Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-23 / 232. szám, szerda
Az elismerés kötelez Beszélgetés a Poprádi Járási Nemzeti Bizottság elnökévei MIMIM fBOFOÜS A kelet-szlovákiai kerület tizenhárom járása ének óta sokrétű kapcsolatot tart fenn az Ukrán SZSZK kárpát-ukrajnai területe valamelyik járásával. A poprádi járás dolgozói például együttműködnek az irsavai és a volovcei járás üzemei- nek dolgozóival. Ennek a hasznos kapcsolatnak jelentős eredményeiről VASIL CABRA elvtárssal, a Poprádi járási Nemzeti Bizottság elnökével beszélgettünk. • Elnök elvtárs, miben látja a poprádi és a kárpátukrajnai testvér járások dolgozói, vállalatai baráti együttműködésének jelentőségét? — Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott és nemzetközi versennyé fejlődött sokrétű kapcsolat igen jelentős mértékben hozzájárul járás-, és vidékfejlesztési feladataink sikeres teljesítéséhez. Fontosabb vállalataink, üzemeink közül tizenkilenc jelentkezett ebbe a versenybe. A két országrész képviselői, amiint az ismeretes, ez év elején értékelték a „Barátság“ nemzetközi szocialista munkaverseny eredményeit. Kelet-Szlováikia járásai közül a poprádi került ki győztesként és elnyerte a kárpát-ukrajnai politikai, népképviseleti és társadalmi szervek vörös zászlaját. • Tudomásunk szerint a közelmúltban néhány dolgozót is kitüntettek. — Igen, július második felében Vlagyimir Vlagyimirovics Mackevics elvtárs, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete és Nyikelaj Goncsarov elvtárs, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja a járási pártbizottság székházában járásunk 15 dolgozójának átadta „az 1977. évi szocialista munkaverseny győztese“ szovjet szakszervezeti kitüntetést. Jóleső érzéssel hallgattuk a Szovjetunió képviselőjének elismer szavait arról, hogy járásunk vállalatai sikeresen hozzájárultak a Szovjetunióba irányuló csehszlovák export feladatok teljesítéséhez. • Ez a nemzetközi munkaverseny nyilván hozzájárult a járás gazdaságfejlesztési feladatainak teljesítéséhez ts. — Járási nemzeti bizottságunk plenáris ülése a közelmúltban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Felmérte a 6. ötéves tervidőszak feladatai teljesítésében elért eredményeket és utalt a nemzeti bizottságok tennivalóira i<s. Örömmel állapíthattuk meg, hogy járásunkban az utóbbi két évben 531,2 millió koronával növekedett a termelés bruttóértéke. Az ötéves l>eruházási feladatok tervét két év alatt csaknem 35 százalékra teljesítettük. Aránylag figyelemre méltó eredményeket értünk el a város- és a falufejlesztő Z-akció feladatainak telj esi tésében. A két év alatt megvalósított akciók értéke megközelíti a 61 mii4ió koronát. Az idén is folytatódik járásunk dolgozóinak lelkes társadalmi munkája. Az első félévben hat jelentős akciót befejeztünk. Ezek során dolgozóink több mint hatmillió koronu értékű társadalmi munkát végeztek, csaknem 192 ezer órát dolgoztak. A közierek, parkok karbantartásánál, zöldövezetek létesítésénél további ftü7 ozer órát dolgoztak. Ennek értéke meghaladja a 1L millió koro nát. • Hogyan teljesítik az álla mi tervfeladatokat a járás /<? leritösebb ipari üzemei? — Általában kedvezően értékelhetőek az eredmények. Vannak olyan vállalataink, üzemeink, mint a sviti Chemosvit n. v., a kežmaroki Tatraían n. v., a poprádi Vagongyár és több szolgáltató vállalat is, amelyek folyamatosan teljesítik a tervet, jó minőségű termékeket gyártanak, péidas eredményeket érnek el a termelési költségek csökkentésében. De akadnak olyan üzemeink, is, amelyek nem teljesítik a tervet, mint például a matejovcei Tatramat n. v., a Tatrasvit Spišská Stará Ves-i üzem stb. • Melyek a haladéktalanul megoldást követelő problémák? — Nagyon komoly intézkedéseket kell tennünk a fluktuáció megakadályozására. Nem nézhetjük közöml)ösen, hogy a Tatramat munkahelyein a mun* kaerőhullámzás meghaladja a tizenöt százalékot, a Magasépítő Vállalatnál a hat százalékot,a Járási Építővállalatnál az öt százalékot. Járásunkban mintegy háromezer olyan nő él, aki nincs munkaviszonyban, illetve csak a járás határain túl talált munkalehet őséget. Nem törődhetünk l>e!e a magas la- ká »ka r ba n t a rt ási k ö 11 sége kbe sem. • A nemzeti bizottságok tevékenységében is akad javítanivaló? — Nem is kevés. Az eddigi elismerések járásunkat arra kötelezik, hogy a tevékenységet minden területen, tehát a nemzeti bizottságok apparátusában is, tovább tökéletesítsük. Sajnos, nálunk is előfordul, hogy nem elég érzékenyen és rugalmasan figyelnek fel a lakosság szükségleteire, a jelzett problémákra. Ezen is változtatni kívánunk. KULIK GELLERT Új köntösben a Vencel tér A prágai földalatti vasút 1A szakaszának átadásával egyidejűleg befejezték a Vencel tér felújítását. A rekonstrukció 13 éven át tartott és 32 millió korona ráfordítást vett igénybe. A legtöbb munkát a Prágai Épületfelújító Vállalat végezte. (Felv.: J. Tachezy — ČTK) Űj formákban A baráti országok áruházainak választékot bővítő együttműködése Illetékes kereskedelmi szerveink nagy gondot fordítanak arra, hogy a hazai vá- lasztékot külföldi áruval is gazdagítsák, színesebbé tegyék. A szocialista országok között például az utóbbi években figyelemre méltó árucsere fejlődött ki. 1974 óta az import-export hagyományos módszerei is megváltoztak. A KGST-tagországok belkereskedelmi minisztereinek 1974 decemberében Bukarestben megtartott IV. ülésszakán például azt is bevették a záróokmányba, hogy létre kell hozni a nagy áruházak közötti kapcsolatok megteremtésének kedvező lehetőségeit, biztosítva a rendszeres árucserét. Szlovákiában a szocialista országok áruházaival való árucserét a bratislavai Prior Áruház vezérigazgatósága. illetve a bratislavai IMEX szervezi. Amint arról a vásárlók már meggyőződhettek, ez az árucsere nemcsak abból áll, hogy a hazai termékeken kívül olykor-olykor lengyel, magyar, román stb. árut is vehetnek. A szociális- la országok áruházai közötti egy, .tműködés egyik formája, hogy egy-egy áruházunkban megrendezik valamely külföldi áruház hetét. Ilyenkor az áruház különböző osztályain az illető ország árucikkei dominálnak. Ennek az akciónak egyébként politikai és gazdasági jelentősége is van. Tájékoztatja a szakembereket — és a vevőket is — a baráti országok termékeinek minőségéről, s ezzel egyidejűleg képet ad a kínálat választékáról, továbbá megmutatja azt is, milyen áru iránt legnagyobb a kereslet, ami kedvezően hathat az import tervezésére is. A hazai áruházak közül ezzel a lehetőséggel már évek óta példamutatóan él a kassai (Košice) Prior Áruház. 1973 óta a miskolci Centrum Áruházzal, a lódzi (Lengyelország) Univerzal Áruházzal és a romániai Pitestiben levő Trivale Áruházzal tart fenn baráti kapcsolatot. Szerződésük értelmében egy-egy partnerrel az árucsere anyagi értékének alsó határa 150 ezer rubel. A kassai Priorban viszont olyan sikere van ezeknek a nemzeti vásárlónapoknak, hogy évente 350 ezer rubellel túlszárnyalják az alapértéket és 920 termékfajta cseréjére kerül sor. Mindenekelőtt különféle darab- és méteráruról, lakástextíliákról, készruhákról, konyhafelszerelésről, piperecikkekről, ajándék- és emléktárgyakról van szó. Megállapíthatjuk, hogy a szocialista országok áruházai között az árucsere évről évre növekszik. Ezt a kassai Prior Áruház esetében is tapasztalhattuk. 1973-ban a csereakciókból 20 millió 318 ezer korona forgalmat értek el, tavaly ez az ösz- szeg viszont már 42 millió 332 ezer koronát ért el. Tavaly csak Romániával és Magyarországgal 16 millió 871 ezer korona értékű árut cseréltek. Magyarország legnagyobb áruházával, a budapesti Skálával is felvették a kapcsolatot és máris 2 millió 70 ezer korona értékű áruforgamat bo. nyolítottak le. Az áruházak közötti kapcsolatoknak egy további oldaláról is szólnunk kell. A kassai Prior Áruház és a miskolci Centrum Áruház 1977-ben például 1980-ig szóló közös szocialista kötelezettséget vállalt, s a két áruház ifjúsági szervezete is együttműködési szerződést írt alá. A kassai Prior Áruház vezetősége az elkövetkező években szovjet, bolgár, NDK-beli áruházakkal is fel akarja venni a kapcsolatot, és szeretne velük hasonló együttműködést kiépíteni. Mindezt a vásárlók igényeinek a kielégítéséért. SZÁSZAK GYÖRGY !Magy figyelmet szentelnek az újítók munkájának Ä dolgozok kezdemáMyezoké«z*ege, mint tudjuk, népgazda< aágunk jelentős, aiziníe kimerítheletleu erőforrása. Olyam Aranyalap, amelyre mindig lehet építem, * ha jól gazdálkodnak ?eJe, helyesen irányítjuk é* megadunk minden lehetséges ÖHztünzést ax egészséget* kibontakozáshoz, értékek megte- remtesét segítjük elő. Márpedig ezen a téren felbecsülhetett Ueto szerepe vh«m a* újító mozgalom nak. Az érsek ii jván | Nové Zárn ky) Elektrosvü nemzeti vá Utálatban igyekeztünk felmérni, hogyan látják óik ezt a kérdést, Illetve miképp hasznosítják a terme!ést>en az újítók kezdeményezését. A vállalatnak ezen a téren jó hagyományai vannak Már kezdettől fogva, húszon nyolc évH« fennállása óta, nagy figyelmet szentel az újítók munkájának A hét üzemből összetevődő vállalat világító testeket és hűtőszekrényeket gyárt, de termékei között meg találjuk a fűtőtesteket s a vil la mos fűtőtesteket is. Az em bér ben önkéntelen felvetődik a kérdés: milyen lehetőségeik nyílnak e termékek előáll it ásá nál az újításra? K«na&xnovsr.kv Lászlótól, az újítási részleg vezetőjétől megtudtuk, hogy nincs okink pa na szna. A vállalatban év-ről év re nő a benyúrto'tt újítási ja vasiatok száma Az tdei első félévijén 279-et nyújtottak be a dolgozók, ebből 127-et elfogadtak, s 107-erf alkalmaztak a termelésben. A tavalyi év azonos időszakához képest ez buszon egy százalékos növekedés, t millió 812 000 koronás megtakarításra számítottak ezen a téren, a valóság több, két és fél millió korona fölött van — Hogyan ösztönzik a válla lat dolgozóid — firtatjuk. — Má* szóval *<m e kedvük íji tani? — Az anyagi ösztönzésen lói, melynek nagyságát az elöhá sok pontosait meghatározzák, különböző módozatai tehetsége sek az ösztönzésnek — így a válasz. — A leglényegesebb do log, a kezdeményezés, azonban magukon a dolgozóikon múlik. Ki hogyan él együtt a terme léssel, foglalkoztatják e a prob lémák, megvan-e a jo-bbítás igénye az emberekben? Aki szereti a munkáját, az figyeli is, hol, mit és hogyan lehetne még jobba**, még ésszerűbben csinálni. Az ilyen ember különösebb ösztönzés nélkül, magá tói igyekszik megoldani egy- egy problémát. Vannak dolgosaink, akik évente több javaslatot is benyújtanak, főleg ezekre gondolok. Évcírte mintegy 180 • !80 ember jelentkezik újítási javaslattal. Ezen belül van egy „törzsgárda“ is, mintegy őtven-ha'tvan dolgozó. Az említett anyagi juttatáson kívül tárgyi jutalmakat is adunk újítóinknak — Ai újvári üzem, amely m vállalatban a legnagyobb, hogyan veszi ki részét ax újító mozgalomból? — O'venhárom javaslatot fogadtunk ei ebben az üzemlte** a száznegyven beadottból. Ezeknek anyagi értéke meghaladta az egymillió koronát. — Kik a legaktívabbak? — Karol Chrupka, Ferdinand Macek, Dušan Halmoš, Bôrik Péter. Az utóbbi tíz év ki mutatásai t>an az ő nevükkel találkozunk a leggyakrabban. Chrupka eivtárs egymaga 78 javaslatot dolgozott ki, ebből l»a r in i ne ha t o t meg valósítottunk. Bôrik eivtárs 55 újítási javaslatából harmincöt segíti a termelést. Borik Péter a minőségi ellenőrző osztály vezetője. Szenve*- délyes újító, de mint maga mondja, ez nem képzelhető el úgy, hogy éjjel-nappal megoldásokon töri a fejét. Ö rá esetenként ösztönzőleg hatnak a termelésben előforduló és megoldást követelő problémák, „ötlet dolga*4 — mondj** tömören. — Mikor nyújtotta be ax oltó újítási javaslatát? — 1958 december ötödikéit. Nem fogadták el. — Nem vette 04 a kedvét a kezdeti sikertelenség? — Egyáltalán nem. Egyszer sikerül, máskor nem. A fontos az, hogy az encber szeresse a munkáját, érdekeljék az új megoldások. Évente négy öt újítási javaslatot ad be. Az emlékezetes dátumtól kezdve állandóim, ötleteivel az Elektrosvitnek évente mintegy másfél millió koronát takarít meg. S ő csak egyike az újítók népes táborának .., KÖVESDI ÍIÁROL* Megálljt a gazdasági bűnözésnek! A társadalmi értékek védelmének néhány tapasztalata a kelet-szlovákiai kerületben Közismert, hogy a szocialista építés időszakában a többi kerülethez hasonlóan a kelet-szlovákiai kerület is számos ipari létesítménnyel gazdagodott és jelentős képviseletet nyert hazánk iparában. Ezzel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy a kerületben a népgazdaság más ágazataihoz hasonlóan, sajnos az ipari szférában is gyakori a gazdasági bűnözés. Tavaly főleg a kész ipari termékek, üzemanyagok, anyagi eszközök jogtalan eltulajdonítása fordult elő gyakran. A Nemzetbiztonsági Testület szervei a CSKP XV. kongresszusa és a népgazdaság védelmével foglakozó állami szervek határozataiból kiindulva az ipar te* rületét érintő más feladataik mellett állandóan igyekeztek javítani és elmélyíteni együttműködésüket a kerület üzemeinek gazdasági vezetőivel. Annak ellenére, hogy a köz- biztonsági szervek érdekelt alakulatai következetesen és megalkuvás nélkül láttak hozzá a megtorló és megelőző intézkedések foganatosításához, jelentős javulás nem következett be. Megállapították, hogy a gazdasági jellegű bűncselekmények száma 1977-ben az előző évhez képest nem csökkent, s a keletkezett kár csaknem 2 millió korona. Az elemzésekből kitűnik, hogy leggyakrabban a szocialista tulajdon megkárosítása fordult elő, aztán a vállalati és üzemi gépjárművek jogtalan használata, a gazdasági fegyelem megsértése stb. következett a sorban. A jelentéktelen kárral járó kihágások számai — őszszesen 740 — 1976-tal összehasonlítva 168-cal csökkent. Megdöbbentő, hogy ez idáig nem csökkent a nagyobb bűn- cselekmények — például a szocialista tulajdon szétlopkodása -r száma, habár ezekért felelősek a vállalatok és üzemek gazdasági dolgozói is. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az illetékesek nem tettek meg mindent ezek megelőzésére. Másképp nem fordulhatna elő például, hogy a Keletszlovákiai Energetikai Üzemek egyik felelős raktárnoka különböző anyagokkal saját hasznára üzletelve, 130 000 koronával megkárosítsa a vállalatát. Hasonló esetek tavaly a Spišská Nová Ves-i, a poprádi, a humen- néi és más járásban is előfordultak. A közbiztonsági szervek tavaly számos intézkedést tettek az üzemi és vállalati bűncselekmények megelőzésére. Nyolcvanöt esetben figyelmeztették például az üzemeket, rámutatva a hiányosságokra, amelyek lehetővé teszik a bűncselekmények elkövetését, 23 alkalommal beszélgetést rendeztek e témára az üzemek és a vállalatok dolgozóival. A jövőben a kerület közbiztonsági szervei dolgozóinak és az üzemek felelős gazdasági vezetőinek még többet kell tenniük azért, hogy a gazdasági bűncselekményeket megelőzzék, s a kisebb kihágásokért járó büntetéseket is az eddiginél gyorsabban kiszabják, nehogy a szabálysértők vérszemet kapva súlyosabb bűncselekményeket is elkövessenek FRANTIŠEK FECKO ÚJ szó IQ7B VIII. 23.
