Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-23 / 232. szám, szerda
Dús kalászokból fonták az aratókoszorút Á készülődés laza hatja ál a nádszegi (Trsticel efsz tagsá gát, készülnek a megérdemelt ara tóünnepély te. Az emberek a helyi futballpályára igyekeznek, mert a magyarországi tahitőtfa- lusi vendégcsapat és a helyi sportegyesület fut ballcsapat a baráti mérkőzésen merte össze erejét, s itt került sor az ünnepi gyűlésre is. A „rangadó" mérkőzés után a szövetkezet vezetősége beszámolt az idei ara tás menetéről, arról, hogy az egyes dűlőkön milyen hektárhozamot adott a búza és az árpa. Egymás után hangzanak el az ünnepi beszédek, amelyek rámutatnak a l.igság rendkívüli igyekezetére és a nem mindennapi eredményekre. Gáspár Béla, a helyi nemzeti bizottság elnjike néhány keresetlen szóval köszöni meg a tagság figyelmét ős megállapítja, hogy a gabonatermesztők és a termést betakarítok minden lehetőséget kihasználva sikeresen dolgoztak Az aratás kezdetén nem is gondoltak arra, hogy a szövetkezet növénytermesztői a galántai járásban a gabonából a második legjobb hektárhozamokat érjék el. Nugy Ödön, az efsz üzemgazdásza gondosan előkészített beszámolójában értékelte a nyári munkákat. Hangsúlyozta, hogy dús kalászokból készült arató- koszorúba kötötték a lányok és a fiatalasszonyok a tagság megelégedését, örömét, mert a jö búzafajták gazdag termést adtak. A koszorú a megelégedés, a biztonság szimbólum;!. Meg teltek a raktárak gabonával és a nagy család az államnak sem maradt adósa. Árpából többet adtak el a tervezettnél, és a vetőmageladási tervet is túlteljesítették. A lemenő nap fényei rávetődnek az aratókoszorúra, amikor Juhos Dezső, a szövetkezet fő- agronómusa Juhos Árpádna/c, a szövetkezet alelnökének ünnepélyes keretek között átadja. A résztvevők örömmel tudatosítják, hogy jó helyen van már az új kenyérnekvaló. Nem volt könnyű a betakarítók munkája, ennek ellenére alig 10 nap alatt végeztek az aratással. A termés többször ki volt téve az időjárás viszontagságainak. Ezt a legjobban a főagronómus tudja, akinek jó néhányszor gondterhelt volt az arca. Száz hektáron jelentős kárt okozott a jégeső a gabonában. Az agronómus akkoriban úgy vélte, hogy túl nagy lesz a kár. Később a szárazság miatt sínylődtek a növények. Szívesen gondolt vissza az elmúlt évre, amikor kedvező volt az időjárás és gabonából hatvanöt mázsás hektárhozamot értek el. Csak akkor nyugodott meg, amikor a kombájnok megkezdték a munkát az első táblákon, és a búza hektárhozama átlagosan több mint hatvan mázsa volt. Amikor pedig az eredmények összesítése után beírhat ta jegyzetfüzetébe, hogy a búza átlagos hektárhozama 62,10, az árpáé pedig 56,10 mázsa, megkönnyebbült, mert járási méretben is megállták a helyüket a gabonatermesztési versenyben. A galántai járásban „nehéz mezőnyben“ az értékes második helyezést érték el. A „hatvanasok“ mozgalmában az élvonalba kerültek. Egyes parcellákon csúcshozamok is születtek. A Száva búzafajta 35 hektáros teTudjuk, mi a feladatunk Félévi mérleg o Kelet-szlovákiai Vasműben Hazánk legkeletibb országrészének gazdaságfejlesztésére — népgazdasági szempontból is —, érzékenyen hatnak a kerület legjelentősebb ipari üzemének, a közel huszonháromezer embert foglalkoztató Kelet-szlovákiai Vasműnek termelési és gazdasági eredményei. A csehszlovák kohászatban és az egész népgazdaságban kulcs- fontosságú szerepe van a vasműnek. Ez a vállalat adja az ország vasgyártásának 31, acélgyártásának 27, koksztermelésének 23 százalékát és a hengerelt anyagok gyártásában 27, az acélcsövek gyártásában 8 százalékos arányban részesedik. A 6. ötéves tervidőszakban a vasmű árutermelését 25 százalékkal kell növelni. Érthető, hogy társadalmunk nagy érdeklődéssel figyeli, milyen eredménnyel sikerül teljesíteni ezeket az igényes, jelentős felada- tokat. Már korábban beszámoltunk arról, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű a 6. ötéves tervidőszak első két évében sikeresen teljesítette feladatait. Az idén, az első hat hónapban a vasmű az árutermelés tervezett feladatait — 23 millió 387 ezer korona értékben — nem teljesítette. A vasmű vezetőségének magyarázatát Jozef Leščišin, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese tolmácsolta. — A termelési feladatokat az első félév időszakában aránylag eredményesen teljesítettük, sőt kokszból 2526 tonnával, nyersvasból 6079 tonnával, acélból 1761 tonnával, acélcsövekből 441 tonnával gyártottunk többet a tervezettnél. Júniusban az árutermelési tervet 540 ezer koronával túlteljesítettük. Ennek ellenére féléves viszonylatban valóban fennáll o 23 millió korona értéket meghaladó hiány az árutermelésben. A helyzet oka az, hogy a termelési folyamatban nem sikerült szert tennünk további anyagi forrásokra ott, ahol ezeket az anyagtermelési terv nem fedezte. Kedvezőtlenül befolyásolta munkánkat a termelés több megváltoztatott anyagi- műszaki feltétele, valamint az első negyedév folyamán jelentkező mangán-vasérchiány. A nehézségek közepette a nagyon igényes exporttervet, a termelés gazdaságosságának tervezett mutatóit teljesítettük. — Milyen intézkedéseket tettek a felmerült problémák rendezésére? — Az év második félévére előirányzott terv teljesítésének, az első félévben mutatkozó lemaradás behozásának lehetőségeit alapos elemzés alá vettük. Tudjuk, mit kell tennünk. Vállalatunk politikai és gazdasági vezetőségének, a párt, és társadalmi szerveknek, minden dolgozónak igyekezete elsősorban odairányul, hogy termékeink minőségének javítása, a nagyarányú anyagmegtakarítás, az árutermelés fajták szerinti helyes megválasztása, a termelési kapacitás optimális kihasználása és egyéb intézkedések segítségével kedvező fordulatot teremtsünk árutermelésünkben. Jozef Leščišin igazgatóhelyettes végezetül tolmácsolta a vasmű vezetőségének szilárd meggyőződését, hogy pótolják a lemaradást és az egész munkaközösség sgeítségével megvalósítják az erre irányuló politikaiszervezési intézkedéseket, s a korábbi évekhez hasonlóan teljesítik az 1978-as év feladatait 18. fc—ik— rületen 74 mázsás, a Drina ötven hektáros területen nyolcvanhárom mázsás, a Solaris búzafajta pedig hetven mázsás hektárhozamot adott. A Jubilejná ja szovjet búzafajta hektárhozama hatvannyolc mázsa volt. Ezeket a nagy termőképességű búzafajtákat vetik majd a jövőben a falu határaiban. Emellett újabb búzafajták termesztésével is kísérleteznek. A színpompás aratóünnepélyen további üdvözlő beszédek, köszöntők, hangzanak el. A vendégek között ülnek a Horné Mošienice-i Efsz küldöttei is, akik öt kombájnnal és más betakarítógépekkel segítettek az aratásban. Vladimír Dohnál, a szövetkezet gépesítője szívesen jött ide, mert minden alkalommal jól érzi magát ebben a má- tyusföldi faluban. — Már tíz éve segítjük egymást jó tanáccsal, gépekkel — mondja — barátságunk mind jobban elmélyül. A prerovi járás jó néhány kilométerre van innen, de a távolság nem jelent akadályokat a barátok között. Jönnek, amikor hívják őket, és ők is segítenek, amikor szükség van rájuk. Megkapóak Losonczi Benőnek, a Tahitótfalusi Termelő- szövetkezet elnökének szavai is. — Azért jöttünk ide, hogy az új kenyér ünnepén szimbolikusan is érzékeltessük^ az együ- vétartozást, a barátságot. A mezőgazdasági dolgozók számára ez a legszebb ünnep. A gyűlés vége felé ünnepélyes eredményhirdetésre készülődnek. A bizottság már értékelté az aratók, elsősorban a kombájnosok versenyét. Nehéz volt meghatározni a helyezéseket, mert mindenki ereje és tudása szerint igyekezett, hogy a gabona minél rövidebb idő alatt a raktárakba kerüljön. A szovjet Kolosz kombájnokkal dolgozók közül Faragó István és Nagy Gábor került az első helyre, a másodikra pedig Boros Ferenc és Erdélyi Sándor. De szorosan mögöttük halad Kálozi Arpád és ifjabb Nagy Istimn. Az SZK-4-es kombájnokon dolgozók között már nem volt Ilyen szoros a „mezőny“. Az első helyet Lukács Imre és Gáspár Ernő szerezte meg. Egymás után hangzanak el azoknak a nevei, akiket a szövetkezet vezetősége és a versenybizottság tárgyi jutalomban részesít. Többnek a hozzátartozója veszi át a díjat, mert a kombájnosok közül sokan már a pferovi járásban dolgoznak, hogy segítsenek a Horné Mošte- nice-i szövetkezetnek a gabona betakarításában. Visszaadják a korábbi baráti segítséget. Juhos Dezső főagronómus elégedetten tekint végig a jókedvű embereken, akik még néhány napja szorgosan aratták a búzát. Nekik köszönhető, hogy kevés veszteséggel sikerült betakarítani a termést. Később elmondja, hogy aggódik, mert hetek óta nem esik az eső és már a levegő páratartalma is kevés. Szerencséjükre 500 hektáros területet öntözhetnek, s ezeken a parcellákon jól fejlődnek a növények. Többre Is kellene vizet juttatni, hogy a kukorica és a cukorrépa is nagy hozamot adjon... BALLA [ÖZSEF ÉLJÜNK A LEHETŐSÉGEKKEL Hazánk a világ fejlett ipari országai ki; -é tartozik. Ezért nem mindegy, hogy a legfontosabb népgazdasági ágazatának fejlődése milyen ütemű, lépést tudunk-e tartani az egyre növekvő követelményekkel. Nem lehet közömbös számunkra, milyen figyelmet szentelünk az ipari ágazatok fej lődésének, s az egyes ágazatok keretén belül miként hasznosítjuk a tehetőségeket és mit teszünk a termelés haté konyságának növelése érdekében. Népgazdaságunk 1969 áprilisa utáni dinamikus fejlődésében az iparnak döntő sz»repe volt. E fontos ágazat termelési volumene az 1989—1977-es években 76,4 százalékkal növekedett, s 1977-ben termelésének értéke több mint 270 milliárd koronával meghaladta az 1960-ban elért szintet. Az ágazat ilyen nagyarányú fejlesztését elsősorban a termelési szerkezet szükséges változtatásával, a termelési alap műszaki színvonalának emelésével, s a munkatermelékenység növelésével érték el. Az ipari termelés munkatermelékenysége ugyanis az 1968—1977-es időszakban 64,8 százalékkal növekedett. Sami ugyancsak nagyon fontos tényező, az ipari termelés növeke dését 911 százaléknyi arányban a munkatermelékenység növekedésének köszönhetjük. A szükséges és haladó szerkezeti változtatásokon kívül a munkatermelékenység növekedése annak köszönhető, hugy az említett időszakban lényegesen növekedett az egy dolgozóra jutó állóeszközök értéke. Míg 1968-ban egy dolgozóra 71 ezer korona értékű gép és berendezés jutott, 1977-ben már 125 ezer koronára növekedett az egy dolgozóra jutó gépek és berendezések értéke. E számok azt jelentik, hogy rohamosan növekedett az új ipari kapacitások létesítése és üzembe helyezése, illetve a meglevők felújítása. Ezek pedig olyan beruházások, melyeknek költségei rövid időn belül megtérülnek népgazdaságunk számára. Az új, nagyobb teljesítményű gépeken lényegesen több és jobb minőségű termékeket tudunk előállítani. A termelésből kiöregedett gépek és berendezések helyébe átlagosan háromszor nagyobb munkatermelékenysé get nyújtó gépek és berendezések lépnek, s ezek segítségével a hazai és a külföldi vásárlók igényeinek megfelelőbb termékeket tudunk gyártani. Az ipari termelési alap korszerűsítése olyan követelmény hazánk számára, amelynek kielégítése az egész népgazdaság szilárdítását, s végső soron a lakosság életszínvonalának emelését szolgálja. A korszerűsítésre azért is nagy szükség van, mert ez a népgazdasági ágazat adja hazánk exportjának 85 százalékát, s ez az ágazat hozza létre nemzeti jövedelmünk több mint 8(1 százalékát. Sorolhatnánk tovább azokat az adatokat és tényeket, amelyek bizonyítják: iparunk szükséges fejlesztése jó irányban halad és eredményes. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen a téren nincsenek tartalékaink. Vannak kihasználatlan lehetőségek, mégpedig az ipari termelés hatékonysága, a gazdaságosabb anyagfelhasználás, az energiatakarékoskodás és tüzelőanyag-felhasználás terén. Ezek pedig olyan tényezők, melyeknek hatékonyabb kiaknázása érdekében minden egyes munkahelyen van tennivaló. Az újító és ésszerűsítő mozgalomba bekapcsolódóknak ugyanúgy erre a területre kell irányítaniuk a figyelmet, mint a szocialista munkabrigádmozgalom résztvevői nek, akik mindenekelőtt a jobb minőségű termékek előállítására és a hatékonyabb munkára törekednek. Iparunk műszaki színvonala magas, 6 termelésben és az irányítás különböző szintjein dolgozókon múlik, hogyan élünk az adott lehetőségekkel. PÄKOZDI GERTRÜD Jól dolgoznak A galántai járás első lucernaszárítója 1964-en az Orföldi {Slovenské Pole) Állami Gazdaság királyrévi (Kráfov Brod) részlegén kezdte meg működését. Nagy jelentősége volt az új üzemnek. A környék mező- gazdasági üzemeiből is ide hordták a lucernát, sorban álltak a megrakott kocsikkal. A gyár kéménye szüntelenül ontotta a füstöt és néha még 10—15 km-re is elvitte a szellő a megpörkölt lucerna illatát. Jelenleg már a járás csaknem minden nagyobb mezőgazdasági üzemében van lucernaszárító, mivel mindenütt rájöttek arra, hogy a zöldtakarmányból nyert liszt kiváló tápszer az állatoknak, raktározható, sokáig eláll, s így főleg téli időszakban biztosítja a tehénállomány jó ellátását. Ázsóth Lászlótól, a szárító vezetőjétől kapott tájékoztató alapján az idén Királyréven mintegy háromszáz vagon zöld- lisztet készítenek az üszők és a borjúk számára. A csapadékban gazdag hónapok alatt jelentősen megnövekedett a termelés. A szárító optimális teljesítménye 12 mázsa liszt óránként. A három műszakban dolgozó 21 alkalmazottnak tehát valóban van mit tennie a munkaidő minden órájában. A szállítószalag szüntelenül viszi a henger alakú szárítórészbe a zöldszecskát, amit a kemence lángja pillanatok alatt megszárít. A száraz anyagot darálók őrlik lisztté, ez utóbbit pedig szorgos fiatalasz- szonyok töltik zsákokba. A csarnokban meglehetősen nagy a zaj, mondják, hogy ők már ezt megszokták, de megjegyzik, bizony a műszak végére megfájdul a fejük. Pedig a zajt „kizárhatnák4* egy válaszfallal..! Igaz, 80 fillért kapnak a zajra óránként, de többet jelentene nekik a csöndesebb környezet, az egészség. Az üzem vezetője — miközben megtekintjük a raktárakban példásan elhelyezett óriási mennyiségű lisztkészletet — meglégedéssel szól a munkásokról, akik odaadóan végzik feladatukat, s igyekeznek a tervet túlteljesíteni. A teljesítmény persze nemcsak rajtunk múlik — mondja Ázsóth László — az is fontos, hogy olyan legyen az időjárás, hogy évente legalább négyszer lehessen kaszálni a lucernát. FODOR RUDOLF Hasznos munkát végez A Gyümölcstermesztők és Kis- kertészek Szövetségének perbetei (Príbeta) szervezete jó és hasznos munkát végez. Kitűnő termékeiket Prágába, Olomouc- ba, Rimaszombatba (Rimavská Sobota) és Dolný Kubín-ba szállítják. Sok jó minőségű áru kerül tőlük az üzletekbe és a konzervgyárakba. Szorosan együttműködnek a felvásárlókkal. Zöldpaprikából már teljesítették a felvásárlási tervüket. A társadalmi munkában is részt vesznek. Tevékenyen bekapcsolódnak a falufejlesztési és szé- pítésl akciókba. MISÁK RUDOLF 1978. VIII. 23. üT a; *3 IO > e <j3 S “', a <o N 8 8 qj w s ■O N <0 <3 <5 O t. W ŕ .v s "ö a rl e kÍc 1 a .§ | ►—. £> Kommentáljuk 10 nappal határidő előtt A Szlovák Magnezitművek jolsvai (Jelšava) részlegén, a Mikova Bányában a Ján Kret vezette munkabrigád határidő előtt 10 nappal teljesítette szocialista kötelezettségvállalását. A tervezettnél 2000 tonnával többet termeltek és 3749 kilő robbanóanyagot takarította k meg. GÁL EDIT
