Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-19 / 228. szám, szombat

HÉTVÉGI ÜGYELET A zvoleni Agrotechnika uem xeti vállalat diszpécserszobájá­ban az aratás első napjától Kezdve szombat-vasárnaponként is gyakran csörög s telefon, vagy zakatol a távírógép. A kö zép'Szlováklai egységes földmü- veászövetkezetek és állami gaz­daságok gépesítő szakemberei már jól emlékezetükbe vésték mindkét készülék hívószámát Hiszen amint olyan törött, sza kadt alkatreszt kell cserélni a kombájnokon, amiből már elfo­gyott az otthoni készlet, első­sorban az Agrotechnika raktará l)ól szegezhetik be az új dara bot. — Mindenekelőtt » kombájn nők és a nálunk vásárolt egyéb mezőgazdasági gépek szavatos­sági javításait végezzük — ma gyarázta szombaton délután Vladimír Kotry, a szervízszolgá lat vezetője. — A (izénkét hó­napos szavatossági idő alatt minden javítás, alkatrészcsere a mi feladatunk. — Sok a munkájukí' — A nyári hetekben, » gabo­nabetakarítás idején különösen sok helyre hívnak. Most napon­ta atlagosan 270—300 kilomé­tert futunk le egy-egy szerviz­kocsival. Ugyanis sok alkatré­szért Rimaszombatba [Rimavská Sobota), Žiar nad Hronomba, vagy egyenesen a bratislavai fő­raktárba kell utazni. — Most délután két óra van. Hol, merre jártak reggel óta? — Két helyen, a Hontianske Nemce-i Május 1. Efsz-ben és Sebechlebyben dolgoztunk egy egy kombájn javításán. Az utób­bi szövetkezetben még nem fe­jeztük bé a munkát, mért visz- sza kellett jönni egy dobtenge- lyért. Eredetileg nem jelentet­ték, hogy azt is ki kell cserél­ni. Egy vadonatúj Kolosz kom­bájnról van szó, amellyel csak néhány órát dolgoztak. Mivel az a kombájn a szövetkezet első ilyen típusú gépe, nem volt be­tanított dolgozójuk a Kolosz ke­zelésére. A fiatal kombájnos pedig túl feszesre húzta az, ék szíjakat, ez okozta mindkét ten­gely elgörbülését. — Most mit lehet tenni an­nak érdekében, hogy ne vesz­tegeljen túl sokáig kihaszná­latlanul az új kombájn? — Dobtengely sajnos nincs nálunk raktáron. Viszont táv­írón azonnal felhívtuk a rima- szombati raktár ügyeletét, ahon­nan minden percben várjuk a választ. — Egyébként mi a helyzet a pótolkatrészek mennyiségét il letően? — Szerintünk nem mondható ex, hogy kevés az alkatrész. Másutt van a hiba. A mezőgaz­dasági üzemekben — néhány ki­vételtől eltekintve — nem tart­ják érdemesnek a meghibáso­dott géprészek felújítását. In­kább újat kérnek. Tudomásom szerint egyetlen szocialista or szagban sem fogy el annyi pót­alkatrész, mint nálunk. Sőt ta­tán még Csehországban is' jóval kedvezőbb a helyzet, mint Szlo­vákiában. Nagyon sok esetben kell azt látnunk, hogy kis ráfor­dítással felújítható alkatrészek kerülnek az ócskavasba . . . Bent a diszpécserszobában Pavel Zachar a szombati ügye tetess. Éppen a telefonhívásokat jegyzi be a nyilvántartó füzeibe, amikor megzavarom.- Milyen alkatrészeket kér­nek a legtöbben? Hamarjában nem is tudok sorrendet mondani. Az ékszíjak tói, hajtólőncoktól kezdve szin te minden fontosabb darabot. Ma jiéldául a Kálosai Efsz-ből egy eltörött kasza miatt hívtak. Már el is intéztük a kérést. Több mezőgazdasági üzemből lelentettek ékszíjszakadást, de indítómotort, hidraulikus része­ket, tengelyeket is kértek. Min­den hívást pontosan nyilvántar­tunk, a kéréseket a beérkezések sorrendjében teljesítjük, ameny- nyiben a kért alkatrészt az it­teni raktárból el tudjuk kül­deni, — Mennyit áll egy-egy kom bájn, amíg megkapják a kért al­katrészt? — Többnyire csak néhány órát, esetleg egy napot vesz igénye a szükséges alkatrész beszerzése, eljuttatása. A Se­bechleby Egységes Földműves- szövetkezetben viszont már ne­gyedik napja nem dolgozhat az űj Kolosz kombájn. A Dolný Ba- uín-i Efsz-ből kora reggel te­lefonáltak üj ékszíjak miatt. Nálunk már egyetlen darab sem volt. Azóta viszont Žiar nad Hrononi-ból sikerült besze­rezni néhányat. Már itt vannak az udvaron egy dobozban. Mikor kapja meg az ékszí­jakat a szövetkezet? Sajnos, csak hétfőn. Ugyanis szombaton és vasárnap, amikor reggel héttől délután ötig tartunk ügyeletet, csak egy bedolgozó nyugdíjas van a rak­tárban. A máshonnan hozott al­katrészek átvétele a főraktá­ros feladata. Amíg ő át nem vesz minden darabot, ki sem le­het adni. Ilyen a rendelet. Logikusnak tartja ezt? Hi­szen, ha csak naponta öl hektá ros területet arat le egy-egy kombájn, a Dolny Badín-i Efsz- ben a három nap alatt tizenöt hektárral maradnak le ezért. — Semmiképpen sem tartom logikusnak, de a szabály az sza­bály. Kötelesek vagyunk betar­tani ... Közben már kattog a távíró- gép. Az Agrotechnika rimaszom­bati raktárából hívják a 072282-es számot. A kért dobten­gely raktáron van náluk, azon­nal mehetnek érte — olvassuk a papírtekercsről. Vladimír Kot­ry szervízvezetó elteszi a má­solatot, aztán Pavel Jankovský gépjavítóval azonnal gépkocsi­ba ülnek. Oda-vissza több mint 180 kilométeres út áll előttük. Amikor kihajtanak a kapun, ép­pen délutáni hármat mutat az óra. LALI) KAROLY Augusztus 26-án nyitják mag az Éltető föld eínití mezőgazdasági kiállítást, amelyen az idén csaknem 140 kiállító mutatja be tér* imékeit 300 000 négyzetméter területen. Csaknem egy hektár te­rületen mintaíöldet létesítettek. A képen Jaroslava Matonšková m. üvegházas gyümölcs- és zöldségtermesztést bemutató helyet hozza rendbe. (Felvétel: Z. Rúbeš — ČTK) Rendőrségi heti krónika ■ j 179 baleset a hétvégén Ismét eltelt egy hét, újból beletekinthetünk a iközbiztonsá- gi szerveik jelentéseibe, melyeik új esetekről, új tragédiákról szólnak. Még tart a Szlovák Szocialis­ta Köztársaságban a fokozott közlekedésbiztonsági negyedév. Krónikánkat ezért az elmúlt hétvégi közlekedési szerencsét­lenségekkel kezdjük. Pénteken, szombaton és vasárnap a szlo­vákiai utakon százhetvenkilenc baleset történt. Ezek következ­tében nyolc ember életét vesz­tette, harmincnégy pedig meg­sebesült. Az anyagi kár mintegy másfél millió korona. A sze­rencsétlenségek fő okai a fi­gyelmetlenség, a túlzott önbiza­lom és szeszes- ital fogyasztás. Mások felelőtlensége, a közle­kedést rendszabályok durva megsértése ismét ártatlan em­berek életét is követelte. Erősen ittas állapotban ült motorkerékpárjára Martin S. belyi (Žiar nad Hronom-i járás) lakos. Nem sokkal éjfél után a zvoleni járásban, Kráfovce és Krnišov között egy kanyarban átsodródott az úttest másik ol­dalára és összeütközött a vele szemben szabályosan közleke­dő Jaroslav H. 19 éves motor- kerékpárossal. A szerencsétlen fiatalember a helyszínen meg­halt, a balesetet okozó Martin S. három héten túl gyógyuló sé­rülést szenvedett. Tragikusan végződött Pavel Š. 28 éves poprádi lakos autó­zása is. Szeszes ital fogyasztá­sa után Olt a gépkocsi kor-; mányikerekéhez. Starý Smoko vecről Poprád felé menet egy kanyarban a járművel lefu­tott az útról és felborult. A baleset következtében a gép­kocsi utasa, Teodor S. súlyosan megsebesült és kórházba szál­lítás közben meghalt. A másik utas, Milan B. könnyebben sé­rült mag. Az autóban mintegy 15 000 korona kár keletkezett. Vigyázzunk a gyerekekre A nyári szünet lassan a vé­géhez közeledik, a gyerekek hazatérnek a pionírtáborokból vagy a nagyszülőktől, legtöb­ben már odahaza töltik a szün­idő utolsó napjait. A gyerekek természetes tulajdonsága a já­tékosság. A labda után futnak szinte minden szabad térségen. Vigyázzunk rájuk, nehogy a gépkocsi kerekei alá kerülje­nek. Tűzveszély Az aratás idején minden év­ben felhívjuk a figyelmet a tűzveszélyre, melyet a száraz fű vagy a szalma felégetése okozhat. Ennek ellenére ismét új tragikus esetek kerültek a rendőrségi jelentésekbe. Andrej P. 77 éves Bánovce nad Onda- vou-i lakos a földjén nieggyúj- totta a szalmát. A lángnyelvek azonban nem tettek különbsé­get az egyéni gazdaság és a közös gazdaság földje között, a tűz átterjedt az egységes földművesszövetkezet területére is. Az idős férfi megpróbálta eloltani a tüzet, eközben meg­gyulladt a ruhája, és mivel se­gítség nem volt a közelben a szerencsétlen ember megégett. Enyveskezüek Enyveskezüeknek nevezhet­nénk három jóbarátot — Mi­chal B. 38 éves és Pavel I. 33 éves tallósi (Tomásiikovo) la­kosokat, valamint František K. 30. éves vágsellyei (Šaľa) la­kost. A galántai (Galanta) já­rásban 1975-től 1978 májusáig tizennégy betörést követtek el a szocialista szektor kárára. Nem voltak válogatósak, min­dent magukkal vittek, ami a kezük ügyébe került — pénzt és különféle árucikket. Bünte- vékenységük során, a galántai közbiztonsági szervek eddigi megállapítása szerint, mintegy százezer korona kért okoztak. Bűntetteikért a közeljövőben vonje őket felelősségre a galán­tai járásbíróság. Michal B. ezenkívül illegális fegyvertartá­sért is felel a bíróság előtt. Jogtalanul vett fel pénzt Nem mindennapi esetre derí­tettek fényt a közbiztonsági szervek rimaszombati (Rimavs­ká Sobota) járási dolgozói. 1971-ben az akkor 24 éves He­lena P.-nek meghalt a férje. Mint özvegynek joga volt az öz­vegyi járadékra. A postás ezt minden hónapban ki is kézbe­sítette Helena P.-nek tornaijai (Šafárikovo) lakására. Az öz­vegy azonban még férje halá­lának évében férjhez ment. Ezt a változást nem jelentette az illetékes helyen, s az özvegyi járadékot minden hónapban át­vette. A most 31 éves asszony törheti a fejét, hogyan fizes­se vissza a jogtalanul felvett 40 G54 koronát. —emeS— T/TO Klb __ NY ELVŐR Amikor a szavak tréfát űznek velünk Akadnak olyan szavaink, amelyeknek az idők folyaman két egymásnak bizony alaposan ellentmondó jelentésük alakult ki. Az újabb jelentés kia okulása után a régebbi rendszerint elvész, illetve esetleg csak egy-egy nyelvjárás- területen marad meg, ahol viszont nem vagy kevésbé hódít tért az újabb jelentés. Ezek a szavak kellemetlenül meg­tréfálhatnak bennünket, mint a következőkben látni fogjuk. A közelmúltban egyik neves írónk cikkét olvasva fel­szisszentem: így említi ugyanis egyik tehetséges, sajnos már elhunyt műfordítónkat: az idejekorán meghalt — és itt következik a név. Felszísszentem, mert az idejekorán szónak csak ezt a jelentését ismertem: idejében, a kellő időben. A szövegből ellenben nyilvánvaló volt, hogy az író nem ebben a jelen tésben használja az idejekorán-t, hanem ilyen értelemben, hamar, idejéhez képest korán, idő előtt. Kíváncsi voltam arra, mi volt az oka ennek az esetnek: maga az író nincs-e tisztában a szónak a jelentésével, vagy pedig falujában, illetve nyelvjárásában él-e a szó ebben a jelentésben. Nem tudta hirtelen megmondani, otthonról hozta-e magával a szónak ezt a jelentését, vagy pedig már magával a szóval is csak később, falujából való elkerülése után találkozott, s ő tulajdonította neki ezt a jelentést, egy kissé talán a szó alakjától is ezt sugallva. A magyar nyelv értelmező szótara azonban csakhamar megoldotta a rejtélyesnek lát szó kérdést. Az idejekorán szónak ugyanis két jelentését tűn teti fel. Az első ez: még a (kellő időben, jókor, idejében. Ebijen a jelentésében ismerjük és használjuk ezt a szót ál­talában. „Idejekorán betakarították a termést“; „Az eső még idejekorán érkezett" — ezekben a mondatokban is azt jelenti az idejekorán, hogy: idejében, még a kellő Időben, nem későn. Csakhogy itt áll a szónak a második jelentése is: idő előtt, túlságosan korán. Ezeket a példa­mondatokat találjuk a szótárban a szó előfordulásának szemléltetésére: „(Gondolataikból) a férfiak nemigen sze­retnek idejekorán közléseket tenni“; „Azt hitték róla az emberek, hogy ez egy idejekorán megvénült ember“. Eb ben a jelentésben használta tehát a szót írónk is, amikor úgy nyilatkozott műfordítónkról, hogy idejekorán elhunyt. Látszólag rendben is volna a dolog: két jelentése van a szónak, mindkettő szótárazott jelentés, tehát joggal hasz­nálhatjuk mindkettőt. Csakhogy van itt még egy apróság­nak látszó tény. A második jelentés előtt ez a minősítés áll: elavult. Ezt a stílusminősítést így magyarázzák a szó­tár szerkesztői: „Elavultnak az olyan szavakat minősítettük, amelyeknek a jelentését a mai felnőtt nemzedék nagy többsége nem ismeri, s magyarázat nélkül nem is érti, vagy amelyeket megértünk ugyan, de már egyáltalán nem használunk.“ Nyilván a második jelentés volt a szó régebbi jelentése vagyis ez: korán, idő előtt. Az is érthető, hogyan alakult ki az első jelentés: ami korán, vagyis idejekorán történik, az idejében, a kellő időben történik, tehát az idejekorán ebben a jelentésében is használatos lett, sőt, később ebben vált használatosabbá. Mivel a két jelentés — mint példánk is mutatja — meglehetősen fonák helyzetet teremthetett, érthető, hogy közülük az egyik, a régebbi fokozatosan ki­veszett. Azaz kiveszett a köz- és irodalmi nyelvből, de megmaradhatott egy-egy nyelvjárásban vagy ún. nyelvjárás­szigeten. Valószínűleg innen hozta magával írónk is, de az is lehet, hogy valamelyik régi irodalmi műből ragadt meg benne a szó ebben a jelentésében. Nem mindig csupán az egyén tájékozatlansága okozza tehát az effajta nyelvhasználati fonákságokat, hanem néha maga a nyelv is ludas benne. Az is igaz viszont, hogy az egyénnek fel kell figyelnie a nyelvhasználatban végbement változásokra. Sót a most folyamatban levőkre is. Ha ezek már nyelvi változássá értek, azaz a társadalom irányadó többsége már elfogadta Őket, akkor az egyén számára is ez az egyetlen járható út. Dr. fAKAB ISTVÁN Számoló szólásaink Egyiik lapunkban megjelent cikkből idézzük ezt a monda tót: „Az ember mindig az esze segítségével tudott küny- nyebben ötről hatra jutni.“ Ebből a szövegrészből emeljük ki az ölről hatra jutni nyelvi formát. Először azt állapít­hatjuk meg róla, hogy benne a számok nem eredeti hasz­nálati értékükben szerepelnek, s nem a számokkal kifejez­hető mennyiséget jelölik meg, hanem átvitt értelmű, szem­léltető erejű és erősen hangulati színezetű szólásként élünk velük. A szólás ugyanis képes értelmével az alábbi nyelvi képletek sorába illeszkedik bele szervesen: anyagi helyzete javul, rendeződnek anyagi ügyei, elérte, amit megtervezett. Az öt és hat szám feltűnően sok közmondásban, szólás­módban, szóláshasonlatban jut nyelvi szerephez. Ezek a szólások képszerűségükkel, festői erejükkel hívják fel ma­gukra a figyelmet: Beadja az ötöt (megadja magát): Ki kell tölteni a hatot (a vállalt feladatot teljesíteni kell, áll­ni kell szavunkat). — Összeveti az ölöt a hattal (meghány- ja-veti a dolgot, jól átgondolja a problémát). — Tudja niind az öt ujját (jól ismeri a dolgot, tájékozott). — ötö­dik kerék a kocsiban (felesleges, nincs rá szükség). — Érti a hat vágást (jól végzi a dolgát). — Egynek hatot, másnak vakot vet a kocka (egynek sok jut, másnak sem­mi). , Bóka László versében is jelentkezik ez a szólásforma, tömör értelmezést is fűz hozzá: „A sors kozkázott, az is fejbe játszott, egyszer hatot, egyszer vakot vetett.“ Igen gyakran tartalmi értékük és stílusbeli felhasznál­hatóságuk révén nemcsak a szellemes ötleteik, hanem az élcelődés, a gunyorosság, sőt az elítélő kritika kifejezésére is alkalmasak az öt és a hat számértékekre formált alábbi szólások: Ötön vesz (lop). — Haton adják, ötön veszi (pén­zért adják, de ő lopja). Haton kérik, ölön adja (ostoba tökfilkó, nagyon engedékeny). — Nincs ki a hatra (balga, oktondi, bumfordi) — Hatot kérdel, egyre felel (dölyfös, rátarti, kevély). Üjabban gyakran halljuk és olvassuk ezeket a számoló szólásformákat is: Egyszerű, mint a kétszerkettő (érthető). — Annyi, mint a kétszerkettő (egészen bizonyos). — Kettő helyett hármat lát (ittas). Több kettőnél (baj van). — Kettőn áll a vásár (egyedül nem dönthetünk) stb. Erős hangulati színezet és festői erő jellemzi szorzó szó­lásainkat is: Világos, mint az egyszeregy. — Tudja, mint az egyeszeregyet. BAKOS JÓZSEF BE 1978. VIII. 19 4

Next

/
Thumbnails
Contents