Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-31 / 240. szám, csütörtök
*ífl i97a I. 31. 5 A fejlesztés eredménye: gazdag áruválaszték Palma részleg az Agrokomplex '78 kiállításon A kívánatosnál valamivel lassabban ugyan, de azért egyre ésszerűbb a táplálkozásunk. A „vásár“, persze, itt is kettőn áll. Az egyik, hogy miből és mennyit ajánlatos a jó egészség érdekében fogyasztani, r másik pedig, hogy milyen termékeket kínál az élelmiszer- ipar. Az előbbit tanácsadókból, kalóriatáblázatokból stb. jól • ismerjük, az utóbbira pedig az Agrokomplex országos mező- gazdasági kiállítás C pavilonjában kaptunk legfrissebb választ, ahol élelmiszeripari termelési-gazdasági egységeink mutatkoztak be. Részletes számvetést ezúttal a Palma — Növényolajipari és és Mosószergyártó Vállalat — de az itteni kapacitás az utóbbi években végrehajtott korszerűsítés után sem elég ahhoz, hogy megduplázzuk a termelést. Ezért új zsírkombinátot építünk, amely kétezerig és azon túl is alapja lesz az ilyen irányú önellátottság elérésének. Az új létesítménnyel az olajos magvak termesztésében tapasztalható nagyarányú fejlődéshez is felzárkózunk, összhangot teremtve a termelés és feldolgozókapacitás között. örvendetes tény, hogy a vállalatban a ’ mennyiségi fejlesztésen kívül a választék növelését és a minőség javítását *s szera előtt tartják. Amint a kiállítási részleg is igazolta, jelenleg már ötféle növényi zsírt és kétféle étolajat adnak Az Agrokomplex Palma részlege az érdeklődés középpont iában (A szerző felvétele) részlegén végeztünk, Ivan Beb- lavý mérnök kereskedelmi és Sládek Jaroslav mérnök, műszaki igazgatóhelyettas segédletével. Az előbbi kezdte: — Vállalatunk Szlovákia egyedüli zsíripari termelési egysége, s mint ilyen a termékek széles skáláját állítja elő, amelyek sorában az emberi táplálkozást szolgáló árucikkek mellett az egyéni és lakáshigiénia kellékei, valamint az állati eledelként használt takarmánydara egyaránt megtalálható. Az utóbbi természetesen csak másodlagos termékünk, az olajos magvak feldolgozása során keletkezett hulladékból gyártjuk šenkvicei üzemünkben. 1976-ban 6,6, az Idén 47,4, kétezerben pedig már 67 ezer tonnát adunk belőle az állattenyésztőknek. Étolaj és növényi zsírok egyre nagyobb mennyiségben Szándékosan került a számvetés elejére a másodlagos termék. Több tnkarmánydara ugyanis csak akkor készülhet, ha több lesz a hulladék, ha a jelenleginél nagyobb meny- nyiségű olajos magvat fognak feldolgozni. Tehát évről évre több étolajat, növényi zsiradékot — margarint — készítenek, s ezzel lehetővé teszik, hogy zsiradékfogyasztásunkban tovább növekedjen a növényi származékok százalékaránya, ami jelenleg még jóval elmarad az ésszerű táplálkozás követelményétől. Például Szlovákiában az átlagos fejadag évi 2,5 kilogrammal kevesebb, mint a cseh országrészekben. — Amint a tábla is mutatja, két évvel ezelőtt 36,5 ezer tonna étolajat, illetve növényi erdetű zsírt értékesítettünk. Az idén 37,fl, két évvel később ne- dig mintegy 4.1 ezer tonnát fogunk gyártani, a kétezerre szóló távlati terv pedig már csaknem 60 ezer tonnával számol. Az étolajok és növényi zsírok fogyasztásának növekedése nagy ütemű, úgy számítjuk, hogy két éven belül elérjük a csehországi szintet, és a továbbiakban az ésszerű táplálkozás követelményeit is megközelítjük. Rajtunk nem fog múlni, mi az igényeket teljes mértékben kielégítjük. A feltételeket a műszak! Igazgatóhelyettes részletezte: „ — Az étolajat és a növényi zsírokat jelenleg vállalatunk bratislavai üzemében gyártjuk, a piacra. A gyártási technológia további korszerűsítésével a jövő év felétől tovább javul az étolaj minősége, és ugyancsak minőségi javulás várható attól is, hogy pozitív eredményt hoztak az erukasav-mentes repce termesztésével foglalkozó kísérletek. Jövőre az idei 3000 hektár helyett 4000, 19H0 ban pedig már 10 000 hektáron fognak Szlovákiában ilyenfajta repcét termeszteni. Új mosószerek — régi néven A Palma kiállítási részlegének jelentős részét a mosó- és tisztítószerek foglaltak el, köztük a jól ismert Azur-80, No- vlt, Polio és Azur-bio család. — A Nové Mesto nad Vá- hom-1 üzemünkben készülnek — mutatott rájuk a kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Tavaly fejeztük be a gyár felújítását, 100 millió korona értékben. Az egyes gépsorokat teljesen kicseréltük, s jelenleg világszínvonalon termelünk. A kerszerűsítés lehetővé tette a termelés fokozását. Amíg 1976- ban 19 000 tonna mosó- és tisztítószert készítettünk, az idén 22 000 tonnát adunk a boltokba, és a Jövő évi tervünk már 25 000 tonna gyártását irányozza elő. * A felújítással természetesen a gyár termékeinek minősége is javult. Annyira, hogy azoknak akár új nevet is adhattak volna, de ezt nem tették meg, hogy könnyebbé tegyék a tájékozódást a választáskor. Az új minőséget bizonyítja, hogy mosószereik az automata mosógépekben is használhatók. A legújabb újdonság — Nitrán mutatják be és a negyedik negyedévben kerül a boltokba — az Azur-bio, majd később az Azur-80 családi csomagolásban. Az előbbi 2,6 kilogrammos doboza például 52 koronába kerül majd, hat koronával kevesebbe, mint az azonos mennyiség kis csomagolásokban. A fejlesztés további iránya attól függ, hogy a nagy csomagolást miként fogadják majd a vásárlók. —A bemutatott termékeink utolsó csoportja — mutatták kísérőim a mosdószappanok gazdag választékát. — Évente 1500 tonnát gyártunk, 70—80 változatban, és a termelés jelentős részét exportáljuk. Hozzátették azonban, hogy elsősorban szükségből, mivel idehaza kevesebb fogy a kelleténél. Az ilyen irányú kimutatással ugyanis nincs mit dicsekednünk. Amíg például a sörivásban csaknem világbajnokok vagyunk, addig a mos- dószappan-„fogyasztásban“ a világtáblázat utolsó harmadában helyezkedünk el. Az élen álló országokban két-három, nálunk pedig alig egy kilogramm a mosdőszappan-szük- séglet évi fejadagja. Ha figyelembe vesszük, hogy egy mos- dószappan általában 120 grammot nyom, akkor évente egyénenként átlagosan nyolc darabbal megelégszünk, tehát egyetlenegy darab mosdószappan 45 napon át kitart. így igaz, a számok nem csalnak. Nem kívánt takarékoskodás ez, hiszen a tisztaság elsősorban egészség, a tisztaság és a mosdószappan pedig két olyan fogalom, amely elválaszthatatlan egymástól. EGRI FERENC A jó szervezés gyümölcse A SZISZ rimaszombati (Rimavská Sobota) járási bizottsága nagy gondot fordít a földművesszövetkezetek és az üzemek nyári idénymunkásainak megnyerésére. Kengyel László, a jb titkára elmondotta, hogy mindig az előző év novemberében kezdik el a szervező munkát a járási Mezőgazdasági Igazgatósággal karöltve. Januárban felkérik az egyes gazdaságokat, üzemeket, hogy jelentsék be, mikor és mennyi idénymunkásra van szükségük. Az igények szerint osztják be az iskolák SZISZ alapszervezeteinek tagjait a munkahelyekre. Segítenek a közép- és főiskolások is A járásban az idén összesen 1158 középiskolás jelentkezett kisegítő munkára. Közülük hat- vanan a prágai Fruta vállalatban, a többiek pedig a Kraskovi és a Tisoveci Efsz-ben, a Balogfalai (Blhovce) Gyümölcstermesztő Állami Gazdaságban, valamint a rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyárban dolgoztak. A járásban a középiskolásokon kívül főiskolai hallgatók is segítenek a betakarítási munkákban, illetve a konzervgyárban. A Banská Rystrlca-i Prešovi és a Nitrai Pedagógiai Fakultás, a Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola, valamint a martini orvostudományi kar SZISZ- tagjai segítenek az idénymunkák mielőbbi elvégzésében. Júniusban és júliusban 757, augusztusban pedig 1058 tanuló kapcsolódott be a szénagyűjtésbe, valamint a gyümölcs és a zöldségfélék szedésébe. A szocialista országokból, a Szovjetunióból, a Magyar Népköz- társaságból, Lengyelországból és az NDK-ból több mint száz főiskolai hallgató érkezett idénymunkára a járásba. Együtt dolgoztak hazai kollégáikkal. Őszinte baráti kapcsolat alakult ki köztük. A munka utáni szabad időt is közösen töltötték. A vendéglátók igyekeztek a jó munkafeltételeken kívül kellemessé tenni a pihenést is. Gazdag kulturális műsorról is gondoskodtak. Beszélgetéseket szerveztek számukra a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőivel, versenyeket rendeztek az alapszervezetek tagjai között. Az idénymunkát a tornaijai (Šafárikovo) gimnáziumban szervezték meg a legjobban; minden tanuló részt vett a segítségnyújtásban, ök a Lénártfalai (Lenártovce) Efsz-ben dolgoztak. — Különösen ki kell emelni a fiatalok aktivitását az aratásban — kapcsolódott be a beszélgetésbe Pál Pál, a SZISZ dolf Oravec. Majd elmosolyodva még hozzáfűzi. — Mint minden újtól, egyes szövetkezeti elnökök a repülőgépek alkalmazásától is idegenkedtek. Nem hitték, hogy ezzel is lehet jól vetni, permetezni. A helyzet ma már szerencsére ennek teljesen az ellenkezője. Aki gyakran megfordul Kelet-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben, az sokszor hallhat ilyen kijelentéseket: „Repülővel akarjuk vetni a búzát.“ „A repcét repülővel vetjük.“ Böh- mer Zoltán igen ügyes pilóta, neki a permetezés és a vetés egyaránt jól megy.“ — És még sorolhatnám tovább ezeket a mondatfoszlányokat, hiszen ma, amikor az egyesült gazdaságokban már sikerült nagyterületű parcellákat kialakítani, a repülőgépek alkalmazása olyan fontos, mint a traktoroké. — Nem panaszkodhatunk azért, hogy nincs mit csinálnunk — magyarázza ismét Rudolf Oravec, és egy könyvet húz elő az asztalfiókból. — Látja — mutat egy számadatra — megalakulásunkkor 1973- ban 276 ezer hektáron végeztünk különböző munkákat, az idei tervünkben pedig már 473 ezer hektár szerepel. Huszonkét gépünk és ugyanennyi pilótánk van. Tizenhárom alapállomás és harminc mezőgazdasági repülőtér áll a rendelkezésünkre. Tudtommal Európában erre még egy ilyen példa nincs! Lehet, valakinek talán dicsekvésnek tűnnek Rudolf Oravec szavai, pedig ezek mögött valóban tények állnak. Aurél Rumanovský és Rudolf Oravec például Szlovákiában a repülőgéppel való vetés úttörői közé tartoznak. Először 1972-ben a lipovái efsz-ben és a bajcsi állami gazdaságban vetettek. Azóta további hasznos tapasztalatokra tettek szert és sok jő mezőgazdasági pilótát neveltek fel. Hogy ez így van, azt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a közép-szlr. á- kfai kerületből a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás is ennek a repülőegységnek a szolgáltatásait veszi igénybe. — Kora tavasztól a tél beálltáig repülünk — folytatta a repülőegység vezetője. — Ha az időjárás engedi és a helyzet úgy kívánja, szombaton és vasárnap is dolgozunk. A legjobb pilóták között Jozef čaba, Zoltán Böhner, Ján Kirner, Ivan Konrády, Ladislav Mar- fončik, František Daňko, Karol Juréák nevét említeném meg, de szólnom kell Albert Novot- nyről és az általa vezetett szocialista munkabrigádrél. melv- nek tagjai kiváló szervi/ szolgálatot nyújtanak. Százórás repülés után átvizsgálják a repülőgép motorját s egyéb alkotórészeit. A SLOV-AIR 302-es eevségé- ne>k munkájával elégedettek a mezőgazdasági üzemek vezetői. E sárga renülőgéuek ollótál igyekeznek is minden tőlük telhetőt meglenni. Mivel tervfeladataikat 1973 tél kezdődően minden évben telenlő- sen túlteljesítik, helytállásuk elismeréséért a nitrai országos aratási iinnenélyen ..A kiváló munkáért" á>>ami kitüntetéssel jutalmazták ő^e* Élénken az emlékezetemben maradt, hogy 1963-ban az első permetező repülőgép megjelenése falunk felett, milyen hatást váltott ki az emberekből. A legfurcsább az volt, hogy egészen alacsonyan szállt, s körözni kezdett a falu felett, mintha keresett volna valamit. Arra már nem emlékszem, melyik szövetkezeti vezető árulta el, hogy ez permetező repülőgép, de az tény: a pilóta a Magurát kereste, ahol akkor burgonyát termesztettek, azt kellett bepermeteznie. Mi, gyermekek futásnak eredtünk, integettünk, kiabáltunk a pilótának, hogy utánunk jöjjön, megmutatjuk, hol van az a dűlő. A sárga repülőgép persze gyorsabb volt nálunk. Nagy köröket írva sokszor rosssz irányba kalandozott el. Ilyenkor utána eredtünk, s mikor megint felénk került, igyekeztünk kézzel-lábbal a tudtára adni, hogy merre menjen. Nem tudom, segítettünk-e valamit a pilótának, de akkor a fehér zászlókkal köríiltüzdelt parcellát végre sikerült megtalálnia ... 1963 augusztus vegétől évek sora telt el, de berregésével a permetező repülőgép nem bontotta meg falunk csendjét. Most, hogy Rudolf Oraveccel, a SLOV-AIR 302-es egységének vezetőjével, tapasztalt pilótával van módom beszélgetni, elsősorban afelől érdeklődöm, mi volt ennek az oka? — A hatvanas években Kelet-Szlovákia mezőgazdaságában csupán próbaként alkalmazták gépeinket. A SLOV-AIR 302-es egységét Aurél Rumanovský barátommal 1973-ban alakítottuk meg — mondja Rujárási bizottságának elnöke. Elmondta, hogy 2185 pionír tűzvédelmi csoportokban tevékenykedett az aratás idején, a SZISZ alapszervezeteinek tagjai pedig az Egy szem se vesz- szen kárba mozgalomba kapcsolódtak be, 54 kombájnos nevezett be a versenybe. Rajtuk kívül a szalmabegyűjtésben részt vevő és karbantartó csoportok tagjai versenyeztek a legjobb erdményért. További tervek A fiatalok munkájával minden gazdaságban elégedettek voltak. Kozsár István mérnök, a Méhi (Vfíelince) Efsz elnöke kijelentette, hogy jövőre még több idénymunkásra lesz a szövetkezetnek szüksége. Az idén nagyon elégedett volt a Losonci (Lučenec) Pedagógiai Középiskola diákjainak munkájával. Az őszi betakarítási munkákba az időjárástól függően mintegy 2100 tanuló kapcsolódik be. Elsősorban a burgonya és a cukorrépa szedésénél. A SZISZ járási bizottságán örömmel újságolták még, hogy az elmúlt évhez viszonyítva egyszer annyi idénymunkás: pionírok, közép- és főiskolás segít a mezőgazdasápi munkákban és az üzemekben DEÄK TERÉZ SZÁSZAK GYÖRGY Rendezik a terepet az észak-csehországi barnaszénmedencében a volt Vrbenský Bánya helyén. A barnaszénmedencében 1952 és 1977 között a külszíni bányák környékének termékennyé tételére egymilliárd koronát )ordítottak. (O. Holan felvétele —• CSTK) Helytállásukért — kitüntetés A sárga repülőgépek pilótái
