Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-24 / 233. szám, csütörtök

Hagyományok és űjdon sá gok A SZÍSZ és o For irodalmi Szokszei vezeti Mozgalom tizenmr szervezetének együtt működéséről Ersekújvárott (Nové Zámky) a Járási Postahivatal ifjúság! szervezete tevékenységének egyik jellemzője, hugy a veze­tőség gondosun ápolja , és fej­leszti az ifjúsági mozgalom ha­gyományait. Éva Mináriková, a szervezet titkára így tájékoz tat ezekről a hagyományokról: — Tudomásunk szerint moz­galmi hagyomány, hogy rli<i n központilag szervezett ifjúsági építőtáborokba, Ifjúsági épilke zésnkre résztvevőt küldeni. En túljutottunk azon is, amikor u nők egyenjogúságuk tudatában, első felbuzdulásukban csak a lenézés hangján tudtak meg­szólalni, ha a beszéd tárgya ň kunyha, a főzés, vagy ü kézi- munkázás volt. Mii >u újdonsá­gok ti hagyományokhoz kap­csolódnak. Mielőtt csodálkoznék ki.jf! lentésének, . utóbbi mondatá­nak látszólagos ellentmondása miatt, benyit a tanácsterembe, s így szó!: A tanácsterem, a kiállítás szélsó asztala mellett. Balról jobura; Éva Mináriková, a SZISZ üzemi szervezetének titkara. Mihal ica Rozália, telefonkezelő, Boldizsár Erzsébet, a telefonközpont ve- 2etöfe (A szerző felveteJo) nek mindig eleget teszünk. Ha­gyomány az is, hogy közhasz­nú társadalmi munkák és vá­rosszépítő akciók alkalmával külön munkacsoport képviseli szervezetünket. A pártszervezet ós az ifjúsági szervezet jó együttműködése is hagyomá­nyos. Nincs vezetőségi gyűlés, új tag felvétele, ünnepélyes köszöntése, a pártszervezet képviselete nélkül. Véleménye szerint a mozgal­mi hagyományok ápolása azért is fontos, mert a 42 tagú ifjú­sági szervezet tagságának zö­me nő, leány vagy fiatalasz- szony, és könnyebb tevékeny­ségük megszervezése, irányítá­sa, ha megszokott, hagyomá­nyos keretek között kell a fel­adatokat teljesíteni. Nem okoz különösebb gondot a szokat­lan, a vadonatúj elfogadtatása. — Talán nem elég modern a gondolkodásuk? — kérdem. — Nem erről van szó — ma­gyarázza, — de messze va­gyunk már attól az időtől, ami­kor a nő tevékenységi köre csak a családra, a háztartásra, a konyhára korlátozódott. De — Tessék, nézze meg kiálli fásunkat. Kézimunkák a falakon, az asztalokon. Egyik szebb, mint a másik. Népi motívumok a fa­liszőnyegeken, a térítőkön Szlovák és magyar népi motí­vumok. — Szép, igazán szép. Nemsokára már négyen ülünk a tanácsterem szélső asztala mellett. Boldizsár Erzsébet, a telefonközpont vezetője és Mi- halics Rozália telefonkezelő társaságában folytatjuk a be­szélgetést. — Hagyományápolás ez a kiállítás — mondja az egyik, — hiszen a népi motívumok al­kalmazására, felhasználására ösztönzi a fiatalokat. — A kiállítás megrendezése is hagyomány már, — magya­rázza a másik, — hiszen egy évtizede évente átlag kétszer rendezünk ilyen kiállítást. — Ügy mondtam, hogy az új­donságok a hagyományokhoz kapcsolódnak —- és Éva Miná­riková folytatja érvelését: — mert mozgalmi hagyomány a szakszervezettel való együttmű­ködes, hagyomány a kézhnun- kázás, viszont újdonság azok alkalmazása ... Mosolyom miati kissé zavar­tan állapítja meg:- Már nem is tudom, hogy m ti mondjak hagyományosnak, mint mondjak újdonságnak ... Később magabiztosan tájékoz­tat a rendezésről, az akcióról. Imrich Majzan elvtárssal, a szakszervezeti csoport vezető­jével együttműködve, a két szervezet közös akciójaként szokták a kiállítást megrendez­ni. Szakértőket — a népműve­lési központ dolgozóit — kérik fel, hogy tagjai legyenek az ér­tékelő bizottságnak. Díjakat is osztanak: 300, 200, 100 korona értékben tárgyi ajándékokat az első három helyezettnek. Moro- vics Etel, Helena Zverková, Bakos Filomena, Füle Erika, Mária Bachová, a párkányi (Štúrovo) postahivatal dolgo­zói közül Elenq Poláéková, Kollár Anna szinte állandó ki­állítók. Egyébként 16—20 kiál­lító 50—60 kézimunkáját szok­ták bemutatni. Es más téren is hagyomá­nyos az együttműködés? — kérdezem. Egymás! váltva szólnak: A politikai oktatást is kö­zösen szervezzük. Ha megnézi u tanfolyam hallgatóinak név­sorát, az említett neveket ott is megtalálja. — Nézze meg a faliújságo­kat! A témákat megbeszéljük, azután kiosztjuk a feladato­kat. — És azt is meg kell emlí­teni, hogy ha érdekvédelmi problémákról van szó, üdülte­tésről, meg hasonlókról, a szak- szervezeti vezetőség nem fe­ledkezik meg a fiatalokról. Mi tagadás: kíváncsi vagyok. Belepillantok a névsorba, be­leolvasok a politikai oktatás tanfolyamának záróbeszélgeté­sekor írott jegyzőkönyvébe. Az­után megnézem a folyosón függő faliújságokat, melyek újságba illő képriportokban számolnak be a társadalmi munkákról, az új SZISZ-tagok felvételéről, köszöntéséről, a városszéoítő akcióról. És hall­gatom egymás közötti beszél­getésüket arról, hogy kik vol­tak már szabadságon, kik kap­tak szakszervezeti üdültetésre szóló beutalót, kiket kell majd helyettesíteni. Kapcsolódhatnak e az újdon­ságok a hagyományhoz? vizsgáltuk beszélgetésünk ele­jén. A kérdést a látottak, hal­lottak alapján fölöslegesnek érzem. HAfDÜ ANDRÁS Holnap még jobban Tevékenyen dolgozik o SZISZ üzemi szervezete Kicsi a bors, de erős. Ennek a szólásmondásnak az igaza fel­tétlenül vonatkozik a KOZATEX nemzeti vállalat somorjai (Ša­morín J üzemében működő ifjú­sági szervezetre. A tagok száma 30, de tevékenységük lendüle­tes, erőt és ízt ad még azok munkájához is, akik valamilyen ok miatt még nem tagjai a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség üze­mi szervezetének. Blahó Edit, a szervezet elnöke így jellem­zi ezt a lendületet: — Gyakori, hogy anyaghiány miatt lemaradunk a tervteljesí- tésben. Ez persze csak átmene­ti gond, mert ilyenkor tagjaink agitálása nyomán egyre többen vállalják a túlórázást, és rend­szerint pótoljuk a lemaradást. Persze, más téren is tevé­kenyek az ifjúsági szervezet tagjai. Nincs olyan mozgalmi akció, amelyből kimaradnának. Sőt, mindig megtalálják a mód­ját annak, hogy valamilyen for­mában túlteljesítsék a felada­tot. Bizonyságul egyetlen példa: amikor a XI. VIT előkészítése folyt, nemcsak jelentős pénzösz- szeget fizettek be a szolidari­tási alap folyószámlájára, hanem a járást képviselő küldötteket Is megajándékozták egy-egy maguk készítette bőrönddel. Gond a gyűlések megszer­vezése — magyarázza a szer­vezet elnöke. — A fiatal dolgo­zók többsége bejáró, munka után mindenki siet haza, mert indulnak az autóbuszok. így bi­zony gond a gyűlés időpontjá­nak meghatározása is. Még ta­lán a tagtoborzásnak is aka­dályozója ez a körülmény. En­nek ellenére persze állandó feladatnak tekintjük a tagtobor­zást. — És a? eszmei, politikai ne­velés? Kérdésemre válaszolva el­mondja, hogy a politikai okta­tás rendszeres, sikeres volt. Fő­leg Pavol Moravčik elvtársnak, a Szlovák Nemzeti Felkelés egy­kori résztvevőjének előadása jelentett a fiatalok számára él­ményt. Egyébként a felkelés évfordulója alkalmából rende­zendő beszélgetésre is őt hív­ják meg. * — Mi az eszmei, politikai ne­velés eredményének fokmérő­je? — Több példát is mondhat­nék — válaszol —, de csak egyet említek, a vetélkedőt. Egyszer már rendeztek a Bra­tislavai Rádió munkatársainak közreműködésével nyilvános, műsoros vetélkedőt. Sikeres volt. Most készülnek a követke­zőre. Ha arra gondolunk, hogy az ifjúsági szervezetnek csak 30 tagja van, nyilvánvaló: komoly erőpróba az ilyen, rádióban is közvetítésre kerülő vetélkedő megszervezése. — És a sport? — Része a szervezet tevé­kenységének — kapom a gyors választ. — Főleg kézilabdázunk. Már hagyományos, hogy minden évben kézilabdatornát rende­zünk a Szlovák Nemzeti Felke­lés évfordulóján. Meghívjuk a Datex nemzeti vállalat, más üze­mek és a gimnáziumok csapatát is erre a tornára. A szervezet elnöke szívesen foglalkozik mozgalmi problé­mákkal, szervezési feladatokkal, pedig munkája mellett tanul is, a Közgazdasági Főiskola esti tagozatának hallgatója. Kevés a szabad ideje, hiszen sokat ta­nul. Mégis magáénak vallja az ifjúsági szervezet minden gond­ját. így vélekedik a szervezet tevékenységéről: — Jól dolgozunk, de csöppet sem vagyunk elbizakodottak. Azzal bíztatjuk magunkat, hogy ha ma jól dolgozunk, köteles­ségünk holnap még jobban dol­gozni. És így remélhető, hogy leg­közelebb már nem a bors erejé­ről szóló mondást kell idézni, ha tevékenységüket jellemezni kívánjuk, hanem valami más szólásmondást, amely a sok ta­got számláló ifjúsági szervezet tevékenységére jellemző. KERTÉSZ LÍDIA--------[ Kommentáljuk | ------­HI ÁNYTALANUL Mindig úgy dolgozni, hogy semmiféle kifogás ne érhesse munkámat, ez az én jelszavam. Ezeket a szavakat egy párt- tagjelölttől hallottam nemrég, amikor tömören arra a kér­désre igyekezett válaszolni, hogy mivel akar rászolgálni pártszervezete tagjainak, munkatársainak bizalmára. Ügy vélem, ha elhatározását megvalósítja, akkor a bizalmat va lóban kiérdemelte, hiszen a cél. melyet kitűzött, egyáltalán nem csekélység. Mert mit is jelent kifogástalanul, hiány­talanul dolgozni? Mindenekelőtt helytállást. Ez pedig olyan követelmény, ami teljes embert kíván, olyan embert, aki megérti feladata, az általa végzett munka társadalmi jelen­tőségét, aki képes a fejlődésre, új munkamódszerek meg­ismerésére és alkalmazására, a szüntelen tanulásra. Ha a kommunista párt tagjelöltje ezzel akar az előlege­zett bizalomra rászolgálni, az mindenképp örvendetes, hi­szen a párt tagjai magától értetődő követelménynek tartják nemcsak az örökölt helytállást, hanem a szUntelen példa­mutatást is; hogy környezetükben mindenkit helytállásra serkentsenek. Ennek pedig a legjobb módja éppen az, hogy saját maguk az élen járjanak a célok megvalósításá ban a feladatok hiánytalan teljesítésében. A kommunista párt alapszervezeteiuek tagjai, taggyűlé­seiken elsőként elemzik a CSKP XV. kongresszusa, illetve a Központi Bizottság egyes plénumai által kitűzött, de az egész társadalom érdekeit kifejező feladatukat, hogy aztán környezetükben /segítsék a többi dolgozót a feladatok je­lentőségének megértésében és példát mutassanak nekik a teljesítésben. így volt ez például a CSKP KB 11. plenáris ülése által kitűzött feladatok helyi viszonyokra való lebontásakor a Zbrojovka Brno nemzeti vállalatban a feladatokkal nem­csak az alapszervezetekben foglalkoztak a kommunisták, hanem a pártoktatáson és az egyes pőrícsoportokban is. Más vállalatok han is — például a Sered'i Nikkelkohóban, a kassai (Košicei Kelet-szlovákiai Vasműben, a vágsellyei (Sala) Duslóban. a bratislavai Slovnaftban és a Georgi Dimitrov Vegyikoinbínálban — ugyancsak rendszeresen megismerkednek a pártcsoportok tagjai a központi felada­tok rájuk eső részével, illetve lebontják a teendőket saját feltételeikre. Az a helyes, ha mindenki pontosan tudja, hogy neki mit kell tennie üzeme, vállalata, munkahelye termelési terve teljesítése érdekében, hogy egy-egy üzem, vállalat milyen szerepet játszik az egész népgazdaság keretében, például egy füldmüvesszövetkezet, vagy állami gazdaság a gabona­önellátás biztosításában, vagy más mezőgazdasági feladatok teljesítésében. Példákat nemcsak a termelésből meríthetnénk, hanem egyéb területekről is. Gondoljunk csak arra, hogy milyen konkrétan lebontják a falusi pártalapszervezetek a közsé­gek választási programjából nemcsak az egyes pártcsopor­tokra, hanem a pártszervezet valamennyi tagjára eső fel­adatokat. Számos alapszervezetben még azt is konkretizál­ják, hogy a pártszervezet tagjai közül ki mikor vesz részt a társadalmi munkában. A kommunista párt alapszerveze­teinek tagjai konkrét feladatokat látnak el. A feladatok megszabásakor a pártbizottságok figyelembe veszik a ta­gok politikai tapasztalatait, szakmai ismereteit, érdeklődési körét és a helyi szükségleteket. Vannak tagok, akik a szo­cialista munkabrigádokban tevékenykednek, a szocialista munkaverseny fellendítését szervezik, vannak akik az alap- szervezetek munkáját támogatják, vagy egyéb területen fejtenek ki tevékenységet. A teendők ilyen konkrét elosztása szavatolja azok hiány­talan teljesítését, s azt, hogy mindenki magáévá tegye az elvet, miszerint dolgozni úgy kell, hogy munkánk mindig közmegelégedést váltson ki. FÜLÖP IMRE Ideiében felkészültek A fiatalok politikai képzéséről és neveléséről A SZISZ rozsnyói (Rožňava) járási bizottsága ideológiai osz­tályának értékelése szerint a múlt oktatási évben szép sike­reket értek el a fiatalok poli­tikai képzése és nevelése terén a Szlovák Magnezitmüvek lube- níki és jolsvai (Jelšava) üze­mében, a revúcai városi szer­vezetben, a járás középiskolái­nak ifjúsági szervezeteiben. Az utóbbiakban külön előadói tes­tületeket szerveztek és ezek működése biztosította az okta­tás színvonalát, hatékonyságát. A felsorolt szervezetek tevé­kenységének közös jellemzője az volt, hogy jó kapcsolatot te­remtettek a pártszervezetekkel, jól felhasználták és hasznosí­tották a párttagok segítségét, tapasztalatait. Az értékelés után nyomban felkészültek a következő, az ősszel kezdődő oktatási év fel­adataira. Erről a felkészülés­ről Tobisz Katalin elvtársnőtől, a SZISZ JB ideológiai titkárá­tól kaptam tájékoztatást. — Nagyon fontosnak tartjuk — mondotta — a pártoktatók, az előadók felkészítését. Min­den előadandó témáról beszél­getéseket, szemináriumokat rendezünk. Szükség szerint szakirodalommal és diafilmek­kel is kiegészítjük őket. Elmagyarázta azt is, hogy a járásban élő fiatalok társadal­mi rétegeződése szerint három Szintű lesz a következő okta­tási évben az ideológiai, politi­kai képzés. A középiskolák I—III. évfolyamában tanuló fia­talok számára a „Kis társadal­mi érettségi“ tanfolyamai szol­gálják majd a politikai kép­zést, a IV. évfolyamokban ta­nulók számára pedig kétféle kör: egyik a politikai aktuali­tások, másik a politikai iroda­lom köre. A szaktaníntézetek- ben, az iparitanuló-iskolákban is kétféle kör működik majd. Az egyik a világnézeti nevelés köre lesz, a másik pedig az ipari tanulók akadémiája. Az alapszervezetekben tevékenyke­dő fiatalok politikai képzésére háromféle kör szolgál majd: az alapfokú politikai ismeretek köre, a Lenin-kör, és a politi­kai nevelés köre. Magyarázata után nyomban ezt hangsúlyozta: — A felsorolt oktatási for* mák nem önmagukban zárt, egyhangú akciók, melyek évről évre sablonosán ismétlődnek, hanem a nevelési folyamat olyan formái, amelyek során társadalmunk és a világ leg­frissebb, legidőszerűbb politikai és gazdasági jelenségeiről, ese­ményeiről adnak tájékoztatást a fiataloknak. Ez persze megköveteli, hogy a tisztségviselők is felkészül­ten, jó szervező munkával se­gítsék megvalósítani a követ­kező oktatási év feladatait. — Ennek érdekében meg­szerveztük az alapszervezeti tisztségviselők tanfolyamát — tájékoztatott Tobisz elvtársnö. — Olyan esti tanfolyam ez, mely a szervezési feladatok teljesítésére készíti fel a tiszt­ségviselőket. Tájékoztatása alapján köny- nyen megállapítható, hogy Ide­jében és jól felkészült a SZISZ rozsnyói járási bizottságának ideológiai osztálya az ősszel kezdődő oktatási év feladatai­nak teljesítésére. Bízhatunk a későbbi, teljes sikerben is, melynek jelentőségét az adja, hogy a járásban nem Is kevés, csaknem 7000 fiatal tagja a Szocialista Tfifisáfo Szövődéi­nek. KORCSMAROS LÁSZLÓ új síé 1978. VIII. 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents