Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-19 / 228. szám, szombat
A IX. szociológiai világkongresszus KORUNK PROBLÉMAINAK KÖZÖS ELEMZÉSE KIT ÜJ KÖNYV svédországi Uppsa iában megrendezett IX. Szociológiai Világkongresszus általános érdeklődést vált ki. A marxista szociológusok ajánlására választott téma, a társadalmi fejlődés jelenlegi és jövőbeni útjainak problémája egyáltalán nem véletlenül kerül napirendre. Korunk, — melynek kezdetét *50 évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom je- Jentette — a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének, a szocializmus erői megerősödő sének, a kommunista eszmék társadalmi gyakorlatává válásának időszaka. Olyan világban élünk, ahol az eszmék, a világnézet a társadalmi, politikai elméletek éles harca folyik. A szociológia feladata, hogy álta lánosítsa ós elméletileg megmagyarázza a jelenleg végbemenő társadalmi folyamatokat. Nem véletlen, hogv ez a harc a szociológiában állandóan visszatükröződik. A világkongresszusokon megnyilvánul az osztályálláspontok különböző sége, a marxista és burzsoá szociológusok elméleti-módszertani megközelíiési módjainak ellentéte. A marxista szociológusok számos olyan alapkutatást végeztek, melyek a különböző országokban és. a világforradalmi mozgalomban végbemenő legfontosabb társada Imi-politikai és ideológiai folyamatokra adnak választ. Közös erőfeszítéssel valósul meg az a tudományos publicisztikai tevékenység, melynek célja a békepo- litika és a társadalmi haladás védelme, és amely a nemzetközi küzdőtéren az antikommu- nizmussal szemben álló más erők ellen irányul. E szempontból igen nagy jelentősége van a testvéri pártok és a szocialista tábor országaiban dolgozó tudósok együttműködésének, a forradalmi világfolyamat, a szocialista társadalom további fejlődése a nemzetközi politika kérdései közös elemzésének. A lengyel kollégákkal együtt tanulmányoztuk a munka jellegében és társadalmi szerkezetében bekövetkezett változásokat, a csehszlovák szociolő* gusokkal közösen kutattuk a tud omány os-ra űsza k1 f orradalom társadalmi köveik élményeit. Az NDK-beli szociológusokkal együtt keresünk választ « burzsoá reformista és revizionista ideológia elemzése közben felvetődött kérdésekre. Sok éves együttműködés fűzi a szovjet szociológusokat n bolgár társadalomkutatókhoz a szociológiai-filozófiai tudomány számos aktuális kérdésében. A személyiség társadalmi ak tivitásának fejlődése, a szabadidő ésszerű felhasználásának problémái képezték azoknak a kutatásoknak a tárgyát, amelyeket a magyar és a szocialista tábor néhány más országa tud ósaival közösen végeztünk. Mongol barátaink szovjet tudományos intézetekkel közösen kutatták a nem kapitalista fejlődés tapasztalatait A különböző országok tudósainak ilyen összefogása, melynek célja a szociálist;, világrehdszer fejlődési problémáinak es az ideológiai harc kérdéseinek megoldása rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult a nemzetközi küzdőtéren. A VIII és n IX. világkongresszus között eredményesen dolgozott a szocialista országok tudományos akadémiájának sokoldalú együttműködését biztosító bizottság A szocialista Társadalom társadalmi struktúrájának feihódése. valamint A társadalmi szervezés és prognózis témakörben A bizottság keretén belül megkezdődtek a közös kutatások, melyek a munkásosztály és az értelmiség közeledési folyamatait az ifjúság problémáit, a szocialista országok demográfiai politikájának tökéletesítését es a társadalmi fejlődés más aktuális kérdését vizsgálták. Idén jelenik meg a szocialista életmód problémáival foglalkozó kollektív bibliográfia Kiadásra készítjük elő az európai szocialista országok marxista leninista szociológiájának történetével foglalkozó első alapvető monográfiáit. A szovjet szociológusok az utóbbi években nagy lépést tettek előre a fejlett szocialista társadalom legfontosabb problémái megoldásához vezető út kidolgozásában A kutatók fi gyeimének középpontjában a fejlett szocialista társadalom szociális struktúrájának és társadalmi viszonyainak tanulmányozása, u szocialista kullúra fejlesztési problémáinak vizsgálata, az új ember kialakítása, a szocialista életmód, a tudományos műszaki forradalom következményei a társadalmi szervezés és prognasztika a társadalmi folyamat irányításának kérdései állottak. Kidolgoztak az 1990 ig tartó távlati fejlesztési program mutatóit. A tudományos műszaki haladás társadalmi gazdasági hatásai és következményei címmel. Hatalmas kutatómunkát folytattak a főiskolának a szovjet társadalom struktúraváltozásában betöltött szerepével kapcsolatban N agy jelentőseget tulajdonítunk a társadalmi tervezés problémái kidolgozásának, amit az is mutat, hogy ez átfogja a munkáskollektívák életét, több ezer vállalatot, építkezést, gazdasági és tudományos gazdasági egyesülést, szovhozt, kolhozt, tudományos intézményt hj, szolgáltató váj lalatot. E munka számos területen, járásban es városban folyik A fejlett szocializmus körülményei között változás következett be a munkásosztály és az értelmiség utánpótlási forrásaiban. Ezzel kapcsolatban a szovjet kutatók különös figyelmet fordítanak ;i szocialista munka, a szovjet emberek in- • ternacionalista nevelése, az ifjúság társadalmi £s szakmai orientációja tökéletesítése problémáinak és annak a szerepnek, melyet a családi, az iskolai és más nevelés az ifjúság politikai fejlődésében játszik. Különleges helyet foglalnak el azok a monográfiák, melyek az országban élő népek es nemzetiségek társadalmi osztálystruktúrája közeledésével foglalkoznak. A szovjet szociológusok tanulmányozzák az ipar- vállalatok, építkezések, szovho- zok soknemzetiségű kollektíva it. Az ideológiai, folyamatokat, beleértve a közvélemény formálás mechanizmusát a tömeghírközlő eszközöket, a szovjet olvasók igényeit a szociológusok a pártszervekkel szoros egységben tanulmányozzák. Amikor a Szovjetunió új alkotmányának tervezetéi széles körű vitára bocsátották, az SZKP KH mellett működő Társadalom- tudományi Akadémia végzett ilyen felméréseket, a Szovjet Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatásokkal Foglalkozó Intézetének szociológusai pedig tanulmányozták a Pravda című lap olvasótáborát. A marxista szociológusok a burzsoá szociológiai koncepciókat elemezve, különösen figyelmet fordítanak a posztmduszt- rlálís társadalom elmélete legújabb variánsainak leleplezésére, melynek célja, hogy „megalapozzák“ a szocialista és burzsoá társadalom teljes vagy részleges konvergenciájának elkerülhetetlenségét. Ezeknek, az elméleteknek az alapja az úgynevezett technológiai determinizmus, mely a modern tudományos-műszalkí forradalom szociális és társadalmi politikai következményei fetisizálásának alapján született. A burzsoá szociológia, melyről kiderül hogy nem ke- pes megvédeni az önmagát kompromittált kapitalizmust, társadalmi legendakeltéssel foglalkozik A szocialista országok tudó sai a marxista szociológusokkal, valamint a kapitalista és fejlődő országok haladó szociológusaival együtt harcolnak a modern burzsoá szociológia ellen, mind a sajtóban, mind a nagy nemzetközi fórumokon, így volt ez valamennyi lezajlott nemzetközi kongresszuson, különösen 1970-ben Várnában és 1974-ben Torontóba n. A Szociológiai Kongresz- szust számos monográfia, rikk és kutatás előzi meg, melyekben élénken meg vitatják a kongresszus najíi- rendjén levő kérdéseket. A szoviet szociológusok a szocialista országokban dolgozó kollégáikkal együtt eredményesen járulnak hozzá a svédországi nemzetközi fórum sikeres munkájához. NY M. GLINOV a Szovjet Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, a filozófiai tudományok kandidátusa (APN) Fehér Márta, Hársing László: A tudományos problémától az elméletig Í878 II. 19. Dubnica nad Váhninban, a Centrum 1. lakónegyedben ez év január 1. úta működik a háromnsztályns óvoda. 