Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-23 / 232. szám, szerda

A cél világos — CSELEKEDNI KELL! A tudomány, technrko, termelés szerepe és jelentősége A tudományos-technikai for­radalom vívmányai — amelyek lehetővé teszik, hogy a tudó* mány közvetlen termelőerővé változzon és a termelés tudo­mányosan megalapozott folya­mattá alakuljon — jelentős módon érintiik a társadalom életének és munkájának felté­teleit és méreteit, megváltoz­tatják a dolgozók szükségle­teit, valamint e szükségleteik kielégítésének módját. Ezért a marxista—leniriista tudomány sürgető feladata teljes mérték­ben és mélyrehatóan tisztázni a tudományos-műszaki haladás törvényszerűségeit, összefüg- géseit és követelményeit. FEJLŐDÉSÜNK IRÁNYTŰJE A XIV. pártkongresszus egy­értelműen megfogalmazta a népgazdaság és egész társadal­munk további fejlődésének programját, a szocialista építés lenini tervéből indult ki, amelyben a tudomány és a technika érvényesítése az együk legfontosabb" helyen szerepel. Ennek alapján a CSKP XV. kongresszusa kijelölte a tudo­mányos-műszaki fejlődés he* lyét és szerepét jelenlegi tár­sadalmi-gazdasági feltételeink között Egyrészt a munkaerő-, a nyersanyag-, tüzelőanyag és az energiagazdálkodás területén kimerülnek a gazdasági fejlő­désünk hagyományos erőforrá­sai, másrészt azonban nö a gaz­dasági fejlődés új tényezőinek súlya, különösen olyanoké, mint a tudományos-technikai forra­dalom, az irányítás korszerű módszereinek érvényesítése és a nemzetiközi gazdasági integrá­ció, amelyek eddig nem tapasz­talt lehetőségeket adnak a munkatermelékenység növelésé­re, a nép állandó«in növekvő szükségleteinek kielégítésére. A kongresszus beszámolójában Gustáv Husák elvtárs hangsú­lyozta: „A tudományos-műszaki luiladás lehetőségeinek kihasz­nálása szocialista népgazdasá­gunk további fejlődésének egyetlen lehetséges alternatívá- jja és a kapitalizmussal folyta­tott versenyben » siker felté­tele." Közismert, hogy a tudomány és a technika érvényesítése te­rületén jelentős munkát végez­tünk. Az eredmények azonban még nagyobb erőfeszítésekre ösztönöznek. A CSKP KB legu­tóbbi, 11. ülése nem véletlenül állapította meg, hogy a tudo­mányos-műszaki fejlődés üteme nem áll arányban lehetősége­inkkel és nem elégíti ki teljes mértékben a társadalom szük­ségleteit. Ezt a követelményt olyan közvetlen szükségletek diktálják, mint amilyen népgaz­daságunk hosszú távú fejlődési tendenciája. A népgazdaság hatékony fejlesztésének bizto­sítására nincs más jelentős erő­forrásunk, csak amit a tudo­mány s a technika, valamint a dolgozók alkotó kezdeményezé­se és a nemzetközi szocialista gazdasági együttműködés nyújt. HATÉKONYSÁG ÉS MINŐSÉG A tudományos-műszaki fej­lesztés révén alapvető fordula­tot kell elérnünk az anyagok és az energetikai források fel- használásában és értékesítésé­ben, mivel ez a hatékonyság, nemkülönben a minőség egyik alapvető kérdése, s ezen túl­menően beszerzésük a jövőben egyre nehezebbé és költsége­sebbé válik. Nem újkeletű do­log, hogy az utóbbi Időben a tőkés gazdasági rendszer válsá­gának láncreakciója, valamint az Imperialista és a fejlődő or­szágok konfliktusainak elmé­lyülése és a monopóliumok spekulációja következtében a nyersanyag és az energia ára jelentősen emelkedett. Megnyugvással könyvelhetjük el, hogy a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival való együttmüködés biztosítja népgazdaságunk hosszú távú stabilitását és fejlődési távla­tát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gondatlanul gazdál­kodhatunk a nyersanyagokkal és az energiával. Ez már csak azért sem lehetséges, mert a szükséglet egy bizonyos részét a tőkés, illetve a fejlődő orszá­gokból behozatal útján kell fe­deznünk. Ennélfogva megérez- zük a nyersanyagok világpiaci ara emelkedésének követkéz ményeit. Ezért napjaink egyik legfon­tosabb követelménye a nyers­anyaggal és az energiával való la ka lék os gazdálkodás. A világ fejlett államaihoz viszonyítva nemcsak a tehozott, hanem sa­ját nyersanyagainkkal, energi­ánkkal sem gazdálkodunk haté­konyan. Az egységnyi termék­re eső fajlagos tüzelőanyag- és energiafelhasználás például a villanyáram termelésénél 20 százalékkal, a nyersvasnál 25 százalékkal, az üvegek olvasz­tásánál pedig 30 százalékkal magasabb, mint Franciaország­ban, az NSZK-ban. vagy a Szov­jetunióban. A kongresszusi irányvonal szellemében a hatodik ötéves tervidőszakban evente 2—2,5 százalékos energiameglakarítást kell elérnünk. Hogy ez nem kis jelentőségű feladat, az alábbi példából könnyen lemérhető: a racionalizációs program szerint a negyedik ötéves tervben 0,5 százalékkal kellett csökkente- nürik az energia felhaszálását, ezzel szemben a jelenlegi terv­időszak ennek a mennyiségnek legalább 4—5-szörösét követeli. TAKARÉKOSSÁG MINDEN MUNKAHELYEN Néhány, az ezen a területen végzett kutatás eredményei sze­rint úgy mutatkozik, hogy a je­lenlegi 90 millió tonna fajla­gos tüzelőanyag-fogyasztással évente 9, sőt 12 millió tonna fűtőanyagot takaríthatunk meg. Hasonló a feladat a gépipar­ban a fémek felhasználásánál. A fejlett tőkésországok színvo­nalához mérve legkevesebb 15 százalékot nálunk is meg lehet takarítani az acél feldolgozása­kor, jóllehet a CSKP XV. kong­resszusának határozatai évente csupán tí—8 százalékos anyag- megtakarítást irányoznak elő. Štrougal elvtárs, kormányel- nokúnk az ostravai dolgozók aktíváján kijelentette: 1 száza­lékos anyagmegtakarítás orszá­gos viszonylatban csaknem 5 milliárd korona értékkel gazda­gítaná népgazdaságunkat. Nem vitás, hogy mindenekelőtt az új termékeknél és a technoló­giáknál lehet Hérni nagyobb mérvű megtakarítást. Ezért az állami racionalizációs program feladatai hovatovább a kutatás­ra, a gépkonstrukcióik fejlesz­tésére és a beruházásokra te­relődnek át. Az energetikai helyzet fe­szültsége új Intézkedéseket kö­vetel az ipar és a lakosság hő­ellátásában, a távközlésben és a híradástechnikában, az ener­gia és a fűtőanyag racionáli­sabb felhasználása terén a#mo- zőgazdaságban. A lakótelepek energiahordozókkal való opti­mális ellátásának és az ellátás jövőbeli biztosításának kérdései csakúgy, mint a takarékos fel- használás problémái ez idő sze­rint tisztázódnak. De a hetedik ötéves tervidőszakra előirány­zott fűtőanyag megtakarításá­ban a lakosságot is érdekeltté kell tenni. Nem utolsósorban fontos, hogy a központi szer­vek, a termelési-gazdasági egy­ségek és az üzemek Is hatéko­nyabban törekedjenek a végter­mékek előállításakor a fűtő­anyag- és az energiafelhaszná­lás csökkentésére. Nem kis feladat megoldása vár reánk a munkaerő társa­dalmilag hatékonyabb kihasz­nálásában. Ezen a területen is nagymértékben kell érvényesí­teni a hatékony műszaki fej­lesztést, az ésszerű munkafo­lyamatokat a termelésben és az Irányításban egvnránt. A fejlő­dés iránya ezen a területen nem a legrózsása-bb, minthogy az utóbbi években növekszik az irányító és az igazgatási appa­rátus dolgozóinak létszáma, ugyanakkor mindinkább keve­sebb munkás dolgozik a terme­lésben. Minden intézkedésünk­nek, melvet a kitűzött cél elé­rése érdekében ezen a terüle­ten meg kell tennünk, a mun­katermelékenység állandó emel­kedését kell szolgálnia. KIHASZNÁLATLAN TARTALÉKOK Nem képezheti vita tárgyát, hogy a munkatermelékenység gyors fokozásának lehetőségei között sok a kihasználatlan tar­talék. De nemcsak a költsége­sebb beruházások, hanem a gyártmányok használati érté­kének állandó emelése, a mun­kaszervezés, a dolgozók szak­mai felkészülése és egyebek jelentik ez irányban a legfőbb mozgósítható tényezőt. Ezek tökéletesebb kihasználásával je­lentős mértékben fokozhatjuk a gazdaságosságot. És éppen az építési beruházá­sok terén vár reánk, illetve jó­részt még előttünk áll egy ne­héz és nagyon bonyolult fela­dat megoldása. A tervidőszak végéig ugyanis 800 milliárd ko­ronát kell beépítenünk a népgaz­daság számos új termelő kapa­citásának üzembe helyezésével. A CSKP KB, valamint az SZLKP KB plenáris üléseinek anyagai­ból azonban tudjuk, hogy az építési beruházások tervét nem teljesítjük olyan mértékben, mint ahogy azt az előirányzatok megkövetelik, ennélfogva a szövetségi kormány jogosan csökkentette évente 5 százalék­kal a megkezdett új beruházá­sok terjedelmét. Ez a döntés a helyesen megválasztott techni­kán és technológián kívül le­hetővé teszi a munka társadal­mi termelékenységének lénye­gesen kisebb beruházási költ­ségekkel való növelését és az eszközök gyors megtérülését. A beruházási folyamatban rendkívüli feladat hárul az építkezések beruházási és terve­zési előkészítésére, ami a tudo­mányos-műszaki haladás ered­ményei érvényesítésének köz­vetlen végrehajtó láncszeme. A tervező szervezetektől az új építkezések tervezési megoldá­sának olyan színvonalat kell megkövetelniük, hogy azok az (ízembe helyezéskor megfelel­jenek a magas lokú köpetel- ményeknek. A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE Sokat beszélünk arról, hogy a tudományos-műszaki haladás gyorsabb érvényesítése a gya­korlatban új minőségi kapcso­latokat igényel a hosszú távú és a rövid tartalmú célfelada­tok között. Ezzel kapcsolatban azonban nagyobb követelmé­nyek hárulnak valamennyi tu­dományágra és a gyakorlatra is. A feladatok egysége megkö­veteli, hogy a tudomány—tech­nika—termelés—használat cik­lusban részt vevő valamennyi alkotórész egységesen viszo­nyuljon hozzájuk. Az elmúlt több mint három évtized alatt a CSKP céltudatos politikájának megvalósításával széles körű kutatási-fejlesztési alapot építettünk ki. Bátran Idesorolhatjuk a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társasá­got is, amelynek Szlovákiában több mint 1500 szervezete mű­ködik, tagjainak száma meg­haladta a százezret is. 1972-től a társaság tudományos dol­gozói és szakemberei száz­ezernél is több újítási javasla­tot terjesztettek be az üzemek, vállalatok gazdasági problémái­nak megoldására. Nem kétsé­ges, hogy ez a nagy erőt kép­viselő gárda, a munkásokkal karöltve, ezután is méltókép­pen bizonyítani fogja képessé­geit. RUDOLF NETlK, oz SZLKP KB osztályvezetője BIZALMAT ÉLVEZ PÉLDÁS FIATAL Komáromban (Komárno) a járási pártkonferencián a létszámuknak megfelelő arányban vettek részt a já­rás mezőgazdasági dolgozói­nak kommunista küldöttei. A szilasi (Brestovec) Rákócza Ferenc a lakszakállasi (Sok kolcej Csehszlovák—Magyar Barátság egyesült földműves­szövetkezet kommunistáinak képviseletében vett részt a járás kommunistáinak ta­nácskozásán. Nagy megtisz­teltetést jelenteit számára, hogy a járási pártke..feren- cia megválasztotta Őt az SZLKP JB plénumának pót­tagjává. Aki ilyen fiatalon, 30 éve­sen, ilyen nagy bizalmat kap, annak bizonyára ki is kellett ezt érdemelnie, hi­szen a komáromi járás egyik legjobb szövetkezetének dol­gozóit, kommunistáit képvi­seli. Nemrégen a pártépítés el­méletéből és gyakorlatából vizsgázott a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetemén mint harmadéves hallgató. A vizsgán magas fokú tájéko­zottságáról, logikus gondol kodásról és öntudatosságról tett tanúbizonyságot. Már pionír és SZISZ-tag korában is a legtevékenyeb­bek közé tartozott. Alig vár­ta 18. életévének betöltését, hogy végre ő is tagja lehes­sen annak a pártnak, amely oly kemény és hosszú har­cok után véglegesen győze­lemre vezette hazánk dolgo­zóit. Mint gépjavító is min­Rákücza Ferenc den erejével, tudásával arra törekedett, hogy érdemessé váljék párttagjelöltnek. Nem okozott csalódást: a legaktívabb párttagok egyike az egész egyesült szövetke­zetben. Kerek hét esztendeje tagja a pártszervezet vezető­ségének, amelyben a pénz­tárosi tisztséget tölti be köz- megelégedésre. Pártszervezetében csak­nem valamennyi taggyűlé­sen bekapcsolódik a vitába. Amint tagtársai elmondották, nem riad vissza a bírálattól sem. A helyi nemzeti bizott­ságban képviselőként tevé­kenykedik. Ezenkívül képvi­seli szövetkezetét a Szövet­kezeti Földművesek Szövet­sége járási bizottságának plénumában is. KOLOZSI ERN0 Öt ifjúsági klubban Egy tanulmányi kirándulás tapasztalatairól Érdekes akciót szervezett Zvo- lenban a Járási Népművelési Központ és a SZISZ járási bi­zottsága titkársága: egy tanul­mányi kirándulást. Anna Puškú- rová, a SZISZ járási bizottsága titkárságának dolgozója is részt vett ezen a kiránduláson, s mi­vel a szerzett tapasztalatokat azóta már összegezték, értékel­ték, így tájékoztatott: — Mi volt a tanulmányi ki­rándulás célja? öt ifjúsági klub meglátogatása, tapasztalatok gyűjtése, hogy később, főleg az őszi és téli idényben sikerrel gyümölcsöztethessék a szerzett jó tapasztalatokat a tanulmányi kirándulás résztvevői. Elmondta, hogy 47 résztvevő­je volt ennek a tanulmányi ki­rándulásnak. Mindegyik klubve­zető vagy valamelyik ifjúsági klub tanácsának tagja. Ilyen módon 23 ifjúsági klub képvi­seltette magát. Síelnie községben az ifjúsági klub tagjai Irodalmi összeállí­tást mutattak be, válogatást hazánk és a szocialista orszá­gok irodalmának legszebb sze­relmes verseiből. Az összeállí­tás külön értéke, hogy nem ön­célú szórakoztatást szolgál, ha­nem olyan műsor, melyet ki- sebb-nagyobb módosításokkal az ezüstlakodalmak alkalmával szoktak előadni a fiatalok. Túróvá községben két vetél­kedőn vettek részt. Az egyik té­mája: a SZISZ a mi szerveze­tünk. A másiké: Mit tudsz a Szlovák Nemzeti Felkelésről? Mindkét vetélkedő érdekes, ugyanakkor szórakoztat Is. Az énekkar fellépése és a közös éneklés pedig mindkét vetélke dőt hangulatossá tette. Dobrá Niva községben az if­júsági klub tagjai az idén há­rom kört szerveztek. Az egyik a műkedvelő színjátszóké, a má­sik a szaválóké, a harmadik pe­dig a rádióskor, mely a helyi hangosanbeszélő számára készít műsorokat. A műkedvelő szín­játszók egy jelenetet mutattak be, a szavalok pedig a szavaló­kórus legsikeresebb műsorszá- mát adták elő. Magnóról meg­hallgatták a rádióskör aratási híradóját. Ahhoz viszonyítva, hogy az ifjúsági klub csak egyetlen helyiséggel rendelke­zik, melynek állapota elég rossz, felszerelése hiányos, a tagok tevékenysége dicséretre méltó. Egyébként építik már az új, az önálló ifjúsági klubot, és derekasan kiveszik részüket a munkából a fiatalok. Terény (TeranyJ községben nincs is saját helyisége az if­júsági klubnak. A fiatalok cs;:k bizonyos napokon használhat­ják azt a nagyobb méretű szo­bát, mely időnként átmeneti otthont ad rajtuk kívül a nyug­díjasoknak, a tűzoltóknak, a Nő­szövetség tagjainak. Ennek elle­nére zenekart szerveztek, és a műkedvelő színjátszók is tevé­kenyek. A tanulmányi kirándu­lás résztvevőit zeneszóval és egy jelenet bemutatásával kö­szöntötték. Elmondták, hogy már építik ők Is az önálló if­júsági klubot, mennyit dolgoz­nak, megmutatták az építkezést, lelkesen beszéltek terveikről, megvalósítandó elképzeléseik­ről. Gyűgyön (Dudince) nagysze­rű fogadtatásban volt részük a klubvezetőknek, mert éppen fő­próbára érkeztek. Egy dalosve­télkedő főpróbájára. Alig két hete, hogy az ifjúsági klub ve­zetősége elhatározta: vetélkedőt rendez a vakációzó pionírok számára. Tudják ugyanis, hogy a pionírnyár legveszedelmesebb ellensége az unalom. Nos, hogy véletlenül se unatkozzanak a vakációzó pionírok, „Táncolj, táncolj..címmel népdalve­télkedőt hirdettek számukra. Hatvannyolcan jelentkeztek. Ennyien persze nem léphetnek fel a nyilvános vetélkedőn, te­hát főpróbát rendeztek, bíráló bizottságot szerveztek, mely ki választotta a szereplőket. Érde­kes volt megfigyelni, végignézni ezt a munkát. A tanulmányi kirándulás résztvevői öt ifjúsági klubba lá­togattak. Jellegénél fogva, az adott körülmények miatt mind­egyik sajátos. így tehát módjuk volt: az összehasonlításra is. Ugyanakkor rengeteg tapaszta­latot szereztek. Ny i lvánvaló: hasznosítani fogják. HAJEiC awdrAs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents