Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-24 / 233. szám, csütörtök

Technika a flHdmnvesek szolgálatában Az Agrokomplex '78 gépei között Szocialista nagyüzemi mező- gazdaságunk sikereiben nem kis része van a nagy teljesít­ményű és 'korszerű gépeiknek, valamint berendezéséknek. Nem véletlen, hogy az Agro­komplex 'kiállítási részlegei közül épp a mezőgazdasági gé­peket bemutató részek azok, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Egy-egy gép korúi gyaikran öt-tíz tagú csoport is összejön, s hívatlanul, sőt ismeretlenül, egymástól több tíz, esetleg száz kilométerre eső mezőgaz­dasági üzemek tagjai vitatják ineg, milyen előnyökkel hasz­nosítható az új gép. Ilyemkor természetesen az a fél a hang­adó, aiki már büszkén eldicse- Qcndhet, hogy ők használják a gépet, és bizony érdemes meg­venni. Örvendetes tény, hogy az Ag­rokomplex ’78 gépkiállítási részlege sokkal több újdonság­gal szolgál, mint a tavalyi iki- állítás ilyen tematikájú részle­ge. Ezt már a Zbrojovka ter­melési-gazdasági egység rész­legének megtekintése után is egyértelműen megállapíthatja a látogató. Különösen ha vé­gignézi a nagyon is tanulsá- gos gépi bemutatót, s működés iközben láthatja azokat a me­zőgazdasági gépeket, amelyeket a Zbrojovika egyes vállalatai­ban gyártanaik, illetve ezek a vállalatok forgalmaznak. A gépbemutató első és leg­fontosabb tanulsága, hugy komplettebbek lettek ai egyes gépsorok. A Nitrán látható ka­lászos gabona-, cukorrépa-, szemes és silókukorica, bur­gonya-, valamint szálas-takar­mány és betakarító gépsorok — valamint e növények termesz­tésénél használható gépsorok — egyrészt új gépeikkel bővül­tek, másrészt a meglevőik tel­jesítménye növekedett. A má­sik szembetűnő tény a szocia­lista államok mezőgépgyártá­sának szoros együttműködése, így a gépsorokat néha két-há*- rom államban gyártott gépek­ből szerelik össze úgy, hogy az egyes gépek teljesítménye is mindinkább összhangba ke­rül. Az újdonságok, illetve a továbbfejlesztett típusok között meg kell említeni a Román Népköztársaság mezőgípipará- nak termékét, a Gloria kom­bájnt, melyet első ízben láthat­nak hazánk mezőgazdasági A Magyar Népközlursaság kiállítási részlegén bemutatott között látható a Vibrola Z—80—E típusú talajlazító is yepek dolgozói. A gép huszonkét fo­kos lejtőn is dolgozik, így első­sorban a hegyvidékeken veszik majd hasznát az aratásban. A Zetoroik közül több gépsorban jól hasznost Iható a korszerűsí­tett, I. egységesített sorba tar­tozó Z—691 les, es a Z—6949- ös típusú, valamint az NDK gyártmányú ZT—303-mas típu­sú traktor, amelyhez kombi­nált magágykészítőt is gyár­tanak. A bemutatott műtrágya­szóróik sorában az RCV—5 ös, az istállót rágyaszórók közül pedig a KUK—5-ös típust lát­hatják a nézők, az utóbbit ma­gasított dróthálJóoldalaikkal el­látva, és így szecskázott takar­mányok betakarításánál is hasznát vehetik. A mezőgazdasági gépek to­vábbi csoportja a központi pa­vilonok előtti téren látható. Itt a kiállításon részt vevő szocia­lista államok mutatják be me­zőgazdasági gépgyártásuk leg­korszerűbb termékeit. A szov­jet részlegen legtöbben a cukor­répa betakarító gépeket szem- lélgeiik. mivel a nálunk is jól ismert önjáró KS—6-os répaki- szántó mellett a már kevésbé ismert RK S—Ö-os, ugyancsak önjáró répakiszántót is bemu­tatják. A Lengyel Népköztársaság részlegén burgonyabetakarító gépeket és traktorokat mutat- nak be. A legnagyobb érdek­lődés természetesen a perme­tezőgépek egyes típusai iránt mutatkozik. A Némel Demokra­tikus Köztársaságot a pavilo* nők előtti térségen öt gép, il­letve berendezés képviseli, el­sősorban olyanok, amelyek az újító és Ieltaláló tevékenység Már az első napokban sok ezren tekintették meg az Agrokomp­lex ’78 kiállításon látható gépeket IMatis Pavol felvételei) termékei. A gepek közül emlí­tésre méltó a villás kőfelszedő. Munkaszélessége két méter, munka közben négykilométeres óránkénti sebességgel vontat­ható, és felszedi a 10—50 cen­timéter átmérőjű köveket. Gaz­dag és színes a Magyar Nép- köztársaság részlege is. A hat kiállító vállalat egyike a Ta­tabányai Szénbányák, amely az állattelepek szennyvíztisztító berendezéseinek tervezésével és építésével is foglalkozik. A bemutatott gépek sorában lát­ható a Vibrola Z—80—E típusú talajlazító is. A mezőgazdasági gépek és berendezések harmadik cso­portját azok alkotják, amelyek egy—egy üzem — elsősorban Gép- és Traktorállomás — dol­gozóinak, újítóinak és fetalá- lóinak köszönhetik létrejöttü­ket, és miután a gyakorlatban beváltak, megkezdték gyártásu­kat. A gazdag választékból leg­alább néhányat mindenképpen meg kell említeni. A Bratisla­vai Öntözőgazdálkodási Kutató­intézet együttműködve a Mi- chalovcei Gép- és Traktorállo- mással a sávos öntözőberende­zéshez csatlakoztatható, három keréken gördülő és magas kul­túrák öntözésére alkalmas be­rendezést fejlesztett ki. Egy­szerre 61 méter széles sávot öntöz meg., és egy leállással 1,46 hektár a területteljesítmé- nye. Az öntözőberendezésekről szólva meg kell említeni a Trnavai Gép- és Traktorállo­máson gyártott önjáró, gördülő öntözőberendezést — ismertebb nevén Volzsankát —, amely percenként ezer ljter vizet jut tat a területre, és egy leállás sál 300 méter hosszú, valamint 33,6 méter széles sávot lehet vele megöntözni. A gelei (Holice na Ostrove) Gép és Traktorállomás hagy maszárítójával, a Znojmói Gép és Traktorállomás 16 méter munikaszélességű simítójával, a trnavai Május 7-e Egységes Földmű vesszövetkezet traktor­ral vontatható mosdó és étke­zőkocsijával, a Trstenái Gép- és Traktorállomás pedig a fe­jők munkáját megkönnyítő be- berendezéseivel dicsekszik el, amelyek sorából különösen a praktikus — és könnyen elké­szíthető — kis kétkerekű ko­csik érdemelnek említést. EGRI FERENC Eredményes csehszlovák—szovjet egywítmíékôcSés a Kelet-szlovákiai Vasműben A Kelet-szlovákiai Vasmű főiként a Szovjet­unióból szállított nyersanyagokat dolgoz fel, ezért fontos szerepe van a csehszlovák—szovjet gazdasági kapcsolatokban. A Vasmű által fel­dolgozott, illetve elhasznált mangánércnek és koksznak 100 százalékát, a vasércnek 80 száza­lékát, a sósav és a kénsav zömét a Szovjetunió szállítja. A vállalat ezen kívül termelőberende­zéseket is importál. Az acélöntőüzem számára a Szovjetunió több új konvertorl szállított, ame­lyek segítségével a termelést 700 köbméterrel lehet növelni. A gyár által a Szovjetunióból im­portált áru értéke az idén eléri az 1 200 000 000 koronát. Fontos helyet foglalnak el az importban a pótalkatrészek, amelyek a gyár gépeinek zavar­talan üzemeléséhez szükségesek, nélkülük meg­akadna a munka a hengardében, a nagyolvasz­tóknál vagy az acélöntő üzemben. Szoros együtt­működést fejtenek ki a csehszlovák és a szov­jet technikusok az új termelőberendezések ter­vezése terén. Például egy új acélöntési eljárás elsajátítása céljából a vasmű több mint 80 dol­gozója látogatott el szovjetunióbeli vállalatok­ba. Az idén a vasmű több mint 4000 tonna acél­öntő berendezést kap a Szovjetuniótól, ezek se­gítségével az évi termelés 50 százalékkal lesz növelhető. Hagyományosan sikeres együttműködést fejt ki a Kelet-szlovákiai Vasmű a zaporozssztal!, a cserepoveci, a Krivoj Rog i és a novolipecki ko­hóipari kombináttal. A vasmű hazánk egyik leg­nagyobb exportőre. Tavaly a vaskohászati ter­melési-gazdasági egység vállalatai által expor­tált termékeik 27 százalékát a vasmű szállította külföldre, s az év eleje óta 110,5 százalékra teljesítik a Szovjetunióba irányuló export ter­vét. A túlteljesítés értéke 18 millió korona. Az idei év első hét hónapjában a Kelet-szlovákiai Vasmű több mint 34 920 tonna acélcsövet szállí­tott a Szovjetuniónak. A Kelet-szlovákiai Vasmű és a szovjet kohó­ipari kombinátok kapcsolatai a tudományos-mű­szaki együttműködés területére is kiterjednek. A szakemberek jelenleg azon fáradoznak, hogy kidolgozzák a tudományos-műszaki együttműkö­dés távlati tervét. (ČSTK) ■IMIID Ahol a betonelemek készülnek KIS ÜZEMI — GONDOKKAL Korunk egyik jellegzetes épí­tőanyaga a beton. Életkörnye­zetünk minden területén meg­található, s egyre jelentősebb szerepet kap a növénytermesz­tésben is. A korszerű szőlőtele- pílés egyik alapanyaga is, hisz betonoszlopokra feszítik a sző lőtőkéket tartó fémhuzalokat. A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban nagy területen termel­nek szőlőt, s a járás mezőgaz­dasági üzemel jelentős beruhá­zásokkal újabb területeken vé­geznek szőlőtelepítést. így egy re több betonoszlopra van szük­ség. Az igények kielégítése a járási Agrostav szlovákgyarmati (Slovenské Darmoty) üzemrész­legének feladata, de ez az igé­nyeknek nem tud teljes egészé­ben eleget tenni. Kovács j'ánossal, a hegyol­dalban működő üzemrészleg he­lyettes vezetőjével vesszük számba az eredményeket gon­dokat, terveket. gozni. Ennek ellenére női dol­gozókat is látok üzemükben. — A nők munkájára a mi ter­melésünkben is szükség van. Adódik számukra is megfelelő munka: a betonoszlopokhoz szükséges vasvázat — szerelé­ket — készítik. Nyolc női dol­gozónk: Cífer Jánosné, Ohajd,. Pálné, Deák Mihályné, Béres Istvánné, Ondrejka Jánosné, Petrovszky Istvánné, Kati Ist­vánné és Bódi Istvánné szintén kiváló munkát végeznek, jelen­tősen segítik a termelést. — Régi épületekben, nem ép­pen n legkorszerűbb felszere­léssel folyik itt a termelés. Van e kilátás a mun ka fel téte>- lek javítására? — A közeljövőben több mun­kaszakaszon javítjuk, könnyű­jük a termelést. A betonoszlo­pok készítése egyike a legne­hezebb munkáknak, hiszen csak­nem teljesen kézi erővel készül­tek. A betonnal megföUött. egy­A* iizemveizefőhelyeffeK a targoncással, Pelt Štefan nai (Böjtös J. felvétele) — Az igényeknek megfelelően többféle betonelemet készítünk — mondja, miközben az udva­ron lerakott termékekre mutat. — Legjelentősebb mennyiséget a szőlőtelepítéshez szükséges oszlopokból gyártunk. Ezek ma­gassága 260 centiméter, de ké­szítünk 20 centivel hossza liba- kai is, amelyek kerítések ké­szítéséhez használhatók. Ezeken kívül talajjavító munkálatokhoz szükséges „árokburkoló“ beton- kenőket, és a Dolina Bánya ré­szére készítünk dúcoláshoz va­ló alátéteket. Jelentős részét képezik termelésünknek a 80 és 100 centiméter átmérőjű beton­gyűrűk, valamint a 100 és 150 centiméter átmérőjű fedőlapok. — Mennyit tesz ki a terme­lés érléke? — Az évi terv négymillió ko­ronát irányoz elő, amit a 35 fős munkáskollektívának kellene előállítania. Sajnos, a helyzetet nehezíti, hogy majd féltucat emberünk mindig hiányzik. Ez jelentős termeléskiesést jelent. A fegyelmezetlen dolgozók kö­zött vannak olyanok is, akik a hónap folyíimán mindössze 4—5 napot dolgoznak le. Ellenben oly;m dolgozóink is vannak, akiket példaképül lehet állítani a kollektíva elé. Ezek közétar­toznak többek között a hídvégi (Ipeľské Predmostie) Balázs testvérek, akik minden munka­napot becsülettel ledolgoznak. — Hogyan pótolják a terme­léskiesést? — Ebben azok a dolgozók se­gítenek, akik hajlandók szabad szombatokon behozni a lemara­dást. Mivel nálunk nem meg­szakítás nélküli a termelés, így az egyes munkacsoportok kü- lön-külön is vállalkozhatnak többletmunkára. A betonoszlo­pok készítését négy kéttagú cső port végzi. Vannak köztük régi dolgozók is, pl. Balga István, Zolczer László. Béres János stb. Munkájuk minden elisme­rést megérdemel; ugyanúgy, mint az emelőtargoncával dol­gozó Štefan Pelč és Lata Fe­renc munkája. — Betonnal nem könnyű dol­bekapcsolt két formát bizony elég felemelni a két embernek. Ez a nehéz munka rövidesen megszűnik, ötös formákat veze­tünk be, melyet daru emel fel és ürít ki. Kísérletképjien már egy csoportunk ilyen eljárással dolgozik. Ennek a munkának an­nál inkább szükséges a gépesí­tése, korszerűsítése, mivel a Žiar nad Hronom-i, a zvolení, a losonci, a rimaszombati járá­sok megrendeléseit nem tudjuk ezzel a hagyományos munka- módszerrel kielégíteni. Tökéle­tesítjük a munkafolyamatot a szerelés készítésénél is, ami jelentős termelésnövekedést is eredményez majd. Rövidesen üzembe helyezzük azt a felsze­relést, amelynek segítségével a régi huzallal való kötözés he­lyet pontheggesztéssel készül majd a vasváz. Jelenleg hét dol­gozó egy műszak alatt 350 da­rabot készít a hagyományos módszerrel, az új eljárással pe­dig öt dolgozó két műszak alatt 780 darabot készít majd. Tervezik egy új munkacsar­nok építését is, melyet már új automata gépekkel szerelünk fel. Egy új központi betonke­verő üzembe helyezése is terv­ben van, amelytől drótkötélpá­lyán haladó csillék szállítják =3 betont az egyes munkahe'yek- re. A keverőhöz kavicstörő í- tartozik, ami megszünteti az ed­digi kavicsrostálást. E korsze­rűsítések nyomán csaknem fe­lével csökken a dolgozóink szá­ma, és növekszik a nők száma a termelésben. A termeléshez szükséges kavicsot honnan kapják? — Annak beszerzése elég költséges számunkra. Saját jár­műveinkkel Párkányból f Štúro­vo) évente mintegy 3000 köb­méter kavicsot szállítunk, a töb­bit ipolykéri (Kiarov) saját bá­nyánkból kapjuk. Ez nem a leg­jobb megoldás, s a gazdaságos­ság alakulásában is érezteti ha­tását. A sok gond ellenére azon leszünk, hogy a lemara­dást év végére behozzuk és ki­tűzött tervünket teljesítsük. BÖJTÖS JÄNOS

Next

/
Thumbnails
Contents