90 gyermek talált benne otthonra. Az óvoda mellett épül egy 24 osztályos alapiskola. (Felvétel: Š. Petráš — ČSTK) Túlzás nélkül állítható, hogy a tudomány a történelmi fejlődés korábbi szakaszaiban még sohasem töltött be a társadal mi eleiben akkora szelepet, mint ma. Fontosságának, megnövekedett jelentőségének tulajdonítható' az a felfokozott érdeklődés is, amellyel korunk embere a tudomány által elért eredmények és feltett kérdések felé fordul. De a tudomány már megoldott és nyitott problémáin túl egyre inkább az érdeklődés központjába kerül maga a tudomány is mint a társadalom életének, az emberi kultúrának egyik sajátos részterülete. A tudomány „műhely- problémát iránt érdeklődők most nagyszerű segéd könyvhöz juthatnak. Fehér Márta, Hársing László: A tudományos problémától az elméletig című kötete a tudományelmélet alapkérdéseivel foglalkozik, és azoknak íródott, akik érdeklődnek a tudományos megismerés során felmerülő ismeretelméleti és logikai problémák iránt, és akik tudni akarják, hogy a tudomány hogyan indult útjára, milyen módszerekkel dolgozik, milyen fejlődési szakaszt járt meg, hol tort ma, mit ígér számára a jövő. Napjainkban különösen a társadalomtudományok iránt mutatkozik nagy érdeklődés. Valószínűleg azért, mert a fejlődés olyan szakaszához érkeztünk, amelyben a gazdasági-kulturális építés kérdései egyre bonyolultabbá válnak. Nemzetközileg is egyre nyilvánvalóbb, hogy a tudományos-technikai forradalom önmagában nem oldja meg a tásadalom fejlődésében jelentkező ellentmondásokat. A feladatmegoldás érdekében az egyén problematikája, az egyén és a társadalom közötti viszony, a személyiség formálása került —- kerül központi helyre. Azok a tarsadalomtudoma- nyok (a közgazdaságtudomány, a szociológia, a jogtudomány és a politikai tudomány), amelyek erősen hatnak a gazdasági élet, a társadalmi viszonyok, az irányítás és szervezés előtt álló feladatok megoldására, elsősorban az említett tényezők miatt váltak — válnak egyre nagyobb jelentőségűvé. Egyben — a tudat, a magatartás, az életmód kapcsan, az új értékrend kialakítás^ szempontjából — megnőtt a filozófia, az etika és a pszichológia szerepe is. Az alapvető politikai, jogi es • gazdasági ismeretek inegszerzéTodeusz M. Jaroszewski: Divat, hogy gyakran a polgári filozófusok is a marxizmusra hivatkoznak és a marxizmust magyarázzák. Napjainkban a marxizmust egyesek ezért is tekintik — helytelenül — annyira sokfélének. A kü lönféle Marx-ertelmezéseknek az az oka, hogy a Marx-magya- rázóknak egy része nem isme ri, illetve — különböző, társadalmilag meghatározott okok miatt — nem tudja vagy nem akarja megismerni Marx eredeti tanítását, életművét. Egyrészt a tényleges igazság megismerésének az igénye, másrészt a különféle nyugati „mar- xológusok“, „szovjetológusok“ és jobboldali szocialista teoretikusok Marx-értelmezései teszik különösen indokolttá, hogy Marx műveit eredetiben olvassuk, és a marxizmust — a dogmatikus, valamint a revizionista torzításoktól mentesen — értelmezzük, érvényesítsük. Tadeusz M. Jaroszewski: Gondolatok a gyakorlatról című kölete visszatérés a forrásokhoz. Kísérlet arra, hogy a történelmi hagyományokban egymásra rakódott, gyakran módfelett szubjektív értelmezési rétegek alól napfényre hozza Marx valódi, eredeti nézeteit. A mű egymástól elkülönülő, egymást mégis kiegészítő részekből áll. Az első részében foglalt tanulmányok közös címe: Gondolatok Marx fiatalkori munkásságáról. A szerző itt kritikailag azokat a különböző próbálkozásokat elemzi, amelyek szembeállítják Marx korai munkáit Marx érett műveivel. A Vita a gyakorlat fogalmáról, A gyakorlat •fogalma a filozóse nélkülözhetetlenül a mindennapi tájékozódáshoz szükséges. Mondhatjuk úgy is, hgoy személyes érdek. Nem gyakorolhatja például az üzemi demokrácia adta jogokai és kötelességeket az, akinek nincs fogalma magáról az üzemről, a végzett szakma csúcseredményeiről, azokról a feladatokról, amelyeket az illető munkahely ellát, a különböző részlegek közötti kapcsolatokról, a dolgozók egymás közötti viszonyáról, politikai, bérezési, jóléti helyzetéről. A szocialista demokráciát is csak azok az emberek élvezhetik és bontakoztathatják ki, akik ismerik a közösség életét, a párt programját, a társadalom szerkezetét, működési szabályait. És a példát —, hogy az egyénnek miért szükséges az egyre több és sokrétűbb ismeret — még hosz- szan sorolhatnánk. A tizenkét fejezetből álló kötet három részre tagolódik. Az első részt a tudományelmélet, a tudományos megismerés és a tudomány néhány alapvető sajátosságairól ad képet. A második rész a tudományos megismerésnek mint problémamegoldási folyamatnak egy-egy ciklusát vizsgálja. A harmadik ősz- szegező, befejező rész a tudományfejlődés kérdéseit elemzi. A néhol elvontnak tűnő szöveget fordulatossá, egyben érdekessé, olvasmányossá teszik a gazdagon Idézett irodalmi példák. A szerzők tanulmányukban arra a következtetésre jutnak, hogy a tudományos-technikai forradalom újfajta szituációt teremt a tudományos és terme- lőtevekenységben és általában a társadalmi élet minden területén. Véleményük szerint: „A tudományt alkotó és felhasználó ember maga is jelentős változáson megy átArra a kérdésre, hogy a tudományos- technikai forradalom az embert szolgálja-e vagy az ember ellen fordul, hogy a tudomány és a technika „áldás“-e vagy „átok" így felelnek: a kérdés „csak konkrétan válaszolható meg. És a válasz attól függ, hogy milyen szerkezetű, jellegű társadalmat alkotnak a tudományt és a technikát fejlesztő és felhasználó emberek. Mert a tudomány és a technika nem önmagában létezik, így nem lehet sem áldás, sem átok; de mindkettővé tehetőA tanulmányt a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Gondolatok a gyakorlatról fiai antropológiaban és a Gyakorlat és megismerés című második részben közölt írások a gyakorlat elméletének a problémakörét, valamint az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatásának a marxista filozófiában elfoglalt helyét, szerepét vizsgálják. Tadeusz M. Jaroszewski kimutatja, hogy a gyakorlat dialektikus materialista felfogása, amelynek elemei Marxnak és Engelsnek már korai szakaszaiban írott műveiben is megtalálhatók A német ideológiá ban, a Feuerbach-tézisek ben és A Kommunista Part Kiáltványában nyert megfogalmazást, majd A Toké-ben és az Anti- Diihring-ben fejlődött tovább. A gyakorlat újfajta felfogása volt a feltétele annak, hogy Marx és Engels forradalmi fordulatot hajtson végre a filozófiában. A gyakorlat dialektikus materialisla koncepcióját Lenin fejlesztette tovább, aki kimutatta, hogy az emberi gyakorlat és az einbrl történelem gyakorlata a marxista elmélet csúcspontja. A Kossuth Könyvkiadó által megjelentetett kötet nem lép fel azzal az igénnyel, hogy Marx filozófiai hagyatékának teljességére törekvő, monográ- fikus feldolgozását adja. Csupán vitatkozik, szembeszáll Marx meghamlsitóivai, megpróbálja eloszlatni a marxi nézetek körül támadt tévedéseket. A mű annak ellenére, hogy nem teljes, hasznos, értékes. Sok tekintetben hozzájárul az igazi Marx megismeréséhez. BA5.ÄZS BÉLA
