tevékenységét. És nem is minden esetben hibáztatható ez a tétA néző a felügyelő ártatlan fiának az életéért drukkol, s drukkol azért is, hogy a rokonszenves felügyelő ne adja fel elveit, mert következetlen magatartása a gengszterbandát újabb terrorcselekményre bátorítja fel. A dilemma szinte megoldhatatlan. Az alkotók a hallatlanul nehéz feladattal azonimm Az olasz film legdrámaibb jelenete: a robogó autóból kidobják a felügyelő fiát lenség, hiszen az emberrablok életekkel zsarolnak, a rendőrségi beavatkozás tehát a túszul ej tetteket fenyegeti és maguk az érintettek kérik — a bandák fenyegetéseitől megrémülve — a nyomozó hatóságok távolmaradását. Az alkotás konfliktusa sűrű, drámai. Az emberrablás felszámolására új felügyelőt küldenek Bresciába. A rendőrfőnök azonban csakhamar felismeri, hogy a rendőrség mindaddig tehetetlen ezzel a bűnözési formával szemben, amíg a velük való alku. megegyezés a rendőrség megkerülésével és kikapcsolásával társadalmilag elfogadott. S azt is megsejti, hogy a banda tevékenysége mögött fasiszta szervezkedés áll, amely a rendőri apparátusba is beépült. A bűnüldözés logikája szempontjából a felügyelő álláspontja indokolt, de az államügyész magatartásának is (az intézkedések jogosultságát, erkölcsi alapjait vitatja, mondván: joguk van-e kockáztatni a túszok életét) megvan a maga indoka. Ez a konfliktus személyes drámává válik, amikor a felügyelő fiát rabolják el, hogy korrumpálják s bebizonyítsák: ő is feladja a „nincs alku“ elvét, ha saját gyermekéről van szó. ban remekül birkóztak meg. Mindvégig a krimi műfaji szabályaihoz igazodtak, háttérbe szorítva a lélektani konfliktust. (A felügyelő leleplezi a bandavezért — fasiszta elődje, a nyugalomba vonult főfelügyelő személyében — és rádión irányítja a banda kézre kerítését. Egy nagyszabású és izgalmas rendőrségi autóhajsza során az emberrablók — hogy feltartóztassák üldözőiket — kidobják a fiút a robogó kocsiból. S hogy az áldozatnak sikerül-e életben maradnia, azt nem tudjuk meg.) Robert Infascelli műve bűnügyi filmdráma, mely a krimi izgalmát és fordulatait érdekesen és szervesen kapcsolja ösz- sze a mai Olaszország társadalmi-politikai helyzetének elemzésével, bírálatával. Hitelesen érzékelteti nemcsak a bűnözés és a politika összefonódását a mai nyugati világban, hanem azokat a nehézségeket is, amelyeket a gengszterizmus támaszt a bűnüldözéssel szemben, s aminek felszámolását csak a fennálló társadalmi rend alapjainak megszüntetése tenné lehetővé. Remek film ez az olasz politikai krimi. S míg az utóbbi évek egyik leghatásosabb bűnügyi sztoriját láthatjuk, rengeteg információt kapunk a bonyolult olasz helyzetről. A FEHÉR ÉJSZAKÁK MELÓDIÁI (szovjet—japán) A szovjet-japán koprodukciós film egyik kockája Évekkel ezelőtt szép közönségsikere volt a Szerelmem című szovjet—japán közös vállalkozásban készült alkotásnak. A két ország filmeseit valószínűleg ez a siker ösztönözte arra, hogy újabb koprodukciós filmet forgassanak, mégpedig a korábbi mű japán női főszereplőjével, Komaki Kuriharával. Míg a Szerelmemben az egzotikus szépségű Komaki Kurihara balett-táncosnőt alakítóit, mostani filmjében zongoraművésznőt játszik. Partnere is művész, egy fiatal szovjet zeneszľerzô /Jurij Szolomin formálja meg). A sztori — romantikus szerelmi történet — tehát művészkörnyezetben játszódik. s ez a ténv szinte meghatározza a film hangvételét. Egzotikum, szerelem, zene — a lírát, a költészetet idézik fel az emberben. S az alkotók — Szergej Szolovjev és K. Niszimura japán rendező — éltek is a költészet nyújtotta filmbeli lehetőségekkel. A zenének nemcsak aláfestő szerepe van az alkotásban, hanem légkörteremtő: melankóli- át, érzelmességet, lírát sugall. A szovjet és a japán környezetet az alkotók arra is felhasználták, hogy egyet-mást megmutassanak a két nép mentalitásából. eltérő szokásaiból. A látszólag semmitmondó. közhelyszerű történetből erősen érzelmes, bensőséges lírával átszőtt film kerekedett. Szép, láttató képzelettel megformált mű A fehér éjszakák melódiái, melv sikerre számíthat különösen n fiatalok körében. —ym — 1978 VIII. 1.
